Örökmécs A ​liturgia világa

Daczó Árpád - Csíksomlyó ​ragyogása
A _Csíksomlyó ​ragyogása_ folytatása lukács nagy sikerű, népszerű könyvének a _Csíksomlyó titkának_. A szerző olyan titkokat kutat, amelyeket híven őriz a közösségi tudattalan: az archaikus néplélek. Talán a kozmikus szakralitáshoz való örök vonzódás is indokolja, hogy a nép ragaszkodik az ősi rítusokhoz, helyet keres nekik a mindenkori jelenben... A csíksomlyói pünkösdi napkelte-nézést elnevezi pap nélküli misének és a maga sajátos világképében meg is magyarázza. Az eleven mitológia régi időkbe nyúló gyökereit kutatva, a szerző szinte önkéntelen következetességgel, de mindenképp törvényszerűen jut el a napkultusz ránk hagyományozott örökségéhez. A csíksomlyói pünkösdi napnézés így lesz élő bizonyosságává az eltűntnek tekintett magyar ősvallás újra és újra fölépített, Csíksomlyón fellelhető különös, nyílt titokká: szertartássá. Kozma Mária

XIII. Leó pápa (Vincenzo Gioacchino Pecci) - Az ​alázatosság gyakorlása
_Vincenzo ​Gioacchino Pecci_ egy Róma környéki nemesi családból származott. 1846-ban Perugia püspöke lett, 1853-ban pedig bíborossá kreálta IX. Pius pápa. 1878-tól 1903-ig Péter utóda, XIII. Leó néven. _Rerum novarum_ kezdetű híres körlevelében első ízben fogalmazta meg a kereszténység tanítását a szociális rendre, a munkára, a munkás és a munkaadó viszonyára vonatkozólag. Korszakalkotó volt pápasága a modern biblikus tudományok felkarolása, a vatikáni levéltárak megnyitása, a bencés és ferences rend megreformálása tekintetében. Fordulópontot jelentett az ökumenizmus terén is. Perugiai püspök évei alatt írta papnövendékeinek _Az alázatosság gyakorlása_ című könyvet. P. Dr. Rákos Balázs Raymund minorita szerzetes, a vatikáni Szent péter bazilika apostoli gyóntatója fordította magyarra. Magyar nyelven 1967-ben adta ki a vatikáni Poliglotta nyomda. Bár papnövendékek számára íródott, mégis mindenki -- papok, szerzetesek és világiak -- számára rendkívül fontos, "hogy megtanulja az alázatosság gyakorlását, és kiűzzön a lelkéből minden önhittséget, minden hiúságot, minden gőgöt."

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Ismeretlen szerző - A ​katolikus egyház katekizmusának kompendiuma
A ​Kompendium az egyetemes Egyháznak, a Katolikus Egyház Katekizmusának hűséges és megbízható szintézise. Tömören tartalmazza az Egyház hitének minden lényeges és alapvető elemét, egyfajta vademecum, mely lehetővé teszi az olvasónak, hívőnek és nemhívőnek egyaránt, hogy egy tekintettel átfogja a katolikus hit egész panorámáját. Tükrözi a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkezetét, tartalmát és nyelvezetét, s remélhető, hogy e szintézis segítséget és ösztönzést ad magának a Katekizmusnak jobb és mélyebb megismeréséhez. A Kompendium a maga rövidségével, teljességével és világosságával minden emberhez is szól, akik a sokféle üzenetet hangoztató és szétszóró világban szeretnék megismerni az Élet Útját, az Igazságot, amelyet Isten Fiának Egyházára bízott.

Barsi Balázs - 13 ​kérdés a liturgiáról
Balázs ​atya válaszol A sümegi lelkigyakorlatoknak évek óta szerves részét képezi az esti fórum, ahol Balázs atya a helyben elhangzó vagy papírcetlikre felírt kérdésekre válaszol, az Anyaszentegyház tanítását a tőle megszokott személyes meggyőző erővel és megalkuvás nélkül közvetítve hallgatóinak. Az ilyen alkalmakkor elhangzó kérdések és válaszok megosztásának szándékával jött létre a www.barsibalazs.hu internetes oldalon a "Balázs atya válaszol" menüpont, a hasonló című füzetsorozatban pedig tematikus válogatásban adjuk közre a legfontosabb kérdéseket és válaszokat. A sorozatban eddig megjelent: 13 kérdés a családról 13 kérdés a végső napokról 13 kérdés a liturgiáról

Rózsa Huba - Az ​Ószövetség keletkezése I-II.
A ​Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.

Stefan Bauberger - Nyitottan ​a teljességre
_„Csak ​lassanként vettem észre, hogy voltaképp a zen buddhizmust gyakorlom, és a vallásközi párbeszéd izgalmas területén találtam magam (...) A kettős vallásos identitás, az átmenet és a visszatérés pozíciójában: átléptem a zen buddhizmusba, egy számomra teljesen idegen vallásba, elmélyedtem benne, majd visszatérve, újból és mélyebben fedeztem fel a kereszténységet.”_ Lehetséges a párbeszéd kereszténység és buddhizmus között? Keresztények járhatják-e, s ha igen, hogyan járhatják a zen útját? – Stefan Bauberger, német jezsuita szerzetes izgalmas és nehéz lelki formálódáson ment át a válaszokért. Könyvében nem a két vallás közti különbségek gyors feloldásáról kíván meggyőzni, hanem megmutatja, hogy amikor a kereszténység a buddhizmussal találkozik, épp a különbözőségeik lesznek egymás számára gyümölcsözővé.

Montforti Szent Grignon Lajos - A ​tökéletes Mária-tisztelet
Kedves ​Olvasó! Forgasd ezt a könyvet, érezd benne Krisztus Édesanyjának lelkületét, hívását! Őt Krisztus mindannyiunk Édesanyjává rendelte a kereszten. Hallgasd a Szűzanya hívását, szívd magadba az ő lelkületét, engedd, hogy Krisztushoz vezessen, tanítson egészen megnyitni a szívedet, életedet és a világot Őneki! - Dr. Székely János, szombathelyi megyéspüspök

Dolhai Lajos - Az ​ókeresztény egyház liturgiája
Az ​egyházban a szentségi élet kialakulását elég későn követte a teológiai reflexió. Az egyházatyák liturgikus jellegű írásai arról tanúskodnak, hogy már a kezdeti időben is tisztában voltak azzal, hogy az Egyházban nem minden liturgikus cselekmény egyformán fontos. A legfontosabbnak a kereszténységbe bevezető szentségeket tartották. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai tanúsítják, hogy a többi szentség kiszolgáltatása is, -- bár másféle formában -- élő gyakorlat volt az első évezredben is. Csak a XII. században született meg az általános szentségtan és a szentségek hagyományos definíciója. Sajnálatos módon a skolasztikus teológiával kezdődően a szentségekről szóló tanítás kikerült természetes közegéből, a liturgikus összefüggésekből, s évszázadokon keresztül csak a fogalmi gondolkodás módszerével határozták meg a szentségek lényegét. A szentségek liturgikus vonatkozásait pedig csak a liturgika tárgyalta. Prof. Vanyó László és munkatársainak jóvoltából immáron magyar nyelven is hozzáférhetők azok a patrisztikus művek, amelyeknek liturgikus jelentősége is van. Lehetséges tehát, és fölöttébb hasznos is, ha az egyházatyák művei közül megismerünk részletesen néhány olyat, amely az Egyház liturgiájának tanulmányozása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezeket a műveket csak szentségtani-liturgikus szempontból elemezzük.

Robert F. Taft - Hans-Joachim Schulz - A ​bizánci liturgia
Bonyolult, ​misztikus és szinte érthetetlen világ benyomását kelti első találkozáskor a keleti keresztény templom látogatójában az istentisztelet. Robert Taft amerikai tudós biztos kézzel vázolja fel, hogyan alakult, "virágzott" ki mai pompájában a bizánci liturgia, amely szerencsésen ötvözte a keresztény teológia és himnuszköltészet gazdagságát a konstantinápolyi császári udvar szertartásrendjéből átvett elemekkel a latin mellett a kereszténység másik, legegyetemesebb rítusát hozta létre. Hans-Joachim Schulz német professzor lépésről lépésre bontja ki ennek a liturgiának gazdag jelképrendszerét, mely magába foglalja a templomépületet is.

Pilinszky János - A ​rózsafüzér titkairól
„Az ​örvendetes olvasónak mind az öt „titka” a megtestesülés köré csoportosul.” „A fájdalmas olvasó valamennyi titka Jézus testi szenvedéséről szól.” „A befejező öt titok úgy tűnik, mintha tőlünk a legmesszebb állana.” Az elmélkedések eredetileg az Új Ember 1964. október 11-i, 18-i és 25-i számában jelentek meg.

Pietro Principe - Rózsafüzér ​II. János Pál gondolatai alapján húsz titokkal
A ​rózsafüzér vagy szentolvasó a " rózsacsokor füzére", imádságos elmélkedés Jézus életéről, Szűz Anyjával való kapcsolatában, néhány evangéliumi jelenet, a "titkok" tükrében. "A rózsafüzér mondása ugyanis nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával.

Efraim testvér - Keresztút
Egyetemes ​keresztút: benne van az az ügy, amelyet Jézus a Passió órájában a szívében ôrzött; benne imádkoznak nemzedékek: a nagy középkori misztikusok (Assisi Szent Klára és a többiek) Jézus szent sebeinek titkaiba merülve... Nemcsak elmélkedés, hanem beszélgetés az Úrral és beszélgetés az Úrhoz; próza és ének, dráma és líra.

Josemaría Escrivá - Keresztút
„Szeretnéd ​Jézust egészen közelről követni? Vedd kezedbe az Evangéliumot, és olvasd el az Úr kínszenvedésének történetét. Nem elég azonban elolvasni, át is kell élni! Nagy különbség van a kettő között. Az olvasás régmúlt dolgokat idéz emlékezetünkbe, az átélés ellenben azt jelenti, hogy résztveszünk az eseményekben, mintha mi is szereplői lennénk. Tárd ki szívedet és légy az Úr útitársa!" Boldog Josemaría Escrivá halála után publikált keresztútja kiemelkedik a többi alkotása közül. Szinte egy vallomás az ő bánattal és fájdalommal is teli életéről. E műve azon nagy egyházi írók sorába emeli őt, akik életmódjukat felülvizsgálva Krisztus nyomdokaiba léptek azzal a meggyőződéssel, hogy a keresztény ember boldogsága a „kereszt alakjában van". Az író kommentárja ez a könyv a keresztút tizennégy állomásáról. Egyetlen célja, hogy rávilágítson az esemény lényegére, azért, hogy akaratunk letisztulttá váljon és szívünk lángra lobbanjon. Minden stációt öt meditációs pont követ, alapul véve az Opus Dei alapítójának gondolatait. Boldog Josemaría Escrivá megmutatja, hogy a bűnbánat keresése csak úgy lehetséges, ha azonosulunk a „Fájdalom Emberével", a mi Urunkkal, Jézus Krisztussal.

Barsi Balázs - "Tégy ​engem a szívedre pecsétnek"
_"Olvasd ​az Énekek énekét és igyekezz abba behatolni, és ismételd a jegyessel, a_ _menyasszonnyal, amit ő mond, hogy aztán meghallgasd azt, amit ő maga hallott a Jegyesétől."_ Órigenész Rá van írva a hívő ember arcára, hogy hordoz-e belső, édes sebeket a lelke mélyén. Nem mások okozta sebeket, nem is az önzés és önsajnálat sérüléseit, hanem Isten szerelmének égő sebét. Az ilyen arc az irgalmasság egy sugarát hordozza. Barsi Balázs atya régi-új könyve az Énekek énekében feltáruló titokzatos isteni szerelem megannyi vonatkozását tárja elénk, s arra hív, hogy mi magunk is engedjünk megsebezni magunkat Isten irgalmas szeretetétől. Mert csak az ilyen megsebzett lélek kész arra, hogy egy napon Isten közeledésére és biztatására levesse könnytől ázott köntösét, és a kölcsönös szeretet világába lépve merje Krisztus áldott karjaiba vetni magát s ő maga is átölelni Megváltóját. Jelen kiadvány _A szeretet misztériuma_ című. kötet I. részének átdolgozott változata.

Ismeretlen szerző - Szent ​Biblia
Szent ​Biblia, revideált Károli (1908) mai helyesírással (2021) Ez a bibliakiadásunk a Károli-Biblia szöveggondozásának egy újabb állomása. Az 1908-as revízió szövegét megőrizve igyekszik azt a mai magyar helyesírás kívánalmainak megfelelve hűségesen közölni. A szöveget, fordítási megoldásokat, illetve a tulajdonneveket helyesírásukkal együtt érintetlenül hagytuk. A tördeléssel és a betűtípussal is arra törekedtünk, hogy a Károli-Biblia olvasói egy ismerős, megszokott bibliakiadást vehessenek kézbe. Csak ott változtattunk a helyesíráson, ahol az a mai szabályok szerint már egyértelműen hibásnak bizonyult. A ma már szinte egyáltalán nem használt régi magyar szavak jelentését jegyzetben adtuk meg, és elhagytuk a régi kiadásokban megszokott dőlt betűs jelölést. A versek alatti hivatkozási rendszert ebben a kiadásban felváltották az alaposan átvizsgált és javított, lapalji kereszthivatkozások a ma használatos bibliai könyvcím-rövidítésekkel. Azt kívánjuk, hogy a Magyar Bibliatársulat szöveggondozó szolgálatának eme új eredménye éppen úgy szolgálja továbbra is Jézus Krisztus egyházát és a bibliaolvasók sokaságát, ahogyan a revideált Károli-Biblia tette azt több mint egy évszázada.

II. János Pál - Gondolatok ​az életről
II. ​János Pál életműve olyan lenyűgöző, írásai olyan szerteágazóak, hogy az ember hajlamos elsiklani életének egyik fontos alapeleme felett. E nagyszerű emberben - aki egyszerre volt államférfi, teológus, filozófus és egyházfő - egy lelkipásztor szíve dobogott. Legfőbb vágya az volt, hogy a hit által átalakuljon az életünk, a többi emberhez fűződő viszonyunk, és elmélyüljön az élethivatásunk. A Gondolatok II. János Pál alapvető, rövid, tartalmas pásztori tanításait mutatják be. Két évtized írásainak, beszédeinek összefoglalása, melyek hűen tükrözik a Szentatya belső, Istenbe vetett mély hitét. Tömören, de szívhez szólóan tekinti végig, hogyan közeledhetünk Istenhez, s hogyan találhatjuk meg lelki békénket a kihívásokkal teli világban. Minden oldal inspiráló tanítás, hogyan kerüljön közelebb Istenhez.

Ismeretlen szerző - Szentmise ​a Szentatyával a Hősök terén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kapitány Katalin - Hálózatok ​bűvöletében
"Ahogyan ​járom az országot, látom, hogy egyre nagyobb szükségük lenne az embereknek a személyes hitellel alátámasztott fogódzókra, ami szükséges ahhoz, hogy megkapaszkodhassunk ebben a válsággal teli forgatagban, amit a XX-XXI. század jelent. A kapaszkodókat elvesztett környezetben felértékelődik minden, amire még támaszkodni lehet, ami összeköt: a baráti, az iskolai, a munkahelyi közösségek, a család, és nem utolsósorban a hit, az egyház, tehát minden, ami érték, és ami hosszú ideje hitelesen az."

Nehéz Márta Mirjam - Szűzanyám, ​Tied akarok lenni
"Mária ​nem akadályozza a hivők egyesülését Krisztussal, hanem megkönnyíti azt" (II. Vatikáni Zsinat) * Ne úgy menjünk Isten színe elé, mint utolsó bűnösök, hanem mint a legjobban szeretettek' Ha ezt átéljük, szívünk úgyis letérdell. * Tündöklésed Fénye öleljen át engem, midőn az Úr házába megyünk, ahol hódolattal fogadják a Királynőt, és levetve rongyainkat, fehér ruhába öltöztetnek, a Megváltó áldozatáért, Isten dicsőségére. * Milyen boldog vagyok, hogy Isten kiválasztott Téged, Szűzanyám! Minden örömömet az Égben neked adnám, egy mosolyodért.