|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Gyóni Géza - Az élet szeretője
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ady Endre - Margita élni akar
Verses história, melyet szeretettel ajánlok figyelmébe azoknak, akik szeretnek, avagy nem szeretnek.
Ady Endre 1912.
József Attila - Költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - József Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rónay György - A kert
A b.-i vonalon, két állomás közt, körülbelül egyforma távolságra mind a kettőtől, van egy kis kert. Mindössze néhány négyzetméter, és a leglassúbb vonat ablakából is mindössze néhány másodpercre látszik. Se tanya, se kunyhó, se őrház nincs a közelében. Semmi, csak ez a kert, tavasztól őszig virágban.
Valaki eljön valahonnét, talán kilométerekről, és fölássa a földet. Magokat szór, palántákat duggat. A kert a legnagyobb aszályban is virít: valaki eljön valahonnét, és megöntözi a növényeket. Kút nincs a közelben; talán kilométerekről hozza a vizet, kora hajnalban vagy késő este; mert a kertben soha nem látni senkit. Semmi mást, mint a virágokat.
Kié lehet ez a kert ott a sínek mentén: ez a maroknyi virág a le-lecsapódó mozdonyfüstben? Kinek lehet fontos, hogy aki a világnak azon a pontján kinéz a vonat ablakán, tavasztól őszig virágot lásson?
Mindenesetre van egy ember, akinek fontos. Akinek az a fontos, hogy a virágait lássák, és nem az, hogy tudjanak róla. Egy Névtelen, aki a világnak azon a parányi pontján évről évre új lapot ír a virágaival egy Kódexbe, amelyet még a leglassúbb személyvonat ablakából sem olvashatni tovább egy-két másodpercnél.
De aki olvasta, sosem felejti el. Az tudja, hogy van legalább egy pontja a világnak, ahol évről-évre kivirul ugyanaz a kert, ugyanannak a névtelen szorgalomnak a szeretetében.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1982
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1980
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1976
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Benjámin László - Tüzet akartam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ady Endre - Válogatott versek
Válogatta és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Juhász Gyula - Juhász Gyula összes költeményei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kosztolányi Dezső - Életre-halálra
"Kosztolányi Dezső döntő élménye ifjúkorában az érzéki világ vad és értelmetlen színpompája, férfikorában a világ üresedése, az impressziók ismétlődésének és elkopásának értelmetlen unalma, a belső ember magáramaradása, és végül az állati lét megszűnésének komor iszonya volt, tetőzve a rákos évek és a lassú halál kínjával, az értelmi és érzelmi reagálás minden változatával. Bármily rettenetesnek látszik és bármennyire az volt, ez az út szellemileg a gyógyulás útja: a túlzott irodalmiasságtól a realizmuson át a klasszikus eszmény felé, a pirosmellényes művészi nihilizmustól és a modern neuraszténiától az edződésen és józanodáson át egy hit nélküli erkölcsi magatartásig ível. " Szabó Lőrinc
Ismeretlen szerző - Miért szép?
Illyés Gyula
A virradat tükre (Lengyel Balázs)
Gyalogút (Kiss Ferenc)
Koszorú (Tüskés Tibor)
Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván)
Zelk Zoltán
Babits (1883-1941) (Rónay László)
Hajnal Anna
Kormos ranét (Bóna Anna)
Vas István
Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső)
Boccherini sírja (Orbán Ottó)
Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs)
Takács Gyula
Mézöntő (Fodor András)
Kálnoky László
De profundis (Alföldy Jenő)
Az elsodortak (Vas István)
Hajnal Gábor
Nehéz az út még odáig (Rónay László)
Jékely Zoltán
Az ég játékai (Tandori Dezső)
Weöres Sándor
Harmadik szimfónia (Tellér Gyula)
Téli reggel (Vajda Endre)
Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső)
Rónay György
Az öreg költő (Rába György)
Benjámin László
Két évtized (Alföldy Jenő)
Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla)
Csorba Győző
Március (Tüskés Tibor)
Csanádi Imre
Ötven körül (Rónay László)
Somlyó György
Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső)
Rákos Sándor
Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa)
Pilinszky János
Apokrif (Tellér Gyula)
Senkiföldjén (Szabó Ede)
Nemes Nagy Ágnes
Között (Tellér Gyula)
Kormos István
Ház Normandiában (Fodor András)
Rába György
Pillantás az éjszakába (Rónay László)
Váci Mihály
A szempontokon át (Garai Gábor)
Nagy László
Bolgártánc (Tellér Gyula)
Menyegző (Kiss Ferenc)
Ha döng a föld (Vajda Endre)
Simon István
Téli rapszódia (Garai Gábor)
Lator László
Fa a sziklafalon (Tellér Gyula)
Juhász Ferenc
Rezi bordal (Pomogáts Béla)
Babonák napja (Bodnár György)
Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla)
Garai Gábor
Evés (Mezei András)
Fodor András
Tánc (Csűrös Miklós)
Csoóri Sándor
Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő)
Mezei András
Lesz-e bárka? (Sebeők János)
Kalász Márton
Impromptu (Rónay László)
Ladányi Mihály
Himnusz (Vajda Endre)
Orbán Ottó
A teremtés arca (Vajda Kornél)
Tandori Dezső
Orvosra várva (Vas István)
Ágh István
Aranykorba vezető (Vajda Endre)
Bella István
Néha (Vajda Endre)
Jegyzetek
Komlós Aladár - A magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom
Előszó
AZ ELNYOMATÁS KORA (1850-1867)
A petőfieskedők
A népnemzeti iskola
Arany János
Tompa Mihály
Gyulai Pál
Lévay József
Szász Károly
Thaly Kálmán
Dalmady Győző
A befelé forduló líra
Madách Imre
Zilahy Károly
A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880)
A meghasonlott népnemzetiek (I)
Arany László
A meghasonlott népnemzetiek (II)
Dömötör János
Tolnai Lajos
Szemere Miklós
Szabó Endre
A népnemzeti iskola (összefoglalás I.)
Írósors és romantika
Vajda János
Retorikus közösségi líra
Ábrányi Emil
Darmay Viktor
Gáspár Imre
Bartók Lajos
MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906)
A népies idill költői (I)
Pósa Lajos
Szabolcska Mihály
Gárdonyi Géza
A népies idill költői (II)
A népnemzeti iskola vége
A népnemzeti és a modernség közt
Kozma Andor
Bárd Miklós
Vargha Gyula
A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai
A népnemzeti iskola (összefoglalás II.)
A modernek, az elveszett álmok siratói
Reviczky Gyula
Endrődi Sándor
Kiss József
Zempléni Árpád
Inczédy László
Telekes Béla
Szalay Fruzina
Czóbel Minka
Az erotika költői
Szilágyi Géza
Erdős René
Szász Zoltán
A nagyváros költői (I)
Rudnyánszky Gyula
Ignotus
Heltai Jenő
Szentessy Gyula
Makai Emil
A nagyváros költői (II)
Szocialista költészet (I)
Palágyi Lajos
Szocialista költészet (II)
Csizmadia Sándor
Farkas Antal
Komjáthy Jenő
A modern költészet felé
A Nyugat előtt
Bibliográfia
Kabdebó Lóránt - Szabó Lőrinc
A szerző mondja könyvéről:
"Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."
Ismeretlen szerző - Szép versek 1983
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Juhász Gyula - Juhász Gyula válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Illyés Gyula - Teremteni
Illyés Gyula olvasóközönség elé szánt, összegyűjtött verseinek második kötete.
Rákos Sándor - Kiáltásnyi csönd
Kassák Lajos írta Rákos Sándor költészetéről:
„A világot _megláttatja_ az olvasóval, anélkül hogy direkt hatással akarna rá lenni, anélkül hogy magyarázkodna és oktatna. Ez az igazi korszerűség, vagy mondjuk, modernség. Mondanivalójának mértéktartása, konstruktív formai megoldása csak rokonszenves lehet azoknak, akik a költészetben nem az öröklött díszítőelemeket, hanem a tömören összefoglaló erőt keresik.”
Hetedik verseskönyve, a _Kiáltásnyi csönd_ minden eddiginél következetesebben valósítja meg Rákos szigorú ars poeticáját.
A kötet első részének szokatlan sűrítései, kihagyásokkal, elhallgatásokkal, bátor költői kísérletből születtek: meddig lehet lebontani a gondolatokat, érzéseket, indulatokat, a vers magjának, központi mondanivalójának sérelme nélkül?
A második rész, az _Anyasirató,_ bár kemény szerkesztéssel fegyelmezi a gyász áradását, mégis oldottabb – modernsége mellett siratóénekek évezredes hagyományait őrzi. A rekviemszerű költemény újabb szintézise Rákos költészetének: felejthetetlenül egyéni, s ugyanakkor kihallatszanak belőle az archaikus és a primitív költészetek fordítása közben szerzett inspirációk is.
