A ​magyar ponyva tüköre

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

Hubay Miklós - A ​dráma sorsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vahot Imre - Vahot ​Imre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bojtár Endre - Egy ​kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom Irodalomtörténet Az ​irodalmi mű értéke és értékelése Az irodalomtudomány újabb feladatairól Strukturalizmus és "metafizika" között Az irodalmi mű jelentése és értéke Művek Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage) A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil) Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató) Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy) József Attila és a kelet-európai költészet Kelet-Európa A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita) Költő - magaslesen (Cyprian Norwid) A kelet-européer pontossága Jegyzetek A kötet írásainak megjelenési helye

Kiss Lajos - Az ​esztétikum keresése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szeghalmi Elemér - Ambrus ​Zoltántól Gyurkovics Tiborig
Az ​1971-ben kiadott _Freskó és pasztell_ című tanulmánykötete után Szeghalmi Elemér újabb tanulmánykötettel lép az olvasók elé. A századforduló és a jelenkor kiemelkedő íróinak, költőinek életművét (köztük több katolikus szellemű alkotóval) keresztény aspektusból vizsgálja és értékeli. A jelen kötet első és utolsó íróját születési éveiket tekintve 70 év választja el egymástól. A szerző tanúsága szerint "másfél évszázadnyi történés, esemény, nemzeti és személyes dráma sűrűsödik" ebben az időszakban. A kötet mintegy eszmei eligazításul is szolgál a keresztény szellemiségű, irodalomkedvelő ifjúságnak.

Dersi Tamás - Illés ​Endre
Tartalom Bevezető A ​novellista Köd a Rákóczi úton "Szép angyaloknak húga?" Hamisjáték, sok szereplővel Teljes világítás Történelmi fenyegetés Pofon az autóbuszon Kortársak ábrázolása Önéletrajzi töredékek A fájdalom szorításában Összefoglalás A kritikus Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap Távol a vitáktól Változó korízlés Illúziók nélkül Együttes vallomás A drámaíró Irodalom és színház A Törtetők fogadtatása A szenvedély mérgezettjei Engedékeny dráma Türelmetlen szeretők Karikatúra a sznobról Mítoszok maszlaggal Festett egek Zárókép A műfajteremtő Non fiction az irodalomról Oxigén az irodalomtörténetben Új Krétarajzok Patinás arcképek Találkozás a lázító szépséggel Áttekintés Jegyzetek Illés Endre művei

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Domokos Mátyás - Ugyanarról ​másképpen
Tartalom Bevezető Próza Epikus ​képzelet és írói bátorság Egy lelki arisztokrata A megtaposott ostor A humor - A teljes igazság A "tervhalmozó" utolsó ítélete Felhám és igazság Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében Vers Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel Racionalista költő és modernség Nagyság Gyönyörű-vad futás A senkiföldjén A versben bujdosó kimondhatatlan Collage Ősképlet versben Konok gyurma a világ A mai magyar líra megkísértései Vita Életmű - mérlegen "Népközelítő" vállalkozások A "sorskérdések" sorsa A prózaíró magatartás változása a hetvenes években Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?

Bojtár Endre - A ​kelet-européer pontossága
Több ​mint harminc év irodalomelméleti, irodalomtörténeti, elemző és irodalomkritikai tanulmányaiból, esszéiből válogatta össze jelen kötetét Bojtár Endre. A szerző a kelet-európai (elsősorban szláv és balti) irodalmak szakértőjeként, specialistájaként szerzett nevet magának, ám jelentős teoretikus munkálkodása is, legkivált azonban az fontos ouvre-jében, hogy komparatív szemlélettel és az összehasonlító irodalomtudomány eszköztárával (méghozzá annak Zsirmunszkij fémjelezte tipológiai komparatisztika apparátusával) fordul nemcsak olyan kelet-európai nagyok munkássága felé, mint Bulgakov, Puskin vagy Norwid (róluk szóló tanulmányait vette fel ebbe a kötetébe), de ilyen megközelítésmódot alkalmaz magyar irodalmi dolgozataiban is (ezek közül a Tandoriról, Konrád Györgyről, Esterházyról szólók szerepelnek a kötetben). A kötet azonban legalább felerészben elméleti tanulmányokat tartalmaz (ezek közül a legfontosabb a kismonográfia terjedelmű és értékű Az irodalmi mű értéke és értékelése című opusz, amely ugyan csaknem húsz évvel ezelőtt keletkezett, ám ma sem meghaladott, sőt egyre aktuálisabbnak tetsző irodalmi axiológiai traktátus). Bojtár Endre írásainak sajátos aurát kölcsönöz az, hogy irodalomról szólván is politizált, méghozzá - ez a művek születésekor ritka bravúr volt - éppen nem áttételesen, hogy teoretikus témákat is tud szinte a szaloncsevegés hangján előadni (axiológiájában pl. Puskás Öcsit is idézi), és hogy távoli országok és nyelvek alkotóit is közel tudja hozni a kelet-európai irodalmakban nem éppen járatos hazai olvasókhoz. Legaza Ilona

Földes Anna - Próza ​jelen időben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Forgách András - Gonosz ​siker
Ez ​a kötet Forgách András tanulmányírói munkásságának fontos állomása. Nem tesz mást, mint művekről ír -- hol filmről, hol regényről, hol naplóról, hol zenéről, hol táncról... vagy éppen életműről. Akármelyikről ír -- mindig megmutatja: hogyan helyezkedik el a mű a világban és a világ a műben. Láttat és ítél. Meglát, és nem megítél. Mélyen filozofikus gondolkodása teszi lehetővé, hogy olykor mintegy átússzon a tanulmány területéről a szépprózáéba. Írásait alapos munka előzi meg, ezért megengedheti magának, hogy egyszerű és közérthető legyen.

Ismeretlen szerző - Krúdy ​világa
A ​Krúdy világa 1964-ben jelent meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadásában, zártkörű terjesztésben, egybegyűjtve a 20. század író óriásának életéről szóló dokumentumokat. Az irodalomkutató Tóbiás Áron valósággal forgószínpadra ültette a századfordulós és a század eleji Magyarország szinte valamennyi szereplőjét, hogy valljanak Krúdyról versben, prózában, emlékezéssel, levelekkel, "kései beszélgetésekkel". A könyv ma már csak nagy ritkán kerül elő antikváriumokban, még inkább könyvárveréseken. A kötet mottója egyben az író szinte körömhegyre írott életrajza: "Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen. Erdőben és vízparton. Bűnben és erényben. Sokat utaztam. Most elfáradtam..." A könyv immáron 21. századi kiadása újabb, az azóta eltelt évtizedek alatt gyűjtött, régi-friss dokumentumokkal bővült.

Nagy Péter - Móricz ​Zsigmond
Legnagyobb ​prózaírónk, Móricz Zsigmond, igazában a felszabadulás után kapta meg az az elismerést, érdeklődést, amivel nagy alakjának tartozunk, azokat az olvasó tömegeket, amelyre egész életében vágyott. A marxista irodalomtörténeti kutatás is mind többet foglalkozik vele, s ebben a munkában úttörő szerepe volt Nagy Péter monográfiájának néhány esztendeje, az első kiadás idején. A tanulmány alapvető megállapításai változatlanul érvényesek ma is, sőt, a mind jobban kibontakozó kutatás, az újabb publikációk csak árnyalták, illetve megerősítették őket. A filológia felfedezéseit, az életrajz újabb adatait, a lappangó s azóta előkerült vallomásokat, leveleket, naplórészleteket Nagy Péter figyelembe vette könyve átdolgozásakor, s a Móricz Zsigmond iránti érdeklődés így még teljesebb magyarázatát kapja az életműnek, még világosabbá válnak az író gondolatai, érzései, törekvései, és még jobban felmagasodik óriás-alakja.

Buda Attila - Szabó ​Lőrinc
Szabó ​Lőrinc lírájával sokak számára teremtette meg a ráismerés, kimondás és azonosulás lehetőségét. Gyermekverseivel műfajbeli példát alkotott. A kép azonban, mely róla az olvasói köztudatban él, kissé egyoldalú. Életművében legalább annyi mindent kimondott, mint amennyit elhallgatott. Magánéletének kérdéseit ezért mindmáig kutató kíváncsiság övezi. A biográfia szerzője jól tudja, hogy a híres emberek apró intimitásai iránt érdeklődők körében különösen a szexualitással kapcsolatos ismeretek az értékesek, éppen ezért nem kerüli meg az eddig homályban hagyott részleteket sem, munkája mégis messzemenően több ezek feltárásánál. "Életrajzi bevezetőjében" az esendő férfi drámáját rajzolja meg.

Gál István - Bartóktól ​Radnótiig
1934-ben, ​egyetemi hallgatóként indította meg Gál István az Apolló-t, a kizárólag esszéket, tanulmányokat tartalmazó folyóiratot. Fő törekvése a "közép-kelet-európai humanizmus" kialakítása, az európai béke megőrzése és a szomszédos, Duna menti népek barátságának az ápolása volt, s ennek érdekében nyerte meg Gál István orgánuma munkatársának Bartókot, Illyést, Veres Pétert és másokat. József Attila és Radnóti is dolgozott kérésére. E kötetben Gál István főként az elmúlt évtizedben írt visszaemlékező tanulmányait adja közre, amelyeknek dokumentációi arra intenek, hogy az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet érdemel a magyar írók és művészek háborúellenes, antifasiszta tevékenysége és a szomszédos népek iránt tanúsított baráti magatartása. A két világháború közötti magyar szellemi élet színe-java korszerű gondolkodás, humanizmus tekintetében is az európai értelmiség élvonalába tartozott. De történeti jelentőségűek az egyes írókra vonatkozó visszaemlékezések is. Új megvilágítást nyer Babits és Bartók, Babits és Szabó Dezső vagy Babits és a proletárdiktatúra kapcsolata is, érdekesek Lajtha Lászlóról, József Attiláról, Radnótiról és másokról őrzött emlékei is.

Bíró Ferenc - A ​felvilágosodás korának magyar irodalma
A ​18. század második fele a hazai irodalmi kultúra történetében talán a legnagyobb változásokat hozó időszak. Az irodalom addig nem ismert presztízst vív ki magának: a nemzet fogalmát a század végének művelt magyarjai körében már elsősorban nyelve és irodalma határozza meg. Ezekben az évtizedekben több mint kétszer annyi kiadvány jelenik meg hazai földön, mint a megelőző századok során összesen. Olyan új műfaj honosodik meg, mint a nagy jövő előtt álló és az olvasóközönségét máris megteremtő regényé; felbomlik a hagyomány teátruma, az iskolai színjátszás, és az évszázad utolsó évtizedében színre lépnek az első hivatásos „aktorok”. Ekkor alakul ki az a rendkívül gazdag verselési formakultúra, amelynek közegében mindmáig lélegzik a magyar költészet. Nagy, de legalábbis élvonalbeli alkotók egész sora lép elő, akik a mindenkori magyar olvasó asztalára klasszikus értékű műveket helyeznek. E tanulmány a korabeli irodalmi élet olyan modelljét vázolja fel, amely e korábban elképzelhetetlen dinamizmus egy lehetséges és hiteles magyarázatát is magában foglalja.

Wéber Antal - Jókai ​Mór
Jókai ​Mórnak, a magyar epika utolérhetetlen mesterének lételeme volt az írás. Napi rendszerességgel végzett, kiszabott munkája mellett azonban érdekes életet is élt. A Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, A kőszívű ember fiai, Az arany ember írója, mint minden alkotó, beleírta életét is alakjainak cselekedeteibe. A tényeket, amelyeket ismerünk, s a még felfejtendő titkokat is. Wéber Antal Jókai-pályaképéből az olvasó újra meggyőződhet arról, hogy a mindmáig nagy mesemondóként emlegetett klasszikusnak nemcsak életműve, hanem élete is kész regény.

Erős Zoltán - Magyar ​irodalmi helynevek A-tól Z-ig
Talán ​még az irodalomban jártasak is elbizonytalanodnának, ha például arra kellene válaszolniuk, merrefelé van Vizsoly, pedig ez a név elválaszthatatlan az első teljes, magyar nyelvű Bibliától. És vajon hányan tudják, hol is található a Kőmíves Kelemen balladájából ismert "magos Déva vára" vagy az Arany János megénekelte "drégeli rom"? Könnyen rábökünk-e a térképen Széphalomra, ahol Kazinczy hajtotta fejét örök nyugalomra? Aztán hol mindenütt járt az örökké úton levő Csokonai meg Petőfi? Léteznek-e a valóságban Jókai vagy Mikszáth regényes tájai, Krúdy vagy Móricz helyszínei? Melyik város iskoláiban tanított Babits, Juhász Gyula? Meddig jutottak el messzi országokba az évszázadok során a magyar írástudók?

Fodor András - A ​nemzedék hangján
Fodor ​András költői indulása a felszabadulást követő évekre esik, arra a korszakra, amikor a folyóiratokban egymásután jelentkeznek a friss, népi tehetségek. Életművének különleges jelentőséget pályájának töretlen íve ad; lírájának egymásra következő korszakaiban, alkotó tevékenységének valamennyi területén kitapinthatók a költői egyéniség és szemlélet kezdettől meglévő, változatlan jegyei. Mindvégig hű marad ifjúságának plebejus-demokratikus eszményeihez, őrzi hitét a közösség, a szerelem megtartó erejében, ragaszkodását a jelképpé emelt dunántúli tájhoz, mindig folyékonyan asszimilálja a kultúra értékeit, és igényesen érzékeny művészet, tisztesség és stílus dolgaiban. 1929-ben született, a Somogy megyei Kaposmérőn. 1947 óta él Budapesten, az Eötvös kollégium diákja volt. Első verseit a pécsi Sorsunk, majd a pesti Válasz közölte. Első kötetének (Hazafelé, 1955) megjelenése után József Attila-díjjal tüntették ki. Költői indulásával egy időben kezdte meg műfordítói tevékenységét. Válogatott műfordításainak terjedelmes gyűjteményét Napraforgó címmel 1967-ben adta közre. A csend szólítása -- válogatott verseinek kötete -- 1969-ben látott napvilágot. Azóta megjelent kötetei: Másik végtelen, 1970; Kettős rekviem, 1973.