Az ​első bécsi döntés

Popély Gyula - Felvidék ​1918–1928
Napjaink ​embere számára a Szlovák Köztársaság tökéletes nemzetállam benyomását kelti. Ma már szinte hihetetlen, hogy az ország területe ezer éven át a magyar állam szerves része, annak „felföldje”, „felvidéke” volt. A magyar etnikai terület összezsugorodott, „nemzetiségileg vegyes területté” vált, az egykori német és rutén népesség pedig jelentéktelen szórvánnyá csökevényesedett. Ha csupán mutatókban vetjük össze a száz év előtti és a mai állapotokat, akkor is feltűnhet a változások rendkívüli, természetellenes mértéke. A történész feladata, hogy kiderítse, mi történt velünk, és ami történt, annak mi áll a hátterében. A szerző Felvidék-sorozatának második része (az első Felvidék 1914–1920 címmel jelent meg 2010-ben) új kutatásokon alapul, jelen kötet az elszakított északi országrészben élő magyarság helyzetét vizsgálja a kényszerű realitássá váló Csehszlovák Köztársaság első tíz évében.

Bryan Cartledge - Trianon ​egy angol szemével
Bryan ​Cartledge ebben a munkájában a magyar olvasó számára újszerű megközelítéssel mutatja be a történelmi Magyarország sorsára végzetes trianoni békediktátumot. Egyrészt széles tablót rajzol a békekonferencián részt vett győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, s következményeiről, másrészt a sorsfordító eseményeket két magyar politikus életútjába ágyazva ismerteti. Az egyikük a naiv, hiszékeny vezetőt megtestesítő Károlyi Mihály, aki a magyar történelem legválságosabb napjaiban tehetetlenül tűrte, hogy az erőszakos kommunista gépezet maga alá gyűrje az országot. A másikuk Bethlen István, a hazájához hű államférfi példája, aki élete során mindkét diktatúrának, a kommunistának és a nácinak egyaránt útjában állt. Hajtóvadászatot tartott elfogásáért a Gestapo, és szovjet börtönkórházban érte a halál.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Marosán György - Fel ​kellett állnom
Mi ​történhet? Kádár kinyújtja kezét? Fogadjam el? Nézett rám sokáig, végre én is megszólaltam: - Nézd, Kádár elvtárs, sok átvirrasztott éjszakán töprengtem ezeken. Hidd el, fájdalmas szülés eredménye, ami történt, hidd el, mindig segíteni akartam és most is, de súlyosak a tapasztalataim. Semmi okom a leveleket visszavonni, megsemmisíteni. Azt írtam le, ami van, s ami igaz. Ezek a dolgok túlnőttek rajtunk. Sokan látják, foglalkoznak vele, de leírni, kimondani gyávák. Nem voltam, nem vagyok karrierista, kalandor. Én is szeretem úgy a pártot, mint bárki más. És a felelősség - utánad - rajtam a legsúlyosabb. nem ezt ígértük, nem ezt mondtuk 1956-ban. Sok mindent vállaltam és tudok vállalni most is, másként le sem írnám. Tudod te, hogy végződik ez az út, ha továbbmegyünk? - Ki tud erre felelni, Marosán? - Kettőnknek kell tudni felelni rá, mert mi már jártunk ilyen utcában. De tudod mit, komolyan veszlek. Hiszek neked. Teszek egy javaslatot. Javaslom, olvasd el még egyszer figyelmesen a levelet és írd meg egy másik levélben magad is, miben van igazam és miben nincs. De úgy írd, hogy az az igazságnak megfeleljen.

Fitz Jenő - Pannonia ​születése
Új ​szemléletben, a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával mutatja be Pannonia provincia létrejöttét, ami a korábbi nézetekkel ellentétben nem egy alkalommal (Kr. e. 12–9 között) zajlott le, hanem egy hosszabb folyamat eredménye.

Schlett István - A ​szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely András - A ​nemzeti ébredés kora (1790–1848)
A ​Kossuth Kiadó népszerű történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Magyarország története 13. kötete. A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek. „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be.Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek.A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket."Romsics Ignácakadémikus, történész,a sorozat főszerkesztője.

Számvéber Norbert - Nagy ​csaták 11.
A ​megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép, festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé. A tordai csata 1944. szeptember 15. és október 8. között zajlott le, ahol a magyar 2. hadsereg német segítséggel és óriási veszteségek árán csaknem egy hónapon keresztül feltartóztatta a többszörös túlerőben lévő román és szovjet csapatokat. Nemcsak Észak-Erdély teljes elfoglalását akadályozták meg, hanem a Kárpátokban harcoló magyar 1. hadsereg bekerítését is. A magyar 2. hadsereg tordai állásainak védelme kelet-közép-európai térségben azon kevés hadművelet közé tartozott, amely hosszabb időre megállította a szovjet hadsereget. A Tiszántúlon Szolnok–Nyíregyháza–Nagyvárad térségében 1944. október 6–31. között zajlott le a Közép-Európa második világháborús történetének legnagyobb páncélos hadművelete az alföldi, vagy más néven „deberecen–nagyváradi” páncélos csata. A szovjet hadvezetés a Dél Hadseregcsoport és a magyar 2. hadsereg zömének bekerítését és szétzúzását tervezte, a német páncélos erők és a magyar alakulatok támadásai nyomán törekvésük meghiúsult. Az Erdélyben és a Kárpátokban harcoló magyar 1. és 2. hadsereget és a német alakulatok visszavonulását sikerült biztosítani, majd a Tisza vonalán új védelmi állásokat kiépíteni. A Dél Hadseregcsoport és a magyar haderő visszavonulása után a szovjet hadvezetés úgy vélte, „menetből” elfoglalhatja Magyarország fővárosát, Budapestet. Horthy Miklós kormányzó „kiugrási kísérletének” kudarca (1944. október 15.), majd a nyilas hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc hozzájárult Budapest erőddé nyilvánításához. Bár a „Festung Budapest”-en rekedt mintegy 90 000 katonának alig fele vett részt a harcokban, a német és magyar alakulatok 52 napig (1944. december 24–1945. február 13.) kitartottak. Budapest szovjet bekerítése után a német hadvezetés „Konrad” fedőnéven három hadműveletet indított (1945. január 1. és február 15. között) a magyar főváros felmentésére. Több páncélos és gyalogos hadosztályt csoportosítottak át Varsó körzetéből és Kelet-Poroszországból. Előbb északról Tata, majd délről Székesfehérvár irányából indítottak támadást. A szovjet erőknek hatalmas veszteségek árán sikerült megállítaniuk az akciókat, így a főváros sorsa megpecsételődött. 1956. október 24-én hajnalban a szovjet 2. és 17. gárda-gépesített hadosztály alakulatai bevonultak Budapestre, ezzel megkezdődnek a harcok a felkelők és a szovjet megszálló csapatok között. A fegyveres felkelés ekkor már javában tartott, s a következő napokban több összecsapás zajlott a Magyar Néphadsereg, az ÁVH és a szovjet alakulatok között. Október végére győzött a forradalom. A szovjet erők jelentős része elhagyta Budapestet, ám az országba légi és szárazföldi úton újabb alakulatok érkeztek. November 4-én hajnalban a „Mennydörgés–444” („Grom–444”) jelszó elhangzását követően 60 000 szovjet katona részvételével megindult a „Forgószél” fedőnevű hadművelet.

Ismeretlen szerző - Ego ​sum Gallicus captivus
1940., ​1941., 1942., 1943 ... a második világháború vészterhes, sorsfordító évei. A lengyelországi német büntetőtáborokból, de Ausztriából is százával szöknek át a francia hadifoglyok, vállalva az ismeretlen veszedelmeket, úttalan utakon, kalandos körülmények közepette a szomszédos Magyarországra, amelyről csupán annyit tudnak, hogy bár a németek szövetségese, nem áll hadban Franciaországgal. Némelyek még azt is tudni vélik, hogy ebben a furcsa országban, "Pannóniában", még érvényesek azok az ősi törvények, amelyeket Szent István király hozott valaha, ezer esztendeje. És a szökevények nem csalatkoznak. A magyarok befogadják őket, és az az ezernyi francia, akit a háború vérzivataros esztendeiben erre a földre vezérelt csillaga, személyesen megtapasztalhatta, hogy még nem veszett ki az emberség a világból. Az egykori francia hadifoglyok emlékezései fölelevenítik a viszontagságos szökés izgalmát, az internáltság ezernyi, olykor humoros részletét, az akkori Magyarország munkás hétköznapjait, majd a német megszállás és a nyilas terror emberirtó iszonyatát. gyűjteményünk az emberi helytállásnak és hűségnek, a szolidaritásnak és hazaszeretetnek állít emléket.

Pintér Éva - Időrendi ​áttekintés
A ​sorozat 24. darabja az előző kötetek kronológiai áttekintése. Időrendben követhetjük végig az egyes korszakok történelmi eseményeit, gazdasági, jogi intézkedéseit, ennek megfelelően a társadalom szerkezetének átalakulását,az irodalmi alkotások születését, a kulturális és művészeti élet formálódását.

Gombás István - Kings ​& Queens of Hungary / Princes of Transylvania
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csikány Tamás - Honvédtüzérség ​az 1848-49-es szabadságharcban
Csikány ​Tamás hadtörténész jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténelem Tanszékén tanít egyetemi docensként. Kutatási területe a XIX. század hadművészete, különös tekintettel az 1848/49-es szabadságharcra. A könyv bemutatja, hogy a néhány nap alatt felállított magyar tüzérség hogyan vált egyenrangú ellenfelévé az évszázados hagyományokkal rendelkező osztrák fegyvernemnek. A szabadságharc tüzérségének életét számos korabeli dokumentum, kép és egy kihajtható színes, művészi melléklet szemlélteti. _Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához_ sorozat III. tagja

Pölöskei Ferenc - Horthy ​és hatalmi rendszere
Az ​ellenforradalmi rendszer hatalomra kerüléséről, belső viszonyairól, politikai irányzatairól számos forráskiadvány, monográfia és tanulmány látott már napvilágot. A szerző ezért nem a már ismert kutatási eredmények összefoglalását, a kronológiai, történeti események egymásutánjának bemutatását kívánta munkájával elérni, hanem új oldaláról nyúlt az izgalmas kérdéshez. Az ellenforradalmi rendszer kormányzati berendezkedését, a gazdasági, politikai hatalom kiépítését, és megszilárdítását tárja az olvasó elé, bemutatja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egész mechanizmusát, amelynek egyik legfőbb feladata a politikai jogok korlátozása és szabályozása volt. Ezen keresztül képet kapunk a rendszer társadalmi bázisáról, a politikai pártok és irányzatok állásfoglalásairól, elképzeléseiről, az uralkodó osztályok politikai magatartásáról. Izgalmas és újszerű a munka azon része, amely az ellenforradalmi rendszer politikai konszolidációját, Horthy és Bethlen szövetségének kialakulását és elmélyülését, a törvényhozó hatalom ideiglenes jellegének megszűnését tárgyalja. Az Egységes Párt megalakítása, az 1922. évi nemzetgyűlési választások, illetve az első nemzetgyűlés összehívása lezárta az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának első szakaszát, utat nyitott a további gazdasági és politikai célok megvalósításához.

Barta Gábor - A ​Sztambulba vezető út (1526-1528)
"1527 ​tavaszára Magyarország gyakorlatilag teljes egészében elfogadta uralkodójául I. János királyt. Csak a Ferdinándot választó Horvátország, a német zsoldosok őrizte Pozsony és Sopron, meg persze s török megszállta Szerémség szakadt ki kormányzása alól. Helyreálltak a központi kormányhivatalok (kancellária, kúria), megindult a közigazgatás, a jogszolgáltatás működése; erőfeszítések történtek a kincstár krónikus pénzhiányának orvoslására. Úgy tűnt, az ország hamarosan kiheveri a mohácsi csatavesztés közvetlen hatását, s hozzákezdhet annak az eszköznek megkereséséhez, amellyel, ha egyáltalán lehetséges, véget vethet a szakadatlan török háborúnak. A meglepően gyors talpraállást azonban már 1527 júliusában újból fegyverek zörgése zavarta meg. Nem az oszmánok, hanem a Habsburgok vezettek hadat a magyar király ellen. Újabb sorsdöntő lépés az, amire a cseh király és magyar hívei vállalkoztak: most kezdődik az a belháború, amelynek végén darabokra hullott s részben török uralom alá került a középkori Magyarország."

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története 1918-1975
Az ​Osztrák Birodalom részét képező Magyarországon az 1848-49. évi polgári forradalom és nemzeti szabadságharc felszámolta a jobbágyrendszert és a feudális kiváltságok jelentős részét. Ezáltal megteremtette a magyar társadalom és gazdaság polgári fejlődésének feltételeit, megnyitotta az utat a szabadversenyes kapitalizmus kibontakozása előtt. A polgári fejlődés optimális feltétele azonban - az önálló nemzeti állam megteremtése - a szabadságharc bukása következtében nem valósulhatott meg. Az önálló nemzeti államiság hiánya miatt a magyar polgári átalakulás függő tőkés fejlődés maradt. Többek között ez a függőség is hozzájárult az iparfejlődés viszonylagos korlátozottságához és a társadalmi bajok egyik forrásává vált.

Varga Domokos - Csaba József - Vér ​és arany
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berkesi András - Hűség ​/ Különös ősz
Nagyméretű ​vállalkozás Berkesi András regénytrilógiája, a Siratófal, a Hűség és a Különös ősz. A korábbi, nagy sikerű Siratófal-ból megismert hősök a két utóbbi regényben az ötvenes évek közepének jelentős emberi, társadalmi sorsfordulóján új, nehezebb, mélyebb konfliktusokkal kerülnek szembe. Különösen igaz ez a regény kommunista hőseinek sorsára: hiszen az igazsághoz hűnek maradni a rendszer börtönében, a legnehezebb megpróbáltatások ellenére is különbséget tenni az eszme és az eszmét a gyakorlatban megtagadók között: hihetetlenül kemény próbatétel. Ezt a nehéz próbát kétszeresen is kiállják a regény hősei: a koncepciós perek üldözötteiként, a börtönökben, majd az ellenforradalom elszabadult indulatainak poklában... Ez az a kettős próbatétel, amely szorosabb egységbe fűzi a trilógia jelen két részét. A szerző hű önmagához. Méltán népszerű, fordulatos, izgalmas cselekményszövése, egymással élethalálharcot vívó hőseinek összecsapásai lebilincselik olvasóját. A hiteles történelmi eseményekre épülő cselekmény során őszinte rokonszenvvel kísérhetjük hozzánk is közel kerülő hőseit, Terézt, Iványi Pétert, Keserűt, Miticset és a többieket azon a nehéz úton, amely a számvetéstől a belső tisztázáson keresztül a hűség újravállalásáig vezet...

Benedek István - Semmelweis ​és kora
Sikeres ​regényei után, több kiadást megért szépirodalmi értékű ismeretterjesztő munkái sorában, Benedek István ebben a könyvében a nagy magyar szülész, Semmelweis életének és munkásságának állít emléket. Benedek István könyvében az eddigi életrajzokat számos vonatkozásban kiegészíti, elmélyedten tanulmányozza éppen azokat a nehezen megoldható kérdéseket Semmelweis életével kapcsolatban, amelyek a múltban, de még ma is sok vitára adnak alkalmat. Benedek legfőbb törekvése, hogy megszabadítsa Semmelweis emlékét az évtizedek során rárakódott tévedésektől, romantikus máztól, nacionalista elfogultságtól. Mindent bizonyít, ragyogó logikával elemez. Benedek István Semmelweis életrajza igen meggyőző, hiteles, s amellett remek stílusú, élvezetes olvasmány. A könyvet közel hatvan fényképmelléklet egészíti ki.

Antalffy Gyula - Édes ​hazánk
Tábortűz ​lobog egy kis erdei tisztáson, a soproni hegyek között, fel-felcsapó lángja megvilágítja az egymás mellett álló sátrakat és a karcsú fenyőket. Innen, a nyugati határszélről indulunk el országjáró utunkra, hogy megismerjük a Dunántúl hegyes-dombos vidékét, az Alföld végtelen síkságát, az északon nyújtózó hegykoszorú várromjainak érdekes történetét. Utunk során megelevenednek történelmünk hősi fejezetei, megismerkedünk népművészetünk remekeivel s a szántóföldek és új partvidékek színes, eleven életével.

Csizmadia Ervin - A ​magyar demokratikus ellenzék
A ​három kötetes mű az 1968 és 1988 közötti Magyarország politikai eseményeivel, a demokratikus ellenzéknek nevezett értelmiségi csoport történetével foglalkozik, igen nagy alapossággal. Egy kötet monográfia, egy kötet dokumentumokat közöl, egy kötet interjúkat tartalmaz. Az interjúk azok számára is érdekesek lehetnek, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen a történelemmel. Megszólal: Márkus György, Kemény István, Kende Péter, Krassó György, Szabó Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Dalos György, Kenedi János, Iványi Gábor, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós, Nagy Jenő, Demszky Gábor, Magyar Bálint, Bokros Péter.