A ​bakonyi végvárak története / A XVI. századi végvári szervezet a Duna és a Balaton között

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Ismeretlen szerző - Európa ​ezer éve: a középkor I-II.
A ​tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.

Ismeretlen szerző - Az ​államalapítás korának írott forrásai
Szegedi ​Középkortörténeti Könyvtár 15. Szegeden 1995-ben jelet meg A honfoglalás korának írott forrásai, ennek folytatását adja közre a Szegedi Középkorász Műhely sorozatának 15. darabja, éspedig a 955-1050 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb ötven forrást, illetve azok szemelvényeit. Az időhatárok kijelölése nem a történettudomány periodizációját követi, inkább logikai jelleg: Szent István koronázását megelőző és követő fél évszázad tükre a kötet. A korszak okmányainak döntő többsége latin nyelven keletkezett - akad néhány görögből és egy ószlávból fordított is -, ezek időrendben sorakoznak. A forrásszövegek legrégibb keletkezésű darabja 964-es keltezésű, az utolsó már az Árpád-ház kihalása utáni korból való, 1381-ből, de valamennyi az államalapítás nagy művére vonatkozó eredeti - nem föltétlenül hiteles - információkat tartalmaz. A szerkesztő, Kristó Gyula figyelme arra is kiterjedt, hogy a dokumentumok együttese visszaadja a korszak írásbeliségének műfaji sokszínűségét, vagyis a honfoglalás időszakára szinte kizárólag jellemző elbeszélő források után immár megjelentek az oklevelek, a levelek, a törvényszövegek is. A korábbi periódushoz képest az is számottevő újdonság, hogy az államalapításról már nem csupán idegen eredet és nézőpontú - azaz külföldi - források szólnak, de keletkezésűek is, ezek zöme teljes szövegükben tanulmányozható. ; Bibliográfiai tájékoztató és rövidítésjegyzék vezeti be a kötetet; ezután vonul föl a félszáz dokumentum; ezeket hosszabb-rövidebb, a szerzőre, a szövegre és a szöveghagyományra vonatkozó, dőlt betűs magyarázat, illetve velős tartalomismertetés (de nem regeszta) vezet be; az annotáció után áll a forrás magyar fordítása, melyet lábjegyzetek kísérnek. Valamennyi szemelvény tartalmának középpontjában a magyar vonatkozások állnak, de a textus kiemelése olyan módon történt, hogy a részletből a forrás egészének jellegére lehet következtetni. A szemelvények között számos ismert, a történelmi olvasókönyvekben sűrűn előforduló van (pl. Szent István, Szent Imre, Szent Gellért legendái, Anonymus gestája stb.), a legtöbb azonban inkább szakemberek, történészhallgatók számára összeállított kiadványokban volt eddig hozzáférhető. - A forráskiadvány nagyobb történelmi gyűjtemények prézensz állományaiban helyezendő el.

Csorba Csaba - Rejtélyes ​váraink
Történelmünk ​különös szelete a várak története. Legtöbbje már csak a róluk szóló történetben, mondában, legendában létezik. Sőt olyan is van, amelynek a nevét is elmosta az idő, nem is tudjuk, hogy a hegy tetején árválkodó kődarab vár volt egykoron. Csorba Csaba folytatta vártörténeti kutakodásait. Ennek eredményeként újabb várak vétettek lajstromba, kerültek elő levéltárak mélyéről a rájuk vonatkozó adatok. A Berettyó menti Adorjántól a ma Horvátországban található Zrinig sorra járjuk a történelmi Magyarország területét, ízlelgetünk rég elfeledett neveket. De hogy mindezek léteztek egykor, bizonyítják az illusztrációk: alaprajzok és metszetek. A sorozat eddigi köteteihez hasonlóan most is bő forrásjegyzék és utószó teszi jól használhatóvá a könyvet

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés György - Várak ​dicsérete
Omladozó ​várfalak, egy-egy bozóttal benőtt várfalmaradvány vagy csak az emlék és a legenda maradtak meg egykori erős, sok vérzivatart megélt és bátran kiállt várainkból. Ez a könyv megpróbálja feltámasztani és bemutatni neked a hajdan pezsgő várbeli életet, a falak közt zajló csatározásokat és ostromokat, vitézi cseleket és emberi szenvedélyeket. A legnagyobb magyarországi várakat, az Árpád-házi királyok és az Anjou-dinasztia kilenc legfontosabb és legnagyobb várát mutatja be alapítási sorrendben. Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Diósgyőr, Buda, Eger, Füzér, Tokaj, Veszprém története harcok szakadatlan sora, de a bátorság, a személyes példamutatás és önfeláldozás jelképe is. "Vitézlő oskola", ahogyan Balassi Bálint, Eger és Esztergom hős katonája írja. Ha járod az országot, a könyv alapján nemcsak ráismerhetsz az események színhelyére, de újra is játszhatod azokat, személyes ismerősöddé válhatnak nagy elődeink. Forgasd lapjait olyan tisztelettel, amilyen csak nekik kijár.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​és a keresztes háborúk
Évtizedek ​óta nem jelent meg Magyarországon olyan munka, amely önállóan foglalkozott volna a középkori lovagrendek magyarországi tevékenységével. Szinte teljesen hiányoznak az egyes lovagrendek megtelepedéséről és elterjedéséről szóló modern munkák, és különösen azok, amelyek ezt a lovagrendek fejlődésének nemzetközi összefüggésében tárgyalják.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Veress D. Csaba - Várak ​a Balaton körül
A ​Balatont övező domb- és hegyvidék ősidők óta a védelmet kereső ember menedéke volt: a történelem számos korszakának földvárai, erődítményei koronázzák a hegytetőket. A térség legmozgalmasabb időszaka a XVI–XVII. század, mikor két világbirodalom – a Habsburg és az Oszmán Birodalmak – végvárai és hadseregei néztek farkasszemet a tó két oldaláról. A kor legrészletesebb magyar forrásanyagával a balatoni várak rendelkeznek. Különösen Keszthely és környékének, valamint a Tapolcai-medence várkapitányainak fennmaradt levelezése jóvoltából. Így a legapróbb részletekig ismerjük a végek csatározásainak eseményeit, a várak erődítésének adatait, a katonák életkörülményeit. A Zrínyi Kiadó e könyvek a vártőrténeti sorozat keretében a térség mozgalmas hadtörténetét tárja fel az olvasónak rajzok, metszetek segítségével.

Nagy Kálmán - A ​honfoglalás korának hadtörténete
Isten ​kegyelméből a teljes szellemi és fizikai erőben életének 98. esztendeje derekán járó Nagy Kálmán ny. huszárezredes, a Zrínyi Miklós Akadémia egykori professzora, a második világháborúban kötelességétteljesítő és az ötvenhatos szabadságharcban helyzetfelismerően önként cselekvő hős osztja meg legújabb könyvében mindazt a tudást, amit múltunk egy meghatározó korszakával kapcsolatosan sok évtized alatt felhalmozott. Ezúttal kutatási területei közül a Kárpát-medencei végleges magyar honfoglalás, valamint az ennek keretet adó megelőző és követő évtizedek hadtörténelméről írta meg mindazt, amit a késői utódoknak is tudniuk kell. Elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata alapján eleven életközelbe hozza olvasóinak - visszatérően elvi, egyetemes történeti, magyar fejlődéstörténeti, katonapolitikai, hadvezéri, hadművészeti megközelítéssel - a 862-894 között a Keletről a Kárpát-medencébe és azon túl Nyugat felé irányulóan segítséget nyújtó, az Árpád fejedelem vezérletével 895-900 között e térségben a végleges honfoglalást megvalósító, az ugyancsak Árpád irányítása alatti 898-907 között vívott honvédő és a 900-970 közti, távoli déli, nyugati és keleti területekre is elvezető honbiztosító hadjáratok eseménytörténetét.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

David Irving - Apokalipszis ​1945. - Drezda elpusztítása
1945. ​február 13-áról virradó éjjel 10-óra 10 perckor a brit Királyi Légierő bombázója rádión kiadta a rejtjeles parancsot, és a hírhedt támadás Drezda ellen elkezdődött. E célváros Németország egyik legnagyobb varosa volt., de egyedül itt nem alakult ki jelentős hadiipar. A német hatóságok a sebesült katonák evakuációs központjává tette, és 1945 februárjában már a legtöbb iskola, étterem és középület katonai kórházzá alakult. A sebesülteken kívül a lakosságot a menekültek százezrei is növelték. A város védtelen volt. A német kormányzat remélte, hogy ezt az egyik legszebb európai várost a szövetséges bombázók megkímélik. Ehelyett Sztálin demokrata szövetségesei e kultúrközpont bombázásával az európai történelem legnagyobb tömeggyilkosságát hajtották végre. Ez a barbár gonosztett még a Hirosimára ledobott atombomba borzalmait és áldozatai számát is felülmúlta. A hullahegyekről készült fényképeket, azóta a drezdai áldozatokat meggyalázva gyakran a zsidó holokauszt bizonyítékaként tüntetik fel. Irving dokumentumokra támaszkodó beszámolója percről percre, óráról órára mondja el e páratlan tragédia borzalmait és tárja fel annak történelmi hátterét, politikai következményeit. Tényekkel bizonyítja, hogy a bombázás célja a civil lakosság körében elérhető legnagyobb pusztítás volt.

Gergely Jenő - Pritz Pál - A ​trianoni Magyarország
Ez ​az izgalmas kötet az ún. Horthy korszak történelmileg igaz és bármiféle politikai vagy ideológiai elfogultságától mentes megismeréséhez nyújt segítséget. A szerzők szerves egységben tárgyalják a bel- és külpolitikai eseményeket, a fejlődési irányokat, mindig szoros kapcsolatban a kor társadalom- gazdaság- és művelődéstörténeti összefüggéseivel.

Csorba Csaba - Legendás ​váraink
A ​Regélő váraink című könyv példátlan sikere után, újabb kilencvenhárom vár története. Megismerhetjük valós históriájukat, de a hozzájuk fűződő regéket, legendákat, anekdotikus történeteket és mai állapotukat is.

B. Szabó János - Somogyi Győző - Elfeledett ​háborúk - Magyar-bizánci harcok a X-XIII. században
Bizánc. ​Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet: egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám hogy a Bizánci Birodalom közel négy évszázadon keresztül milyen fontos szerepet játszott a magyarok történetében, mára már eléggé elhalványult az emberek emlékezetében. Az egykori szomszédság emlékei közül a hadakozások történetét idézi fel ez a könyv, amellyel Somogyi Győző félbemaradt történészi pályafutásának adózom tisztelettel. A közismert festőművészről bizonyára kevesen tudják, hogy egykor tudományos ambíciói voltak, s komoly anyaggyűjtést végzett a népvándorlás kor és a Bizánci Birodalom hadtörténetéről. Munkám azon fejezetei, melyek a X. és XII. századi bizánci hadseregről szólnak, részben az ő félbemaradt kutatásain alapulnak. Emellett más szakterületeken sem kellett járatlan utakon elindulnom e munka megírásakor. Az elmúlt évtizedekben Moravcsik Gyula kitűnő fordításainak köszönhetően a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váltak a magyarokkal foglalkozó bizánci források. Makk Ferenc és Kristó Gyula diplomácia- és hadtörténeti monográfiái pedig az egész tárgyalt korszakot áttekintették, s a honfoglalás korának más hazai szakértői is számos új munkát jelentettek meg az utóbbi években. Mivel külföldön a bizánci történelem kutatása reneszánszát éli, sok helyütt nem volt más feladatom, mint a magyar és külföldi tudósok eredményeinek összefoglalása, ismertetése. A források azonban még így is gátat szabnak az elbeszélésnek. A bizánci történetírók leírásait csak alig-alig lehet párhuzamba állítani a szűkösebb magyar eredetű forrásokkal, s ez az olvasóban óhatatlanul az elfogultság érzését keltheti. Hasonló a helyzet az illusztrációk esetében is. A kora középkori régészeti anyag óriási hiányosságai miatt olyan másodlagos forrásokat kényszerültünk felhasználni az illusztrációk elkészítéséhez, amelyek aligha ütik meg a régészeti rekonstrukcióhoz szükséges szigorú mércét. Ezen okok miatt időnként be kell érnünk az események vázlatos vagy egyoldalú bemutatásával is, ha mindennek ellenére fel szeretnénk mutatni valamit az Árpád-kor hadtörténetéből.

Veress D. Csaba - Várak ​a Bakonyban
A ​Dunántúl északkeleti térségében – a Duna-kanyartól a Balatonig – húzódó hegyvonulatok: a Pilis, a Gerecse, a Vértes, a Bakony és a Balaton-felvidék ősidőktől napjainkig jelentős akadályt képeztek a kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányba vonuló seregeknek. A hegységek találkozásánál keletkezett horpadások természetes útvonalai voltak a nagy tömegeket megmozgató felvonulásoknak. Az ellenséges hadak feltartóztatására és a lakosság védelmére az itt élők lezárták ezeket az útvonalakat, átjárókat. Sáncokkal, várakkal, erődítményekkel – és a bennük meghúzódó védőseregekkel – igyekeztek feltartóztatni, útját állni, felvonulását zavarni a támadó ellenségnek. A természetes útvonalak megkerülése lehetetlen volt: Északkeleten a Duna, délnyugaton pedig a Balaton és Kis-Balaton közel száz kilométeren át húzódó víz- és mocsárrengetege tette lehetetlenné az előnyomulást. A könyv azon várak történetével és hadtörténetével foglalkozik, amelyek a XVI-XVII. században a török hódító törekvések fő irányába estek, s amelyek megtartása rendkívül fontos volt mind a Királyi Magyarország, mind az osztrák örökös tartományok biztonsága szempontjából. A tárgyalt korban Magyarországon két – társadalmi szerkezetében különböző – világ találkozott és másfél százados együttélésre kényszerült. A Habsburgok is és a törökök is itt védték birodalmuk belső területeit, ami folytonos háborút, csatározást és portyázást eredményezett. A kor szülöttei szenvedtek a háború pusztításaitól, de ugyanakkor az ellentétes érdekek és törekvések szorításától is. A szerző a Bakonyban épült veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténetének leírásával reális képet ad a kor „háborús” és „békés” eseményeiről, és ha csak egy viszonylag kis területre kivetítve is, de szemléletesen mutatja be a folytonos háborút és csatározást, az egyezkedést és a megalkuvást, a hősi tettet és a gyávaságot, a csapások és portyázások pusztításától szenvedő népet. Plasztikusan ábrázolja a magyar végvári hadinép mindennapi életét és sok érdekes részlettel bővíti eddigi ismereteinket. A Bakonyban kiépített várak hadtörténetének, a török háborúkban és a Rákóczi-szabadságharcban való szerepének szemléletes leírása érdekfeszítő és tanulságos olvasmány.

Huszár Lajos - A ​budai pénzverés története a középkorban
A ​numizmatika egyik legkiválóbb magyar szakértője e monográfiában - évtizedes kutatási eredményeinek felhasználásával - feldolgozta a középkori Buda pénzverdéjének működését, ennek megindulásától (1255) egészen a török uralom elején bekövetkezett megszűnéséig. A munka gerincét az Anjou-kori virágzás és a XV. század folyamán beállott hanyatlás sokoldalú bemutatása alkotja. Az egyes pénzsorozatokat az uralkodók időrendjében tárgyalja, és ennek alapján kiderül, hogy a budai pénzverés története úgyszólván az egész későközépkori magyar pénzverés történetet is jelenti. A történeti feldogozás után következik az egész ismert éremanyag pontos leírása és minden önálló faj vagy jelentős változat illusztratív ábrázolása. Függelékben: a pénzek időrendjét feltüntető összefoglaló táblázatok és a budai kamaraispánokra vonatkozó adatok összeállítása. A munkát - a kutatás lényeges eredményeit magában foglaló - német nyelvű kivonat egészíti ki. Melléklet: 13 képes tábla. A mű egyaránt számíthat a numizmatikusok és éremgyűjtők, továbbá a magyar középkor történetével, illetve Budapest múltjával foglalkozó kutatók érdeklődésére.

Veress D. Csaba - Várak ​Baranyában
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának keretéhen lát napvilágot a neves szerző újabb munkája, amely a véres harcokban és történelmi kuriózumokban bővelkedő baranyai v árak hadikrónikáját tartalmazza. A korabeli latin, német, török és magyar nyelvű források, útinaplók, követi jelentések hiteles dokumentumainak felhasználásával megírt Pécs, Siklós, Szigetvár, Baranyavár, Pécsvárad, Márévár, Mohács, Nádasd, Sellye és Szársomlyó várainak, palánkjainak és erődített templomainak története, a soknemzetiségű régió küzdelmes érszázadait tárja az olvasó elé. A források vallatása nyomán kiderül: a véres harcok és a békés hétköznapok igazi hőse a baranyai nép volt, amely helytállásával, áldozatvállalásával és katonai erényeivel hűen szolgálta a nemzet fennmaradását. A kötelet nem csak a dél-dunánlúli lokálpatrióták, hanem a középkori magyar hadtörténelem iránt érdeklődő valamennvi olvasó könyvespolcára ajánljuk.

Bóna István - Az ​Árpádok korai várai
Két ​kiadásban is megjelent Bóna István méltán nagy figyelmet keltett műve (Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998). Az először 1995-ben kissé eltérő címmel ("Az Árpádok korai várairól") kiadott munka második, bővített kiadását veheti kezébe az érdeklődő olvasó. Mivel megállapításai alapvetően befolyásolják a korai magyar sáncvárának keltezését, nem árt a kérdést e helyen is átgondolni. Nem nehéz belátni, kora Árpád-kori történelmünk alapkérdéséről van szó.

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom