Látogatóban Kortárs ​magyar írók vallomásai

Lengyel Dénes - Irodalmi ​kirándulások
Az ​irodalmi kirándulásnak ókori, klasszikus hagyománya van: az antik költők kultuszából ered. Homéroszért hét város versengett, mert mindegyik a maga szülöttének vallotta. Vergilius sírját még a középkorban is felkeresték az asszonyok, hogy könnyű szülésért könyörögjenek. A kultusz érzésvilágához közel álló tisztelet, áhítat tölti el a kirándulót, amikor Petőfi szülőházának, Arany nagykőrösi iskolájának vagy Berzsenyi niklai otthonának küszöbét átlépi. De a kiránduló ennél többre vágyik, azért indul útnak, hogy jobban megismerje a költőket, műveik színhelyét, szereplőit és a tájat, amelyet megénekeltek. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Irodalmi kirándulások. A könyv hazánk főbb irodalmi emlékhelyeit mutatja be a főváros kerületeinek sorszáma, a megyék ábécérendje szerint. Emlékhelynek tekintjük a költő, az író szülő- és lakóházát, nyaralóját, emléktáblával jelölt tartózkodási helyét, művei születésének színhelyét, cselekményének színterét, a költő sírját, a róla rendezett kiállítást, az emlékházban levő múzeumot, emlékszobát, sőt az irodalmi kávéházat, vendéglőt is. A kötet első fejezetében a főváros, a másodikban a megyék ismertetésére kerül sor. A fő fejezetek élén, az Irodalom című szakaszban tájantológiák, fővárosi vagy megyei szöveggyűjtemények címét találja az olvasó. Emellett szépirodalmi műveket és cikkeket ajánlunk figyelmébe. Az Irodalom rovatban nem soroltuk fel nagy költőink tájverseit, mert ezeket az olvasó számos közismert kiadásban megtalálja. Mégis felhívjuk a figyelmet arra, hogy kirándulás előtt érdemes ezeket a verseket kiválogatni és újra elolvasni. Így reproduktív képzelettel előre látjuk a tájat, amelyet a költő ábrázolt, tanítványaink pedig mintegy "ráismernek" az először látott vidékre. A vers olvasója a költő hangulatával, érzéseivel együtt élvezi a tájat.

Beney Zsuzsa - József ​Attila-tanulmányok
Csak ​költő, aki maga is megjárta a szenvedés poklait, s nemegyszer eljutott maga is a sötétség, a halál küszöbére, s belülről tudja, hogyan válik verssé az élmény, a fájdalom, a szorongás, a szeretet- és szerelemvágy, az utolsó pillanat taszítása-vonzása, csakúgy mint az értelem, a logikai utak fénye: írhatta meg ilyen mélységben, ilyen ráérzéssel, átütő intenzitással ezeket a tanulmányokat, nem félve - leküzdve félelmét - attól a szenvedéstől, amit József Attila verseinek felfejtése megkíván. Beney esszéi az érett József Attila költészetét elemzik; az utat, mely a költő belső világában fájdalmas, szüntelen, egyre örvénylőbb szenvedéstörténet. Ez az oka, hogy mindnyájan, akik megéltük (konkrétan vagy "csak" gondolatokban, belülről) ennek a századnak utolsó évtizedeit, József Attilát rokonunknak érezzük, mert ezt a poklot - valamennyire legalább - meg kellett ismernünk; s a fájdalomnak ez a sűrűsége, intenzitása ismerős, csak éppen azt nem tudjuk pontosan, miért-hogyan. Mert a versek gondolatvilága, érzelmi rétegei - ha nem figyelünk minden kis részletre, ha nem ismerjük kontextusukat a költő többi versével - nem nyílnak, nem nyílhatnak ki igazán. E tanulmányok azzal az élménnyel ajándékozzák meg olvasójukat, hogy a költő közvetlen közelében lehetünk; meggyötört teste-lelke verseinek csodálatos szépségében közvetlen közelről szól hozzánk. Úgy gazdagodunk lélekben-gondolatokban, ahogy az igazán nagy költészet gazdagít, ahogyan József Attila költészete gazdagít.

Szerb Antal - A ​világirodalom története
„Ha ​a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával... Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." - Halász Gábor

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Tverdota György - József ​Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-1930
József ​Attila értekezéseinek kritikai kiadása 1958-ban látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában, József Attila összes mûvei, III. kötet címen. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket készítette Szabolcsi Miklós. Ez a kötet több mint három évtizedig jól szolgálta a József Attila-kutatást, és általában a költõ szakmailag megalapozott, behatóbb megismerését. Két ok tette szükségessé új kritikai kiadás elkészítését. Az elsõ és legfontosabb: a költõ publikálatlan, többnyire töredékes értekezéseinek új kéziratai kerültek elõ, igen nagy mennyiségben. Ezek az írások döntõ mértékben megváltoztatják a költõ gondolkodásáról alkotott eddigi képünket: lehetõvé teszik korábban tévesen datált fogalmazványok keletkezési idejének helyes megállapítását, s fontos következményekkel járnak a gondolkodói életmû értelmezésére nézve. A másik ok: az elõzõ kritikai kiadás megjelenése óta kibontakozott József Attila-kutatás új kérdéseket tett föl, sok tekintetben újszerûen közelítette meg az értekezõi teljesítményt. Az életútnak és az alkotói pályának a feltárása területén - nem utolsósorban a kritikai kiadás sajtó alá rendezõjének, Szabolcsi Miklósnak a munkássága eredményeként is - nagy haladás történt. Egészében új helyzet állt elõ a József Attila-szakirodalomban, és ez megkövetelte az új kiadás közzétételét.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Hegedüs Géza - Világirodalmi ​arcképcsarnok I-II.
Hegedûs ​Géza könyve 100 alkotó életútját tárja elénk mívesen megírt miniesszékben, amelyekben a pontosságra, megbízhatóságra való törekvés jól megfér a könnyed hangvétellel, az olvasmányos, színes stílussal és a közvetlen elõadásmóddal.

Hegedüs Géza - Világirodalmi arcképcsarnok II.
Hegedûs Géza könyve 100 alkotó életútját tárja elénk mívesen megírt miniesszékben, amelyekben a pontosságra, megbízhatóságra való törekvés jól megfér a könnyed hangvétellel, az olvasmányos, színes stílussal és a közvetlen elõadásmóddal.

Szilágyi V. Ferenc - A ​magyar irodalom története
A ​magyar irodalom története a kezdetektől napjainkig követi hazai literaturánk fejlődését, változásait. Kitér a legkitűnőbb hazai és határon túli szerzők életművére, azok meghatározó alkotásaira, kapcsolódási pontjaikra, s röviden összefoglalva tárgyalja az egyes kor- és stílusirányzatokat. Olvasmányosan, élvezhetőén, de minden állításában adatokra támaszkodva ad tömör áttekintést az általános, közép, és felső iskolai tanulmányokat folytatóknak. De aki azért veszi kezébe a köteteket, hogy felújítsa irodalmi ismereteit, az is megtalálja számítását: jó néhány olyan remek olvasmányra hívja fel figyelmét, ami eddig esetleg elkerülte érdeklődését.

Eleni Kazantzaki - A ​meg nem alkuvó
A ​nagy görög életútját, emberi-írói portréját a legilletékesebb, özvegye, az író-újságíró Eleni Szamiu-Kazantzaki rajzolja meg. A kötet négy kronológikus fejezetre tagolódik. Az Egy új mítosz nyomában az írónő Kazantzakisz születésétől (1883) 1924-es megismerkedésükig idézi fel az eseményeket. Az író gyermekéveivel, serdülőkorával nem foglalkozik, hanem az olvasót a Jelentés Grecónak című különös önéletrajzhoz irányítja, amelyben Kazantzakisz részletesen beszámol családjáról, s krétai éveiről. Az elbeszélést 1902-vel kezdi, amikor az ifjú Nikosz Athénba utazott tanulni. Az egyetemi éveket, az olaszországi utazásokat, első feleségével, a szintén író Galatiával kötött házasságát, a pályakezdés, politikai aktivitás, az eszmekeresés és élményszerzés korszakát, a bécsi, berlini hónapokat az író levelei, naplójegyzetei, szóbeli emlékezései alapján rekonstruálja Eleni. (A dokumentumok közül olyan érdekességeket is felhasznál mint például Zorbász, a görög levelei.) A Nagy utópia című fejezet 1924-től 1939-ig követi nyomon az író tevékenységét. Ezekben az években ismerte meg a Szovjetúniót, s vett részt a spanyol polgárháborúban. A világháború éveiről és a győzelmet követő évről (ekkor tárcanélküli minisztere volt a görög kormánynak) számol be A mítoszok lerombolása című fejezet. A görögországi polgárháború kitörésétől élete végéig önkéntes francia száműzetésben élt, ezt beszéli el a Ki a nyílt tengerre című fejezet. A rengeteg izgalmas dokumentumot felhasználó életrajz nem a külső történésekre, hanem a roppant összetett eszmevilágú író belső portréjának hiteles mozaikokból való összerakására koncentrál.

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története
A ​magyar irodalom története a kezdetektől napjainkig követi hazai literaturánk fejlődését, változásait. Kitér a legkitűnőbb haza és határon túli szerzők életművére, azok meghatározó alkotásaira, kapcsolódási pontjaikra, s röviden összefoglalva tárgyalja az egyes kor- és stílusirányzatokat. Olvasmányosan, élvezhetően, de minden állításában adatokra támaszkodva ad tömör áttekintést az általános, közép, és felső iskolai tanulmányokat folytatóknak. De aki azért veszi kezébe a köteteket, hogy felújítsa irodalmi ismereteit, az is megtalálja számítását: jónéhány olyan remek olvasmányra hívja fel figyelmét, ami eddig esetleg elkerülte érdeklődését. A kötet másik értéke: kiszűri azokat az ideológiai, esztétikummal ellentétes nézőpontokat, amelyek például egy időben Illés Bélát állították a modern magyar prózaírás csúcsára. Ugyanakkor egy ellenoldalú restaurációt sem kíván véghezvinni: a két háború közötti korszak ünnepelt, de tiszavirág dicsőségű szerzőit sem emeli piedesztálra. A kötet egyértelmű erénye az érthetőség, áttekinthetőség és egyszerűség. A laikus olvasó éppúgy befogadja keresettség nélküli írói-költői portréit, ahogyan a szakértő élvezheti a gondolatmenetek világosságát.

Ismeretlen szerző - Modern ​magyar irodalom kiegészítő füzet az irodalom tankönyvhöz
A ​középiskolai irodalomoktatás legfontosabb feladatai közé tartozik annak az ízléskultúrának a kialakítása, amely alapját képezheti a jövő olvasónemzedékek befogadói szemléletének. Ma arra törekszünk, hogy ez a szemlélet, mint befogadói készség minél nyitottabb legyen, minél fogékonyabban reagáljon az irodalmi folyamatok szüntelen változásaira és minél szélesebb körben legyen képes megítélni azt, amit új. E cél érdekében szükség van arra, hogy az oktatás a történeti időben a lehető legközelebb kerüljön a mához, a jelen irodalmához, a mai gondolkodás, a mai szemléletformák és megközelítésmódok kérdéseihez. Ugyan régen elmúlt már az az idő, amikor az irodalomtanítás megállt egy klasszikusnak nevezett régmúlt időpontnál s ami utána következett azt kirekesztette a tantárgy köréből. A forgalomban lévő tankönyvek mégis nehezen birkóznak meg avval a feladattal, hogy a kor irodalmi tudata által nagyrabecsült műtípusok, irodalmi irányok, alkotói pályák jelenig tartó ívét is minél többrétűen mutassák be. Ennek az igénynek tesz eleget - vagy tesz az érdekében az eddigieknél legalábbis többet - ez a kiegészítő füzet. A portréfejezeteket elismert irodalomtörténész szakemberek, nagy oktatói gyakorlattal rendelkező tanárok készítették, akik nemcsak azt tudják felmérni, mit kell egy-egy fejezetnek tartalmaznia, hanem azt is, hogy hogyan. Az írók születési rendjében egymás után következő fejezetek világosak, könnyen érhetőek s képesek ara, hogy az érettségi zsúfolt és tanításlélektanilag oly feszült évében is felkeltsék a tanulók érdeklődését.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a modern irodalomelméletbe
Ez ​a könyv a nem szakember számára is érthető áttekintést nyújt a modern irodalomelmélet immár klasszikusnak számító (formalizmus, strukturalizmus, pszichoanalízis, marxizmus) és kortárs (dekonstrukció, feminizmus) irányzatairól. Egyszerre tekinthető tankönyvnek és viszonylag naprakész áttekintésnek. A szerzők nem egyesített irodalomelmélet írására törekedtek, hanem arra, hogy az egyes elméletek különbségeit és hasonlóságait hangsúlyozva az olvasóra bízzák a választást. A kötetet átfogó angol nyelvű bibliográfia zárja, amelyet válogatott magyar bibliográfia egészít ki.

Devecseri Gábor - Kalauz ​Homéroszhoz
Csodagyerekként ​kezdte költői pályáját: mindössze tizenöt éves volt 1932-ben, amikor - Karinthy Gáborral közösen - első verseskötete megjelent. Ettől kezdve verseit gyakran közölték az irodalmi folyóiratok, elsősorban a _Nyugat_. A műfordítással is igen fiatalon próbálkozott meg: húszéves korában már lefordította Catullus összes verseit; majd Homérosz és Kallimakhosz himnuszait. Plautus vígjátékait, Ovidius _Átváltozásai_-t tolmácsolta magyar nyelven. Az _Odüsszeia_ fordításával 1947-ben, az _Íliász_ átültetésével 1952-ben készült el; a két Homérosz-eposz fordításáért 1953-ban Kossuth-díjat kapott. ___Lírikusként a _Nyugat_ harmadik nemzedékéhez tartozott; költészetét filozofikus elmélyültség, igényes formaművészet jellemzi. Ezzel a formai műgonddal és tudósi lelkiismeretességgel, gondossággal tolmácsolta az idegen költői alkotásokat is, különösképpen pedig Homérosz két nagy művét; ezt a Homérosz-fordítását még az oly sok bravúrral dicsekvő magyar műfordítás-irodalomban is kitüntetett hely illeti meg: határkő is, példa is. ___Minden műfajban otthonos volt: nemcsak költőként és műfordítóként kiemelkedő személyiség, hanem esszéíróként is, és írt lírai útinaplót és memoárt, irodalmi kritikát és verses drámát is. ___Hosszú, súlyos szenvedés után, fiatalon halt meg 1971-ben. (Az 1974-es kiadás fülszövege)

Kiss István - Az ​Athenaeum könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban
A ​magyar kapitalista könyvkiadás egyik nagyhatalmának, az Athenaeum Könyvkiadónak száz éves történetét írta meg Kiss István ebben a műben. A korszakban Magyarországon megjelent kiadványok több mint 10%-át adta ki az Athenaeum, míg a fennmaradó 90%-on kb. 40 kiadó osztozott. Különösen a szépirodalom kiadásában gazdag az Athenaeum története. A 19. században Petőfi, Jókai, Eötvös, Tompa, Madách műveinek kiadásával szerzett kimagasló érdemeket a magyar kultúra területén, később pedig a Nyugat nagy nemzedékéből életmű-szerződést kötött Móriczcal, Babitscsal, Tersánszkyval; rajtuk kívül mintegy 150 író műveit juttatta el az olvasókhoz. Kiss István hatalmas adatfeltáró munka alapján írta meg tanulmányát. A nagy anyagban biztos érzékkel tájékozódva tartja szemmel a vállalatok anyagi, terjesztési ügyeit, a pályázatok sorsát, a sorozatokat, a részvénytársaság irányításának változásait, valamint a honoráriumok alakulását.

Taxner-Tóth Ernő - A ​Brontë nővérek világa
˝A ​három yorkshire-i papkisasszony - Charlotte, Emily és Anne Bronte - művészete a világirodalom egyik nagy rejtélye. Hogyan lehetséges, hogy a világtól elzártan élő, az életből oly keveset tapasztaló nővérek az emberi lélek legmélyebb rétegeibe tudtak hatolni az Üvöltő szelek vagy Jane Eyre lapjain? Taxner-Tóth Ernő könyve felidézi a testvérek gyermekkorát, szól közösen kialakított képzeletvilágukról, amely előjátéka volt a romantikus regényeknek. A fiatalon elhunyt Bronte nővérek közül egyedül Charlotte-nak adatott meg, hogy belekóstolhasson az irodalmi életbe. A könyv külön érdekessége, hogy az olvasó belepillanthat a tizenkilencedik századi londoni kiadók világába is.˝

Ismeretlen szerző - 303 ​magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Melyik ​volt az első magyar regény? Olvashatjuk-e regényként Mikes Kelemen leveleit? Van-e teljes, az írói szándékot tükröző kiadása Kazinczy Ferenctől a Pályám emlékezetének? Jókai Mór megírta a Rab Rábyt, de mit írt, mikor és milyen nyelven maga Ráby Mátyás? Mi volt a Nyugat folyóirat első nagy költőnemzedékének alkotói titka, hogy (Ady Endre kivételével) valamennyien súlyos regényekkel vannak jelen e kötet lapjain? Miként lett Rejtő Jenőből P. Howard? Hány esztendőn át hány „szent” regényt vetett papírra a Szent Orpheus breviáriumát megálmodó Szentkuthy Miklós? Pontosan mikor és miért, kinek a tollából aratott sikert a Boldogult úrfikoromban, az Iszony, a Rozsdatemető? Mi is az a sikerregény? Miért és mely műveivel léphetett ki a jelen világprózájának porondjára a Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Dragomán György és számos társuk? Csak az számít magyar regénynek, amelyet magyar nyelven írtak? Megannyi érdekes kérdés. Főként a keletkezési körülményekre és a tömör tartalmi ismertetésre törekvő regénykrónikánk nem 303, hanem legalább tízszer annyi válasszal szolgál. Aki kézbe veszi a 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című könyvünket, bizonyára tapasztalja, hogy e kötetben egyrészt nem _303_ magyar regény rövid összefoglaló ismertetésével találkozik, másrészt nem 303 magyar _regény_ bemutatása kerül szeme elé. Nem irodalomtudományi közelítésű, hanem népszerű – de nem csupán tartalomösszefoglaláson alapuló – „regénykrónikát” helyezünk az Olvasó asztalára. Éppen ezért itt nem is rugaszkodunk neki a regény műfaji meghatározásának (a kérdés tisztázása 303 lapon sem érne véget). Adja meg a választ maga a könyv, mely egy 1762-ben publikált művel kezdődik és 2008-as magyar regények ismertetésével végződik. Folytassanak párbeszédet egymással az itt egy fedél alá került (nemegyszer a regény mibenlétére is feleletet kereső) műalkotások.

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.