Titkos ​társaságok Az ​ősiektől és rejtettektől a modernekig és álcázottakig

Ismeretlen szerző - Rejtélyek ​könyve
A ​Rejtélyek könyve a különös,a racionalitáson kívül eső jelenségek,események gyűjteménye.Némelyik közülük az emberiség történetének jelentős mozzanata,más rejtély inkább anekdota-értékű.Megtaláljuk benne a politikatörténet - trónutódlások,különös halálesetek - titkait.Szó esik az ember fantáziáját mindig foglalkoztató elrejtett kincsekről,a tengerek legendáiról,varázslómesterekről,jövendőmondókról,asztaltáncoltatásról és szellemjárásról.Időrendben haladva az elsüllyedt Atlantisztól,Stonehenge titokzatos építményétől, a középkor rejtélyekkel teli világán át jutunk el a közelmúlt és napjaink megmagyarázhatatlan eseményeiig.A rejtélyek leírásait korabeli dokumentumok,az események képzőművészeti ábrázolásai,fantáziaképek illusztrálják.

Popély Gyula - Felvidék ​1914–1920
A ​kitűnő történész hézagpótló, az eddigi ismereteket árnyaló kötetében az 1914–1920 közötti sorsfordító időszakot tekinti át: az első világháborút közvetlenül megelőző hónapoktól a geopolitikai átrendeződés lezárulásáig. Különös figyelmet fordít a cseh aspirációk alakulására, s a legújabb forrásokra alapozva újszerű megvilágításba helyezi a magyar Vörös Hadsereg harcait.

Ismeretlen szerző - Történetelmélet ​I-II.
Közhelynek ​számít a magyar történeti irodalomban, hogy a magyar historiográfia egy rövid időszakot és irányzatot (a két világháború közötti szellemtörténetet és legfőképpen Szekfű Gyulát) leszámítva nem igazán érdeklődött a történettudomány teoretikus és metodológiai kérdései iránt. Bár minden korszakban (19. századi pozitivizmus, szellemtörténet, II. világháború utáni időszak) jelentek meg elvétve és szétszórva ilyen jellegű írások és fordítások, ezeket azonban szisztematikusan még senki sem gyűjtötte össze. Az írások összegyűjtése után derült ki, hogy jelentős irányzatok, metodológiai iskolák és tanulmányok teljesen hiányoznak ebből az anyagból, valamint, hogy a fordítások jó része nem felel meg a szakmai követelményeknek. Ezek után a szerkesztők feladata az volt, hogy a meglévő fordításokat átnézzék és egy szintre hozzák, a magyarul meg nem jelent tanulmányokat pedig lefordítsák. Ezen túlmenően minden szöveg előtt röviden bemutatják szerzőjének tudományos pályáját, és közlik magyarul megjelent írásainak jegyzékét.

Sidonia Dedina - Edvard ​Beneš, a likvidátor
A ​könyv, amelyet most a kezébe vehet az olvasó, azokról a bűntettekről számol be, amelyeket a kommunista hatalom több mint negyven évig titokban tartott, és amelyeket valamilyen oknál fogva a bársonyos forradalom utáni politika is szívesen elrejtene. Az Edvard Benes - a likvidátor című dokumentumregényt Dedina a kilencvenes évek közepén írta, műve először német nyelven jelent meg, holott a könyv ugyanolyan mértékben foglalkozik az egykori Csehszlovákiában élő csehek sorsával és történelmével, mint a német lakosok sorsával és történelmével. A demokrácia, az emberi szabadság, valamint az egyéni és csoportos jog betartása a háború utáni Csehszlovákiában hagyott némi kívánni valót maga után. Dedina ezért írt könyvet Edvard Benesről, a cseh történelem egyik legrejtélyesebb alakjáról. Az ünnepelt "demokrata" minden lehetséges eszközzel elnyomta a hazai ellenzéket, míg sikerült neki olyannyira legyengíteni a Csehszlovák Köztársaság immunrendszerét, hogy az könnyen megszerezhető zsákmánya lett a kaukázusi terroristának, Sztálinnak, illetve az ő cseh kommunista bűntársainak. 1945 májusa után több millió német polgár esett áldozatul Benes rettenetes machinációinak. A könyv tartalmazza a benesi dekrétumokat is...

Carla Casagrande - Silvana Vecchio - A ​hét főbűn
A ​hét főbűn máig élő fogalmát a középkorból örököltük. Szinte mindenki hallott már róla, a hét közül legalább néhányat sokan fel tudnak sorolni. Azt azonban, hogy honnan ered, hogyan alakult ki ez a fogalom, és egyáltalán mi volt a célja, hogy milyen szerepet töltött be a középkori kultúrában, általában még a középkori művészet-, irodalom-, vagy művelődéstörténettel foglalkozók sem tudják pontosan. Carla Casagrande és Silvana Vecchio a középkor eszmetörténetének neves kutatói. Könyvük fejezetenként mutatja be az egyes bűnök történetét, a velük kapcsolatos vélemények és álláspontok változását, illetve a különféle vallási gyakorlatokban betöltött szerepüket, de egyben sajátos körképet is ad a középkori társadalomról: a korabeli felfogásnak megfelelően mindegyik bűnt egy-egy társadalmi csoporttal vagy jelenséggel hozza összefüggésbe, és az ezekkel kapcsolatos vélekedésekbe is betekintést enged. Így például az irigység az udvarokhoz és az egyetemekhez kötődik, a restség a szerzetességhez, a fösvénység az uzsorához stb. A bűnök kritikája a kortársak számára ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy jelenségeknek a kritikáját is jelentette; a társadalomra való vonatkoztatásuk változásai pedig a mentalitástörténet fontos forrásai. A könyv az írott kultúra alacsonyabb regisztereihez tartozó latin és népnyelvű forrásanyagot éppúgy tekintetbe veszi, mint a szűk értelemben vett filozófiát és teológiát, vagy a középkori irodalom olyan közismert alkotásait, mint az Isteni színjáték vagy a Canterbury mesék.

Raymond Dawson - A ​kínai civilizáció világa
Raymond ​Dawson tollából már számos, Kínáról szóló összefoglaló mű látott napvilágot. Ebben a könyvében a szerző arra törekszik, hogy különböző aspektusokból mutassa be e távoli civilizáció szemléletmódját, nevezetesen azt, ahogyan maguk a kínaiak látják a világot. A kötet külön fejezetekben tárgyalja a kínaiak politikai, filozófiai, társadalmi, gazdasági és esztétikai nézeteit. Élvezetes stílusban vezeti be az olvasót a kínai gondolkodásmód rejtelmeibe, olyan ismereteket nyújt, amelyeknek révén sokkal érthetőbbé válik számunkra ez a különös, misztikus kultúra. A könyvet éppen ezért nemcsak a bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem mindenki, akit érdekel a kínaiak ősi civilizációja.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Rich Cohen - Dühös ​zsidók
Volt ​egyszer egy Európa, azoké a zsidó fiataloké, akik félelem nélküli zsidók voltak, bátrak, kemények. És dühösek. Nagyon dühösek. Egy olyan korban, amikor egy zsidó fiatal nem alakíthatta szabadon saját jövőjét, élt néhány elszánt, határozott és dühös zsidó. Abba, az ifjú, karizmatikus vezető, Vitka és Ruzka, a két tizenéves lány. A BOSSZÚÁLLÓK. Az ő történetük ez a könyv, és Rich Cohené, a kirobbanó sikerű Kemény zsidók írójáé, aki Ruzka révén rokonságban is állt a dühös zsidókkal, és aki íróként a zsidó büszkeség, a zsidó erő és keménység történetét kutatja és írja meg. Romantikusan, félelmetesen és keményen

Vaszilij Akszjonov - Moszkvai ​történet
Vaszilij ​Pavlovics Akszjonov 1932-ben született Kazanyban. Szülei sok évet töltöttek sztálini lágerekben, s anyja, Jevgenyija Ginzburg írta a gulagról szóló egyik legmegrázóbb könyvet Krutoj marsrut (Erőltetett menet) címmel. Akszjonov a leningrádi orvosi egyetem elvégzése után kikötői orvosként, majd egy kis falu kórházában dolgozott. Első kisregénye, a Kollégák (1960) megjelenése után felhagyott orvosi hivatásával, és a hatvanas-hetvenes években óriási sikerrel jelentek meg fiatalos hangvételű, gyakran szürrealisztikus, a gogoli-bulgakovi groteszk irodalom hagyományait felelevenítő művei (A csillagos jegy, Marokkói narancsok, Megy a hordó vándorútra, Félúton a Hold felé stb.). 1979-ben részt vett az illegális Metropol almanach létrehozásában, s mivel súlyos politikai támadások érték, 1980-ban emigrált. Washingtonban él, de az oroszországi kommunizmus bukása óta sok időt tölt Moszkvában is, és részt vesz az ottani irodalmi és közéletben. Ozsog (Égési seb) című, 1980-ban megjelent regénye az 1960-as, 70-es évek szürrealisztikus krónikája, az 1981-es Osztrov Krim (Krím-sziget) fantasztikus történet a Krímben elképzelt polgári Oroszországról, amelyet a kommunista Szovjetunió végül mégis bekebelez, az 1985-ös Tájkép papírból című regényében humorosan ábrázolja a Szovjetunió-beli ellenzéki mozgalmat. A kilencvenes évek első felében írta a Moszkvai történet-et, a sztálini Szovjetunióról szóló nagyszabású családregényét, azóta született kisregényeiben és elbeszéléseiben pedig főként a mai Oroszországot ábrázolja.Akszjonov történelmi trilógiája - mely 1924-től 1953-ig követi nyomon egy moszkvai család történetét - bámulatosan széles tablóban, hátborzongatóan különös vagy épp megejtően tipikus sorsok sokaságát, gyilkosokat, gyógyítókat és a szadista történelem passzív vagy lázadó áldozatait felvonultatva ábrázolja a sztálinizmus korszakát. A regény a diktatórikus hatalomra törő Sztálin aljas tettével kezdődik: 1924-ben elteszi láb alól egyik fő vetélytársát, Frunzét. Ekkor ismerjük meg Borisz Gradovot, a már fiatalon jónevű sebészorvost, akinek asszisztálnia kell a gyomorműtét álcájával elkövetett gyilkossághoz. Egyik fia, Borisz, a polgárháború ifjú vörös parancsnoka, a kronstadti matrózlázadás egyik leverője, aki aztán megjárja a gulágot, s végül a németek elleni háborúban igazi hőssé válik, a másik, Kirill lelkes kommunista agitátor, lánya, Nyina pedig a történet elején avantgárd költő.Valamennyiük sorsa furcsa kanyarokat vesz, s közben a Gradov család még számos tagjának életét ismerhetjük meg Akszjonovtól, aki úgy alakította hősei sorsát, hogy egy mindvégig izgalmas regényben már-már enciklopédikus módon írhassa meg a Szovjetunió harminc évének történetét: a NEP-et, a kolhozosítást, a lágervilágot, a háborút, az orvospert- és ami nem kevésbé fontos: a hétköznapi életet, a kor embereinek mindennapjait, gondolkodásmódját, szerelmeit, szexualitását, örömeit és bánatait. Káprázatos fejezetekben ismerjük meg az aberrált Beriját, előttünk áll Sztálin öregen, letolt gatyával, a haláltól rettegve, s a következő pillanatban a moszkvai utcán vagyunk, vagy egy utolsó kis spion gondolatainak szövevényében, vagy épp egy kolimai lágerben... Akszjonov könyve Szolzsenyicin Gulag-ja mellé kívánkozik: a két hatalmas mű együtt ad átfogó panorámát a sztálini korról.

H. Haraszti Éva - A ​Kossuth-láz Angliában
H. ​Haraszti Éva a Kossuth angliai száműzetésével kapcsolatos sajtóból állított össze és fordított magyarra egy kötetre valót. Összegyűjtötte Kossuthnak az ottani újságokban közzétett cikkeit, valamint az Angliában elmondott beszédeit ismertető egykorú tudósításokat. Válogatott az ott-tartózkodására reagáló újságcikkekből, s nem csupán a személye iránt lelkesedőkből, hanem a The Times bíráló, sőt olykor ellenséges hangvételű írásaiból is. A gyűjteményt kortárs és későbbi írók-történészek Kossuthról szóló írásai egészítik ki. A többféle műfajt és nézőpontot felsorakoztató kötet új adalékokkal szolgál a kétszáz éve született államférfi angliai éveinek krónikájához.

Jean Starobinski - Poppea ​fátyla
A ​genfi iskola jelentős alakjának teoretikai, irodalmi tanulmányai kerülnek az olvasók elé. A svájci eszmetörténész Montaigne, Racine, Rousseau, Diderot, Stendhal, Baudelaire, Mallarmé és Kafka életművének egy-egy meghatározó aspektusát, témáját, motívumát elemzi. Erősen nyelvészeti indíttatású elemzései ezért olyan kategóriákat körvonalaznak a vizsgált művekben, mint például a testi jelleg, a narratívát tagoló időtényező (például az egyetlen nap alatt játszódó művekben, napszakonként tagolódó lírai alkotásokban) vagy a melankólia mint az európai kultúra vezérmotívuma. A tanulmánykötet végén néhány elemzés olvasható Starobinski elméleti munkásságáról.

Albert Kapr - Könyvtervezés, ​könyvművészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anna Ahmatova - Prózai ​írások
Ahmatova ​a húszas évek végén kezdett Puskinnal foglalkozni, tulajdonképpen élete végéig foglalkozott vele, hazájában az egyik legmegbecsültebb Puskin-kutató. Puskin-tanulmányai mégis csak 1977-ben jelentek meg kötetben. Illendőnek tartottuk, hogy születésnapjára legalább két Puskin-tanulmányát beválogassuk kötetünkbe. Kívülük Lermontovról, Blokról, Cvetajeváról, Modiglianiról (személyes ismerőséről), Mandelstamról, Arszenyij Tarkvszkijról közlünk kisebb írásokat, valamint önéletrajzi írásokat, visszaemlékezéseket.

Ismeretlen szerző - Az ​éjszaka gyermekei
A ​Parazita könyvek sorozatának 6. kötete a vámpírizmus jelenségét járja körül. A kérdéskör történeti és pszichológiai összefüggéseiről, hátteréről, paradigmatikus műveiről számos mértékadó értelmezés látott már napvilágot. A kötetben szereplő tanulmányok mindegyike a téma valamely különleges aspektusára világít rá: a vámpirikus mint esztétikai kategória, a vámpírizmus mint politikai allegória, a vámpírizmushoz tapadó sztereotípiák, a vámpírizmus a lírában, a prózában, a magyar irodalomban, a zenében, a szerepjátékokban stb.

Mark Bowden - A ​drogbáró halála
Pablo ​Escobar, a kolumbiai Medellín város drogmaffiájának főnöke nem lett hosszú életű a földön. Pedig már 1989-ben a világ leghatalmasabb maffiózójának számított: az USA-ba bekerülő kokainmennyiség 50%-a fölött rendelkezett. A kolumbiai kormány sokáig nem tudta, mit is kezdjen vele. Erőszakos likvidálására nem vállalkozott (nem is tudta volna végrehajtani),így hát alkut kötöttek Escobar föladta magát, és hónapokat töltött az általa építtetett luxusbörtönben, és onnan irányította tovább a kábítószer-kereskedelmet és ellenfeleinek likvidálását. Amikor a kormányzat tétova kísérletet tett arra, hogy valóban kivonja a forgalomból, és igazi állami börtönbe zárja, megszökött. Szökése véget vetett a drogkereskedők közti fegyverszünetnek De ekkor már a kormányzat is elszánta magát a döntő lépésre, és az USA nyomására és segítségével valóságos hadműveletet indított Pablo kézre kerítésére, illetve akkor már inkább meggyilkolására. A történet, melyet a legnagyobb krimiszerző, az élet írt, Pablo Escobar likvidálásával végződik. De addig is megtudjuk, mit engedhetett meg magának Kolumbiában egy félelem- és gáncs nélküli lovag, aki mellesleg az ország nemzeti jövedelmének a felét “állította elő”, meddig és milyen mértékben hunyt szemet efölött a kormányzat, és - érdekeit sértve érezvén - milyen módon avatkozott bele mindebbe a világ zsandárja, az Amerikai Egyesült Államok.

Mark Bowden - A ​Mogadisu-ügy
Szomáliában ​1992-ben polgárháborús állapotok uralkodtak. A törzsek egymással birkóztak a hatalom megszerzéséért, eközben gyakorlatilag széthullott az ország, teljes volt a fejetlenség. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ekkor békefenntartó, a politikai párbeszédet elősegítő egységeket küldött Mogadisuba, amelyeknek feladata volt a segélyszállítmányok biztosítása, az éhínség felszámolása is. A kéksisakosok küldetése azonban csak kevés sikert hozott, végrehajtásához hiányzott a tekintélyüket garantáló fegyveres erő. A Biztonsági Tanács akkor úgy határozott, hogy nemzetközi katonai egységet küld Szomáliába. Miután azonban sem Oroszország, sem az európai hatalmak nem óhajtottak "belekeveredni" az átláthatatlan szomáliai belpolitikai küzdelmekbe, az Egyesült Államok küldte saját "elit" alakulatait a helyszínre. Az egység Mogadisu nemzetközi repülőterén alakította ki bázisát, és igyekezett biztosítani a rendszeresen érkező külföldi segélyszállítmányok igazságos elosztását. Hamar kiderült azonban, hogy szélmalomharcot folytatnak, mert a törzsi háború teljesen szétzilálta az ország infrastruktúráját, elhatalmasodott a korrupció, nyíltan folyt a fegyvercsempészet és a kábítószer-kereskedelem. Fennállt annak a veszélye, hogy a válság átterjed a szomszédos államokra is, és veszélyezteti a geopolitikailag érzékeny térség biztonságát. Ezért a washingtoni vezetés a Biztonsági Tanács tagjaival titkokban egyeztetve úgy döntött, hogy beavatkozik a törzsi háborúba, és kísérletet tesz egy civilizált, kiegyensúlyozott politikai élet kialakítására. A helyi hatalmasságok azonban nem voltak hajlandók semmiféle kompromisszumra, és nem akartak elfogadni nemzetközi közvetítést sem. Ekkor kapott a Delta-egység Washingtonból felhatalmazást arra, hogy használja a megfélemlítés és az elrettentés eszközeit a szélsőségesekkel szemben. Ennek az – Egyesült Államok hadserege számára fiaskóval végződő – kalandnak megdöbbentő erejű leírása Mark Bowden regénye. A könyv alapján filmet is készítettek A Sólyom Végveszélyben (Black Hawk Down) címmel.

Frank Kermode - Shakespeare ​kora
Shakespeare ​annak idején Londonban valóban világot jelentő deszkákra lépett, színészként kisebb szerepekben, szerzőként messzi századokat, sok-sok nációt megigézve. Szereplői fogalomszámban mennek, sőt tojásfeje is eltéveszthetetlen számunkra, lángelméje mégis izgató rejtély marad. Tengernyit összeírtak róla, minden nemzedék hozzáfűzte a magáét. Ebben a tömör kalauzban Sir Frank Kermode kiváló angol irodalomkritikus összegzi, ma hol tartunk, mennyit tudunk róla ténylegesen. A legendát visszanyesve vázolja a hús-vér ember környezetét, kapcsolatait, pályafutásának olykor titokzatos állomásait. Ráébreszt, Shakespeare ugyan túlragyog minden kortárs szerzőt, de azok között is van nem egy óriás, s a színvonal meredek felfutása a fantasztikus adottságú színészeknek, a korántsem feltétlenül úri, de annál fogékonyabb közönségnek is érdeme. Olyan elevenen idézi meg a színházi szakma bölcsőhelyét, hogy képzeletben szinte a korabeli nézők közé vegyülhetünk, tanúsítva, az angol dráma nagy virágkora úgy, ahogy volt, csoda.

Kellér Andor - Író ​a toronyban / Palásthy titka / Tökász / Zöld gyep, zöld asztal / A főispán
Gyűjteményünk ​Kellér Andor legnépszerűbb írásaiból ad válogatást. A Zöld gyep, zöld asztal Szemere Miklós élettörténetének legjellegzetesebb epizódjait eleveníti meg, de ennek a romantikus Krúdy-hősnek a zöld lóversenygyep és a zöld kártyaasztal melleti kalandjait úgy beszéli el, hogy egyszersmind színes képet fest az egykori Budapest forgatagáról. Ha Szemere Krúdy-hős, Szemző, a főispán, Mikszáth Kálmán hozományvadász Noszty-fiú életének azokat az eseteit mondja el, amelyeknek már nem jutott hely Mikszáth regényében. Az Író a toronyban Szomory Dezső mozaikokból összerakott, mégis egységes lendületű arcképe, azé a magányos íróé, aki pátoszt és iróniát elegyítve teremtette meg a maga brokátszavakkal ékes, zenekari zengésű stílusát. Kellér nemcsak Szomory művészetét jellemzi találóan, hanem megrajzolja életének ívét is az önkéntes párizsi emigráció tündöklésétől és nyomorúságától a végig, az ostromidők groteszk tragédiájáig. Két elfelejtett író, Palásthy Marcell és Markovits Rodion "titka"-nak oknyomozó, egyben páratlanul mulatságos története egészíti ki gyűjteményünket.

Kellér Andor - Az ​élet édes tarkasága
Esténként ​a New Yorkban üldögéltem kezdő újságírók társaságában... Ennél az asztalnál mindenki dicsekedett. Valaki ezzel: - Szomory Dezsőnél voltam. - Bejutottál? - álmélkodott egy riporter. - Nehezen. Ajánlással. Amikor szobájába léptem, koronával a fején, meztelenül orgonázott...