A magyar szellemi élet a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásásban szerepet játszó személyekkel – s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival.
Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt – természetesen kritikátlanul –, mert a költő és a hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint „haladó” eszméket vallott.
A 20. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az „eszmeérlelés”) jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához.
Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy írásaival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó.
Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív felfogása szerint ismertetni.
Kapcsolódó könyvek
Raffay Ernő - Politizáló szabadkőművesség
Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.
A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.
Raffay Ernő - Szabadkőművesek Trianon előtt
Raffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről.
A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Kiszely István - A magyarság őstörténete I-II.
Egy életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei , néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.
Raffay Ernő - Harcoló szabadkőművesség
A magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.
Ungváry Krisztián - A Horthy-rendszer mérlege
A szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti.
A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét.
A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.
Müller Rolf - Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban
Mindannyian tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakiről azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betűszavak sem… Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközéről, a politikai rendőrségről van szó. Müller Rolf könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétől az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különböző elnevezések alatt működő titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig első számú vezetőjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítőit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szűkebb köre által gyakorolt „kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkőzés is előkerül. A kötetből természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat működésén és a titkos technikákon túl az érdeklődő megismerheti azt is, hogy kikből szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendőrség legsötétebb évtizedéhez kötődtek.
Márai Sándor - Ajándék a végzettől
Súlyos és szívszorító könyvet tart kezében az Olvasó; egy fájdalmas és ellentmondásos kor, a 20. század első felének sajátos krónikáját. Azt a korszakot, melynek valódi megismerésétől generációkat fosztott meg a múltat sommásan elintéző négy évtizedes diktatúra. Azt a korszakot, melynek máig ható következményei vannak. Nem hiábavaló a visszatekintés, különösen akkor nem, ha a múlt század egyik legnagyobb magyar írója a társunk. A hírlapíró Márai Sándor a szemtanú hitelességével és a gondolkodó felelősségével számol be élményeiről, érzéseiről, gondolatairól, egyáltalán - a korról. Ez a kötet nem csupán intellektuális élmény, érzelmeket felkavaró és továbbgondolásra serkentő szembenézés, hanem közös emlékezés is: családunkkal, rokonainkkal, ismerőseinkkel csaknem valamennyien érintettek vagyunk nemzetünk hat-nyolc évtizeddel ezelőtti traumájában. Illő tehát felidézni, hogy végképp el ne felejtsük. Különösen most, az új évezredben, európai csatlakozásunk után.
Jankovics Marcell - A fa mitológiája
"A fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló...
De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"
Gyáni Gábor - Magánélet Horthy Miklós korában
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Tasnádi Zsuzsanna - Selmeczi Kovács Attila - Régi magyar mintakincs
A Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye gazdag mintakincset őriz, amely több mint száz év gyűjtéseit, dokumentálásait öleli fel. Ebből a gyűjteményből válogattuk a kötetben szereplő rajzokat, amelyek többsége 1880-1950 között készült, és 18-20. századi tárgyak díszítményeit őrzi. Mindennapi használati tárgyakat és ünnepi darabokat mutat be, jól dokumentálva a magyar paraszti, polgári és nemesi rétegektől származó díszítőmotívumok és dísztárgyak változatosságát. Rajztanárok, lelkes amatőrök, néprajzkutatók, múzeumi rajzolók, szűcsmesterek, íróasszonyok, textilgyári rajzolók és ismeretlen alkotók munkái tárják elénk a magyar nyelvterület kézműveseinek gazdag mintakincsét. Reméljük, hogy gyűjteményünkben fellelhető motívumok sokfélesége esztétikai élvezetet és kreatív ötleteket is ad elfeledett mintakincsünk újabb felhasználásához.
M. Kiss Sándor - Raffay Ernő - Salamon Konrád - Magyarország sorstragédiái a 20. században
A Magyarország sorstragédiái az Osztrák–Magyar Monarchia korszakától napjainkig tekinti át Magyarország történelmét. A Millennium-korabeli Magyarország, a Monarchia stabil, felfelé ívelő időszak előtt állott – erre utalt a pénzügyileg, gazdaságilag szilárd birodalom: az aranykorona Európa egyik legerősebb fizetőeszköze volt. A felszín alatt azonban ott lapult a megoldatlan nemzetiségi kérdés, aminek elmélyüléséhez hozzájárult az is, hogy a nyomor egymillió embert űzött külföldre – ennyi magyarral lettünk kevesebbek. Aztán a Monarchia darabjaira is hullott, jóval több darabra, mint kellett volna…
Innen indul a könyv, hogy aztán a forradalmak, világháborúk, diktatúrák által sújtott ország sorsát M. Kiss Sándor, Raffay Ernő és Salamon Konrád beszélgetéseiből ismerhessük meg. Vélemények ütköznek, új nézőpontok merülnek fel, rejtett összefüggések szálai futnak össze. Könyvünket ajánljuk mindazoknak, akik a (közismert) történelmi tények hátterét is szeretnék megérteni, megismerni.
Bartha Antal - A magyar nép őstörténete
A magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim - toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak... Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?" A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás.
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
Szerb Antal - A Pendragon legenda
Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona - Tüzes cipőben
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona a német megszállást, Budapest ostromát, a nyilas terrort fiával vidéken majd a fővárosban bujkálva élte meg. Feljelentik, életveszélybe kerül, később fiát az oroszok internálják. Naplót vezetett, amit 1948-ban, memoárként jelentetett meg. A _Tüzes cipőben_, ez a döbbenetes erejű dráma, ez a részleteiben remek naplóregény, a leghitelesebb korrajzok egyike.
Gyurgyák János - Magyar fajvédők
Ez a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.
Buzinkay Géza - Magyar hírlaptörténet
1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.
Győrffy György - A magyarság keleti elemei
Tartalom
A magyarság keleti elemei
A székelyek eredete és településük története (1941)
A csatlakozott népek (1958)
A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977)
A kabar kérdés (1983)
Besenyők és magyarok (1939, 1989)
A magyarországi besenyők kutatása
Kik voltak a besenyők?
Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében
Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban
A besenyők nyelve
A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971)
A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948)
A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942)
A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951)
A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953)
A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974)
A Jászság betelepülése (1981)
A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988)
A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)
Kristó Gyula - Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.