Az ​Önmagáért való Ember Az ​etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Erich Fromm - A ​rombolás anatómiája
Az ​agresszivitás, a pusztításhajlam, a rombolás vágya ősidőktől fogva sajátja az emberi természetnek – legalábbis így tartja a közhiedelem. Korunk egyik legjelentősebb pszichológusa, e világsikert aratott, számos nyelvre lefordított tudományos alapmű szerzője azonban vitába száll ezzel az önfelmentő vélekedéssel, és elképesztő ismeretanyag felhasználásával, elmés és lenyűgözően logikus érveléssel bizonyítja, hogy a fenti tulajdonságok a modern idők „vívmányai”, a mai ember kevéssé rokonszenves személyiségjegyei. Ahogyan nem ismerünk szadista állatokat sem, a korai ember agresszivitása is csak a védekezést, a túlélést szolgálta, nem volt öncélú, a gyökerei a biológiai adottságokig nyúltak vissza, és nem az elme, a tudattalan sötétjéből eredeztettek.

A. J. Christian - Mérő László - Popper Péter - Sas István - Hazugság, ​önámítás, érdek
Nem ​szívesen beszélünk, gondolkodunk rossz dolgokról, ezért aztán felkészületlenek, védtelenek vagyunk velük szemben. Menekülünk előlük, holott bátran szembe kellene fordulni velük. Gyakran nem mondunk igazat. Legtöbbször kénytelenségből, érdekből, de sokszor csak félelemből. Mert a képzeletünk irreálisan felnagyítja a kockázatot. Sőt, magunkat is hajlandók vagyunk becsapni. Gondosan őrizzük önmagunkról alkotott illúzióinkat, abban a hitben, hogy akkor már olyanok is vagyunk. Észrevétlenül nagy árat fizethetünk ezért. Mert a valótlanságok a saját lelkünket is rombolják. Ez a kötet arról szól, hogy miért érdemesebb az igazságot vállalni. Lehet, hogy kellemetlen olvasmány, de hasznosak a lelki következményei.

F. Galló Béla - A ​bennünk kódolt jövő
Napjainkban ​egyre többet hallunk arról, hogy az ember problémája, pszichés vagy testi betegsége, sőt egész sorsa nem érthető meg, nem értelmezhető teljes mélységében, csak szűkebb és tágabb környezetének eseményhálójába illesztve. A hétköznapokban gyakran hall az ember olyan mondatokat, hogy „Nem csoda, hogy elveszítettem a munkámat - anyámat is kirúgták az állásából, amikor ennyi idős volt”. „Ne akarj túl sokat fiam, csak csalódás ér, a mi családunk sorsa a szegénység.” A „nálunk már csak így szokás”, az „ötévenként komolyan megbetegszem”, az „október végén mindig depressziós vagyok” mondatok mintha egy előre megírt forgatókönyvről árulkodnának. Lehet, hogy az egymástól látszólag független események között van összefüggés? Létezik generációkon át öröklődő átok vagy áldás? Megőrződik az elődök sorsa bennünk, és ha igen, a múlt hogyan kódolja a jövőnket? F. Galló Béla pszichogenetikus, pszichoteoretikus több mint harmincnégy esztendeje kutatja az emberi lélek működését, elsősorban a felismert pszichogenetikai törvényszerűségek és az ezekre épülő teóriái alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az a láthatatlan információs rendszer, amely viselkedési mintázatainkat, gesztusainkat, beszédünket, döntési mechanizmusainkat, cselekedeteink motivációját, betegségeinket meghatározza, és a családi történeteinkben fellelhető. Új szemléletével az ember pszichés, mentális, biológiai állapotának, valamint a különböző életesemények okainak jobb megértéséhez kíván hozzájárulni, és olyan korrekciós lehetőségeket kínál, amelyek elősegíthetik a gyógyulást. Önmagunk, a családunk vagy akár a társadalmunk jelenlegi működése értelmezhetőbb lesz a múltbéli traumák feltérképezésével, a jövő pedig kiszámíthatóbbá és tudatosabban formálhatóvá válik. Az öröklött pszichogenetikai programcsomagok, a magzati és gyermekkorban szerzett mentálgenetikai traumakarakterek alapján matematikai pontossággal, tudományos alapokon magyarázhatók és előre valószínűsíthetők a történések. Az itt átadott „pszichogenetika mindennapi használatra” azt a célt szolgálja, hogy az élethez való viszonyunk pozitívabb legyen még akkor is, ha egy adott pillanat vagy életszakasz reménytelennek tűnik. Ha mostantól tetteinket, szavainkat, gondolatainkat a felismert törvényszerűségek szerint fontoljuk meg, és az életet támogató döntéseket hozunk, egyre többet teszünk azért, hogy könnyebbek legyenek a hátralévő évek. "Van olyan pillanat, amikor a bátorság oly naggyá válik, hogy az ember felmászik az élet vonatának tetejére, és onnan nézi, hogy az merre halad. Úgy tűnik, mintha előre látná a kanyarokat és néha a leszállókat, pedig egyidejűleg látja ezeket... A kocsiban ülők egy rövid szakaszon csak egy egyenest észlelnek, és ha a vonat tetejéről közlik velük, hogy jön egy nagy kanyar, az az illúziójuk támadhat, hogy a jövőbe látó jós. Pedig csak a vonat tetején ül. A pszichogenetikai vizsgálódásokból és a traumatérkép elemzéséből az ember ugyanígy előre látja a kanyarokat, és fel tud rájuk készülni."

Erich Fromm - Utak ​egy egészséges társadalom felé
A ​kötet a szintén kiadónknál megjelent Menekülés a szabadság elől c. mű folytatása. A szerző jelen kötetében azt próbálja bemutatni, hogy az élet a 20. századi demokráciában sok szempontból csak egy másfajta menekülés a szabadság elől. Ennek a könyvnek a nagy része ezt az újfajta menekülést elemzi, melynek középpontjában az elidegenedés fogalma áll. Az ember alapvető szenvedélyei nem ösztönös szükségleteiben gyökereznek, hanem az emberi lét sajátos feltételeiben; abban az igényben, hogy új kötődést kell találni az ember és a természet között, miután elveszett a legősibb szakasz elsődleges kötődése. Az Út az egészséges társadalom felé konkrét javaslatokat tesz egy egészségesebb társadalom működésére. Lényege, hogy mindenféle előrelépés csak akkor lehetséges, ha a változások egyszerre valósulnak meg a gazdaságban, a társadalomban, a politikában és a kultúrában, hogy a bármilyen egyetlen területre korlátozott haladás pusztítóan hat minden terület haladására.

Gary Chapman - Szólóban
Minden ​ember - fiatal és idős, házas és egyedülálló - legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen és viszontszeressék. Mégis sokan vannak, akik soha nem tanultak meg igazán szeretni, és szenvednek a magánytól és a kapcsolati törésektől. De mint Gary Chapman könyvéből kiderül, sohasem késő, hogy megtanuljunk kommunikálni a szeretet nyelvén. A szeretetnyelvekről szóló sikerkönyvek szerzője ezúttal azokhoz szól, akik egyedülállóként is szeretnének teljes életet élni, azaz szeretetet adni és kapni. A könyvben olvasható esetleírásokból olyan különböző korú és élethelyzetű egyedülállókkal ismerkedhetünk meg, akik megtanulták, hogyan tehetik a szeretetet mindennapjaik és kapcsolataik részévé.

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András - Hová ​tűnt a nyugalom?
Mikor ​voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta.

Dr. Csernus Imre - A ​fájdalom arcai
Minden ​változás fájdalommal jár – akár a mindennapok gyakorlatában, akár érzelmeink terén igyekszünk rendet teremteni. Ugyanakkor mindenki szabadon dönthet arról: megfutamodik-e a kihívások elől, vagy szembenéz a félelmeivel, és nap mint nap megvívja személyes küzdelmeit. Dr. Csernus Imre elmúlt években tartott előadásai újra és újra ezt a kérdéskört boncolgatják, legyen szó akár a társfüggésről, az intimitásról, az alkalmazkodásról, a szülői szerepekről vagy egyéb párkapcsolati problémákról. E kötet az előadások legjavából szemezget, amelyek nem csupán húsba vágó kérdéseket szegeznek szembe az olvasókkal, de felidézik a szerző személyes varázsát is.

Gary Chapman - A ​szerelem pszichológiája
Vajon ​Ön és házastársa mindig azonos nyelvet beszélnek? Nem szükségszerű, hogy szerelmünk felőrlődjön a hétköznapok taposómalmában. Mint ahogy az sem, hogy szeretetünk megnyilvánulásai ne érjék el a kívánt hatást. Hiába főzünk csodálatos vacsorát a férjünknek, ha történetesen bátorító szavakra, nem pedig húslevesre volna szüksége. Hiába viszünk drága rózsacsokrot hitvesünknek, ha ő többre értékelne egy csendes, meghitt beszélgetést. Kötetünk olvasója gyorsan megérti, hogy a párkapcsolatokra - saját érdekünkben – nagyon kell vigyázni, és hogy kellő „nyelvi" ismeretekkel tartósan ráhangolódhatunk egymás hullám-hosszára. Jutalmunk a viszonzott szerelem lesz: az élet talán legszentebb értéke. Dr. Gary Chapman az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb házassági szakírója; pszichológus, tanár és népszerű televíziós személyiség. Házaspárok tízezrei köszönhetik neki, hogy ma is együtt élnek.

Ismeretlen szerző - Belső ​utakon
Ki ​vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.

Jean-Paul Sartre - A ​lét és a semmi
Bővített, ​javított kiadás A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment. A strukturalizmus, a posztstrukturalizmus, a pszichoanalízis, sőt a marxizmus hívei is rendszeres polémiát folytattak az ekkor Franciaországban az egyik, ha nem a legerőteljesebbnek számító filozófiai irányzattal. A lét és a semmi explicit vagy rejtett módon ott él a hatvanas-hetvenes évek majd minden nagy filozófiai, esztétikai és társadalomelméleti művében, sőt - jelentőségénél fogva - gyakran még a róla való hallgatásnak is meghatározó jelentősége van, és egyértelmű vonatkozással bír a sartre-i életműre. E nagy jelentőségű filozófiai alapmű hosszú idő után bővített, javított kiadásban jelenik meg újra.

Gary Chapman - 12 ​dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
Chapman ​saját házasságának kezdeti nehézségeiből kiindulva gyűjtötte össze azokat a szempontokat - kommunikáció, érzelmek kifejezése, konfliktusmegoldás, bocsánatkérés, nézeteltérések tisztázása, pénzügyek kezelése, a szülőkkel való kapcsolat, házassági szerepek, szexuális beteljesülés, a különbségek összehangolása -, amelyeknek közös átgondolása egészségesebbé és boldogabbá teheti a párokat. Könyvét beszélgetésre inspiráló olvasmánynak szánja, amely segít a pároknak - akár az esküvő előtt, akár utána - egymás jobb megismerésében és az együttéléshez szükséges kapcsolati készségek kialakításában.

Dr. Csernus Imre - Funk Sándor - Pál Ferenc - Váradi Tibor - Vágyaink: ​szárnyak vagy börtönfalak?
A ​keleti szemlélet szerint az ember végső célja és valódi boldogságának forrása a vágynélküliség, a vágymentesség állapota. A nyugati ember ezzel szemben úgy tartja, hogy a vágyak varázsolják az életet színessé és élvezhetővé, ezek motiválnak nagy erőfeszítésekre, tesznek képessé komoly eredményekre. Kétségtelen, hogy kultúránk kimagasló alakjai, akik valamiben rendkívülit mutattak, szinte mind arról számoltak be, hogy elemi erejű vágy hajtotta őket, s nem tehettek mást, mint hogy engedelmeskedtek neki és megvalósították azt. Vágyaink tehát valóban lehetnek szárnyak, amelyek óriási erejükkel átrepítenek az akadályokon is - de lehetnek börtönfalak, amelyek fojtogatni kezdenek, ha mértéktelenné válnak, és szenvedélyekké, függőségekké növik ki magukat. A függőség mindig börtön, mert megfosztja az embert a szabadságától, s annak rabszolgájává teszi, akitől vagy amitől függ - legyen ez egy személy, valamilyen anyag, cselekvés vagy bármi más. A Nyitott Akadémia sorozat új kötetének neves szerzői a legkülönbözőbb nézőpontokból mutatják be a témát, érzéssel vezetve az olvasót az építő és pusztító vágyak labirintusában.

Dr. Csernus Imre - Kádár Annamária - Pál Ferenc - Popper Péter - Sors ​és önismeret
Ismerd ​meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy! Nem külső erők uralkodnak rajtad, jellemed, személyiséged alakítja jövődet - mondta a delphoi jósda papnője, Püthia a hozzá fordulóknak, s ennél nehezebb, ugyanakkor izgalmasabb feladatot aligha adhatott volna nekik. Az ember gyakran önmaga számára is megfejthetetlennek tűnő rejtély: mást gondol, mint amit érez, mást mond, mint amit gondol, és mást tesz, mint amit mond. Valódi belső motivációink nyomába eredni életre szóló kaland, tele meglepő, felszabadító, ugyanakkor gyakran zavarba ejtő és fájdalmas felfedezésekkel. Mégis érdemes! A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetének neves szerzői ezúttal azt a kérdést vizsgálják, hogy miként vonhatjuk befolyásunk alá sorsunk alakulását, s a nehéz helyzetekben hogyan szabadíthatjuk fel belső erőforrásainkat. Gondolkodjunk velük együtt, hiszen ahogy Emerson írja: "A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart."

Erich Fromm - Férfi ​és nő
A ​kis kötet Frommnak a szexualitásról kialakított elképzeléseit legpregnánsabban tükröző, javarészt a negyvenes években keletkezett tanulmányait tartalmazza. Amint az tudott, Fromm nemcsak a szexualitásnak, de az ösztönöknek is egészen más elméletét alkotta meg és alkalmazta, mint Freud. Frommnál a szexualitás ugyan az alapvető ösztönök közé tartozik (az éhséggel, szomjúsággal stb. együtt), ám hierarchikus helyét nem ez szabja meg, alapvetően az ún. pszichés ösztönök (szeretet, gyűlölet stb.) alapján felépülő karakter dönt a szexualitással kapcsolatos kérdésekben. A karakter felől közelíti meg tehát férfi-nő kapcsolatát a szerző, de mivel a karaktert társadalmi tényezők is determinálják, a szexualitás nem tárgyalható az emberiség mintegy hatezer éves történeti háttere nélkül. A kötet tanulmányai - elsősorban Bachofen matriarchatus-elméletére építve - e keretben tanulmányozzák nem és karakter, férfi és nő, szexualitás és jellem, valamint a homoszexualitás problémáit. A vázolt összefüggések miatt sikerült Frommnak - már igen korán - a mait sokban előző, empatikus képet rajzolnia a homoszexualitásról, de ezek az összefüggések magyarázzák igen jelentős meglátásait is férfiuralom, feminizmus, a szexualitás mint uralmi rendszer stb. kérdésköreiben. A kitűnően megírt, némi elmélyedéssel mindenki számára érthetőek a kötet tanulmányai.

Balogh Béla - Szondy Máté - Paulinyi Tamás - Popper Péter - A ​boldogság nyomában
A ​boldogság az ember legmélyebb vágya, egyben sokszor legreménytelenebbnek tűnő törekvése. Sokan egy életet töltenek el azzal, hogy gyűjtögetik a szükségesnek vélt kellékeket és arra várnak, hogy végre kialakuljanak a megfelelő körülmények - a boldogság azonban mindig épp az orruk elől röppen fel, mint Maeterlinck kék madara. Ma már nemcsak a vallás és az ezotéria, de a modern pszichológia képviselői is egyetértenek abban, hogy a boldogság elsősorban nem a külső körülmények függvénye. A lehetőség bennünk van, a kérdés csupán az, hogy miként tudjuk megvalósítani. A Mesterkurzus legújabb kötetében neves pszichológusok és ezoterikus gondolkodók igyekeznek közelebb kerülni az élet legcsodálatosabb állapotához, s hamar felfedezhetjük, hogy a kétféle út egy irányba vezet...

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Dr. Henry Cloud - Dr. John Townsend - Dave Carden - Earl Henslin - Alice Brawand - Családfánk ​titkai
A ​gyerekkorunkban a családunkban elsajátított magatartási és kapcsolati minták személyiségünk részévé válnak, és egész életünket végigkísérik. A káros minták akár nemzedékeken át hagyományozódnak kifejtve romboló hatásukat az újabb és újabb generációk életében. Többnyire ez áll a család felbomlása, a lelki sérülések, a szenvedélybetegség vagy a családon belüli bántalmazás hátterében. Ám nem szükségszerű, hogy megismételjük elődeink hibáit. A könyv pszichológus, illetve lelkipásztor szerzői terapeutaként szerzett tapasztalataik alapján állítják, hogy a káros minták megváltoztathatók, és az érzelmi sérülések gyógyíthatók. Terápiás gyakorlatuk mellett a Biblia évezredes bölcsességéből merítve vizsgálják, hogyan ismerhetjük fel azokat a családunkban elsajátított viselkedési és kapcsolati mintákat, amelyek negatívan hatnak az életünkben, ha nem változtatunk rajtuk. Könyvükből megtudhatjuk, mit tehetünk azért, hogy a diszfunkcionális működési módokat átdolgozva egészséges mintákat alakítsunk ki, és adjunk tovább gyermekeinknek.

Adele Faber - Elaine Mazlish - Beszélj ​úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
"Csodálatos ​szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna" - kezdi könyvét az írópáros. Nem éreztük ezt gyakorló szülőként oly sokszor? Elméletben mindig sokkal könnyebben mennek a dolgok, de amikor saját családunkban kell szembenézni a durcás gyerekkel, a hisztivel, a kiabálásokkal, sértődésekkel, akkor megfogadjuk: Holnaptól másképp lesz! Azután kezdődik elölről, mert nem tudjuk, hogyan. Ez a könyv segít megtanulni: - hogyan birkózzunk meg gyerekeink csalódásaival, frusztrációival, negatív érzéseivel; - hogyan mutassuk ki mérgünket anélkül, hogy bántóak lennénk; - hogyan állítsunk fel határokat úgy, hogy megőrizzük a gyerekek szabadságát; - mit tegyünk büntetés helyett; - hogyan oldjunk meg családi vitákat. Az egész világon hatalmas sikert arató könyv egyszerű, gyakorlatias megoldásokat kínál szülőknek arra, hogyan beszéljenek gyerekeikkel, és hogyan hallgassák meg őket. A szerzők tisztelettel, megértéssel és józan logikával felépített módszereit szülők és szakemberek egyaránt sikerrel alkalmazzák bármilyen korú gyerekeknél. Az életből merített példákkal és kedves grafikákkal egyaránt gazdagon illusztrált könyv segítségével a szülő-gyerek kapcsolat örömtelivé, stresszmentessé, mindkét fél számára eredményesebbé varázsolható.

Kurt Tepperwein - A ​hipnózis magasiskolája
A ​híres hipnoterapeuta, Kurt Tepperwein professzor könyve a hipnózis és az önhipnózis sokrétű alkalmazásának átfogó ismertetése. A hipnózis magasiskolájában közölt technikákat eddig csupán orvosok és természetgyógyászok sajátíthatták el a szerző tanfolyamain: mostantól azonban mindez az olvasók széles rétegei számára is hozzáférhetővé válik. Ahhoz ugyanis, hogy a szerző módszereit alkalmazhassuk, nem szükséges különleges adottságokkal rendelkeznünk. Az érthetően megfogalmazott leírásokat és a konkrét, részletes szuggesztiókat bármelyik, kellő komolysággal rendelkező érdeklődő elsajátíthatja. A hipnózis és az önhipnózis alkalmazása során mindenki olyan szunnyadó képességeket és erőket fedezhet föl magában, amelyekről addig sejtelme sem volt. A könyvben leírt egyszerű technikák segítségével megtanulhatjuk, hogyan használjuk ki és hogyan irányítsuk ezeket az erőket. Akarva, akaratlanul naponta többször is szuggesztiók hatása alá kerülünk, és mi magunk is "szuggeráljuk" környezetünket, még ha nem tudatosan is. Személyiségünk nagy részben az ilyen benyomások összességét tükrözi vissza. A benyomások, mivel nem tudatosan irányítjuk őket, véletlenszerűek. De mihelyt fölismerjük a lelki mechanizmusokat, máris bevethetjük erőinket, hogy gyorsabban és könnyebben érjük el céljainkat. Tudatosan kezdhetünk élni, és magunk határozhatunk a sorsunk felől. Így magabiztosabban, szabadabban és boldogabban élhetünk, hiszen magunk alakítjuk a jövőnket. Kurt Tepperwein professzor 1932-ben született Lobensteinben, természetgyógyászként végzett, hazájában és külföldön egyaránt, mint hipnóziskutató érte el a legnagyobb sikereket.