A székelykapuk a magyar népi építészet és a népművészet kiemelkedő alkotásai. Az eddig megjelent részfeldolgozások, egy-egy vidék kapuinak ismertetésére vállalkozó munkák után ez az első könyv, amely a székelykapuk részletes, elfogulatlan, hiteles bemutatására vállalkozik. Végigkövethetjük, hogy a fedeles, kötött- galambbúgos kapukból miként lett székelykapu. A szerző foglalkozik eredetükkel, készítésükkel és díszítésükkel, elemzi felirataikat. A legjellemzőbb változatainak áttekintését követően vizsgálja azt a folyamatot, amelynek eredményeként nemzeti jelképpé váltak. A kötetben számos eddig még nem közölt fénykép látható.
Kapcsolódó könyvek
Vida Péter - Az építészet remekművei
Gyönyörű képekkel illusztrált könyvben olyan építészeti remekművekről olvashat, mint a Sagrada Família, a Golden Gate, vagy a Tiltott város.
Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A magyarság néprajza I-IV.
A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."
Kubinszky Mihály - Régi magyar vasútállomások
A XIX. századot gyakran nevezik a vasút évszázadának. 1825-ben nyitották meg Angliában, Stockton és Darlington között az első közforgalmú vasútvonalat. Öt évvel később Liverpool és Manchester, a kikötő és az iparvidék között már kizárólag gőzmozdonyos vontatással közlekedtek a vonatok. Anglia példáját hamarosan követték az Amerikai Egyesült Államokban és az európai kontinens országaiban. 1846-ban Magyarországon is megnyitották az első gőzmüzemű vasútvonalat. Ez idő tájt a vasutak még csak egyes városokat kötöttek össze egymással, de a következő évtizedben, az európai forradalmakat követő korban az elszigetelt vonalak kezdenek hálózattá összenőni. Elősegíti ezt a hegyi vasút műszaki problémájának megoldása; az 1854-ben megnyitott, a Semmeringen átvezető első alpesi vasutat követik a többiek. A kontinenseket átszelő vasútvonalak fellendítették a személy- és áruforgalmat. Gazdasági szempontból az utóbbi a jelentősebb, az ipar és a kereskedelem fejlődésének új, a korábbiaknál szorosabb kölcsönhatása következtében sok helyütt valóságos vasútépítési láz tört ki.
A vasútvonalak építése kedvez az ipar koncentrációjának. Megváltozik a megszokott régi településstruktúra: a százezres és milliós lélekszámú nagyvárosok nem utolsósorban a vasúti közlekedés révén alakultak ki. A személyforgalom is fellendült, a régebbi közlekedési eszközökhöz képest a vonat gyorsabb, kényelmesebb és biztonságosabb volt. Közelebb hozta egymáshoz az embereket; sokan utaztak és akartak világot látni. A vasút hatása tehát az élet egészére kiterjedt. Sajnos nemsokára már háborús célokra is használták: a katonaság és a hadianyag szállítása hamarosan a vasútépítés egyik fő szempontjává vált.
Friedrich Hottenroth - Nagy viseletkönyv
Az album a világ népeinek viseleteit mutatja be az ókori Egyiptomtól a 19. századig, 240 színes oldal több mint tízezer ábráján.
Az alkotó teljességre törekedett, a rendelkezésre álló minden ismeretet igyekezett bemutatni a közönségnek. Mesteri rajztudásról tanúskodó művétől távol áll a művészkedés, egyedüli célja a minden részletre kiterjedő, hiteles ábrázolás.
Markus Hattstein - Peter Delius - Iszlám
Az iszlámban sokféle kulturális és művészi forma létezik, a sokszínűséget a közös vallás fogja össze.A Nagy stílusok sorozat legújabb kötete az iszlám dinasztiák és országok történelmi fejlődését kíséri nyomon, a kezdetektől korunkig mutatja be a művészi kifejezésmód változásait. Az iszlám kultúra lenyűgöző teremtőereje a szíriai Omajjádoktól a mogul Indiáig, az Oszmán Birodalomtól napjainkig áthatja a térség művészetét és építészetét.
Borbély Béla - Siklósi Gyula - Királyaink emléke / In Memory of Our Kings
Ezeréves államiságunk, múzeumok, könyvtárak, levéltárak féltve őrzött, a nagy nyilvánosság számára csak nagyon ritkán bemutatott kultikus kincseiről, szakrális épületeiről, a világ legértékesebb ötvöstárgyai között számon tartott remekeiről, a koronázásnál használt relikviákról, valamint a középkori magyar királyi városok építészeti emlékeiről készült művészi fotókat gyűjtötte össze és hozza emberközelbe a ez az igényes kivitelű album.
Zentai Tünde - Drávaszög és Szlavónia
E könyv "A Dél-Dunántúl festett templomai" sorozat nyolcadik kötete. E kismonográfia huszonegy templomot tartalmaz, benne színes képek, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épületek, hímes berendezések, a festő asztalosok és a templomépítő közösségek történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges gördülékeny stílusban íródott.
Zentai Tünde - Szigetvidék
A virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emlékei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotásai között rangos helyet foglalnak el a Dél-Dunántúl lassan ismertté váló templomai.
E könyv "A Dél-Dunántúl festett templomai" sorozat kilencedik kötete. E kismonográfia tizennégy templomot tartalmaz, benne színes képek, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épületek, hímes berendezésük, a festő asztalosok és a templomépítő közösségek történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges gördülékeny stílusban íródott.
Zentai Tünde - Kovácshida
A festett templomokat bemutató sorozat újabb kötete a korábbiakhoz hasonlóan bemutatja a település, a templomépítő közösség és a templom rövid történetét, a Kovácshida esetében ismert festő/asztalos mester, Gyarmati János, részletesen elemzi a templombelsőt és annak egyes elemeit, elhelyezi a templomot a dél-dunántúli festett templomok között, és betűhív archív anyagokat, válogatott irodalmat közöl.
A kötet angol nyelvű rezümét tartalmaz.
A könyvet Deim Péter színes fotói illusztrálják.
Gyukics Péter - A Duna hídjai
A Duna hídjai
a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig
az elsőtől az utolsóig
A hidak fotografálása közben a műszaki alkotás és alkotója bűvölt el (Hidak Magyarországon, Bridges on Hungary Bp. 2005). A hol látható, hol láthatatlan erővonalak, a tájba belesimuló, vagy abból kitűnő formák, szigorú szerkezetekben rejtőző szépségek, a meghitt kis átkelők és a tekintélyes nagy szerkezetek. Hol az alkotó? Ott van minden fagerendában, minden darab faragott kőben, minden acélrúdban, minden alkatrészben. Jelenlétét ",csak" az bizonyítja, hogy áll a híd. Egy éve, tíz éve, 100 éve, 200 éve...
Az utazó használja a hidakat, átrobog rajtuk, ám gyakran a szembeötlő szépséget sem látja.
Legújabb, a közeljövőben több nyelven megjelenő könyv bemutatja a hidak műszaki adatait, történetét és a Duna-táj földtörténeti és vízrajzi kialakulását.
Gyukics Péter
Stefan Bollmann - Az olvasó nők veszélyesek
Az olvasó nők története a festészetben és a fotóművészetben is tükröződik, hiszen az olvasó nőalakok minden korszakban lenyűgözték a művészeket. Persze több évszázadnak kellett eltelnie, mire a nők végre valóban azt olvashatták, amihez kedvük támadt. Kezdetben csak hímezniük, imádkozniuk, gyerekekre vigyázniuk és főzniük volt szabad. Attól a perctől fogva azonban, amikor rájöttek, hogy az olvasás révén az otthon szűk világát a gondolatok, a fantázia, és nem utolsósorban a tudás határtalan világával cserélhetik fel, fenyegetést jelentettek a férfiak uralta társadalomra. A nők az olvasás által olyan tudásanyagot sajátíthattak el, melyet eredetileg nem nekik szántak. Stefan Bollmann az olvasó nők történetének ezt az izgalmas fejezetét beható részletességgel vizsgálja a középkortól a jelenig, a súlypontot a XIX. és XX századi alkotásokra helyezve. A kiválasztott festményeket, rajzokat és fényképeket rövid kísérőszöveggel mutatja be. Az olvasó nőket ábrázoló képek különleges szépséggel, bájjal és kifejezőkészséggel rendelkeznek. A rövid kísérőszövegek elmondják, hogy miért vagy mit olvasnak.
Zentai Tünde - Rétfalu
A virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emlékei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotásai között rangos helyet foglalnak el a Dél-Dunántúl, jórészt ismeretlen templomai.
A könyv A Dél-Dunántúl festett templomai-sorozat második kötete. Lapjai színes képek, rajzok, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épület, a festett berendezés és a templomépítő közösség történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges, gördülékeny stílusban íródott.
Vadas József - A székkirály
Király József, akit e könyv tervezése közben, nyolcvanhárom évesen ért a halál, a modern magyar iparművészet egyik legnagyobb egyénisége volt. Kossuth-, Munkácsy- és Ybl-díjas, érdemes és kiváló művész, nagyszabású munkásságát a Magyar Formatervezési Tanács életműdíjjal ismerte el. Alighanem ennél is többet jelentett számára, hogy diákjai a szeretetükről és nagyrabecsülésükről egyszerre tanúskodó „Székkirály” titulussal illették. Erdélyi születésű fiatalemberként a második világháború után került Budapestre, ahol a családi hagyományok ösztönzésére és asztalos édesapja kifejezett kívánságára lett az Iparművészeti Főiskola hallgatója. A legendás Kaesz Gyula tanítványaként 1954-ben szerzett belsőépítész-diplomát, ezt követően alkotta meg a maga nemében egyedülálló életművét. Legfontosabb anyaga a fa, amelyet minden lehetséges formájában feldolgozott. Tervezett belőle gyárakban kivitelezett szériabútorokat és maga esztergálta kisebb-nagyobb egyedi használati tárgyakat, továbbá monumentális épületdíszítő fali kompozíciókat. Vadas József művészettörténész, egyetemi tanár, a BKF Alkalmazott Művészeti Intézetének szakvezetője ezt a gazdag életművet mutatja be számos dokumentumot és színes reprodukciót felsorakoztató könyvében.
H. Kolba Judit - Hapák József - A Győri Püspöki Kincstár
A győri püspökséget ezer esztendeje Szent István királyunk alapította. Története összefonódott a városéval. Háborúk rombolták le a többször megújított székesegyházat, megtizedelték az egyházi gyűjteményt. De mindig kerültek olyan püspökök az egyházmegye élére, akik a romokból újjáépítették, akik pompás ajándékokkal pótolták az eltűnt kincseket.
Könyvünk az ország második leggazdagabb egyházi kincstárának pompás ötvöstárgyait, csodás hímzett miseruháit, a szabad szemmel alig látható művészi részleteket mutatja be.
Csíkszentmihályi Mihály - És addig éltek, amíg meg nem haltak
Akkor vagyunk boldogok, ha elértük a célt? Melyiket? Mikor? Ennek így soha sincs vége. Mindig vannak új célok, amelyek miatt szem elől tévesztjük a lényeget. Akkor ez most jó vagy rossz?
A kacsalábon forgó villa, méregdrága autó, bahamai nyaralás, de még a lottó főnyereménye sem tesz tartósan senkit boldoggá - állítja Csíkszentmihályi Mihály, a világszerte elismert boldogságkutató. Az anyagi javak és pénzért megvásárolható szolgáltatások természetesen fontos, szükséges és nagyon kellemes összetevői az életünknek, de nem tévesztendők össze azzal a mélyebb elégedettségérzettel, ami akkor fog el bennünket, ha elértük a magunk elé kitűzött fontos célt, vagy igazán jól érezzük magunkat egymás társaságában.
Pogány Ö. Gábor - Magyar festészet a XIX. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
John Haywood - Ősi birodalmak
A régmúlt nagy civilizációi mindmáig lenyűgöznek bennünket látványos teljesítményeikkel. Eszméik, mítoszaik, műtárgyaik, építészetük és irodalmuk az évezredek távolából is elképesztő frissességgel és aktualitással szólnak hozzánk. E könyv történelmi összefüggésekkel a háttérben mozgalmas és átfogó portrét fest ezekről az eredményekről, miközben megismerhetjük az ősi Mezopotámia, Egyiptom, Görögország, Róma, India, Kína és a Kolumbusz előtti Amerika magával ragadó történetét.
Az "Ősi birodalmak" sokrétűen mutatja be e magasan fejlett és lenyűgöző társadalmak szellemi, kulturális, technológiai és művészi újításait. A tematikusan szerkesztett szöveg felhasználja az ősi világról a legújabb kutatások fényében szerzett ismereteket és bizonyítékokat. Részletesen olvashatunk az ősi kultúrák szimbólumairól, szent szövegeiről vallási szertartásairól, isteneiről és istennőiről, a kozmoszról formált képükről és szent helyeikről - a dicsőséges piramisoktól és a Parthenontól kezdve a fenségesen tornyosuló Machu Picchuig; Róma alapításáról a mai Kína alapjaiig vagy a civilizált élet i. e. 350 táján Sumerban kezdődő ébredezésétől az inkák és az aztékok 16-17. századi véres kimúlásáig.
A könyv tíz fejezetében a világtörténelem legjelentősebb és legnagyobb hatású birodalmainak bemutatását térképek, időrendek, dinasztiák és érdekességek, többek közt a sírrablókról vagy a hieroglifákról szóló leírások teszik teljessé.
Jalsovszky Katalin - Tomsics Emőke - A tegnap világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tóth István - A magyar díszítés alapformái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jean Lahor - Szecesszió
Az 1880-as és 1890-es években Európa nyugati felén született díszítőművészeti és építészeti irányzat az ipari forradalmat követően kialakult művészi-esztétikai kiüresedésre adott válaszként jelent meg. Az „új művészet” elsősorban a díszítőművészet reneszánszát indította el. A mozgalom célja egyfajta új természetesztétika megteremtése volt, a természetben előforduló tárgyakat, élőlényeket kezdte alaposan megfigyelni. Az új irányzatot olyan jeles művészek képviselték, mint William Morris, Gustav Klimt, Koloman Moser, Antoni Gaudí vagy Jan Toorop, akik újszerű formákat és technikai megoldásokat alkalmaztak. A stílus azóta is számos művészt ihletett meg, folytatása, az art deco a második világháborút követően terjedt el.
A kötetből megismerkedhetünk a szecesszió kialakulásának történetével, legfontosabb jellemzőivel, olvashatunk a legjelesebb művészekről és megcsodálhatjuk alkotásaikat.