Persze Hamletet játszani könnyű, mondják a színészek. Hamletnek három órája van a színpadon. Mi van, ha itt-ott bakizik? Azt se veszik észre, ha egy egész monológot kifelejt, csak ne a “Lenni vagy nem lenni” legyen, mert azt várja a publikum és hiányolja, ha kimarad… De ha Osrickot, a piperkőc lovagot játssza az epizodista, neki öt perc alatt és huszonöt mondatban a színpadra kell varázsolnia egy személyiséget, egy sorsot, és még a saját színészi képességeit is meg kell villantania!
Éppúgy, egy ötszáz oldalas regény, ha csak a fele jó, már zseniális lehet. De egy hétflekkes novellában egyetlen jelzőt, egy névelőt sem szabad elrontani! Ezért tartom nagyra a novellát.
A novella már majdnem vers…
Kapcsolódó könyvek
Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..."
"A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/
Schäffer Erzsébet - Bodobács
"Előző könyvem, a Pipacsvirágom megjelenésekor is figyelmeztettem az olvasót, a történetek zöme nem most lát napvilágot először. Nincs másként ez most a Bodobács-csal sem. A legtöbb írás megjelent a Nők Lapjában, egy azóta rendszeressé lett rovatban. S bár az írások szülték a sorozatot, én akkor is boldog vagyok, hogy van. Köszönöm kollégáim, a szerkesztők, a tervezők, a korrektorok és a többiek figyelmét, türelmét és támogató szeretetét. Sok éve érzem, a Nők Lapjába írni öröm és felelősség egyszerre. Ezért dolgozom itt. Az olvasók rokonszenve, megerősítő szeretete csak ráadás. Meg nem szolgált ajándék. Köszönöm."
Fejes Endre - A hazudós
Fejes Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.
Kiss Ottó - Az elmerült kert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nagy Gergely - Adjatok egy pontot
„A nő ekkor hozzájuk fordult és kissé elmosódott hangon, a szavakat elharapva, elejtve bemondott egy címet. Utca, házszám. Hirtelen egyiküknek se rémlett az utca és a házszám, de a nő úgy mondta nekik, mint a régi kuncsaft a taxisnak, akinek egy szótagból is tudnia kell, hova lesz a fuvar. Szemrehányás is volt a hangjában: ilyen és ilyen utca, ilyen és ilyen szám, igen, ti tudjátok ezt, rá kell vágnotok, igen, azonnal, hogy milyen események történtek ott, már senki sem hajlandó emlékezni, már mindenki nagy ívben elkerüli azt a helyet, de nektek emlékeznetek kell, ti jelen voltatok!”
Tar Sándor - Lassú teher
Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója Tar Sándor.
Mikor olvasni kezdjük, azt gondoljuk, az átlagemberről ír. Mire a végére érünk, úgy érezzük: "átlagember" - ilyen nincs.
Ember van. Sosem átlagos.
Sors van. Sosem banális.
Szenvedés van. Sosem fordulhatunk félre.
Ez az író nem bánja, ha kiderül: érzelmei vannak. De humora is van, kell is, hiszen a mai Magyarországról ír. Csalódottakról és megcsalatottakról. Jobb sorsra érdemes álmodozókról. Ügyesekről, ügyetlenekről, ügyeskedőkről.
Hihetetlen történetei beavatással érnek föl. Mert nemcsak az embert és az oly kevéssé alakítható világot ismeri, hanem arról is sokat tud, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság, perspektíva-vesztés.
Mesélőkedve határtalan, hangja rendre eltűnik szereplőinek mélyvilágában. Jelenünk véres valósága szervezi a történeteit. Mindig két pólus köré gyűlnek magnetikus mondatai: egyik a rendet hazudó káosz, másik az emberi természet.
_"Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud."_ Ezt a nagyon egyszerű és nagyon fontos mondatot Esterházy Péter jegyezte le Tar Sándorról.
Cserna-Szabó András - Félelem és reszketés Nagyhályogon
Nagyhályog valahol az Alföld és Cserna-Szabó képzelete közt félúton található. Első ránézésre lusta, porlepte falu. Ha géppel szállunk fölébe, bizony, csak térkép marad, de ha elfogadjuk a szerző szakértő kalauzolását, akkor nem akármilyen élményben lehet részünk. Pattanjunk föl vele egy ócska kerékpárra, kövessük őt és félig bolond, félig kétségbeejtő normális hőseit. A hős szó itt nem pusztán afféle fordulat: szinte minden egyes szereplő makacs és eleve kudarcra ítélt küzdelmet folytat a Kaszás - és legtöbbször saját élete ellen. A halál ebben a könyvnyi novellafüzérben nem megsemmisülés, hanem átalakulás. Nagyhályog apró termetű hentese, a halálipari segédmunkás több száz öngyilkosságra alkalmas eszközt fejleszt ki, a falu ufóhívője saját temetése után békésen eldiskurál a húsát rágcsáló kukacokkal. Cserna-Szabó könyvében megmutatja, hogy a haláltól nem szabad félni és reszketni, hanem igenis ki kell nevetni, és akkor döntetlenre hozhatjuk a játszmát, ha már győzni nem lehet. A _Félelem és reszketés Nagyhályogon_ természetesen nemcsak erről szól. Olyan, nehéznek tűnő kérdéseket is megválaszol, mint például, milyen a művészi alázat, mi a magyar igazság, és hogy létezik-e Isten. A válaszokon pedig garantáltan meg fogsz lepődni, Kedves Olvasó!
Miklya Luzsányi Mónika - Madárkenyér
A tíz novellát tartalmazó kötet történetei elsősorban az asszimiláció, az identitáskeresés kérdéskörében mozognak. A személyes tragédiák vissza-visszatérő motívuma az emberi kapcsolatok változása, átértékel(őd)ése a politikai, társadalmi változások hatására. Ezek a mini-tragédiák a XX. századi magyar történelem jellemzően dehumanizáló folyamatainak a személyes sorsokban megjelenő lenyomatai.
Podmaniczky Szilárd - Megyek egy kört az alvázon
A prózaíróról legtöbben azt gondolják, hogy egy puha testű, lengő tokás, esetleg arcszőrrel borított férfit jelenít meg sötét háttér előtt. Ez a nagy test ugyanis hatalmas nyugalmat kölcsönöz, biztonságba helyezi az olvasót, gondolhatják, sortűznél vagy tűző napon mögé lehet bújni, másfelől pedig, ha hitvány, silány prózával áll elő, akkor nem is kell az írásművészetét lehordani, elég lesz a fülébe suttogni:
"Digi-dagi daganat / kergeti a halakat..."
Tóth Krisztina - Pillanatragasztó
- Minden kapcsolat időzített bomba -
Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik?
A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.
Gantner Ádám - Ősz Jeruzsálemben
A kötet elviszi az olvasót, bibliai tájakra, bebarangoljuk vele az Óvárost, az ortodox negyedet, bekukkantunk jesivákba, zsinagógákba, rácsodálkozunk az örmény negyedre, de a muszlimok szűk sikátoraiba, életükbe is bepillantást nyerhetünk.
A novellák a kilencvenes évek közepének Izraelét mutatják be, olyannak, amilyennek a szerző látta. Bő tíz évvel később visszatér Jeruszálembe. A határ menti kibucoktól indulva keresztül kasul bejárja a sivatagot, végül eltéved...
Visszatérése új élményekkel gazdagítja a megkezdett novellafüzért.
Keres valamit. Az emlékeit, az elfeledett barátokat, régi szerelmét, identitását, önmagát.
A hajmeresztő kalandokon és a kibuci hétköznapokon túl, mély filozofikus kérdések fogalmazódnak meg a szerzőben, a zsidóságról, hovatartozásról, Izraelről.
Gantner Ádám könyve, könnyed stílusával felvillantja az izraeli hétköznapok színes forgatagát.
Hernádi Gyula - Deszkakolostor
Több mint negyedszázada már, hogy 1959-ben megjelent Hernádi Gyula első könyveként a Deszkakolostor.
Ez a novelláskötet rendkívüli figyelmet keltett: elismerést és vitát, biztatást és elmarasztalást egyaránt kapott az akkor még fiatal író. Ideje újra felfedeznünk ezt az értékes gyűjteményt. Emlékezetünkbe idézni pl. a címadó írás Menykóját, a munkássá érett cigányfiút, aki megrendítő harcot vív önmagával, hogy el ne hódítsa más asszonyát.
Vagy a Hideg van című novella hősét, aki a halál árnyékában azt keresi, mit őrzött meg leginkább emlékezete a múló időből. S jó lesz majd a könyvet újraolvasva fölidézni a púpos csodagyerek, az utolsó szerepében elbukó színész vagy a lovaiért meghalt kocsis történetét.
Valamennyi írás az emberi lélek sokszínű, finom és hiteles bemutatása.
Lázár Ervin - A Masoko Köztársaság
Lázár Ervin "csodaíró". Csodálatos ez a képessége, hogy könyvei mindenkihez szólnak. Olyan természetesen bánik tollal-papírral, mint akinek nincs természetesebb közege, mint a betű. És csodaíró, mert csodákat ír le: gyerekangyalokat, emberarcú virágokat, kikiáltásukat ünneplő csodaköztársaságokat, hét napkoronggal dicsekvő égboltokat. Csodakertjének legizgalmasabb titka - ha irodalmiasan akarunk fogalmazni: a naiv mese elegyítése az intellektuális groteszkkel, és ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a titok nyitja az, hogy Lázár Ervin jó író.
Anthony Sheenard - A csonkolás művészete
A fasiszta Magyarország első Mars-utazója, az egri borok után nyomozó uniós kommandósok, az öccsüket genetikailag átszabó gyerekek, a három testőr phaserkarddal, a Rómában barátnőjével szórakozó ördög – mind-mind szereplői Anthony Sheenard novelláinak, amelyekből egy kiemelt válogatást teszünk le most az SF-et kedvelő közönség elé. Az írásokban tér és idő nyílik meg: az olvasók bepillanthatnak egy alternatív magyar történelembe, a közeli Hold gyarmatosítása során adódó problémákba, de olvashatnak távoli világokról, idegen fajokról és civilizációkról is, melyek ismerkednek az emberrel vagy éppen az emberi ismerkedik velük.
A novellák mindegyike magán viseli a szerző jellegzetes humorát, meghökkentő világlátását, és mélyen emberi gondolkodását. A jövő és múlt nem diadalok sorozata, így a történésekből nem hiányzik az irónia sem. Ha meghökkennének olvasás közben, gondoljanak bele: miért lenne más a jövő embere, mint a mostani? Több írást is Pablo Neruda verseskötete, a Kérdések könyve ihletett.
Szélesi Sándor akkor vette fel az Anthony Sheenard írói álnevet, amikor első SF-regénye, a Városalapítók, 1997-ben megjelent. Ezért a művéért a szerző a következő évben aztán megkapta a legjobb SF-regénynek járó Zsoldos Péter-díjat. Egyik szülőatyja a legnépszerűbb magyar space-fantasy sorozatnak, a Mysterious Universe világának. Az ebben játszódó Sötétség előtt című regényt 2005-ben ismét Zsoldos-díjjal jutalmazták. Az író leginkább novellistának tartja magát, ezért külön örömmel töltötte el, hogy idén egy, a Galaktika magazinban megjelenő novellája – a Galileo – hozta meg számára a harmadik hivatalos elismerést.
Tóth-Máthé Miklós - A csokornyakkendős
Kömény Kelemen egy nap elhatározza, véget vet annak az áldatlan állapotnak, hogy nem ismeri személyesen azt a sok-sok ezer embert, akivel egy városban él, azonos helyekre jár, azonos szokásokat követ, akinek még a vérnyomása is annyi, mint az övé; Ruzicskáné életében egyszer örömet akar szerezni, unt, gyűlölt, telhetetlen férjének; az öregember elindul a városba, hogy erős, tartós kötelet vegyen magának, mert bizony a régi leszakadt, amikor a minap felkötötte magát rá; a főnök meghívja beosztottjait névnapjára, és "tiszta forrásból" származó kisüstivel vendégeli meg őket, Csótányos pedig - ahogy illik - berúg a forrás termékétől; a kultúra ügyét szívén viselő falusi orvos meglepő, de nem sikertelen módon kapcsolja össze hivatását szívügyével; a körorvos és az állatorvos egész évben azt tervezgeti, hogyan múlja felül a másikat a névnapi lakomán; a középkorú, magányos férfihoz csinos fiatal nő csönget be, s röviden így mutatkozik be: a Halál vagyok.
Mint a felsorolásokból kitűnik, Tóth-Máthé Miklós újságokból, folyóiratokból ismert novelláinak hősei egyszerű, mindennapi emberek, akikkel csak annyi rendkívüli történik, hogy valami emberit, valami nagyon is logikusat gondolnak, s azt meg is akarják valósítani, máskor még ezt sem teszik: csupán azokat a hibákat, apró emberi tulajdonságokat valósítják meg kíméletlen következetességgel, amelyekben - szinte észrevétlenül - mindannyian bűnösek vagyunk. Az első könyvével jelentkező Tóth-Máté Miklós a színház világából pártolt át az irodalomhoz (előbb drámaíróként; _Két nap az akácosban_ című színművét a békéscsabai színház mutatta be), s máris több, mint ígéret.
Darvasi László - Szerezni egy nőt
Darvasi László új novelláskötetében az erotika és a gyilkolás mágikus nyelvén fogalmazódnak meg az élet határhelyzetei. Varázslatos könyv egy tébolyult háborúról.
"Amikor a kövekkel végeztem, vödrök segítségével a nyálkás, zöldesszürke vizet hordtam föl. Mondanom se kell, meglett Emil Arbanaszi unokája. És találtam még egy asszonyt is, aki egyáltalán nem volt koros. A fiú szerelme lehetett, így véltem, mert nem volt ing, kombiné vagy ilyesmi ruhadarab rajta, szóval félmeztelen volt. Rajtakapták őket. Vagy éppen azok az emberek, akik végeztek velük, vetkőztették le a lányt, mielőtt erőszakot tettek rajta. Vagy előbb megölték és csak utána erőszakolták meg. Vagy öngyilkosok lettek, Emil Arbanaszi unokája és az szerelme, amikor meglátták a kerítéslécekre támaszkodó idegen férfiakat, kiknek a tekintetét, gondolom én, nehéz megkülönböztetni a jól megszívott cigaretta parazsától."
Egressy Zoltán - Most érsz mellé
A nagysikerű "Portugál" című dráma szerzője most prózaíróként mutatkozik be. Egressy elbeszélései megőrzik a drámaíró szituáció- és feszültségteremtő képességét. Kiforrott elbeszélői hangja, és mesteri szerkesztői készsége remek novellistáról árulkodnak. A kötet elbeszélései mindvégig lebilincselik az olvasók érdeklődését.
Erdős Virág - Lenni jó
Ebben a könyvben bármi megtörténhet: halottak támadnak föl, az angyalok fennakadnak a kerítésen, saját anyánkról kiderül, hogy ufó - és az is egyre kevésbé biztos, hogy mi nem vagyunk azok.
Szabálytalan apokalipszis tárul elénk a _Lenni jó_ oldalain. A hét angyal között megtaláljuk a Mirage-2000 repülőgépet, a Renault Mégane-t és Michael Jacksont is. Jézus csodáit Madonna (természetes a popsztár), Arnold Schwarzenegger és Ross doktor ismétlik meg. Az Erdős Virág-féle "jelenések könyve" felhasználja a legújabb reklámok szóvicceit és blikkfangjait, de a Biblia nyelvének tömörségét is. Az elementáris erejű beszédmód és a gazdag utalásrendszer hol a végletekig abszurd humorú, hol pedig groteszk, néhol már horrorisztikus szövegekben szólal meg.
Mészáross Márta rajzaiból is hasonló kettősség sugárzik: miközben az elfolyó vonalakkal vázolt, torz arcok elszenvedik a furcsa világnak a mártíromát, azért jut még idejük egy utolsó, kaján pillantásra.
Ismeretlen szerző - Körkép 2006
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Békés Pál - Lakótelepi mítoszok
Lakótelep és mítosz - ellentétek. Márpedig épp e kettő ötvöződik egybe a fiatal szerző új kötetében. A novellák hőse, a fordító, eltartási szerződés révén kerül valamelyik se eleje-se vége budapesti lakótelepre, s igyekszik hozzáedződni e sajátos világhoz. A lazán egymásba kapcsolódó novellák azonban nem a lakótelepek szociológiájának szépirodalmi adalékai. Itt éppenséggel működik a lift, megteszi a maga tíz emeletét föl, az ég felé, sőt máskor tízemeletnyire visz a föld alá, a fordító és az olvasó múltjába, mélyébe. A fordító olykor vitézül viaskodik látomásaival, máskor groteszkül csetlik-botlik a képzelt vagy való világban, s néha ráérez a csetlés-botlás-viaskodás okára: "Amiben élek, nem ház, hanem lelkiállapot." A főszereplő nem a panel, hanem a panelvilágba került ember, aki bárhová érkezik, újrateremti az aranykor mítoszait, az éppen adott körülményekkel átszínezetten. Az első pillantásra könnyedén áttekinthető derékszög- és síkvidék éppoly rejtelmeket őriz, mint a legendák hegyvidékei, s az eligazodni kívánó fordító hol képzelgéseibe, hol a külvilág gátjaiba botlik. Újraéli Ikarosz és Thészeusz történeteit, vagy új mítoszokat teremt magának. Így tévedhet el a nyílegyenes folyosón, így vetülhet a tar Wilkinson felügyelő az égre sokszoros nagyításban, és így szállhat alá a fordító a lakótelepi alvilágba - hiszen, ahol ember él, ott mítosz terem, legyen a fal szalmatörekkel kevert vályog vagy szögcsorbító beton.