A ​költészet ötödik évada

Ismeretlen szerző - Hernádi ​Gyula
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az _egy író egy könyv_ alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. _Turczi István_ _sorozatszerkesztő_

Heller Ágnes - Kertész ​Imre
Amikor ​először, 1994-ben, felkértük Heller Ágnest, hogy írjon Kertész Imréről a _Múlt és Jövő_ folyóiratba, s ő ezt elvállalta, akkor tréfásan azt mondtuk, ez a recepció fölér egy Nobel-díjjal. A tréfa természetéről tudjuk: nagyon is komoly értékelést, vagy vágyat tükröz - "eltolt" túlzása csak a beteljesülhetetlenség korlátait kompenzálja. Bár más tréfák is ilyen megvalósulásba komorulnának. Ugyanis 2002 óta Heller Ágnes befogadó értékelésére és szeretetére nem alkalmazható ez az elérhetetlenséget kifejező metafora. Fordítsuk meg, így közelebb visz a lényeghez. A _Múlt és Jövő_ mint megrendelő közösség és médium Nobel-díja: Heller Ágnes hű, Kertész Imre teljesítményét a világkultúrába szervítő figyelme. Ennek csokrát nyújtjuk át Kertész Imrének 80. évfordulója alkalmából.

Szegedy-Maszák Mihály - Az ​újraolvasás kényszere
A ​Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái sorozat ötödik kötete a szerző magyar és összehasonlító világirodalmi tanulmányait tartalmazza - mindvégig azt az elvet követve, hogy az újraolvasás egyben újraértelmezést jelent. Korábbi ízlés- és értékítéleteink felülvizsgálatát, az öröklött hagyomány átrendezését és megőrzését.

Ismeretlen szerző - Diptychon
Napjaink ​prózájának két kiemelkedő teljesítményét világítja meg a tizennégy szerző tizenöt tanulmánya: Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba és Nádas Péter Emlékiratok könyve című munkái állnak az elemzések középpontjában. A Diptychon cím – kettős oltárkép, illetve kettős írótábla – természetesen nem jelenti, hogy a két kitűnő írót a kötet szerzői szentté akarják avatni; s bár a tanulmányok többségének – szubjektív vagy kevésbé személyes hangnemben – kétségtelen alaptónusa a feltétlen elismerés, azért a kritika hangjai is megszólalnak. Több generáció képviselője, sokféle módszertani megközelítés, eltérő értelmezések garantálják az azonos művekről íródott, esetenként folyóiratokban már megjelent tanulmányok, esszék változatosságát.

Németh László - Sajkódi ​esték
Tudománytörténeti ​esszék és műhelytanulmányok, írói arcképek és vallomások, töprengések a nevelés és társadalomépítés gondjairól, visszaemlékezések és fölszólalások gazdag és változatos tárháza ez a kötet.

Gintli Tibor - "Valaki ​van, aki nincs" - Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben
Krúdy ​Gyula a modern magyar próza egyik legnagyobb alakja, akit irodalomtörténeti jelentőségéhez képest némiképp még ma is rangján alul kezel az irodalmi köztudat. Jóllehet nem tartozik az agyonhallgatott szerzők közé, mégis az elbeszélésmódjának jellegzetességeit tárgyaló kötetek száma viszonylag csekély. Ezen adósság törlesztéséhez járul hozzá Gintli Tibor könyve, amely a személyiség megjelenítésének Krúdy regényeiben megmutatkozó narratív eljárásait igyekszik nyomon követni. A kötet a hagyományos és a belőlük építkező radikálisan újszerű eljárások sajátos együtteseként felfogott Krúdy-prózának olyan meghatározó jellegzetességei felől közelít ehhez a kérdéskörhöz, mint az emlékezésmódok összefonódása, az irodalmi hagyomány játékos megidézése, a névadás sajátszerűsége, a történelemre vonatkoztatott reflexió, a metaforizáltság vagy az áriaként"ismert önértelmező szereplői monológ jelensége. Az értelmezés elsősorban azt a mozgást igyekszik bemutatni, melynek során a szubjektum egységének képzetét létrehívják, s ezzel egy időben meg is bontják az említett poétikai eljárások, így jelenítve meg a személyiség osztottságának tapasztalatát.

Kodolányi János - Szív ​és pohár
A ​kötet az író 1926 és 1939 közötti publicisztikai munkásságának legértékesebb darabjait kívánja bemutatni, s egyúttal megismertetni az olvasóval Kodolányi Jánost, az érzékeny, és éles szemű irodalomkritikust, a lendületes közírót, és közvetve a kort is, amelyben élt és alkotott.

Németh László - Németh ​László válogatott művei I-III.
"... ​Németh mintegy száz művet vallat magáénak, beleértve a folyóiratokban és fiókban maradtakat is. Csaknem egyenlően oszlanak meg ezek a három részre: tanulmányok, színdarabok, regények... A művek alapeszméiből is lehetne valami jellegzetességet szemléltetőül kiemelni. A drámák csaknem egytől egyik azt példázzák, hogy egy közösségi érzésű hőst hogy fojt meg - és épp ezáltal hogy emel föl - egy-egy érzéketlen szűkebb együttes. A regények valamennyiében egy-egy szinte emberfeletti eszme száll le a földre, költözik bele egy halandóba, s viszi azt valami modern keresztfára, ugyancsak valami közösség megváltásául... A tanulmányok közös vonása, hogy bármilyen költőien fent szárnyalók vagy tudósian mélyenszántók, s szóljanak akár hipertóniáról, akár az ősmagyar prozódiáról vagy a kertészkedés örömeiről: pedagógusi hév lüktet bennük... Kínálkozó volna idézni Pascal telitalálatát egy-egy Németh-mű olvasása után: -Írót vártam, embert kaptam." Illyés Gyula

Ady Endre - Ady ​Endre összes prózai művei
Ady ​- főleg kezdő újságíró korában - sok apró-cseprő cikket is publikált, aláírás nélkül; így az Ady-gyanús anonim cikkek közül igen nehéz - tartalmi és stiláris jegyek alapján - kiválasztani az igaziakat. 1955-ben jelent meg az Ady Összes Prózai Művei gyűjtemény 1. és 2. kötete, amelyben Földessy Gyula - akinek oly sokat köszönhet az Ady-kutatás - a költő 1897-1902 között megjelent tanulmányait és cikkeit gyűjtötte össze (a széppróza, tehát a novellák nem tartoznak ennek a kiadványnak az anyagába). A két kötetet éles bírálatok érték: egyrészt hiányosak, másrészt viszont nem hiteles anyagot is közölnek. Földessy halála után az új szerkesztőbizottság - alapos gyűjtőmunka és az azonosítási kritériumok részletesebb kidolgozása után - csak 1964-ben folytatta a sorozatot, a 3. kötet közzétételével; 1982-ben jelent meg a sorozatot lezáró, Ady utolsó éveinek termését bemutató 11. kötet. Ezután került sor az immár elavult Földessy-féle kötetek által átfogott időszak anyagának új feldolgozására. 1990-ben jelent meg az Összes Prózai Művei 1. kötetének második, átdolgozott kiadása. Most pedig végleg lezárult a sorozat, a 2. kötet második, átdolgozott kiadásának megjelenésével, amelyet Vezér Erzsébet rendezett sajtó alá. Ez az 1901. május - 1902. február között megjelent újságcikkeket, tanulmányokat tartalmazza, összesen 220 tételt. Ezekhez csatlakozik a Függelék I., amelyben (amint a 3-11. kötetben is történt) az adott időszakból származó, Kétes hitelű szövegek olvashatók, 114 tétel; a Függelék második része az Ady által fogalmazott vagy róla szóló szerkesztői üzeneteket közli. (Mindezek a Nagyváradi Naplóban láttak napvilágot, kivéve a váradi Színházi Újság négy cikkét.) - Az anyag végén található Pótlás pedig a későbbi kötetekből kimaradt és azóta felfedezett cikkeket tartalmazza (két, az előző kötetekben politikai okokból nem közölt írással együtt), összesen 9 tételt; ennek sajtó alá rendezője Koczkás Sándor és Nényei Sz. Noémi.

Kosztolányi Dezső - Egy ​ég alatt
Nemcsak ​hazai és külföldi nagy elődeitől tanult szívesen, hanem idősebb kortársaitól is, de a vele egykorúaktól, sőt a nála fiatalabbakról is: az esztéta kíváncsisága és az alkotó művész örök tanulni vágyása késztette arra, hogy magyar kortársainak, pályatársainak minden művét ismerje, olvassa. Ifjúkorában Kiss József tisztelői közé tartozott: „drága magyar szavainknak esztergályosát és gyémántköszörűsét" látta benne; Rippl-Rónai Józsefről ezt írja: „Szívem mélyén állandóan érzem, hogy költő, hogy varázsos, szeszélyes, boszorkányos, olyan, amilyen kevés él ma a föld hátán"; Krúdyról pedig ezt: „Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek"; Móricz Zsigmondban azt csodálja, hogy „úgy dolgozik, mint a természet, biztosan, bátran"; Bartók Bélában azt, hogy „testi mivoltában is arányos, felhúrozott, zengő"; a „robbantó és folytató" Babits Mihályban azt, hogy „vére lüktetése törvény a szóknak". Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű vagy egy-egy alkotás lényeges mozzanataira, s a művészet bonyolult, rejtőző titkairól, de magáról a művészetről is mindig érzékletesen ír, olyan kristályos szerkezetben, olyan nyelvi-stilisztikai eleganciával, hogy a művészről és a műről alkotott véleménye egyértelműen, világosan fejeződik ki.

Kassák Lajos - Csavargók, ​alkotók
A ​húszas évek végén Európa csavargói kongresszust tartottak, melyen felhívták a nemzeteket, hogy támogassák törekvéseiket. Kassák, aki maga is belekóstolt egykor a keserűen nagyszerű csavargóéletbe, csodálkozva olvassaa hírt: lehetséges, hogy a társadalmon kívüliek, a szabadság megszállottjai immár odáig jutottak, hogy a társadalmak segítségét kérik fennmaradásukhoz? Úgy látszik - állapítja meg -, a kalandozások kora lejárt. Ennek a jelenségnek okait kutatja e tanulmányban, három jellegzetes, sajátos arculatú művész, Gorkij, Jack London és Panait Istrati alkotásait, életpályáját elemezve.

Kosztolányi Dezső - Írók, ​festők, tudósok I-II.
A ​XX. századi magyar irodalom nagy literátorának életművéhez éppannyira hozzátartoznak tanulmányai és kritikái, mint költeményei, regényei, elbeszélései. Kosztolányi ezeket az írásokat nem adta közzé kötetben; csupán halála után kezdtek hozzá a hatalmas életmű felméréséhez és publikálásához, s sorra követték egymást a posthumus kötetek. Ez az új, kétkötetes mű Kosztolányi magyar kortársakról valló portréit, kritikáit, cikkeit, tanulmányai gyűjti össze; csak egyharmad része jelent meg tizenöt évvel ezelőtt a Kortársak című kötetben, a többi mindeddig folyóiratok és napilapok hasábjain lappangott. Írókról, festőkről, zenészekről, tudósokról szólnak a választékosan megírt és gondolatokban gazdag írások, melyekből egy kor irodalmának és egy kivételesen érzékeny nagy írónak ízléstörténete bomlik az olvasó elé. Felvonulnak a század legnagyobbjai: Bartók, Ady, Móricz, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Rippl-Rónai, Krúdy, Karinthy, Füst Milán, Osvát Ernp, Gombócz Zoltán s Kosztolányi vagy elfogulatlan képet fest róluk, elegánsan, találó vonásokkal ábrázolja őket, vagy pedig a maga - néha, igaz, elfogult - szemléletét írja meg vitacikkben. S ha gyakran ellent is mondunk véleményeinek, sőt szemléletének, mindig megcsodáljuk mély elemzőkészségét, nagy tudását, egyedülállóan választékos írásművészetét.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Kosztolányi Dezső - Gondolatok ​a nyelvről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Gyémántgöröngyök
Versek, ​műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok, melyek először jelennek meg egy kötetben.

Hamvas Béla - Arkhai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Szegedy-Maszák Mihály - Márai ​Sándor
Márai ​Sándor a nyugati magyar emigrációnak és a hazai magyar irodalomnak egyaránt kiemelkedő alakja - ezért is elképzelhetetlen a két háború közötti irodalomtörténet hiteles megismerése az ő életművének feldolgozása nélkül. E most megjelenő kötet segíthet helyreállítani a magyar irodalom erőszakkal megszakított folytonosságát - ugyanakkor megakadályozhatja a hamis mítosz kialakulását és a pályamű túlértékelését is. Szegedy-Maszák könyve az első olyan elemzés, amely a teljes életművet dolgozza fel, a jelen pillanatban még hozzáférhetetlen - az író emigrációjában született - alkotások részletes bemutatásával.

Kiss Tamás - A ​Főnix szárnya alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.