Kapcsolódó könyvek
Faragó Sándor - Mi lehet az igazság Hany Istók körül?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kovács András - Kovács Andrásné - Üdvözlet Zalaegerszegről régi képeslapokon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Pálinkás László - Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lackner László - Zalaegerszeg
Zalaegerszeg évszázadok óta Zala megye székhelye. Göcsej szélén fekszik, a tőle dél-nyugatra elterülő néprajzi tájegységhez tartozását neve végződése is erősíti, hisz az ősi, központi falvak neve nagyon gyakran „szeg"-re végződik. Egy 1931-ben kiadott útmutató így vezeti fel a város ismertetését: „Zalaegerszeg, Dunántúl délnyugatának ez a mosolygó panorámájú, pittoreszk hatású városa a Zala folyó völgyi síkjától délre terül el, szelíd hajlású, erdős, szőlős, gyümölcsös domboknak lágy ölében..." A környező táj azóta alig változott, viszont a település jelentősen terjeszkedett. A hosszú völgyet, amelyben elnyúlva terül el a város, ugyanúgy körülállják a Zalai-dombvidék szelíd halmai: nyugaton a Gógánhegy, Öreghegy, Egerszeghegy; délen a Jánkahegy, Lukahegy, Gévahegy és keleten a Henye-, Kisfaludi-, Csácsi dombláncolat. Egyiket-másikat már elérte a város, és már fel is kapaszkodott lejtőjére
Cseri Dávid - Szórakozás és mindennapok az 1930-40-es évek Szigetközében
Ajánló sorok egy szép kép örökséghez
Hol volt, hol nem volt, valahol a Szigetközben egy deli huszár legényke - aki paripáját is kiválóan megüli, sőt kiválóan ért az állatok nyelvén is – ráakadt nagyapja, Cseri Antal képes emlékeire.
A mi hősünk nem volt rest és összerakosgatta a ráhagyott szellemi örökséget, és tovább meséltette a falubelieket, hogy még jobban visszavarázsolja felmenője és faluja régmúlt köz- és ünnepnapjait. A mesélő kockákon és elbeszélésekben megelevenedtek Győrzámoly jeles személyiségei, meghatározó egyéniségei, a falu apraja nagyja: a kisbíró, a tiszteletes úr, az utolsó révész, a legényegylet, a zenészek, a színjátszók, de a hógolyózó gyermekek is. Elénk tárul a falu egykori hétköznapi képe, a mezőgazdasági munkák (aratás, szántás, cséplés) fáradalmai és az ünnepnapok (kocsmai italozás, színi előadás, lakodalom) örömei.
Örvendetes, hogy mai világunkban is akadnak ilyen Dávidok, akik nemcsak megtalálják, hanem továbbadják népünk kincseit, megbecsülik az őseik alkotásait!
Szeretettel ajánlom mindenkinek Cseri Dávid ajándékát, s bizton mondhatom gazdagabbak lesznek általa!
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna
néprajzkutató
Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád - Civitas Fortissima
Aki a csehkiveréssel, az azt megelőző és azt követő időszakkal kapcsolatos eseményekről, azok egészen apró részleteiről valamit is megtudni kiván, biztosan jól teszi, ha ezt a könyvet választja. Majdnem biztosra vehetjük, hogy egyetlen írásos kordokumentum, újságcikk, jegyzőkönyv sem maradt ki ebből a könyvből, ami a történelmi eseményekkel kapcsolatos.
Ettől független nem nevezhető száraz kordokumentumnak, akit vonz és érdekel a történelem, olvasmányosnak is találhatja. Azonban bárki gazdagodhat azzal a felismeréssel is, hogy abban a tragikus átmeneti korban milyen kevésen is múlott egy ország határának a sorsa.
Ismeretlen szerző - A reformkori Buda-Pest
Róma és Párizs mellett Budapest a harmadik nagy európai főváros, amely a világörökség része lett. A város természeti szépsége, hangulata arra buzdít minket, hogy emléket állítsunk a régmúltnak.
A kötet összeállítója, Faragó Éva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa azzal a szeretettel ajánlja az olvasóknak ezt a könyvet, amellyel ő maga több mint harminc éve kutatja Budapest emlékeit, irodalmi, művészeti életét. 56 színes, 31 fekete-fehér kép, litográfia, rézmetszet ismertet meg bennünket az akkor még három város: Buda, Pest és Óbuda látképeivel. A kor legjobbjaitól válogatott irodalmi idézeteken és életképeken keresztül bepillantást nyerhetünk a mindennapi élet apró részleteibe is. Jókai Mór, Degré Alajos, Nagy Ignác, Széchenyi István, Wesselényi Miklós írásai és a zömében német, osztrák mesterek: Gottfried Prixner, Jakob és Rudolf Alt, Franz Sandmann, Weber Henrik, Klette Károly, Carl Schwindt, Perlaszka Domokos, Josef Kuwasseg hangulatos, aprólékosan kidolgozott, finom képei bemutatják az akkor alakuló nagyvárosi életet, az idők során lebontott reformkori épületeket, és ennek a három városnak az összekötő elemét, a Dunát.
A könyv a honfoglalás 1100-dik évfordulójára készült. Tisztelet a Városnak!
Kováts Valéria - A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum kiállításai
A "szigeti veszedelem" négyszáz éves évfordulóján a Zrínyi Miklós Múzeum kiállítása hazánk történetének egyik legküzdelmesebb fejezetét idézi fel eseményeink színhelyén. Bemutatja a vár történetét, a török elleni küzdelemben betöltött szerepét, emlékeztet a hősi harcok viselőire, Zrínyi Miklós és társainak hősi helytállására, a hódoltság nehéz időszakára.
Benkő Elek - Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban
A középkori és kora újkori Magyar utca története azt példázza, hogy az itteni magyarok - bár teljes jogú kolozsváriak voltak - területi, egyházi és etnikai szempontból világosan elkülönülő közösséget alkottak. Az itt lakók számának gyarapodását a környező falvak beköltöző jobbágyai, székelyföldi betelepülők, majd egyre inkább a török uralom elől elhúzódó alföldi, illetve partiumi magyarok biztosították. A külvárosban így országrésznyi területek tárgyi és szellemi hagyománya találkozott a királyi város kiváltságaival, szabályrendeleteivel és intézményeivel, nem utolsósorban pedig kereskedelmével és céhes iparával. Ez utóbbi, különféle használati tárgyak előállításán túlmenően, kőmívesek, ácsok és kályhákat építő fazekasok közreműködését is jelenthette. A most ismertetett leletek arról tanúskodnak, hogy ebben a folyamatban a város befolyása bizonyult meghatározónak.
Kiss Sándor - Elfeledett évszázadok
Az angolszász Anglia történelmének kutatására nem alakult ki hagyomány Magyarországon, s ennek oka lehet, hogy a Római Birodalom bukásával Európában tért nyerő népeket barbárnak tekintették, akik nem értek fel az ókoriak magasztosságával.
Kiss Sándor hiánypótló művében megismerteti az olvasót a kora középkori Anglia történelmével, uralkodóházaival és az egységes Anglia kialakulásával.
D. M. LeBourdais - Sudbury Basin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Sárvár
E szép albumban betekintést engedünk a város legszebb, legbecsesebb titkainkba. Ahogy a családi fényképek örökre megállítják az időt, ugyanúgy vállalkozunk mi is arra, hogy a hol gyorsan, hol lassabban pergő idő homokszemei közül kiválogassuk azokat a pillanatokat melyek fontosak számunkra. Épületek, mint a régmúlt történelem meg-megújuló téglába, kőbe vésett tanúi. Hangulatok, amelyek végigkísérik a közös együttléteket. Találkozások és elválások, színek, hangok, mozdulatok kísérik közös utunkat. Virágos terek, árnyas ligetek, parkok, hangos fesztiválok egyik oldalon. Csend és nyugalom a másik oldalon, és mindezek kavargó harmóniája. Születés és elmúlás ezernyi pillanata mind megtalálható minden csillogó tekintetben és a végtelenben megállított mozdulatban.
Németh Judit - Lébény története és jelesnapi szokásai
A Hanság peremén, a régi vízivilág szegélyén fekszik Lébény, a hajdani Moson megye egyik jelentős települése. Ez a falu a szülőföldem, amely egy életre odaköt múltjával, hagyományaival. Többéves kutató és gyűjtőmunka eredményeképpen született meg Lébény történetét és jelesnapi szokásait bemutató könyv....
Dusnoki József - Bencsik János - Mészáros Vince - Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bölcsics Márta - Csordás Lajos - Budapesti Krúdy-kalauz
"Krúdy Gyula életművének varázsszövetéből kibogozni azokat a szálakat, amelyek Budapestre vonatkoznak, s újraszőni, összerakni belőlük a régi, boldog főváros képét - erre vállalkoztunk könyvünkkel, a Budapesti Krúdy-kalauzzal. A cím kettős jelentésű. Egyrészt irodalmi útikalauz Krúdy Gyula Budapestjéhez. Segédkönyv valódi sétákhoz és képzeletbeli kalandozásokhoz a város utcáin. Aki kalauzol, az idegenvezető - maga az író. Másrészt a Krúdy-olvasók kalauza az író budapesti vonatkozásokban igen gazdag műveihez, a mai olvasók eligazodását segítő kislexikon.Krúdy szavait, mondatait idézi szinte mindenki, aki ma a régi Pestre emlékezik. Ez bátorított minket. Látni akartuk összefoglalva, hogy mit tudott ez a kivételes ember a városról, amelyet egyetlen nagy regényben szeretett volna megírni, s amelyet végül is több tucatnyi regényben, sok száz elbeszélésben és hírlapi cikkben örökített meg. Szerettük volna részletekig megismerni mindazt, amit ő látott s leírt. Nyomában jártunk a régi kávéházakban, elfeledett nevű utcákban... Utaztunk lóvasúton, omnibuszon és fiákeren... Örökre elmúlt emberekkel találkoztunk, akiktől még a régi Budapest nyelvét hallottuk... És kerestük a mai városban annak a réginek a nyomát. Olykor megtaláltuk. Néha eltévedtünk. Végül előttünk állt ama soha el nem készült, százfelé megírt, nagy Budapest-regénynek a nyersanyaga. A regényre, persze, nem vállalkoztunk, de úgy gondoltuk, hogy egy kislexikon minden Krúdy-rajongónak és Budapest-barátnak jó szolgálatot tehet" - írja könyvéről a szerző házaspár, Bölcsics Márta, az agárdi gimnázium irodalomtanára és Csordás Lajos, a Népszabadság Budapest rovatának újságírója.
Holló Szilvia Andrea - Budapest régi térképeken
Több mint három század telt el azóta, hogy Lotharingiai Károly és Bajor Lajos birodalmi hadai nem csekély magyar segítségével kiűzték a török katonaságot Budunból, a hatalmas Török Birodalom egyik nyugati kisvárosából, az egykor fényes Budáról. (A közvélemény ugyan a török harcokban vitézi hírnevet szerző Savoyai Jenőnek tulajdonítja e haditettet, de ennek csak az az oka, hogy amikor Róna József bronzba öntötte a nemes lovagot, szobra nem jutott el kijelölt helyére, Zentára, és ma is ott díszlik a budai Várpalota előtt.) E felszabadító – és, sajnos, pusztító – budai ostrom után készültek az első térképek a városról. Holló Szilvia Andrea, a várostörténettel foglalkozó Kiscelli Múzeum kutatója két évszázad többé vagy kevésbé díszes, német, magyar vagy német és magyar feliratokkal ellátott, sokszorosított vagy egyedi térképeiből válogatta ki a leglátványosabbakat, egészen addig a térképig, amely egy évszázaddal ezelőtt a millenniumi ünnepségek alkalmából készült, és mintegy madártávlatból mutatta be a megálmodott Budapestet. A régi térképeknek önmagukban is megvan az ódon bájuk, és épp ezért egy kulturális ínyencségekre vágyó kör éppoly szenvedéllyel gyűjti vagy tanulmányozza őket, mint a bélyegek barátai a postai bérmentesítés hajdani eszközeit. A _Budapest régi térképeken_ című könyv azonban sokkal több, mint egy összeállítás hajdani mappákból: a főváros történetének egyedülálló, s egyben könyvművészeti alkotásként is értékes forrása.
Palasik Mária - Félelembe zárt múlt
1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-korszak prominenseit, jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. Az áldozatok száma több mint húsz fő, de pontos számot ma sem tudunk mondani. Hogy mi is történt valójában Gyömrőn és környékén, azt a hivatali oldalról a felderítetlenség, az átélők részéről pedig sokáig a félelem homálya fedte. A rendszerváltás után kezdett oldódni valamelyest a tragikus eseményeket rejtő titok feltárásától való félelem. A szerző levéltári források, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, visszaemlékezések és a korabeli sajtó alapján – az országos politikai folyamatokkal összefüggésben – kísérli meg követni, mi is történt a Gyömrői járásban 1944–1945 telén és 1945 kora tavaszán, illetve hogyan próbálta kezelni a történéseket a mindenkori államhatalom. A szerző célja az volt, hogy ne krimi vagy rémhírek szintjén kezelve igyekezzen bemutatni a gyilkosságokat, illetve mindazt a politikai fordulatot, amit egy viszonylag szűk helyi közösség drámai körülmények között kényszerült megélni a második világháború végeztével.
Ismeretlen szerző - Munkásmozgalmi emlékhelyek Győr-Sopron megyében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Budapest teljes utcanévlexikona
A "Budapest teljes utcanévlexikona", reméljük hasznos kézikönyv marad évtizedekig. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utcakeresztelgetés folyamata olyan mértékig lelassul, esetleg megáll, hogy újabb kiadásra hosszú ideig nem is lesz szükség. Addig is az egyesített Budapest 125. születésnapjára megjelent könyv majd rendelkezésére áll mindazoknak, akik szeretnék tudni, hogy egy filmben, színdarabban, irodalmi alkotásban, vagy tudományos műben olvasható, hallható, látható közterület-elnevezésnek ma milyen név felel meg, hol van az a helyszín ma, amelyet a reformkorban X utcaként, vagy a századfordulón Y utcaként említettek, s hány és milyen elnevezése volt a keresett időpont előtt, vagy azután.
Jiři Hájíček - Parasztbarokk
Forróság a dél-cseh vidéken. Rekkenő hőség, szúrós tarló, tágas dombvidék és álmos, kihalófélben levő falvak. Ezt a vidéket járja be szakadt Skodáján Pavel, amikor éppen nem fülledt levéltárakban kutat poros vagy éppen penészes anyakönyvek, krónikák és levelek között. Szakmáját tekintve genealógus, azaz megbízói számára családfákat állít össze. Ám ezen a nyáron egy különös megbízást kap: az egyik kis faluban, egy ötvenes években írt feljelentőlevelet kell előkerítenie. Szerteágazó nyomozása során nemcsak a csehszlovákiai téeszesítés és a kommunista elnyomás, a kuláklisták és a kitelepítések nyomasztó légkörébe pillanthat be, hanem korabeli falusi intrikákba, szerelmi és féltékenységi ügyekbe merül el -és a szálak napjaink mocskos politikai játszmáihoz is elérnek. Ráadásul egy napon a levéltári kutatóhelyiségben egy szőke fiatal lány jelenik meg, és segítséget kér a tapasztalt kutatótól...