Látható ​sötétség

Csíkszentmihályi Mihály - Flow ​- Az áramlat
Flow ​- a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik. Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg. Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl. A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti? Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat. Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Judith Herman - Trauma ​és gyógyulás
E ​könyv olyan eseményekről szól, melyeket milliónyi magyar átélt: háborúról, holokausztról, az elnyomó (akár jobb-, akár baloldali) politikai rezsimek általi üldöztetésről - a közszférában zajló erőszakról. E könyv olyan eseményekről szól, amelyet napjainkban is sokak élnek meg: partnerbántalmazásról, incesztusról, gyerekbántalmazásról - a magánszféra rejtettségében zajló erőszakról. Az olvasó megismerheti az erőszakélményekre adott emberi reakciókat és a trauma hosszú távú hatásait, s mindenekelőtt a túlélés és a feldolgozás eszközeit, melyekkel leküzdhetők az erőszak okozta sérülések és veszteségek, és újra kezünkbe vehető életünk irányítása. Az amerikai pszichiáter könyve sorsfordító önsegítő könyv azoknak, akik szembe kívánnak nézni múltjuk fájdalmas emlékeivel, és elengedhetetlen mű azoknak a pszichoterapeutáknak, akik szakszerű kezelést kívánnak nyújtani pácienseiknek.

Elizabeth Wurtzel - Prozac-ország
Elizabeth ​Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő - két könyvet publikált a Prozac-ország óta.

Rados Virág - Bipoláris
Bipoláris ​érzelmi zavar - hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa. Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig bolond marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis előtt abbahagyta. Ám szélsőséges érzelmi hullámzásai alatt rossz döntéseket hoz, rossz kapcsolatokat köt, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy dönt, felveszi a kesztyűt, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az erőfeszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segítői tanácsait? Élhet-e majd ezután is teljes értékű életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz történet alapján íródott. _"Talán én nem tettem meg mindent - vallottam be halkan. - És félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni._ _ - Látja, most megfogalmazta a célját - mosolygott a szemöldökét felhúzva Kamilla. - Higgye el, sikerülni fog. - Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Eltökéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián kössek ki._ _ - Az első lépés, hogy elfogadják magukat - folytatta a pszichológus. Úgy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk elől, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más."_

Ben Myers - Green ​Day
Billie ​Joe Armstrong, Mike Dirnt és Tre Cool triója nem csak az amerikai álmot váltotta valóra, hanem a világ összes középsulis bandájának álmát is: "Zenéljünk, legyünk híresek!" Ennyi elég volt, hogy három barát meghódítsa a világot. Nem volt mindig könnyű, de mindig marha vicces volt. Hogy átéljük a lazulást, mintha egy nagy füstfelhőn át szemlélnénk az eseményeket egy nyugis napon, amelyen tulajdonképpen abszolút semmi sem történik (ez a green day alapjelentése), akkor ez a jó választás: a teljes Green Day sztori rengeteg beszólással és interjúrészlettel.

Viktor E. Frankl - ...mégis ​mondj igent az életre!
Egy ​pszichológus megéli a koncentrációs tábort. „Jelen munka, habár tömörnek, rövidnek tűnik, művészien felépített és megragadó. Két alkalommal olvastam át egy ültő helyemben és teljesen elbűvölt, elvarázsolt. Kicsivel a történet közepe után Dr. Frankl bemutatja logoterápiájának filozófiáját. A folyamatos, összefüggő szövegben mindezt olyan finoman, alázattal tárja elénk, hogy csupán a könyv befejezése után veszi észre az olvasó, hogy itt egy valódi tanulmánnyal találkozott az emberi egzisztencia mélységéről, és nem pusztán egy újabb kegyetlen történetet olvasott a koncentrációs táborokról." Gordon W. Allport

Charles Duhigg - A ​szokás hatalma
Nap ​mint nap meghozott döntéseink többségükben megfontolt választásnak tűnnek, pedig egyáltalán nem azok – csupán szokások. És bár az egyes szokások önmagukban viszonylag jelentéktelenek, idővel óriási hatást gyakorolnak az egészségünkre, a termelékeny­ségünkre, a pénzügyi biztonságunkra és a boldogságunkra. Évszázadok óta próbálják megfejteni, miért alakulnak ki a szokásaink, de a neurológusok, pszichológusok, szociológusok és piackutatók csak az elmúlt két évtizedben kezdték megérteni a szokások működését – és ami ennél is fontosabb, azt, hogy miként változnak a szokásaink. A szokás hatalma című könyvében Charles Duhigg, a New York Times díjnyertes újságírója, izgalmas tudományos felfedezésekről mesél nekünk, amelyek magyarázatot adnak arra, miért léteznek a szokásaink, és megmutatja, hogyan változtathatunk rajtuk, hogy átalakítsuk üzleti vállalkozásainkat, közösségeinket – és az egész életünket.

Szerb Antal - Szerelem ​a palackban
Szerb ​Antal novelláinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményét kapja kezébe ezzel a kötettel az olvasó. Több elbeszélése most kerül először kötetben kiadásra. Az irodalomtörténetek alkotója, a tanulmányíró Szerb Antal gyakran szépírói beleérzéssel, könnyedséggel eleveníti meg az elvontabb tárgyakat is - a novellista pedig szinte tudós készültséggel, sokoldalú műveltségét kamatoztatva, igényes elemzésekkel és míves csiszoltsággal írta elbeszéléseit. Nemcsak tematikája, hanem írásainak megformálása és nyelvi hangszerelése is sokféle, változó. Történelmi legendákat szólaltatott meg újra, népiesebb motívumokat és lovaghistóriákat modernizál, személyes emlékeket, eseményeket idéz fel líraian és elemző tudatossággal. A Szerelem a palackban elbeszélései meghitt és maradandó élménnyel gazdagítják az olvasót.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Az ​őrült naplója
Gogol ​a "modern", az utódokat is nyugtalanító klasszikusok közé tartozik. Zsúfolt és mégis arányos művészetében szeszélyesen vegyül a társadalmi szatíra és a szorongatott-gyengéd líra, a szertelen, olykor a groteszkbe hajló humor és a tárgyias fantasztikum. Nem volt az orosz irodalom nagyjai között egy sem, akire ne hatott volna, titkait mégis megőrizte: megmaradt páratlanul különös, utánozhatatlanul egyéni alkotónak. Az orosz történelem legválságosabb negyedszázadában, I. Miklós cár uralkodása idején, kihívó látomásaival, torz alakjainak felvonultatásával - bár maga is belepusztult - siettetni tudta kortársainak szellemi felszabadulását. Valóra vált, amit megsejtett: "Tudom, hogy nevem elmúlásom után szerencsésebb lesz nálam." Kötetünkben a Pétervári elbeszélések című ciklusának valamennyi darabját megtalálja az olvasó, a leghíresebb groteszk elbeszéléseit, amilyen Az orr, A köpönyeg; figuráinak szinte a lehetetlenségig élezett tragikomikuma már az abszurd ábrázolás mai irányzata felé mutat.

Irvin D. Yalom - Szerelemhóhér ​és más pszichoterápiás történetek
Ebben ​a könyvben tíz pszichoterápia története szerepel. Mind a tíz páciens az élet szokványos helyzeteitől szenvedett: egyedüllét, impotencia, migrén, szexuális túlfűtöttség, elhízás, hipertónia, szomorúság, emésztő szerelem, hangulatváltozások, depresszió. Mégis, a terápia folyamán ezen mindennapi problémák alapjainak kutatása a lét legmélyebb lényegét tartalmazó gyökerekhez vezetett. "Akarom! Akarom!" hallatszik végig ezekben a történetekben. Az egyik páciens halott lányát akarta vissza; egy másik erősködött, hogy - halálra ítélve a nyirokráktól - joga van a gátlástalan szexualitásra; a harmadik örökre fiatal akart maradni, nem tudván lemondani harmincöt évvel fiatalabb barátjáról. A szerző - a Stanford Egyetem orvosprofesszora - szerint a pszichoterápia elsődleges anyaga mindig az ilyen létező, az egyén törekvéseinek és az élet kíméletlen tényeinek könyörtelen disszonanciájából eredő fájdalom, legyen annak eredete tudott vagy tudattalan. A hátterükben pedig ott magasodnak a lét nagy problémái: a hiányzó szabadság sorsunk akaratlagos alakítására, a mindannyiunk és szeretteink számára elkerülhetetlen halál, a magányosság, és végül: életünk világos értelmének hiánya. Bármennyire kegyetlennek tűnjenek is ezek a helyzetek, tartalmazzák a remény és a megváltás magvait. Ez a tíz pszichoterápiás történet remélhetőleg bizonyítja, hogy szembe lehet nézni a lét igazságaival, sőt! - hasznosítani lehet hatalmukat az egyéni változás és gyarapodás szolgálatában. És ennek a folyamatnak első meghatározó lépése - akár a terápiában, akár azon kívül -, hogy az érintett felelősséget vállal saját kellemetlen életéért. A többi lépés?...ez talán kiderül Yalom doktor könyvéből.

R. A. MacKinnon - R. Michels - P. J. Buckley - Pszichiátriai ​interjú a klinikai gyakorlatban
Ez ​a könyv azokkal a pszichiátriai interjúkkal foglalkozik, melyek célja az érzelmi problémákkal vagy pszichiátriai betegségekkel küzdő emberek kezelése. Jelen pszichodinamikai tudásunk alapjai Freudtól származnak, jóllehet mások kiszélesítették és kiterjesztették gondolatait. Könyvünkben szerepel az énpszichológia, a tárgykapcsolat elmélet, a viselkedéslélektan, a szelfpszichológia, a kapcsolati pszichológia és az interszubjektív pszichológia is, bár ezt nem mindig nevesítjük. Két bevezető fejezet után a következő rész a fő klinikai szindrómákat és személyiségtípusokat tárgyalja, nevesítve a kényszeres, hisztrionikus, nárcisztikus, mazochista, depressziós, szorongó, traumatizált, borderline, antiszociális, paranoid, pszichotikus, pszichoszomatikus és kognitív károsodást szenvedett betegségekét. E szindrómák és személyiségstílusok az interjú és a kezelés során később fellépő problémák kibontásának fő meghatározói. Valamennyi klinikai fejezet a pszichopatológia, a klinikai eredmények és a pszichodinamikus megfogalmazás bemutatásával indul. Ezután áttekintjük a jellemző interjú alatti viselkedést, és tanácsot adunk az interjú vezetésére az egyes típusú páciensek esetében. A könyvben bemutatott klinikai esetábrázolásokat a szerzők nagyrészt saját klinikai gyakorlatukból vagy tanítási tapasztalatukból hozták. E megközelítés nem akarja azt sugallni, hogy ezek „helyes” technikák vagy hogy az interjúzás ezek memorizálásával megtanulható. Interjúfelvételi stílusunk nem kell, hogy minden olvasónknak tetsszen vagy mindegyikük számára alkalmas legyen. Azonban vannak diákok, akiknek kevés lehetőségük van a gyakorlott orvosok interjúinak megfigyelésére vagy arra, hogy őket megfigyeljék. Bár ez a könyv nem helyettesítheti a helyes klinikai tanítást, hasznos lehetőséget teremt arra, hogy bepillantást nyerjünk abba, ahogyan a gyakorlott orvosok vezetik az interjúkat. A III. rész az önmagukban is speciális problémát jelentő interjúhelyzetekkel foglalkozik. Bármilyen szindrómában vagy betegségben szenvedő páciens esetében felléphet ilyen helyzet. Ebben az esetben a hangsúly az adott típusú pszichopatológiáról a klinikai helyzetben rejlő tényezőkre helyeződik át, amelyek kiemelt szerepet tölthetnek be az interjú lefolytatásának meghatározásában. Erre példa az általános kórházi osztályon végzett konzultáció vagy a más háttérrel rendelkező páciens. A legutolsó részt a pszichiátriai interjút befolyásoló olyan különleges technikai kérdéseknek tartjuk fenn, mint a jegyzetelés, az e-mail és a telefon szerepe, beleértve a páciens mobiltelefonját vagy személyhívóját is.

Feldmár András - Fliegauf Benedek - Van ​élet a halál előtt?
Szerintem ​sokan vagyunk olyanok, akik azért imádkozunk, hogy legyen valami szenvedélyünk. Az élet semmit sem ér szenvedély nélkül... A pszichoterápia is szenvedély, nem? Az ember belemegy, ajvé, és akkor meg akar szabadulni tőle, azt akarja, hogy legyen vége. A szanszkritban az a szó, amely a házasságot jelenti, pontosan ugyanaz a szó, amely a halált is jelenti. Tehát meghalni és megházasodni: ugyanaz a szó. Miért? Mert hogyha nem akar az ember meghalni, akkor ne házasodjon meg. Hogyha nem akar úgy meghalni, aki volt. Ha valóban valakivel együtt akarok élni, akkor az egyedülálló létemnek meg kell halnia, és újraszületik valaki belőlem, aki egy része valami nagyobbnak, mint ami én vagyok. Szerintem a depressziónak a legfőbb oka az, hogy valaki egy szép napon rájön arra, hogy egész életében szerepeket játszott. Halvány gőze sincs arról, hogy ő tulajdonképpen ki valójában, de nem akar többé szerepet játszani, és nem tudja, hogy akkor mit csináljon. Ez a depresszió. Nem kémiai dolog, egzisztenciális dolog. Amire kérni szeretnélek titeket, az, hogy senkinek se higgyetek el semmit! A szerző

Csíkszentmihályi Mihály - Az ​öröm művészete
Csíkszentmihályi ​Mihály arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek, elégedettek. Az öröm művészete a világhírű pszichológus korábbi műveiben lefektetett alapgondolatainak letisztult összegzése és azok gyakorlati alkalmazása a mindennapi életünkre. Emberek ezrein végzett széleskörű vizsgálatok alapján jutott a szerző arra a következtetésre, hogy a boldogtalanság, az elégedetlenség fő oka az, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik, nem is vesz tudomást érzelmeiről. Csíkszentmihályi szerint a probléma megoldásának a kulcsa az lehet, ha olyan, változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk.

Carl Gustav Jung - Lélekgyógyászat
C. ​G. Jung sokáig agyonhallgatott életművét egyre-másra megjelenő kötetek igyekeznek megismertetni a magyar olvasóval, ám az anyag olyan bőséges és sokoldalú, hogy az értő válogatónak nem okoz gondot újabb és újabb gyöngyszemeket kicsippenteni belőle . Bodrog Miklós ezúttal öt, 1929 és 1951 között született írást választott fordításra - mindük a pszichoterápia alapkérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel e gyógymód és a lelkigondozás viszonyára.

Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk ​titkai
A ​szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt. A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is. Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt. Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik. A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.

Hárdi István - A ​dinamikus rajzvizsgálat
A ​hazai pszichiátria egyik legszínesebb szaktekintélye, Hárdi István Az agresszió világa után ismét izgalmas területre, a rajzok pszichopatológiájába vezeti olvasóit. A témában a szerzõ öt évtizede végez anyaggyűjtést és fontos kutatásokat, tehát a szerzõ szavait idézve: ebben a könyvben „csak” egy élet munkája van.

Hajnóczy Péter - Hajnóczy ​Péter összegyűjtött írásai
Harminckilenc ​éves korában halt meg, alig hat évvel első novellás kötetének megjelenése után. „Ha volt s marad »ködlovagja« a 70-80-as években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter mindannyiuk közül az élen fog maradni – mondta az írót búcsúztatva Mészöly Miklós. – A tudat metszet-hűvös szakadékaiba ez időben ő ereszkedett le a legvakmerőbben, a legkilátástalanabbul és a leggyümölcsözőbben. Eleve olyan határok közé internálta magát, ahol és ahonnét kis eséllyel lehetett a szakadékok _magas_ mélységeivel találkozni. Ő »egyszerűen« e mélységek áthatolhatatlan felületébe ásta be magát, ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, karteziánus fegyelemmel, miközben kivilágítva hagyta magukra a leleplezett tényeket, képeket, a repedésekben megmutatkozó abszurdot, a _megmutatkozni_ tudó igazságok kietlenül alacsony égboltját: kivilágítva és bekeretezve.” Hajnóczy Péter 1942-ben született. „Esti tagozaton érettségiztem, voltam ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, dolgoztam kőművesek mellett, voltam betűszedőinas, szénlehordó, dolgoztam dinamittal, nyersanyagkutatásnál stb.” – írta első kötete borítójára, s ekkor még fizikai munkából tartotta fenn magát. A _Mozgó Világ_ első kötetében, az _Élet és Irodalom_-ban és az _Új Írás_-ban már közölték néhány elbeszélését, mégis nehezen jutott az írói elismertetéshez: az 1975-ben napvilágot látott első kötet, _A fűtő_ tizennégy évvel korábban, húszévesen írt novellát is tartalmazott. Ettől kezdve elbeszélési rendszeresen tűnnek fel napilapokban és irodalmi folyóiratokban, és az _Add tovább!_ (1976) című antológiában is. A következő elbeszélésgyűjtemény, az _M_, 1977-ben jelent meg; a címadó elbeszélés már azzal az írói technikával közelített Hajnóczy egyik alaptémájához – az alkohol vonzásában és gyötrelmében átélt külső-belső valóság megvilágosodásainak és elcsúszásainak pontos leírásához -, amit _A halál kilovagolt Perzsiából_ című kisregény vitt átütő sikerre 1979 Ünnepi Könyvhetén. Hamarosan zsebkönyv formájában is megjelent. Hajnóczy Péternek ítélték az az évi Füst Milán díjat. Ekkor már a fiatal prózaírók legjobbjai között tartják számon; reprezentáns szereplője a nemzedéki antológiáknak, méltató elemzések sora születik műveiről. Nem sokkal halála előtt, 1981 nyarán került ki a nyomdából a _Jézus menyasszonya_ című elbeszélésgyűjteménye, amely két kisregényt s az utolsó években írt karcolatokat foglalta magába. A jelen kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén _Hátrahagyott írások_ címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítettük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, amelyeket „kész” műveknek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson), aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Irvin D. Yalom - A ​csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata
Irvin ​D. Yalom A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata című munkája jó ideje a szakterület alapvető tankönyve, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású pszchiátriai tárgyú műve. Az ötödik, bővített kiadás Dr. Molyn Leszcz közreműködésével jött létre. A szerzők közel egy évtized új kutatásaira és saját, széleskörű klinikai ismereteikre és tapasztalatukra támaszkodva mutatják be a csoportpszichoterápiával kapcsolatos legújabb kutatásokat, kézikönyveket, megismertetve a szakterület legfrissebb eredményeit. A kötet új részekkel bővült, melyek a rövid csoportterápiát, az online terápiás csoportokat, az etnokulturális különbségeket, a traumák kezelését valamint a speciális és strukturált csoportokat (az addikcióval küzdők és a szomatikus betegek számára indított csoportokat) állítják középpontba. A szerzőpáros a szövegbe illusztrációként beillesztett, életközeli esettanulmányokat az általuk vezetett több ezer csoportterápiás ülés anyagából merítette. A csoportterápia területén jelenleg ez az informatív, egyszerre tudományos és olvasmányos új kiadás a legfrissebb, legátfogóbb munka.