Önök ​kérdezték... Szarvasmarha

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Bernd Krewer - A ​csülkös vad utánkeresése
A ​kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.

Nyulásziné Straub Éva - Öt ​évszázad címerei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Béla - Rómer Flóris - A ​Bakony - Dr. Rómer Flóris nyomában
Egy ​tudományos igényességgel megalkotott album alkotóját, a természet iránt elkötelezett Szabó Béla fotóművészt megérintette a múlt század egyik legnagyobb magyar polihisztorának, dr. Rómer Flóris „pannonhegyi bencés, győri főgymnasiumi tanár és múzeumőr”-nek bakonyi barátaihoz írt igényes munkája. Szabó Béla fotóművész arra vállalkozott, hogy a XXI. század elején végigjárja azt az utat fényképezőgépével, amelyet végigjárt a bencés tanár és rögzített tollával. Az 1860-ban megjelent mű s a jelenlegi bővített kiadás – Szabó Béla képei és az eredeti mű együttes kötésben – még mindig feltáró céllal jut el az érdeklődő közönséghez. Mert most sem vagyunk birtokában annak a csodának, amely a Dunántúl Balatontól északra fekvő területén rejlik, amely megnyilvánul a geológiai, biológiai sokféleségben, a néprajzi, régészeti és történelmi nevezetességekben. A Bakony 1850-es évekbeli állapotát Rómer Flóris, a tudós megfogóan szép nyelvezettel vetette papírra. Szabó Béla művészi alkotása, eredeti ötlete, az, hogy Rómer Flóris nyomába szegődött, hozzájárul ahhoz, hogy az album gazdagítsa magyarságunkat, és még jobban értékeljük történelmünket, tudjuk megbecsülni a természet örök ajándékát és az építészi örökséget tekintve a harmonikus ember nagyságát.

Ismeretlen szerző - Fehérlófia
"A ​kötet a Fehérlófia mesetípus magyar és néhány távol-keleti szövegváltozatát adja közre. Ez a mese azért érdekes, mert olyan keleti párhuzamai ismertek, amelyek világosan mutatják, hogy a népmese-anyag is felhasználható őstörténeti következtetések levonására. A Magyar Napló Kiadó és az Európai Folklór Intézet ezt a könyvet egy igen fontos műveket tartalmazó etnográfiai könyvsorozat nyitányának is szánja. A nemzeti kultúrtörténet kincsestára című sorozatban a magyar néprajzi kutatások alapművei és új értékei kapnak majd terveink szerint helyet, meghatározó kitekintéssel ezeknek az értéktudatosító munkáknak az egyetemes horizontjára is. Egyaránt szolgálni kívánva a nemzeti folklórkutatásokat, a kulturális antropológia újabb felismeréseit és a világ összehasonlító folklórtudományát. S azt a célt is, hogy minél több fiatalhoz juthassanak el világos és közérthető formában a nemzet és az emberiség kulturális történetének a közös kincsei."

Arany László - Magyar ​népmese-gyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany A. László - Nyitra ​vidéki népballadák
1944-ben ​jelent meg a Nyitravidéki népballadák című füzet, amely Putz Éva által 1941-ben Zsérén lejegyzett Fehér László balladája címen ismert szöveget adta közre. Ezt a kiadványt a Szlovákiai Magyar Közlemények 2. köteteként tervezett Nyitravidéki népballadák című teljes gyűjtemény követte volna. A beharangozott kötet azonban a háborús állapotok miatt már nem jelenhetett meg, és a magyar folklorisztika az egész népköltési anyagot a legutóbbi időkig elveszettnek hitte. A közelmúltban került elő Arany A. László hagyatéka, benne az említett kiadvány félig előkészített változatával, valamint további szövegekkel, variánsokkal. Kiadványunk Arany A. László korabeli fényképeivel illusztrálva ebből a gyűjteményből ad szinte teljes válogatást. A kézirat kritikai kiadása jelentős kultúrtörténeti esemény, hiszen több mint hatvanöt év elteltével olyan gyűjtőmunka eredményét mutatja be, amely a múlt század legnehezebb időszakában az ún. "Szlovák Állam" (1939-1945) idején valósult meg a Nyitra vidéki falvakban. Kötetünkkel az akkori áldozatkész gyűjtők és adatközlők előtt tisztelgünk Arany A. László születésének 100. évfordulóján.

Andrásfalvy Bertalan - A ​Duna mente népének ártéri gazdálkodása
A ​Duna mente egykori ártéri gazdálkodása a természettel való együttműködését jelentette és ez megkülönböztetett jólét és műveltséget teremtett, bizonyítván azt, hogy az emberi civilizáció nemcsak rombolni, hanem építeni, védeni és gazdagítani is tudja a természet sokszínűségét, a biodiverzitást. A XVIII. Század végén megkezdett vízrendezések nem az árterületen élő nép, hanem a nagybirtokosok, kalmárok, és a bécsi udvar érdekeit szolgálták. A történelem elhallgatja azt, hogy az egykor vízjárta területek szántófölddé való átalakításáért népünk súlyos árat fizetett és összeségében máig folyamatosan fizet és fizetni is fog, ha nem tanulunk e részletesen feltárt múltból.

Andretzky József - Baranyavármegye ​nemesei
A ​rendkívül ritka és kevésbe ismert kötetek közé tartozik Andretzky József családtörténeti munkája, mely Baranya megye nemes családjai veszi sorba betűrendben.

Gyulai Iván - Védett ​természeti értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Jenő - A ​tavaszi flóra határozója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ujváry Zoltán - Gömöri ​népdalok és népballadák
Azt ​a csodálatos érzést, amely az embert akkor hatja át, amikor hosszú idő múltán szülőföldjére lép, mély lírai átéléssel fejezték ki költők, írók és művészek. Az ember "szülötte tája" Csokonai szavaival valóban "mindennél elébb való". Az én szülőföldem, Gömör, ahol eszméledtem, nevelkedtem, hazám a hazában, otthonom az otthonban, olyan tájék, ahonnan gyermekkoromban elindultam és ahová mindig vissza-visszatérek: "Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el". Erre a földre, Gömör lankás tájaira, a Sajó felé tárulkozó völgyeire, a Kárpátoknak nyúló hegyeire és népére szeretnék emlékezni e kötet dalaival és balladáival. Negyedszázada kezdtem a néphagyományok kutatását, először szülőfalumban, Hétben, e kis gömöri, Sajó menti községben. Azóta számos helyen megfordultam a Kárpát-medence területén szlovákok, románok, hazai és külhoni magyarok körében egyaránt. Gyűjtöttem dalokat, mondákat és szokásokat. Több mint húszezer méter magnetofonszalag őrzi bukovinai székelyek, alföldi magyarok, gömöri palócok, zempléni szlovákok, bihari románok és más területek közösségének hagyományait. Amikor tíz évvel ezelőtt egy kisebb munkám megjelent az Al-Duna mentén élő egyik székely közösség dalkincséről, gondoltam először arra, hogy összegyűjtsem a magyar nyelvterület északi nyúlványán élő gömöri nép dalait és balladáit. A gömöri népköltészet gyűjtése mint a szokásokat kutató folkloristának elsősorban a szülőföld iránti emócióban gyökerezett. Ugyanakkor egyetemi előadásaim is inspiráltak a népdalokról, a dalok életéről, előadókról, közösségről, hagyományozódásról, alkotói, folklorizációs folyamatokról stb. való gondolataim összefoglalására. Kutatásaimban nem kevés szerepe volt annak az aggodalomnak is, amelyet az utóbbi egy-két évtizedben a hagyományok pusztulása miatt éreznek a néprajz kutatói. Voltaképpen már majdcsaknem száz éve hangoztatják a gyűjtők a népköltészet, a népszokások, hiedelmek stb. megmentésének huszonnegyedik óráját. A közelmúltban a népi kultúra iránti soha eddig nem tapasztalt - a társadalom legkülönbözőbb rétegeit magábafoglaló - érdeklődés a népköltészet, a népdalok, a népzene előtérbe állítását, a gyűjtések, a kutatások kiterjedését, valóságos mozgalmát eredményezte. A népdalkiadványok nagy száma lát napvilágot, szakképzett és önkéntes gyűjtők százával, ezrével jegyeznek le népdalokat, különböző intézmények, kommunikációs fórumok tűzik műsorukra, előadásokra és versenyekre a népdalokat és a népballadákat. Ennek a mozgalomnak a tudományos és a közművelődési jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Tudományos szempontból azonban az is megállapítható, hogy a népdalanyag egyre inkább nivellálódik, s a táji, területi jellegzetességek lassan elmosódnak. Ennek számos oka van. Föltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy az idősebb generáció távozásával azok a "kuriózumok" tűnnek el, amelyek erősen rányomták bélyegüket egy-egy terület népdalkultúrájára. Úgy tűnik, olyan alapanyag marad fenn, amely közkinccsé válva a társadalomban vertikálisan és területileg horizontálisan egyaránt általános lesz. A gyűjteményben mindenekelőtt arra törekedtem, hogy a népdalkincsről lehetőleg olyan keresztmetszetet adjak, amely megfelelően jellemzi a jelenleg még élő néphagyományt. Egy olyan nagy tájegység területén, mint Gömör, ahol több mint 150 magyar falu dallamanyagát kellett áttekinteni, nyilvánvalóan nem végezhettem egyforma mélységű kutatást. Ennek oka abban is rejlik, hogy Magyarországhoz mindössze 21 falu tartozik, a többi Csehszlovákiához, s így a külhoni gyűjtés és megfigyelés már önmagában is nehézséget jelent. A közölt anyagot kiegészíti a hangszalag-archívum, amely a további vizsgálat rendelkezésére áll. Egy-két kivételtől eltekintve az egyes dalok, balladák nagyszámú variánsát jegyeztem le, s a példák Gömör egész területére jellemzőek. A dalkincset erősen karakterizálják a pásztordalok. Olyan jellegzetes dallamvilág tárul elénk, amely minden kétséget kizáróan összefüggésben áll a nagymúltú gömöri pásztorkultúrával. A balladák több variánsa mögött felsejlik a gömöri területekkel való közvetlenebb kapcsolat. Részint a helyi balladák és általában a rabénekek szorosabban fűződnek ahhoz a társadalmi miliőhöz, amelyben napjainkig megmaradtak. A különböző alkalmakhoz, szokásokhoz kapcsolódó dalok és énekek között több archaikus variáns bukkant elő. Így pl. a cölöpverő nóta olyan kuriózum, amelynek csak kevés párhuzamát ismerjük. Hasonlóan ide sorolhatjuk a vásári nótákat, koldusénekeket. Mindezekről a bevezetőben részletesebben szólunk. A gömöri kutatásaimat Szlovákiában a Magyar Tudományos Akadémia és az Oktatási Minisztérium által biztosított hivatalos tanulmányutakon végeztem. Az elismerő köszönet hangján szólok arról a támogatásról, amelyet utaim során a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete (SAV, NU) és a Gömöri Honismereti Társaság (GVS) nyújtott. Külön köszönettel tartozom kiváló informátoromnak, gyűjtőmunkám odaadó segítőjének, Gömör egész területét kitűnően ismerő Horváth Lajosnak, a lévárti fazekas dinasztiák utolsó tagjának. A feldolgozó munkához kapott támogatásért a Kossuth Lajos Tudományegyetemet illeti köszönet. Végül, de voltaképpen mindenekelőtt hálás köszönetet mondok a kötet megjelenését kezdeményező Farkas Pál országgyűlési képviselőnek, a putnoki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek, a putnoki Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalatnak és a sajóvámosi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek a kiadás anyagi feltételeinek biztosításáért, valamint a két hazában élő gömöri magyarok népi kultúrájának kutatását elősegítő anyagi és erkölcsi támogatásért a Herman Ottó Múzeumnak és munkatársainak, akik a kötet megjelenésével kapcsolatos minden gondban osztoztak. Debrecen, 1976 őszén Ujváry Zoltán

Réső Ensel Sándor - Magyarországi ​népszokások
Réső ​Ensel Sándor ügyvéd, jogtudományokkal foglalkozó író volt, aki nagy szenvedéllyel gyűjtötte a magyar népszokásokat is. Az 1860-as években a Nefelejcs című folyóiratban közölt számos szokásleírást, nem elégedett meg azonban ennyivel, s az 1866-ban megjelent könyvének előszavában jelezte is, hogy a népszokásoknak olyan gyűjteményét kívánta összeállítani, mint amilyen Ipolyi Arnold 1854-es Magyar Mythologiája volt a magyar néphitet illetően. Válogatását korabeli folyóiratokból, tudományos gyűjteményekből állította össze. A korabeli felfogással összhangban őt is a hazai, elsősorban a magyar falusi népélet színes jelenetei, látványos mozzanatai (lakodalom, temetés, keresztelés, bírófogadás, vendégbarátság, farsangolás) érdekelték, de figyelt a magyarországi németek, szerbek, románok szokásaira is. Kötetünk közreadja az első szövegközlésekhez kapcsolódó illusztrációkat is.

N. Fülöp Katalin - Magyarországi ​nemzetiségek hímzésmintái
A ​magyarországi nemzetiségek hímzéseiből készült válogatás a kézimunkázóknak kínál újabb választékot. Hazánk lakosságának mintegy 4-5%-a nem magyar anyanyelvű. E kisebbségben élő lakosság elődei főként a török hódoltság után telepedtek le a XVII. század végétől kezdve; legtöbben a XVIII. század folyamán. De élnek németek már a középkor óta is a Nyugat-Dunántúlon és Nagybörzsönyben. A németek aránya kb. 2,5%, ők vannak a legtöbben; a délszlávok száma számottevő még, a románoké kb. 0,3%. A németek nem hímeztek sokat, inkább csak a házbeli textileket; a ruhákat alig. A délszlávok - e névvel jelöljük a horvátokat, szerbeket, szlovéneket - sokat és jellegzetesen hímeztek. Különösen a déli Duna és a Dráva menti horvátok - egyik jelentős csoportjuk a baranyai, bácskai sokácok - még e század elején is maguk szőtték, és hímzéssel is díszítették ruhadarabjaikat, a felsőruhaként is viselt ingeket, pendelyeket. A szlovákok képviselik a gyűjteményben az új népi hímzőstílust, nevezetesek az olcsó, gyári alapanyagból varrt és színes hímzéssel díszített pruszlikok, ingek, kötények, főkötők napjainkig élő viseletéről. A békési, néhány határ menti faluban élő románok hímzéseiből régies, fehérhímzéses lepedőket választottunk, viseletük a századforduló elején már polgáriasodó. A gyűjtemény lapjai bizonyítják, hogy ahogy a hímzéstechnikák, a hímzésminták sem csupán egyetlen népé vagy egyetlen időszaké. Térben és időben messze terjedt, ismerős minták változatait éppúgy megtaláljuk a nemzetiségek hímzései között, mint az esetleg drága vagy korábban kedvelt, de már nem kapható alapanyag, díszítmény ügyes helyettestítéséből kialakult mintákat. A gyűjteményben közölt minták eredeti darabjait a budapesti Néprajzi Múzeum őrzi, néhány a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumé.

Ismeretlen szerző - Baranyai ​népmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zajti Ferenc - Árpád ​fejedelem honfoglalása
A ​lexikonok csak szűkszavúan nyilatkoznak Zajti Ferencről, a magyarság őstörténetének tudós kutatójáról. Életútja és tudományos munkássága még feldolgozásra vár, ugyanis a szocializmus évtizedei alatt a finnugor származáselméleten kívül nem lehetett létjogosultsága semmiféle ettől eltérő álláspontnak.

Ismeretlen szerző - A ​dohány termesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rupert Hochleitner - Ásványok, ​drágakövek, kőzetek
Határozza ​meg egyszerű módszerekkel a 200 legfontosabb kőzetet, drágakövet és ásványt praktikus színkódunk segítségével! Átfogó: ebben a könyvben nagyméretű fényképeket és könnyen érthető szövegeket találunk, melyek többek között a sűrűségről, a színről, a formáról, a külföldi és a hazai előfordulásról és a felhasználásról is tájékoztatást adnak. Áttekinthető: a karcszín, a keménység és a kialakulás szerint osztottuk be az egyes fejezeteket, ezért egyszerű használni és segítségével egyértelműen meghatározhatók a vizsgált anyagok. Hasznos: a keresett kőhöz hasonló ásványokat/kőzeteket is megismerhetjük, valamint érdekességeket is megtudhatunk róla. A külön tájékoztatón található a különböző kristályrendszerek, kristály- és csiszolási formák áttekintése. Tökéletes tanácsadó kőzetek, drágakövek, ásványok gyűjtéséhez és vásárlásához.

Sajó Elemér - Trummer Árpád - A ​magyar szikesek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radnót Magda - A ​szemészet alapvonalai
Szemészet ​alapvonalai" második kiadása az első kiadáshoz viszonyítva néhány kiegészítést tartalmaz. A könyv nem szemész orvosok számára készült, hanem azoknak, akiknek elsősegélyt kell nyújtaniok és fel kell ismerniök, mit tegyenek, mikor és hová küldjék a beteget. Ezért a könyv csak a leggyakoribb szembetegségeket tárgyalja, azokat a kórképeket emeli ki, amelyek nálunk leggyakrabban okoznak látászavart, illetőleg megvakulást. A könyv súlyt helyez a korszerű diagnosztikai és therapiás módszerek ismertetésére; részletesen tárgyalja, mit várhat a többi szakma a szemészeti vizsgálattól. Az iatrogen ártalmak külön fejezetben szerepelnek, de a szerzők minden kórképben felhívják a figyelmet e nem ritka ártalmakra. A megelőzésnek nagyon nagy szerepe van a vakság ellenes küzdelemben, amelyben a nem szemész orvosok sokat tehetnek (hygienés szabályok betartása, öröklődő szembetegségek esetén felvilágosítás stb.): ezért ezzel a tárggyal is külön fejezet foglalkozik.