|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Szabó Zoltán - Cifra nyomorúság
"Olyan ez a föld, mint a parasztok, akik rajta élnek: cifra és nyomorúságos egyszerre. A ruhája ennek a tájnak szép és pompás, antik ékszerei a várromok, színei a sokféle erdő zöldje, a földszalagok sokárnyalatú barnája. ... Ezt a szegény földet úgy rejti a táj, mint sovány testet a sok cifra szoknya."
A könyv a Magyarország felfedezése sorozatban jelent meg 1938-ban, s a Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe szociográfiai jellemzését tartalmazza.
Ismeretlen szerző - Egri séták nemcsak Egrieknek I.
Tartalom:
Löffler Erzsébet: Az egri Bazilika kriptájában nyugvó személyek
Kiss Péter: Százesztendős az egri Dobó szobor
Ludányi Gabriella: Marco Casagrande egri alkotásai
Löffler Erzsébet: Rác templom
H. Szilasi Ágota: Kis palota nagy erények
Renn Oszkár: A Magyar Szent Korona Egerbe menekítése 1809-ben
Ifj.Herman István: A Hatvanasezred emlékmű
Ludányi Gabriella: Három festő, három freskó
Renn Oszkár: Honvéd emlék a városházán
Kiliánné Jakab Viktória: Az egri ciszterci templom építésének története és
művészettörténeti elemzése
Havas Horváth István: Grőber temető
Herczegné Székely Anita: Az Érsekkert története
Nagyné Lutter Katalin: Az egri Szent Vince Kórház története
Tóth Sándor: Fegyverkincsek Egerben
Ludányi Gabriella: Az egri minorita templom
Csorba Csaba - László János - Kolostorok Magyarországon
László János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből.
A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását.
A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben.
Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó).
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig.
A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig.
A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk.
Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.
Ismeretlen szerző - Gyöngyös az ezredfordulón
Kedves Olvasóink!
A Gyöngyös albumsorozat negyedik kötetét tartja a kezében. Ez a kötet keretbe foglalja azt a vállalkozást, mely nyolc évvel ezelőtt indult, s városunk értékeit tárja az érdeklődők elé. A sorozat népszerűségét jelzi, hogy mára több kiadást megértek kötetei. A tervszerű városrendezési munkálatok eredményeként az elmúlt években folyamatosan gyarapodott településünk, megszépültek utcái, terei. Az új értékek bemutatására született ez az album, mely nem csak a város mai lakói és az ide látogató turisták számára hasznos kiadvány, hanem egyben olyan kordokumentum is, melyet évtizedek múltával utódaink is szívesen forgatnak majd, felidézvén a 21. századba lépő Gyöngyös életét.
Hiesz György
polgármester
Szalai Zoltán - Balatoni képes krónika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sági Károly - Fenékpuszta története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Vártúrák kalauza II.
Útikalauz-sorozatunk e régóta hiányzó kötete megismerteti a dunántúli várak, várromok színes történetét, a várakhoz vezető turistautakat.
Csizmadia László - Szelényi Károly - Egri borok könyve
A könyv ismerteti az egri szőlőtermelés és borkészítés történetét, a város riolit-tufába vágott, mintegy 140 km hosszú pincerendszerének sajátosságait, a kialakított borpincék klímájának a bor kiforrására és érlelésére gyakorolt hatását, a borvidék fajtaösszetételét, borait, a borok gasztronómiában betöltött szerepét, az ételekhez és az alkalomhoz illő borválasztást, a konyhai felhasználást, bemutatja az egri borral készült ételeket, italokat, édességeket készítő vendéglátóhelyeket, áttekinti a bor és a vallás összefüggéseit, a szőlő és a bor ábrározását az Egerben található képzőművészeti alkotásokon, a bornak az egészségre gyakorolt hatását és borkóstolási és -vásárlási lehetőségeket.
Kapronczay Károly - Gyógyító Budapest
A forrásanyagokra (emlékiratok, korabeli sajtó) és régészeti leletekre, kórházépítészeti emlékekre támaszkodik a készülő kézirat, melyet gazdag képanyag (metszetek, képeslapok) illusztrálna. A főváros azon ritka települések egyike, ahol az egymásra épülő korok emlékei jól elkülöníthetők. Kis történelmi sétát teszünk a pesti és budai oldalon: a kórházak, gyógyító helyek történeti fejlődése már a rómaiaktól, a népvándorlás korától nyomon követhetők. Időrendben, a keresztény középkortól (kolostorházak, gyógyító rendek) a felvilágosult abszolutizmus, majd a reform- és a dualizmus korszakán át (orvosi karok, kórházrendszer), a 20. század újrakezdésein és korszerűsítésein keresztül napjainkig mutatjuk be a gyógyító város történelmét. Hogyan alakultak és fejlődtek a katonai vagy tábori kórházak, mentő- vagy magánkórházak, szanatóriumok, hogyan működött a sebészcéh? A kórházügy mikor került intézményes keretek közé, mióta beszélhetünk közegészségügyről, egészségügyi oktatásról? A szerző ezekre a kérdésekre ad választ, miközben szól a gyógyító helyeken tevékenykedő személyekről, bábákról, a szerzetesek ápolási kultúrájáról, az orvosokról, a sebészekről, de beszámol a kórházépítési programokról és más specialitásokról is.
Ismeretlen szerző - Magyar Sport-almanach 1925
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dercsényi Dezső - A székesfehérvári királyi bazilika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Cholnoky Jenő - Veszprém
A Dunántúl közepén, tehát a legépebben megmaradt magyarság országrészének szivében fekszik ez a kis intelligens város. Lakósainak számához képest nagyon sok az értelmiséghez tartozó emberek száma, valóságos kis művelődésbeli középpont. Nevezetes történelmi multra tekinthet vissza, különösen püspöksége révén mindig nagy jelentősége volt csekély lakossága mellett is. Nagy területű vármegyének székhelye, úgy hogy a püspökségi, káptalani, megyei, városi, törvényszéki stb. tisztviselőinek serege kirívóan városi jelleget adnak ennek a csodálatos kis fészeknek. Hisz az Alföldön csak nagy falu volna, talán nem is igen ismernék a nevét. Vannak az Alföldön nála jóval nagyobb falvak is. Az erdélyi magyar városokkal való összehasonlítás is messze kiemeli Veszprémet a hasonló nagyságú városok közül, annyira, hogy az egész történelmi Magyarországon nagyon kevés olyan várost találunk, amelynek értelmisége, intelligens osztálya olyan nagy számarányú volna, mint Veszprémé.
Kelemen László - Országismereti kézikönyv
Az Országismereti kézikönyv harmadik kiadásának megírására az ország művészettörténeti emlékeiben és természeti értékeiben 2001 óta történt változások követése, valamint e könyv iránti jóleső érdeklődés késztetett. Felépítése változatlan. Számozásuk sorrendjében a nyolc főközlekedési, illetve az abból kiágazó útvonalakon haladva tárgyalja a látnivalókat. Tartalmában bővebb, az előző kiadás 770 címszavával szemben 970, a 130 kép helyett 164 és egy térkép könnyíti a tájékozódást. Ez újabb kiadást is ajánlom az idegenvezetőknek, utazási irodák program-összeállítóinak, iskolai kirándulást szervező pedagógusoknak és az egyéni utazás híveinek.
A szerző
Ismeretlen szerző - Egri séták nemcsak Egrieknek II.
Gál Elemér: Naplótöredék Egerről
Löffler Erzsébet: Az érseki palota
Szecskó Károly: Emlékezés a megkínzott püspökre
Szalainé Király Júlia: Az idegenből hozott szőlővessző (Gárdonyi Géza és Eger)
Hernádi Ferenc: "Az én iskolám..." (A Dobó Gimnázium)
H. Szilasi Ágota: "... Ő királiy feje, szent koronával menyből tiszteltetett és böcsültetett..."
Renn Oszkár: Zsinagógák Egerben
Surányi Imre: A tudomány és szépség találkozóhelye, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár
Bujdosné Papp Györgyi: Az Eger-patak és hídjai
Fodor László: Török fürdők Egerben
Szecskó Károly: Az egri zsidó temető
Kiss Lajos: Az egri mozik története
Veres Gábor: A látogatottság kötelez
Fodor László: Az Egert körülvevő középkori és késő középkori városfalakról
Ludányi Gabriella: Az egri "Rossz templom" története
Lengyel Gyula: Az egri Fájdalmas Anya kegyhely története
Renn Oszkár: Árpád-házi Imre király emléktáblája előtt
N. Lutter Katalin: A tablók árulkodnak (Az irgalmasrendi kórház)
Szecskó Károly: Az egri Kisasszony temető - A Hősök temetője
Dobrossy István - Piac, vásár, sokadalom Miskolcon
A Búza téri Vásárcsarnok története. Piacok, városok sokadalmak a város történetéből a kezdetektől, számos képpel.
Ismeretlen szerző - Szeged története - 1686-1849
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Manga János - Palócföld
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Itthon Európában
Közös hagyomány – közös jövő
A 2003. április 12-i Európai Uniós népszavazás eredményesen zárult – Magyarország választópolgárai úgy döntöttek, hogy hazánk az Európai Unió tagja legyen. Néhány nappal később, április 16-án Athénban aláírásra került a csatlakozási szerződés. Most, hogy immár bizonyossá vált, hogy 2004. május 1-től Magyarország teljes jogú tagként versz részt az EU munkájában, mindennapjaiban, időszerű feltennünk a kérdést: mi, Heves megyeiek milyen hozományt adunk az uniónak, milyen sajátos értékeket viszünk a közös Európába?...
Ismeretlen szerző - Szigetvár története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
