Marie-Louise von Franz Carl Gustav Jung lélektani iskolájának prominens képviselője, nemzetközileg ismert és elismert szaktekintély. Münchenben, 1915-ben született, osztrák vezérkari tiszt apa és német anya lányaként. A család 1918-tól Svájcban élt. Von Franz Zürichben végezte iskoláit, és szerzett doktorátust klasszika-filológiából.
Tizennyolc éves volt, amikor megismerte Jungot. Segítségére volt a mesternek latin és görög alkimista szövegek fordításában – ami kiváló nyelvtudást feltételez. Nem is csoda, hogy későbbi műveiben ismételten foglalkozik az alkímia mélylélektani hátterével, s egy-egy pszichológiai jellegzetességre az alkímiából vett utalással lobbant fényt.
Húszas éveiben már behatóan foglalkozott mesék lélektani elemzésével. Ez életművének másik nagy fókusza, ideértve a legendák interpretálását is, valamint a mítoszkutatást, hiszen mindezekben a közös emberi „őslélek”, a kollektív tudattalan nyilatkoztatja ki önmagának egy-egy jellegzetességét, sérülési és gyógyulási lehetőségét, veszélyeit és esélyeit. Hogy is hiányozhatna e sorból álmaink labirintusának s a legnemesebb értelemben vett önmegvalósításnak: az individuációnak, továbbá az idő és a halál elködlő határmezsgyéjének kutatása?
Amikor 1948-ban Zürichben megalakították a Jung Intézetet, a fiatal von Franz nem maradhatott ki az oktatói karból.
Marie-louise von Franz 1982 óta visszavonultan él Küssnachtban, a Zürichi-tó partján lévő városkában, ahol Jung is élt, s ahol a Jung Intézet működik.
Mintegy két tucat könyve és számos tanulmánya jelent meg, melyek jó részét több idegen nyelvre is lefordították. Némelyiket angolul írta.
Kapcsolódó könyvek
Marie-Louise von Franz - Az árnyék és a gonosz a mesében
Az árnyék és a gonosz a mesében című kötet a mesével foglalkozó szakirodalom alapvető kézikönyve. Az árnyék bizonyos tulajdonságok elnyomását jelenti, azokét, amelyekről az ember nem akar tudomást venni. Mivel ez könnyen betegséget, lelki válságot okozhat, az orvosnak az a célja, hogy a beteggel mielőbb felismertesse árnyékát, utána pedig segítsen integrálnia azt. Franz több mese (Grimm: A két vándor, A hűséges János stb.) elemzése alapján tárja fel az árnyék mibenlétét. A könyv második része a gonosz problémáját vizsgálja. Franz szerint a mesékben szereplő gonosz - s ezzel összefüggésben a magányos természetbe beleképzelt félelmetes és fenyegető erő nem más, mint a tudattalanban lévő és a tudat által elhanyagolt archeotípus. Hatalmas és lenyűgöző kultúrtörténeti ismeretanyagának a segítségével elemzi Franz a meséket, a gyakorlati pszichiátriát is belevonva vizsgálatába.
Verena Kast - Búcsú az áldozatszereptől
A jó nevű svájci pszichoterapeuta a zürichi egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, több tanulmányt, laikusoknak is szóló segítő könyvet publikált ezekben a témákban. Jelen kötetünk a kapcsolaton belül sokszor kialakuló egyenlőtlen erőviszonyokat mutatja be, az erőszak és kiszolgáltatottság bonyolult, első pillantásra nemegyszer félreértelmezett alakzatait. Kast itt is, mint sok más művében lásd a Jakobyval és Riedellel közösen írt Das Böse im Märchen (A gonosz a mesében) című tanulmányt a jungiánus pszichológia egyik bevált eszközével: meseértelmezések alapján bontja ki mondanivalóját. Itt a Kékszakáll és a Koppciherci a kiinduló szöveg, ezekben a szereplők látszólag reménytelen helyzetből tudnak kitörni, józan önbecsülés és reális önértékelés segíti őket abban, hogy kilépjenek a mások által rájuk osztott szerepből, és saját életüket kezdjék élni.
Allan Pease - Testbeszéd
Minden mozdulatunk közlés. Ha e testbeszédet megtanuljuk helyesen értelmezni és használni, jobban megértjük embertársainkat és jobban megértethetjük önmagunkat. A szerző könyv ében saját tapasztalatait és a viselkedés-lélektan legújabb eredményeit felhasználva számos élethelyzetben elemzi a gesztusok jelentését és kínál gyakorlati útmutatót.
Marie-Louise von Franz - Archetípusos minták a mesében
Az író, Jung tanítványa, majd munkatársa egy-egy dán, francia, kínai, bantu és német mesét elemezve a személyiségfejlődés, a lelki betegségek és a gyógyulás lehetőségeivel foglalkozik. Számos esetet ismertet a saját, illetve Jung praxisából. Fejtegetéseit, amelyek lenyűgözően gazdag kultúrtörténeti és néprajzi tudásra támaszkodnak, egyaránt ajánljuk szakembereknek és laikusoknak.
Gary Chapman - A szeretet esszenciája
A házasságot a szeretet élteti. Az érezhető szeretet. A népszerű párterapeuta több évtizedes tapasztalata alapján állítja, hogy a szeretetnyelvek ismerete jobbá és boldogabbá teszi a párkapcsolatokat. Ha a társunk számára érthető nyelven fejezzük ki szeretetünket, elkerülhetők a kommunikációs zavarokból eredő félreértések, és hosszú távon megőrizhető a házasság pozitív érzelmi légköre.
Kurt Tepperwein - A hipnózis magasiskolája
A híres hipnoterapeuta, Kurt Tepperwein professzor könyve a hipnózis és az önhipnózis sokrétű alkalmazásának átfogó ismertetése. A hipnózis magasiskolájában közölt technikákat eddig csupán orvosok és természetgyógyászok sajátíthatták el a szerző tanfolyamain: mostantól azonban mindez az olvasók széles rétegei számára is hozzáférhetővé válik. Ahhoz ugyanis, hogy a szerző módszereit alkalmazhassuk, nem szükséges különleges adottságokkal rendelkeznünk. Az érthetően megfogalmazott leírásokat és a konkrét, részletes szuggesztiókat bármelyik, kellő komolysággal rendelkező érdeklődő elsajátíthatja. A hipnózis és az önhipnózis alkalmazása során mindenki olyan szunnyadó képességeket és erőket fedezhet föl magában, amelyekről addig sejtelme sem volt. A könyvben leírt egyszerű technikák segítségével megtanulhatjuk, hogyan használjuk ki és hogyan irányítsuk ezeket az erőket. Akarva, akaratlanul naponta többször is szuggesztiók hatása alá kerülünk, és mi magunk is "szuggeráljuk" környezetünket, még ha nem tudatosan is. Személyiségünk nagy részben az ilyen benyomások összességét tükrözi vissza. A benyomások, mivel nem tudatosan irányítjuk őket, véletlenszerűek. De mihelyt fölismerjük a lelki mechanizmusokat, máris bevethetjük erőinket, hogy gyorsabban és könnyebben érjük el céljainkat. Tudatosan kezdhetünk élni, és magunk határozhatunk a sorsunk felől. Így magabiztosabban, szabadabban és boldogabban élhetünk, hiszen magunk alakítjuk a jövőnket.
Kurt Tepperwein professzor 1932-ben született Lobensteinben, természetgyógyászként végzett, hazájában és külföldön egyaránt, mint hipnóziskutató érte el a legnagyobb sikereket.
Verena Kast - Kötés és oldás
A kötés és oldás, egy-egy kapcsolat kialakítása, a szakítás, majd újabb kapcsolat létesítése hozzátartozik az emberi tevékenységi formák és az emberi viszonyulások alapvető ritmusához. Az oldást, az elválást mindig veszteségként éljük meg, jobb esetben a veszteség érzése a nyereség érzésével párosul. Minden veszteség az önérzetünkben korlátoz bennünket, tehát valahogyan fel kell dolgoznunk. A válás, mint a veszteség általában, gyászfolyamat segítségével dolgozható fel.
Gary Chapman - Jennifer Thomas - Ha nem elég a sajnálom
Gary Chapman és Jennifer Thomas több száz emberrel, egyedülállókkal és házasokkal találkozott tanácsadói munkája során. Közös kutatásuk eredményeként a szeretetnyelvekhez hasonlóan leírták a bocsánatkérés formáit, azaz „nyelveit” is. A bocsánatkérés öt nyelve:
• FÁJDALMUNK KIFEJEZÉSE: „Sajnálom.”
• A FELELŐSSÉG VÁLLALÁSA: „Hibáztam.”
• KÁRPÓTLÁS: „Mivel tehetném jóvá a történteket?”
• ŐSZINTE MEGBÁNÁS: „Ígérem, nem fordul elő többé!”
• A MEGBOCSÁTÁS KÉRÉSE: „Meg tudnál bocsátani?”
Könyvükben bemutatják ezeket a bocsánatkérő nyelveket, számos példával illusztrálják, hogyan lehet őket egy családi, baráti vagy üzleti kapcsolat rendezésében használni, körüljárják a megbocsátást érintő lélektani kérdéseket, motivációkat és gátakat.
Elizabeth Gilbert - Eat, Pray, Love - Ízek, imák, szerelmek
Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket.
Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.
Ole Hallesby - Személyiségtípusok
Temperamentuma sajátos bélyeget süt az emberre, amely a bölcsőtől a sírig elkíséri. Ám nem mindegy, hogy teherként cipeljük-e, vagy ajándéknak és kiaknázandó lehetőségnek tartjuk. Ha élünk lelki alkatunk előnyeivel, ugyanakkor tudatosan fegyelmezzük és kordában tartjuk, gazdagítani fogja életünket. Hallesby könyve önismeretre és egymás mélyebb ismeretére nevel.
Müller Péter - Titkos tanítások
"Alapkérdésekre kerestem a választ ezekben az írásokban. Kiválasztottam azokat a titkokat, amelyek az elmúlt húsz év során az olvasóimmal való beszélgetések közben , leveleikben legtöbbször kerültek szóba: a hit, az istenélmény, a megismerés, a magány, a reinkarnáció, a szellemvilág, a a szeretet, az anyai sors, a földi születés és halál, és főleg azt a legnehezebb kérdést: hogyan lehet értelmesen, harmonikusan élni a mai bomlott világban, melyet az ősi hagyomány az utolsó időknek nevez?"(Müller Péter)
Carl Gustav Jung - Emlékek, álmok, gondolatok
A modern pszichológia egyik igen jelentős, sokat vitatott vezéralakja, Freud tanítványa - ellenlábasa - és művének, részben, folytatója, a svájci Carl Gustav Jung memoárjaiban számos belső - lelki - "emléket", megfejtett-megfejtetlen "álmot", gondolkodásra serkentő "gondolatot", néhány izgalmas esettanulmányt, valamint természeti népek körében szerzett úti élményt hagyott az utókorra.
Dr. Buda Béla írja a kötethez csatlakozó, Jung munkásságát a mai lélektan tükrében elemző tanulmányában: "Jung - ez nem kétséges - európai örökségünk része. Hatása a pszichológián, a pszichoterápián túl a művelődéstörténetben, a társadalomfilozófiában, az irodalomelméletben, sőt kiváló szépírók alkotásaiban is lemérhető. Elég, ha a Svájcban letelepedett Kerényi Károly munkásságára utalunk.
[...] Visszaemlékezéseinek most megjelenő gyűjteménye plasztikusan mutatja személyiségét. Olyan ember áll az olvasó elé, aki mélyen átélte egyedi sorsát, igyekezett megérteni önnön lényegét és megvalósítani önmagát; a szó legteljesebb értelmében európai volt. Élete - az említett buktatókkal is - példázatos és keresésre sarkalló.
Bízunk benne, hogy itt közreadott gondolatai fölkeltik majd az olvasó érdeklődését a szerző többi műve iránt is, s hogy ezek ismeretében maga is tehet néhány lépést előre az objektív önmegismeréshez vezető úton."
Ismeretlen szerző - Teljesebbé válni
Az ember természetes vágya, hogy kibontakoztassa magából lehetőségei maximumát, és minél teljesebb életet éljen. Önmegvalósító személyiségek példáiból láthatjuk, milyen határtalan távlatok állhatnak előttünk, mi mindenre válhatunk képessé akár a nehéz, hátráltató körülmények dacára is. Erik H. Erikson óta tudjuk, hogy születésünktől halálunkig fejlődünk, és ezen az úton minden szakasznak megvannak a maga sajátos feladatai és elkerülhetetlen krízisei. Ha ezeket a szakaszokat jól sikerül megoldanunk, akkor - minden problémával, nehézséggel együtt is - fokozatosan kiteljesedő életpályát futhatunk be, békés, elégedett lezárással. Ha nem, akkor személyiségünk fejlődése megreked. A pszichológia és a spiritualitás komoly segítséget jelenthet abban, hogy egy-egy elakadásunkból tovább tudjunk lépni, és önmagunk fejlesztése, megvalósítása, akár meghaladása révén elérjük azokat a céljainkat, amelyekért igazán érdemes élni - sőt, azokat a távlatokat is, amelyekről talán még nem is tudunk. A kötetben a magyar pszichológia négy nagy hatású egyénisége ad ízelítőt ebből a hatalmas és hihetetlenül izgalmas témából.
F. Várkonyi Zsuzsa - Tanulom magam
A szerző gyakorló pszichológus. A tartalomból: Miért teszünk olyasmit, amivel magunk sem értünk egyet? Milyen belső program irányítja tetteink zömét? Hol tanultuk az életünket megkeserítő pszichológiai játszmákat? Valóban magunk írtuk-e meg életünk tervét? Miért éppen az önismeret menthet meg bennünket a beprogramozott csapdáktól? Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ, remélve az olvasó közreműködését. Ebben a könyvben F. Várkonyi Zsuzsa sok éves önismeret-tanítási tapasztalatát összegzi nemcsak a segítő foglalkozású szakember, hanem az érdeklődő laikus számára is.
Ismeretlen szerző - Belső utakon
Ki vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen?
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben.
A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást.
Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak.
Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.
Verena Kast - Férfi és nő a mesében
A mesék csakugyan véget érnek azzal, hogy a királyfi és a királylány egymásra találnak, óriási lakodalmat csapnak, és máig is élnek, ha meg nem haltak? Vajon e történetek csak arra az életszakaszra korlátozódnak, amikor keressük és megtaláljuk társunkat, és nincs mondanivalójuk a további kapcsolatról? Ha a mesék valóban az ember problémáival foglalkoznak, akkor arról is szólniuk kell, hogyan él együtt férj és feleség, miután összeházasodtak.
A hazánkban is ismert neves svájci pszichoterapeuta, Verena Kast teszi fel e kérdéseket, és könyvében 5 mese elemzése során igyekszik választ találni rájuk. Vajon egyszerű állapot, vagy sokkal inkább folyamat-e egymás megtalálása, amelynek folyamatosan ismétlődnie kell, sokat kiállt párkapcsolatokban is? Ha ez utóbbi igaz, akkor azokat a meséket, amelyekben férj és feleség egymásra találnak, olyan -- már működő -- párkapcsolatok fázisaiként -- és egyben terápiás mintaként is -- értelmezhetjük, amelyekben a társak újra meg újra egymásra találnak, és legyőzik az elidegenedés különböző formáit. A szerző elgondolását megerősítik a több évtizedes gyógyítói gyakorlatából vett példák is, amelyeket könyvében említ.
A verena Kast által is alkalmazott jungi meseértelmezés még egy lépéssel továbbmegy: e történetek megértése segíthet abban, hogy saját pszichénk férfi és női vonásai nagyon sajátos érzelmi töltésükkel találkozhassanak, és egységgé váljanak. Ez megszabadítja a párkapcsolatokat attól a tehertől, hogy folyton a másik rólunk alkotott képének megfelelően kelljen viselkednünk, és lehetővé teszi számunkra, hogy elevenebben és őszintébben legyünk jelen kapcsolatainkban. Igen, a mesék rólunk is szólnak.
John Boyd - Philip Zimbardo - Időparadoxon
A híres-hírhedt stanfordi börtönkísérletek atyja, Philip Zimbardo szociálpszichológus kollégájával, John Boyddal több évtizedes kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy az időhöz való viszonyunk - anélkül hogy tudnánk róla - döntően befolyásolja a magánéletünket, munkánkat, karrierünket, viselkedésünket és kapcsolatainkat. Érdemes mielőbb végiggondolnunk, mennyire vagyunk az élvezeteket hajszoló, kockázatvállaló jelenhedonisták; az élet sorszerűségét elfogadó jelenfatalisták; a régi szép időket boldogan időző múltpozitívak; a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodó múltnegatívak; célokért megvalósításáért küzdő jövőorientáltak vagy a spirituális életet hirdetők transzcendentalisták. Ha tisztázzuk az időhöz való viszonyunkat, könnyebben kezelhetjük mindennapi problémáinkat, konfliktusainkat és sikeresen elkerülhetjük a hibás döntéseket. A szerzők ezért olyan - ma már világszerte sikerrel alkalmazott - módszert dolgoztak ki, amellyel mindannyian könnyedén megállapíthatjuk saját időperspektíváinkat. Sőt rengeteg példával és gyakorlattal szolgálnak, amelyek alapján felépíthetjük az általuk javasolt ideális időprofil, amellyel kiegyensúlyozottabb és teljesebb életet élhetünk.
Buda Béla - Empátia
Minden emberben megvan az a képesség, hogy a másik lelkiállapotába - érzelmeibe, gondolkodásmódjába, beállítódásaiba - beleélje magát. Voltaképpen így érthetjük meg igazán egymást, így tudjuk meg, hogy a másik mit érez, mire vágyik, mi nyugtalanítja. A pszichológusok empátiának - beleélésnek nevezik ezt a képességet, amely az emberi kommunikáció olyan jelzéseinek érzékeny felfogásával és feldolgozásával jön létre, amelyekre a mindennapi emberi érintkezésben alig fordítunk figyelmet.
Az empátia pszichológiatörténeti előzményeire, leírására és magyarázatára Buda Béla új, mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban használható koncepciót dolgozott ki. Foglalkozik az empátiás beleélés jelentőségével a szülő és a gyermek életében, a felnőttek társas viszonyaiban, a formális szervezetekben (vezetők és beosztottak viszonyában) és az intim kapcsolatokban. Külön fejezetben ír az empátia jelentőségéről a művészetekben, a pszichoterápiában és a pszichiátriában.
Kiadványuk sok pszichológiai ismeretanyaggal, új módszertani lehetőségekkel fokozza a jobb emberismeret képességét. Ajánljuk pszichológusoknak, orvosoknak, pedagógusoknak - általában az emberek befolyásolásával foglalkozó olvasóinknak. A könyv útmutatót ad a témában való további tájékozódáshoz is.
Ismeretlen szerző - Párkapcsolat klinika
Vajon rendbe lehet-e még hozni egy párkapcsolatot, ha egyszer már elromlott? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy tönkrement, s nem pusztán egy átmeneti válságot élünk át? Mit jelezhet a társas magány, a nemi szerepek felcserélődése, a konfliktuskezelés eredménytelensége, a sok ádáz játszma, szexuális zavar és az intimitás fájó hiánya? Megannyi fontos kérdés, melyekre jó lenne ismerni a válaszokat, hogy a nehéz helyzetekben okos döntéseket hozhassunk. Még ma is viszonylag kevesen készülünk fel arra, hogy egy jó párkapcsolatban is kikerülhetetlenül találkozni fogunk krízishelyzetekkel. Ezek az úgynevezett normatív krízisek nagyon is komoly kérdéseket vetnek fel, mégsem arra szólítanak fel bennünket, hogy szakítsunk, hanem a válságot megélve, azon keresztüljutva még jobban elmélyíthetjük összetartozásunkat. A mi kultúránkban sajnos nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok a külső összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte mind semmivé foszlottak. Ezért ma személyes életfeladattá vált, ami még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt az. Éppen ideje, hogy elkezdjünk dolgozni ezen sokat tehetünk magunkért, a kapcsolatunkért! A Nyitott Akadémia előadássorozatának keretében hazánk legnevesebb szakemberei keresték a válaszokat a sokakban felmerülő kérdésekre.
Ismeretlen szerző - Művészetpszichológia
A művészetpszichológia addig is bő irodalma a hetvenes években még gazdagabbá és szerteágazóvá vált. A nagyszámú új tanulmány közlését az éppen egy évtizeddel korábbi válogatáshoz képest nem pusztán a mennyiségi gyarapodás indokolta. Részben képet kívánunk adni a korábbi kötetben nem képviselt kutatási területekről, amilyenek például az építőművészek, illetve az írók és kritikusok pszichológiai vizsgálata, részben be akarjuk mutatni, hogyan fejlődött a kutatási módszerek finomodásával olyan összetett pszichológiai jelenség, mint a költői munka folyamatának kísérleti vizsgálata. De a legjelentősebb változások a művészet néhány alapproblémájának pszichológiai megközelítésében és még inkább a műbefogadás pszichológiai összetevőinek feltárásában észlelhetők. Amint a pszichológia számos más területén, a művészetpszichológiában is a kognitív pszichológia jutott nagy szerephez. Megfelelően ennek számos tanulmányunk azt a módot kívánja felderíteni, ahogyan az olvasó, néző, hallgató megismeri a műalkotásokat, bennük a világot és önmagát; ahogyan feldolgozó kapacitása határt szab a művészethez való viszonyának.
Halász László új bevezető tanulmánya, túlmutatva a tanulmánykötet anyagán, áttekintést ad a tématerület új gondolatköreiről, értékeli a különböző elméletek alapján folyó kísérleteket, vázolja a várható eredményeket.