Német ​költők Kosztolányi ​válogatott műfordításai

Ismeretlen szerző - Francia ​költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Darázskirály
A ​Darázskirállyal impozáns, hihetetlenül gazdag műfordítás-gyűjteményt nyújtunk át az olvasónak. Hatósugarát nem valamely, a világ költészetének bemutatására törekvő, objektív igény adja, hanem nagy László legbensőbb érdeklődése határozza meg, rajzolja elő. Nehéz bármit is kiemelni ebből az összeállításból: a briliáns Lorca-átültetések, Blake súlyos és vad látomásai, Burns forrás-frissesége, Dylan Thomas sötét, alvilági modernsége, az észak-amerikai költők zaklatott asszociációi s Rimbaud, kinek nyugatos költőink kezén megfinomodott képén talán Nagy László tolmácsolásában üt át először az eredeti csudálatos nyersége, ragyogó obszcenitása, az oroszok, a miniatűr bolgár keresztmetszet, a régi kínai különleges világa mind-mind új oldaláról mutatják nagy László képességeit. De legizgalmasabb talán mégis a népköltési anyag - angolok. spanyolok, franciák, a lenyűgöző szláv körkép -, s külön elemzést érdemelne az, hogy nagy László oeuvre-jében miképp jelennek meg a különböző nyelvi folklórok, megtartva egymástól eltérő jellegük minden színét-zamatát. Nagy László Kossuth-díjas költőnk fordítói nyelvének erényei ugyanazok, mint saját költészetének: markáns képeinek ereje, a magyar nyelv friss és erőteljes rétegeinek megmozgatása, a vulkanikus nyelvanyag megzabolázása, megtörése modern mondanivalók hordozására.

Szalai Zsolt - Sörülökazerkélyen
E ​versek költője ösztönösen is, tudatosan is, egyszerre dolgozik a legtávolabbi asszociációkkal, a köznapi fogalmak szembesítő változataival - izgalmas vers-nyelvvé elegyíti, alkalmas keretté arányosítja mondanivalójához. Mondanivalója pedig legérzékenyebb, olykor legfájdalmasabb pontjaira tapint világunknak. Mindenből természetesen következik ( s nem közhely ), olvasóiban egyetemesség-igényt igyekszik támasztani s kielégíteni. Mesterei, szellemi biztatói, akik egy-egy sorból akár fölismerhetőek (régebbi századok géniuszai s mai alkotók egyaránt), e líra további útjában, kiteljesedésében tapintatosan, mind visszafogottabban lesznek majd jelen. _Kalász Margit_ Szalai Zsolt 1979-ben született Győrött. Első kötete, A romantika posztulása 2004-ben jelent meg Sütő Csaba Andráséval közös "ikerkönyvként" a FISZ Könyvek sorozatban.

Ismeretlen szerző - Kínai ​mesék és drámák
A ​kínai filozófia ókori nagyjait, a kínai irodalom kiemelkedő műveit, a középkori kínai esztétika fő irányzatait elsősorban a sinológus, esztéta és társadalomfilozófus Tőkei Ferenc (1930-2000) fordításai és tanulmányai révén ismerte meg a magyar közönség. Ő volt az, aki a hazai művelődés körét kitágítva a magyar kultúrába mintegy beemelte a kínai konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust és feltárta ezek belső összefüggéseit a kínai társadalom történeti fejlődésének sajátosságaival. Az életműsorozat olvasója most a kiváló tudós kalauzolásával fedezheti fel a kínai kultúra örökbecsű értékeit, amelyek nélkül nem lehet teljes a modern ember világképe.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc kiadatlan drámafordításai
A ​Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és a Csokonai Kiadónak a sorozata a műfordítóként is korszakalkotó klasszikus költő Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításait juttatja el az olvasókhoz és a színházat szerető közönséghez. A szakemberek számára is jelentős ez a vállalkozás, ugyanis négy fordításról csak a színházi előadásokról szóló híradások adatai alapján tájékoztathatjuk, egyről pedig még tudomásunk sem lehetett. Az MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött kéz- és (autográf javítású) gépiratok publikálására a hagyaték feldolgozása eredményeképpen kerülhetett sor. A sorozat részben adósságtörlesztés (a Vízkereszt illetőleg a Pokoli színjáték esetében), amely élő színpadi előadást is szolgálhat napjainkban, részben kultúrtörténeti adalék, végül pedig drámatörténeti meglepetés (a Strindberg-fordítás esetében). Maguk a fordított drámák (szerzőik és a fordítás minősége) önmagukban indokolják a kiadást, ám egy klasszikus költő pályaképének kiegészítését is szolgálhatja e sorozat. A sorozat kötetei: 1. William Shakespeare: Vízkereszt, vagy: amit akartok 2. Catherine Turney: Keserű aratás 3. Zygmunt Krasinski: Pokoli színjáték A következő kötetek még nem jelentek meg: 4. Hanns Johst: Thomas Paine 5. August Strindberg: A csöndes ház

Lewis Carroll - Évike ​Tündérországban
Milyen ​is a gyertyaláng, miután elfújták? És mennyire világos egy vakablak? Hogy lehet megölni az időt? És milyen lehet egy francia egér, amelyet a keresztes hadjárat alatt Mátyás király telepített Magyarországra? Vajon békát vagy szokást kapott fel III. András magyar király?  Ám az első kérdés, amit talán feltesz a mai olvasó, hogy hogyan lett Alice-ból Kosztolányi Dezső Lewis Carroll-átültetésében Évike? Hogy kerül a magyar irodalom és folklór számos emléke egy kultikus abszurd regényébe? Mit keres Arany János népies idillje, a Családi kör szellemesen kiforgatva a viktoriánus Anglia híres gyerekkönyvében? És miként lesz a dölyfös Nyusziból Kosztolányi magyarításában „kormányfőtanácsos”?  Kosztolányi Dezső sokáig elfelejtett Évikéje a kulturális fordítás egyik legmerészebb példája – ami nem jelenti természetesen, hogy más Lewis Carroll-fordítások ne lehetnének érdekesek és értékesek. De az Évike is méltó párja az Alice-nak, a Kosztolányi-féle Tündérország pedig a viktoriánus Csodaországnak. A Kosztolányi-fordítás merész nyelvi leleményei, játékos-szellemes képversei, filozofikus mélységű szójátékai, az angol és a magyar kultúra határait egymásba villantó utalásai megérdemlik, hogy a ma gyermek és felnőtt olvasói Kosztolányi Évikéjével fedezzék fel a valós és valószerűtlen, hihető és hihetetlen világok igazán ki nem ismerhető határait. Bánki Éva

Ismeretlen szerző - Pofon
Kötetünk ​az 1997 óta működő Műfordító Műhely 2011-12. évi csoportjának tevékenységét mutatja be. A Dolce Filologia sorozat, amelyben a kötet megjelenik, már publikálta az akkori csoport munkáit, és ez az antológia „Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában” PhD program kiadásában megjelenő könyvsorozat eddigi nyolc kötete közül a legnépszerűbb lett (Én-nem én, Modern orosz prózai antológia, 2008) A Műfordító Műhely közösségének elődében közösen munkálkodtunk egy szövegen, majd 1997-től mindenki egyénileg dolgozik egy saját fordításon, és közös megbeszélés során kezdődik a javítás. Mindenki be is mutatja a szerzőjét, annak életművét és a kiválasztott művet különösen. A kötetbe kerülésről félév végén szavazás dönt. A kötetbe kiválasztott szövegeket a kollektíva lektorálja, javítja és megbeszéli, majd lektor-párok szerkesztik, azaz minden szöveget kölcsönösen megbeszélnek. A szövegeket a fordítóval folytatott termékeny huzakodás során a műhely vezetője önti abba a formába, amelyben az megjelenik, de ha a fordító ragaszkodik valamihez, övé az utolsó szó. A harmadik korrektúra a tördelőtől érkezik, amelyet a fordító véglegesít – ha egyáltalán lehet szöveg esetében véglegességről beszélni. Tartalomjegyzék Hetényi Zsuzsa: Termékeny huzakodás és önismeret (előszó) 1. Nergál és Ereskigál (részlet). Fordította Zsigmond Hajnalka 2. Sir Walter Raleigh levele feleségéhez a kivégzése előtt. Fordította Magyar Ágnes 3. Karl May: A rabszolgák bosszúja. Fordította Biró Kinga 4. Jerome K. Jerome: A táncpartner. Fordította Rigó József Karsa 5. William Butler Yeats: The Two Trees. A Két Fa. Fordította Rigó József Karsa 6. Leonyid Andrejev: A Holtak Feltámadása. Ábránd. Fordította Soós Judit 7. Mihail Kuzmin: Plátói Sarlotta. Fordította Györki Tamás 8. Horacio Quiroga: A legyek. Fordította Báder Petra 9. Kurt Tucholsky: Álomgyár. Fordította Földes Csilla 10. Perec Markis: Di Kupe. A Halom. Fordította Biró-Nink Beáta 11. Danyiil Harmsz: Sásban születtem; Két szobában laktunk. Fordította Hetényi Zsuzsa 12. Danyiil Harmsz: A füzet. Fordította Hetényi Zsuzsa és a MűMű 2006 csoport 13. Jiří Suchý: Egyedül a lánnyal az esőben. Fordította Mészáros Felícia 14. Vaszilij Akszjonov: Égési seb (részlet). Fordította Tamás Kata 15. Terry Pratchett: A troll hídja; A Halál, és ami utána következik. Fordította Sárpátki Ádám 16. Michal Ajvaz: Az ormány. Fordította Pogány Katalin 17. Itikal al-Tai: Virágos szép estét!; Amíg szeretünk...; A reményvesztett. Fordította Gergely Hanna 18. Philippe Delerm: Borsópucolás; Ehetnénk akár kint is; Az alma illata. Fordította Poros András 19. Jurij Bujda: Vakbélműtét. Fordította Gaál Xénia 20. Igor Bratož: Café do Brasil. Reggeli impromptu. Fordította Várkonyi Alma 21. Veronika Volina: Kilátás az erődre (részlet). Fordította Antal Magdolna 22. Ivana Simić Bodrožić: Hotel Zagorje (részlet). Fordította Borsa Adél Mariann Vendégeink: az Angol Tanszék Műfordítói szemináriuma (Géher István és Pék Zoltán hallgatói) 1. Edgar Allan Poe: A fekete macska. Fordította Zelei Róbert 2. Henry David Thoreau: Füst. Fordította Bernát Klára 3. Lafcadio Hearn: A fortély. Fordította Kovács Erzsébet 4. James Joyce: Nővérek. Fordította Pigler Borbála 5. Katherine Mansfield: Férfi és kutyája. Fordította Kőszeghy Anna 6. Jennifer Johnston: A hármas. Fordította Krakkó Eszter

Mészöly Dezső - Új ​magyar Shakespeare
Ha ​egy irodalomtörténész s egy színháztörténész összefogva megírja egyszer a felszabadulás utáni magyar Shakespeare-kultusz történetét, abban külön fejezet jut majd Mészöly Dezső fordításainak és esszéinek. számtalan színpadi siker emlékét idézik e fordítások; s megannyi derekasan megvívott szellemi csata dokumentumai az elméleti írások. Ezeket kapja most egy kötetbe gyűjtve az olvasó: köztük több olyan drámaátültetést és vitairatot is, amely itt jelenik meg először. "Shakespeare hajnala - delelője - estéje" - ebben a hármas csoportosításban sorakoznak a drámák. Az első rész külön érdekessége, hogy a Lóvátett lovagok s a Romeo és Júlia mellett helyet kapott itt a Morus Tamás c. tragédia is, amelyet Shakespeare társszerzőkkel együtt írt, s amely a magyar összkiadásból mindeddig hiányzott. A fordító így ír erről: "E különös történelmi tragédia vonzását csak növeli szemünkben a kézirat mostoha sorsa. A maga korában sem színpadra, sem könyvpiacra nem került - nyilván politikai okokból. Hiszen a trónon annak a VIII. Henriknek a leánya ült, aki Morus Tamás fejét leüttette." Az írói pálya középső szakaszából, az érett Shakespeare drámáiból ad sokszínű válogatást qa második rész, a Sok hűhó semmiért, a Vizkereszt, az Othello, a Szeget szeggel, az Antonius és Cleopatra s a Lear király új fordításával; míg a harmadik rész, az életmű vége felé keletkezett Téli rege és a Vihar tolmácsolása az alkotói összegzést érezteti, s az alkony különös fényeit villantja föl. Olyan Shakespeare-kötet ez, melyben a költő különböző korszakaiban kelt drámáinak egymástól elütő stílus-jegyeit nem nyomja el más-más hangú és szemléletű fordítók munkáinak esetlegesen eltérő színezete: a stílust itt egyetlen, változatlan szemléletű fordítónak a tárgy szerint változó hangja határozza meg.

Hans-Henning Paetzke - Szemfényvesztők
„Küzdelmes ​az élet, Paetzke úr, csupa döntés, amelyekről csak utólag derül ki, hogy jó volt-e vagy rossz, és súgja is egy belső hang, amelyre ráhagyatkozni nem árt. Elég bírálatban részesít a világ, legalább te magaddal kössél békét, ne ellenkezz a belső hanggal, mert az úgysem fog elnémulni. Hogy a nagy történelem mit súg, az bizonytalan és sokféleképpen magyarázható, de ez a halk susogás az igent és a nemet mindig egyértelműen mondja, csak talán mi vagyunk szórakozottak és figyelmetlenek.” - Konrád György

Reviczky Gyula - Versek ​és műfordítások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Műfordítások ​II.
Baka ​István műfordításainak három-kötetes kiadásából az első két kötet az orosz nyelvből készült fordításait tartalmazza. Baka István remekül tudott oroszul, az orosz kultúra szerelmese volt, és nem hiányzott belőle a filológusi véna sem. Műfordításai azért is rendkívül fontosak, mert munkásságában a költő és a műfordító „szerepcseréje” központi jelentőségű elvként volt jelen, a műfordításokban fellelt fordulatok és formai elemek gyakran bekerültek verseibe, s fordítva is működött ez a mechanizmus, a versek egyes motívumai vissza-tértek a fordításokba. A Műfordítások első kötetében Puskintól Mandelstamig szerepel az orosz költészet. Bakának Puskin-fordításai voltak az utolsó munkái, halála után, 1996-ban jelentek meg a Szegedi Egyetem kiadásában, kis példányszámban. A könyv ma már beszerezhetetlen. Baka azokat a nagyon fontos Puskin-verseket fordította le, amelyek, ki tudni, miért, hiányoztak a magyar Puskin-kiadásokból.

Ismeretlen szerző - Hermes-himnusz ​és egyéb műfordítások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rákos Sándor - Szegények ​vonulása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Popovic - A ​műfordítás elmélete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - Föld ​és vadon
Föld ​és vadon: ez a könyv egy Randall Jarrell-verstől kölcsönzi a címét. A versben szereplő róka, e pillanatban úgy gondolom, Saint-Exupéryrókája. Erre eléggé későn jöttem rá ; jóval a fordítás után. És lehet, hogy most is tévedek. "E pillanatban"... Talán ez a kulcs-szó. Ez a könyv: e pillanat könyve, így olyan, amilyen. Alig tíz évet zár le - vagyis: egyáltalán nem csinál semmit ezzel a tíz évvel - a jelen pillanat. Legföljebb tekintettel lehetek az említett időszakra ; ezért nem akarok másmilyen könyvet csinálni itt, mint amilyen ez a tíz év versfordítás számomra lehetett. Ahogy számos véletlenből ilyenné alakult. Nem költőket, nem korokat mutat be ez a könyv, nem ad semmiféle "teljes" képet. Véletlen, hogy épp Beckett szerepel "összes versével". S hogy Sylvia Plath fordítását csak most kezdem el, ha sikerül; jelzi ezt is egypár vers. Betűrendben jönnek a költők; nemzetek, nyelvterületek bemutatása véletlenül se lehetett volna szándékom. "És lehet, hogy most is tévedek..." Ennyi műfordítás-válogatások nagy pillant. Ezért volna nevetséges, ha a fordító azt hinné, önmagát mutatja meg. Ugyan. Ha viszont abban az egy róka-dologban nem tévedek, jogos az alábbi idézet: "Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. ..Ha akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem... Sok-sok türelem kell hozzá.Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit... De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz..." (Vajon - ?) És aztán, másnap: "jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal..." Jó szívvel ennyit állíthatok : ebben az idő-dologban én is, ösztönösen is igyekeztem. Tréfálkozásnak hatna, ha azt mondanám : megpróbáltam mindennap ugyanabban z időben elkezdeni s szintúgy befejezni a fordítást. Az igazság e mulatságosan konkrét és a fellengzősen jelképes jelentés között lehet. (Az idézet fordítója Rónay György. Húsz évvel ezelőtt ő segített nekem először műfordítás-ügyben. Könnyen kiszámítható, hogy aztán tíz évig csak ütöttem-vétettem a dolgot. Akkor meg egyszerre szorgalmas lettem. De hát ezek már érdektelen véletlenek ; legföljebb személyemet érintik.) Tandori Dezső

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Kosztolányi Dezső - Válogatott ​versek és versfordítások
Nézd ​csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szívem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kinek nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most se holtan. Bizony ma már izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam.

Somlyó György - Hármastükör
Alcím: ​I.Válogatott versek, II. Válogatott tanulmányok III. Válogatott műfordítások

Sütő Csaba András - Szalai Zsolt - Spleen ​/ A romantika posztulálása
Szalai ​Zsolt és Sütő Csaba András kötete „ikerkönyv”, mely magán viseli a kor és a barátság adta genotipikus jegyeket, de a fenotípusban rejlő különbségek is nyilvánvalóvá lesznek az együttes fellépés során. A posztmodern játékosság keretében szólal meg a magyar költészet emlékezete, melyet nemcsak afféle versbéli zárványként színre lépő monolit emlékműként állítanak olvasóik elé, de nagyon is eleven, működő és sok esetben szellemes átírásait adják különféle korok versbeszédének. Ám a különbségek is szembeötlenek. Szalai Zsolt a német (kora)romantika hatásáról tanúskodik, a klasszikus eszmények megszüntetve-megőrzése mellett tör lándzsát, míg Sütő Csaba András inkább az angol hagyomány talaján állva közvetít a mai angol nyelvű tömegkultúra, az angol lírai tradíció és a magyar művelődésszerkezet különféle rétegei között. Mindkettejüknél filozófiai kérdések és a magas kultúra egyéb elemei ütköznek a reklámok és a dalszövegek világával, hogy különös, figyelemre méltó együttesként lépjenek fel önálló(sulásra törekvő) versbeszédeikben.

Gergely Ágnes - Tigrisláz
Gergely ​Ágnes eredeti foglalkozása szerint tanár. A katedrát 1963-ban szerkesztői íróasztalra cserélte, dolgozott a Magyar Rádiónál, az Élet és Irodalom-nál, a Szépirodalmi Könyvkiadónál, végül a Nagyvilág-nál. Közben megalkotta azt a költői-prózaírói-műfordítói életművet, amelyet 2000-ben Kossuth-díjjal ismertek el. 1991-ben jött a felkérés, hogy műfordítás-elemző szemináriumot vezessen az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol tanszékén. Ennek a szemináriumnak a gyümölcse ez a könyv, kiegészítve Az idegen vers megközelítése című székfoglaló előadással, amelyet 2000-ben tartott a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián. "A szemesztert a korai angol romantikával kezdjük, a kései modernekkel fejezzük be, a fordítók a Nyugat költői, azután a követőik, néhányan nemrég haltak meg, néhányuk él, és én sem menekülök a fordítói felelősség elől. Az indexbe írandó tárgy: "A vers műfordítói megközelítése"." Nem könnyű szívvel vág bele. "Újra és újra megcsap, hogy idegen a vers, a nyelv, az ember, aki a verset írta, a kultúra, amely mögötte áll. Rémületem, hogy talán nem bírok velük azonosulni, elveszi a maradék biztonságérzetemet is. Nincs közöttünk "hinta", nincs "porond". Álarcot sincs módom ölteni: műszavakat, idegen szavakat, a fölülemelkedés látszatát. A vers és a versfordító arca mezítelen." Valóban: aki tudós tanulmányokra kíváncsi a műfordítás tárgyköréből, ne itt keresse. Itt műhelymunka folyik, az idegen vers szövetének fölfejtése. Tudni való, idegen verset legjobban úgy érthetünk meg, ha lefordítjuk. Lehetőleg persze úgy, mint azok a legnagyobbak, akikből Gergely Ágnes a tananyagát összeállította. Voltak az egyetemen legendás műfordító-szemináriumok. Ez itt abban kivételes, hogy magunk is részt vehetünk benne. A szerző minden mondatából a személyes jelenlét sugárzik - ezzel kínál meg bennünket, olvasókat is.