|
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség világhírű nagyvadunk, a gímszarvas monográfiáját adja közre ebben a kötetben, elsődlegesen azzal a céllal, hogy a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva hasznos, gyakorlati útmutatást adjon a vadgazdálkodás mindennapos feladatainak ellátásához. A szerzők, a terjedelem szabta határok között, a teljességre törekedtek: részletesen foglalkoznak a gímszarvas általános jellemzőivel, testi felépítésével, szerveinek és szervrendszereinek működésével, agancsának fejlődésével, magatartásával, táplálkozásával, szaporodásával, gondozásának és egészségvédelmének tennivalóival, valamint vadászatának különféle lehetőségeivel.
Kapcsolódó könyvek
Dr. Nagy Emil - A fácán és vadászata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Faragó Sándor - Vadászati állattan
Ez a mű a hazánkban vadászható fajokat, valamint az azokkal összetéveszthető, védett fajokat ismerteti. Azokat az Európában vadászható fajokat is bemutatja, amelyek nálunk védettséget élveznek. A közel hatvan madár-, illetve emlős faj leírása azonos: felismerési jegyei, méretei, élőhelye, szaporodása, táplálkozása, állományviszonyai, gazdasági jelentősége. Elterjedési és vonulási térképek, nyomképek, koponyarajzok, színes képek teszik még szemléletesebbé ezt a vadászati alapművet.
Ismeretlen szerző - Vadászati enciklopédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Korompay Bertalan - Csapdafélék a vadászat összehasonlító néprajzához
A szerző több évtizede foglalkozik a felállítható vadfogó szerszámok: a csapdák és hurkok kutatásával. Könyvében összehasonlító módszerrel, a finnugor néprajz problémáit is figyelembe véve vizsgálja a vadászat ez ősi hagyományait, melyek a világon szinte mindenütt elterjedtek. Fő figyelmét a csapdák legérzékenyebb részére, az elsütő szerkezetre, vagyis a kioldásra fordítja. Munkájával alapjait vetette meg egy még kidolgozandó új néprajzi kutatási ágnak: a csapdákkal foglalkozó tudománynak. A csapdák egymás közötti kapcsolatának történeti vizsgálatával, anyagelemzésével, következtetéseivel e kötet minden bizonnyal nélkülözhetetlenné fog válni a további hazai és nemzetközi kutatások számára.
Maderspach Viktor - Havasi vadászataim
Maderspach Viktor a magyar vadászat történetének "rendíthetetlen fenegyereke", nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak szenvedélyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét is. Az I. világháborúban a fronton harcolt, az erdélyi román betörés idején gerillacsapatot vezetett a Retyezátban. Az államfordulat után Romániában maradt, de - mivel részt vett egy magyar tiszti összeesküvésben - 1921-ben menekülnie kellett. Magyarországon mérnökként dolgozott, illetve írásaiból élt. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. A sors különös és kegyetlen szeszélye folytán akkor lett egy ostoba baleset áldozata - teherautója felborult, és az itt szerzett sérülésbe halt bele -, amikor felcsillant számára a remény, hogy újra birtokába veheti kényszerűségből elhagyott vadászterületeit.
Klátyik József - Nemzeti kincsünk a vad...
A vadászatra jogosultak hazai szervezetei és a mező és erdőgazdasági ingatlanok használói, az elmúlt években egyre többször fogalmazták elégedetlenségüket, elkeseredettségüket a vadászattal elérhető jövedelmek zuhanásszerű csökkenése, illetve a mező és erdőgazdasági vadkárok hihetetlen növekedése miatt.
Könyvünkkel szeretnénk segítséget nyújtani mindkét oldalnak a gazdálkodási eredmények növeléséhez, ezért úgy döntöttünk, hogy a hazai szakirodalom legfrissebb publikációit, és a szakmai alapfogalmakat egy összefoglaló műben tárjuk a tisztelt Olvasó elé.
Könyvünket tisztelettel ajánljuk a vadgazdáknak, mező és erdőgazdálkodóknak, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak, az igazságügyi és az FVM szakértői listájában szereplő szakértőknek és mindazoknak, akik a témával bármilyen szinten kapcsolatba kerülnek. (A szerző)
Bencze Lajos - A vadállomány fenntartásának lehetőségei
Az apróvad és a nagyvad némely élőhelyi, illetve termelési ágazati kapcsolatait elemzi a mű. Feltárja azokat az ökológiai összefüggéseket, amelyek korunk vadgazdái és a környezetvédelem illetékesei, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdaság szakemberei számára feladataik megoldásához, illetve a vadon élő állatvilág fenntartásához útmutatást és segítséget nyújthatnak. A felhasznált, rendszerezett adatok hasznos információként szolgálhatnak a vadászati tudományos kutatás számára is.
Széchenyi Zsigmond - A szarvas selejtezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csőre Pál - A magyar vadászat története
"Valamikor, az emberréválás kezdetén az ősembernek kemény küzdelmet kellett vívnia fennmaradásáért. Küzdelmének legfontosabb része volt a vadállatok elleni védekezés, amelyben maga is könnyen áldozatul eshetett. Idővel azonban megtanulta, hogy ejthet el, keríthet hatalmába állatokat. Ezt később már nem csak az önfenntartás ösztöne sugallta, hanem a kifejlődő zsákmányolási hajlam is. Ez a két tényező maradt fenn azután évszázezredeken keresztül, és határozta meg azt a tevékenységet, amelyet ma vadászatnak nevezünk." - írja a Szerző bevezetőjében. Ezután az Olvasó időrendben végigbarangolhat a múltbeli vadászatok hazai színterein megismerheti az egykori vadállományokat, a vadászati módokat és fegyvereket, a vadászati kultúrákat, ízelítőt kaphat a vadászatnak a művészetekre gyakorolt hatásáról, a vadgazdálkodás és a vadászati jog kialakulásáról és fejlődéséről, majd elérkezve a XX. század végére, megállapíthatja, hogy az évszázadok folyamán mindezek óriási változáson mentek át, amíg kialakult napjaink kedvelt sportja, a vadászat.
Lakatos Károly - Vadászhit - A császármadár és vadászata
Lakatos Károlynak, a magyar vadászirodalom legegyedibb hangú szerzőjének ez már második könyve a sorozatban. A sorozat második része ezzel a kötettel indul. Most Lakatosnak két munkáját olvashatjuk egybefűzve. A vadászhittel, vadászbabonákkal senki nem foglalkozott olyan részletesen, mint ő, senki más nem gyűjtötte össze őket ilyen alapossággal. A szerző burjánzó stílusa jól illeszkedik a kacskaringós, ködös jövendölésekhez. Lakatos írta az első monográfiát az erdei szalonkáról, és ő a szerzője a mindmáig egyetlen császármadár-könyvnek. Noha a mogyoróstyúk ma Magyarországon ritkának számít, és nem is vadászható, vadászati hagyományunkba beletartozik. Ugyanakkor Erdélyben például vadászható, és nem is elérhetetlen a magyar Nimródok számára sem, ezért sokan szívesen olvasnak róla. Márok Tamás
Faragó Sándor - Náhlik András - A vadállomány szabályozása
A műben választ kapunk arra, hogyan lehet az apró- és nagyvadállományt oly módon kezelni, hogy az a természetvédelmi szemléletnek megfeleljen, és a társágazatok, a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel se kerüljön szöges ellentétbe.
Mindennek megvalósításához ma már kevés – bár korántsem nélkülözhető – az évszázadok alatt felhalmozott tapasztalat, ismerni kell a szakembereknek a biológiai-ökológiai összefüggéseket is. A megfigyelésen és a tudományos alapokon nyugvó értékelés mindig a természetet állítja a központba, amelynek megőrzésében igen nagy szerepet vállaltak a szerzők magas színvonalú, úttörő jellegű munkájukkal.
Gerhard Seilmeier - Vadászati lexikon
Az aktuális jogszabályokat és német-magyar vadászati kisszótárat is tartalmazó Vadászati lexikont mind a gyakorló szakemberek, mind a vadászattal most ismerkedők haszonnal forgathatják.
Gróf Apponyi Henrik - Úti- és vadásznaplóm
A kötet, melyet az olvasó most a kezében tart, napjainkban már igazi ritkaságnak számít, valódi csemege a klasszikus magyar vadászirodalom kedvelőinek. Szerzője, gróf Apponyi Henrik 1930 januárjában indult el fél esztendőre tervezett útjára. Indiába nem csak a tigris és a Himalája sokféle híres hegyi vadja, a térség ritka kőszáli kecskéi és vadjuhai vonzották, hanem az egzotikus keleti ország történelme, műemlékei, sajátos kultúrája, a maharadzsák pompás udvarai. A kötet előzékoldalán található India-térkép báró Schell József tehetségét dicséri. Az olvasó a vörös vonal mentén nyomon követheti az író indiai útját és himalájai expedícióját.
Zoltán János - Gödöllő és a főúri vadászatok
A magyar vadászat fejlődésében nagy szerepet játszott a császári időkben megalapított Császári és Királyi Udvari Vadászati Hivatal. Ennek a történetébe nyújt betekintést a könyv, valamint ismerteti a Horthyak vadászatban játszott szerepét, a vadászati hagyományokra és kultúrára gyakorolt személyes hatását is.
Szidnai László - Trófeák kikészítése és bírálata
A mű két nagy fejezetben foglalja össze a trófeákkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Az első rész a trófeák kikészítéséről, ezen belül az egyes állatfajok fő- és melléktrófeáiról, azok legjobb és legkorszerűbb kikészítési módjáról, esztétikus elhelyezésükről szól. A második rész a trófeák bírálati rendszereit ismerteti, részletesen kitérve a különböző állatfajok trófeabírálati különbségeire, jellemzőire. Közli az egyes vadfajok világranglistáit és magyar ranglistáit, valamint a jelenlegi világrekorder trófeák bírálati adatait, fényképeit.
Bernd Krewer - A csülkös vad utánkeresése
A kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.
Kovács György - Heltay István - A mezeinyúl
Ön, Kedves Olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amelynek sorait a szerzők 1984-ben jegyezték le, s a Kiadó 1985-ben jelentette meg. Még abban az évben nívódíjban részesült. Azóta eltelt néhány év és az első kiadás - a szerzők nem kis örömére -, elfogyott. A második kiadás előkészítésekor - eredendő szándékunk ellenére - be kellett látnunk, hogy csak változatlan kiadást engednek meg a körülmények. Nem tudtunk azonban elmenni néhány, mindenképpen változtatást igénylő kérdés mellett Így aztán apróbb korrekciókra mégis sor került, amelynek eredményeként mégis aktuálisnak és időszerűnek mondható ez a kiadás is. Reméljük, hogy az újbóli megjelentetésével valóságos hiányt pótolunk, és könyvünk a megcélzott olvasótábor számára hasznos olvasmánnyá válik. Hazánk tájain a mezeinyúl az egyik legközönségesebb vadászható emlős. Mint növényeket fogyasztó szervezet, fontos szerepet tölt be a különböző ökológiai rendszerekben, s mint vadászható faj, nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar vadászok körében. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején vészharangot kongattak megmentésére. Ekkor sokan azt hitték, hogy a mezeinyúl is a fürj és a fogoly sorsára kerül, s csak elvétve találkozhatunk majd egy-egy példánnyal a természetben. Szerencsére a helyzet mégsem vált ennyire veszélyessé. A mezeinyúlról az utóbbi időben számtalan újdonságot tudtunk meg. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a kutatók figyelme - éppen a más országokban is tapasztalt létszámcsökkenések miatt - előszeretettel terelődött erre a vadra.
Páll Endre - A vaddisznó és vadászata
Nyúllövéshez nem kell bátorság, sem különösebb rátermettség, de aki vaddisznóra vadászik, annak biztos kezű lövőnek, jó érzékű vadásznak kell lennie, mert bizony a malacait védő koca vagy a sebzett vadkan nem mindig futamodik meg a vadásztól, akármilyen szép zergetollas kalapot is visel. Pedig ma, az ötszáz méter távolságról ölő, robbanó golyók korában nem sok esélye van szegénynek.
Milyen más volt, mennyivel férfiasabb, amikor még dárdával bújt a vadász a vadkant rejtegető sűrűbe, és a fogát csattogtató remete szembefordult üldözőjével. Bizony ilyenkor közel egyenlő eséllyel folyt a harc.
A vaddisznót ne csak üldözzük, hanem becsüljük is meg. Egyetlen európai vadunk, amelynek vadászata veszéllyel járhat. S mivel a vadászatot nemcsak szórakozásnak tartjuk, mely élvezetesebbé teszi a munka utáni pihenést, hanem sportnak is, mely turisztikai és céllövészeti oldala mellett fejleszti az önuralmat, bátorságot és hidegvért is, a vaddisznó vadászata különösen érdekes számunkra.
.jpg?1649756880)
Dr. Kopa János - Egyperces vadászatok
A szerző, Dr. Kopa János orvosdoktor, idegsebész, ideg- és elmegyógyász, az agyérbetegségek specialistája. Vadász-történetei igazak és varázslatosak. Nern arról szólnak, hogy "kimentem vadászni, rneglőttein, hazavittem, megettem", hanem arról adnak képet, hogy mit jelenthet a vadászat az embemek magának, rnilyen hatással van a természettel való kapcsolatra, de főként, mit jelent a vadászat az emberek egymás közti kapcsolatában, barátságok kialakulásában, sőt, a családi kapcsolatok ápolásában. Figyelmünkbe idézi, hogy az ember és a természet szoros egységet alkot, s ezen belül az emberek egymással is szorosan összetartoznak, egymásra utaltak.
Több mint negyven esztendő vadászatainak esszenciája ez a remek kötet. A történetek mindegyike elénk tár valamilyen tanulságot vagy tapasztalatot, de a szerző leginkább arra törekedett, hogy példázhassák az igazi, a hagyománytisztelő, etikus vadászat szerepét, hatását az ernber és ember, az ember és az élővilág, az ember és a természet kapcsolatára.
A történetek rövidek, egyszerűek. Igyekeznek - a szórakoztatás szándéka mellett - valamiféle okulást is közvetíteni. Minden történet pár perc alatt elolvasható. A kötet maga néhány órányi felhőtlen szórakozást, pihentető, de tartalmas időtöltést biztosít a nyájas olvasó számára.
Horthy Jenő - Egy élet sportja
Horthy Miklós kormányzó testvérének a II. világháború előtt megjelent és újabb kiadást meg nem ért kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó. A világutazó, politikát megvető arisztokrata teljes életet akart élni, szenvedélyeinek, a vadászatnak, lovaglásnak, falkasportnak hódolni. Anyagi és hatalmi lehetőségeivel ügyesen élő világfi, önzetlen vadásztárs volt Horthy, aki a legnagyobb vadászokkal, Széchenyivel, Kittenbergerrel is vadászott, közben kutyáinak, lovainak szentelte maradék idejét. Könyve élvezetes, őszinte vallomás, a századelő és a 30-as évek lehetőségeit bemutató útikalauz. Indokína, Afrika, Erdély, Hortobágy, versenyek, hajszák elevenednek meg egy olyan ember tollból, aki a saját maga szórakozásán kívül értékeket is akart menteni, múzeumot, könyvkiadást támogatott. Könyve kiadása tisztelgés a személye előtt, s rehabilitáció is egyben.
