Filozófiatörténeti ​áttekintés érettségizőknek Összefoglaló ​gyűjtemény a kétszintű érettségi rendszerében, irodalomból és történelemből érettségizők számára

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​szöveggyűjtemény II.
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A szerző kétkötetes szöveggyűjteménye szorosan kapcsolódik A filozófia alapjai című tankönyv elméleti anyagában tárgyaltakhoz, de itt nem tematikusan, hanem filozófiatörténeti elrendezésben állítja össze a közölt szövegeket. A könyvet az első kötet anyaga teszi teljessé, melynek ez szerves folytatása időrendben is, szemléletmódjában is.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
A ​hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner. Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.

Carl Schmitt - Politikai ​teológia
„Schmitt ​különleges, kevés szerzővel párhuzamba állítható gondolkodó. Életműve s bizonyos fokig életpályája olyan kihívás, mellyel mind a liberalizmusnak, mind a kontinentális konzervativizmusnak meg kell még birkóznia. Személyében nem egyszerűen egy konzervatív-katolikus állambölcselővel van dolgunk, hanem a szó valóságos értelmében vett politikai teológussal. Gondolkodásában a normativitás és a fakticitás szférája nemcsak szétválik, hanem az utóbbi mintegy alárendelődik az előzőnek, miáltal egy sajátos, víziószerű, normatív történelemszemlélet, s erre épülő történetfilozófiai koncepció jön létre. (...) Schmitt színvonalas ellenfél – mondja az alapvetően baloldali szerző –, amolyan teoretikus kobra, aki gondolatai világosságával, érvei átütő erejével, kifejtése lehengerlő voltával az első pillanatban szinte megbénítja ellenfelét. Mondatai, gondolatmenetének egésze mögött olyan szakadékok nyílnak meg, melyekbe a politika kompromisszumokon felépülő jellegét hangsúlyozó liberális politikai filozófia legtöbbször óvakodik bepillantani. (...) Műveltsége lenyűgöző: a klasszikus ókor nyelveinek fölényes ismerete mellett kitűnően tud angolul, franciául, olaszul és spanyolul, otthon van az újkori történelemtudományban, filozófiatörténetben, irodalomtörténetben, nagy értője, sőt művelője a zenének."

Ismeretlen szerző - Filozófiatörténeti ​szöveggyűjtemény
Előszó: „Filozófiai ​szöveggyűjtemények készítésekor nem annyira a szövegek gyűjtése, mint inkább a szövegek válogatása okoz nehézséget. Az ilyen kiadványok összeállítói ezért – mielőtt átadnák a szót a kiválasztott filozófusoknak – általában megismertetik az olvasót sajátos válogatási szempontjaikkal is. Esetünkben a döntő szempont az, hogy a szöveggyűjtemény a pécsi joghallgatók és közgazdász hallgatók filozófiai tanulmányaihoz szeretne segítséget nyújtani. Az e hallgatói kör számára előírt illetve választható filozófiai stúdiumok valamennyi irodalmát persze nem lehetett, s nem is lett volna célszerű fölvenni a kötetbe. Nem lehetett a használt irodalom terjedelme miatt, s nem lett volna célszerű, mert ennek az irodalomnak a dolog természeténél fogva van egy változó, következésképp szöveggyűjteménybe nem illeszthető része...."

Simon Ferenc - Hegel ​élete és filozófiája
A ​klasszikus német filozófia egyik meghatározó bölcselőjének életét és munkásságát elemző monumentális monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatójának tollából. Részletes életrajz és minden lényeges mű elemzése, melyek ismeretében még részletes és átfogó képet kaphatunk Hegel gondolatvilágáról.

Rozsos Erzsébet - Ápolásetikai ​ismeretek
Az ​1960-as évektől előretörő bioetika lényegében az etika leágazása, amely magába foglalja az orvosi és az ápolói birodalom területén fellépő morális problémákat és azok megoldási lehetőségeit. Az ápolásetika a bioetika és a medicinális etika nyomán fejlődött ki, megőrizve azok klasszikus erkölcsi értékeit. Szükségszerűségét az ápolói gyakorlat kihívásainak kezelése indokolja. Feladata, hogy útmutatóul szolgáljon az ápolói gyakorlat során felmerülő speciális morális problémák megoldásához. A szerző - végzettségére nézve ápolónő, pedagógus, főiskolai adjunktus, a Nemzetközi Bioetikai Társaság tagja és a Nursing Ethics magyarországi konzulense - 1990 óta tanulmányozza az ápolásetika nemzetközi és magyar vonatkozásait. E könyv azzal a céllal íródott, hogy tankönyvként, kézikönyvként használható irodalmat adjon az ápolók kezébe. A külföldi dokumentumok és idézetek sok esetben a szerző saját fordításában kerülnek bemutatásra. Az egyes fejezetekben idézett esetek igaz történetek, melyeket betegek, ápolók, jogászok, orvosok mondták el. Azért, hogy a szereplők személyiségi jogai ne sérüljenek, valamennyi azonósítható jegy (név, a történés helye, stb.) megváltoztatásra került.

Müller Antal - A ​kvantummechanika filozófiai kérdései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

N. Horváth Margit - "Legyetek ​jók, ha tudtok!" - Etika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Carlo Fiore - A ​fiatalok etikája 2.
A ​fiatalok világa olyan forrongó, mint még soha. Egy Garelli és Sciolla által készített legutóbbi felmérés lehetővé teszi számunkra, hogy elemezzük azokat az adatokat, amelyek a mai fiatalok vallásosságával kapcsolatosak. Ezt a mobiltelefonokkal, SMS-ekkel, a vallásos értékekkel szembeni „felvilágosult” lázadással, individualizmussal és nihilizmussal teli világot akarjuk megismerni ebben a fiataloknak szóló erkölcstan könyvben. Milyen problémákkal kell a modern Európának szembenézni? Hogyan foglaljunk állást a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos vég nélküli vitákban? Hogyan értelmezzük a Darwin utáni evolúciós elméletekkel kapcsolatos nyitást az Egyház részéről? Milyen viták folynak a spiritualisták és a materialisták közt az emberi elméről folyó egyre zártabb dialógusban? Hogyan viszonyuljunk a New Age mindent elsöprő uralmához, és az értelem világát elsötétítő mágia szellemeinek visszatéréséhez? Miként értelmezzük a szilárd alap nélküli, és minden bizonyosságot elvető társadalomban az együttélés szabályait és a házasság előtti szexuális kapcsolatot? Néhány olyan kérdés, amire az újságok konkrét válaszainak ismertetésével, és a hívők és nem hívők közt folyó párbeszéd elemzéseivel keresünk választ. Szeretnénk könnyebbé tenni a fiatalok világának megismerését és szeretnénk kiindulópontot adni az eszmecseréhez.

Dr. Hamvas András - Hit- ​és erkölcstan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelemen Erzsébet - Emberismeret ​és etika
Tankönyvet ​adunk az érettségizők kezébe, melynek segítségével mind a tanórákra való felkészülés, mind az érettségi tételek elsajátítása könnyebbé válik, tekintettel arra, hogy ugyan az etika választható érettségitárgy, használható tankönyv nemigen van forgalomban.

Carlo Fiore - A ​fiatalok etikája
"Az ​etika éjszakája." A szociológusok így határozzák meg azt a sötét korszakot, amelyben élünk: erőszak, fiatalkorú bűnözések, drog, szex... Európa egyes országaiban arról beszélnek, hogy az etikát tantárgyként be kell vezetni. A jelen munka nem egy "etikai előadás-sorozat". A fiatalok talán nem tudnák feldolgozni. Konkrét esetekből indul ki, melyeket fiatalok élnek át és igyekszik egy értékelést is nyújtani. Öt fejezetben dolgozza fel a fiatalok egyéni és szociális világát. Tehát nem csupán a szexualitás problémáját ragadja ki. Az elemzések, kiértékelések a katolikus és a polgári életből származnak. Kifejezi a napjainkban olyan fontos katolikus-laikus párbeszédet. Kiadványunk egy alternatív kézikönyv szeretne lenni azok számára, akik nem élnek a hitoktatás lehetőségével. Mindenesetre hasznos lesz ifjúsági csoportok, középiskolás diákok, nevelők és szülők számára, akik meg akarják ismerni a fiatalok világát. Egy új kísérletezés, amelyet érdemes kézbe venni mindenkinek, aki a fiatalok világa után érdeklődik. Carlo Fiore szalézi nevelő. Hosszú évek óta dolgozik pedagógiai és szervező szinten a szalézi ifjúsági mozgalomban. Több, mint 20 éve szerkeszti az ÚJ DIMENZIÓK c. folyóiratot. A magyar nyelvre lefordított munkája összefoglalja nevelői tevékenységét.

Szabó Kálmán - Mindennapi ​erkölcsünk
A ​szerző középiskolásoknak szánt erkölcstana a társadalomban feszülő legfontosabb erkölcsi összefüggéseket tárja fel. A könyv könnyen áttekinthető tanítási egységekre tagolt ismeretanyaga, hatalmas és változatos példatára, izgalmas feladatai és őszintén feltett - s őszinteségre sarkalló - kérdései, valamint a szerző világos és pontos nyelvhasználata révén kitűnően alkalmas pedagógiai feldolgozásra.

Szabó Kálmán - Erkölcsi ​életünk
A ​szerzőnek a fiatal korosztály számára írt könyve az erkölcsi alapvetésekkel, az ember erkölcsi arculatának megformálásával foglalkozik. A könyv könnyen áttekinthető tanítási egységekre tagolt ismeretanyaga, hatalmas és változatos példatára, izgalmas feladatai és őszintén feltett -- s őszinteségre sarkalló -- kérdései, valamint a szerző világos és pontos nyelvhasználata révén kitűnően alkalmas pedagógiai feldolgozásra.

Keresztes György - Bevezetés ​a filozófiába
Mi ​a filozófia? A szó görög eredetű. Tükörfordítása az lenne, hogy a „bölcsesség szeretete". Ez azonban csak a szó magyarázata és nem a fogalom meghatározása. Megtudjuk belőle azt, hogyan értsük a szót, azt azonban nem, hogy maga a dolog micsoda. Megtehetjük azt, hogy megkérdezzük magukat a filozófusokat. Meglepetésben lesz részünk. Kis túlzással: annyiféle választ fogunk kapni, ahányan vannak. Akadnak, akik tudománynak tekintik. Abban azonban nincs egyetértés, hogy mi lenne a tárgya. Az egyik felfogás szerint a világról való egységes tudássá szintetizálná az egyes szaktudományok részeredményeit. Egy másik elképzelés azt vallja, hogy a filozófia tudományának tárgyai a szaktudományok: nyelvük, fogalmaik, módszereik, előfeltevéseik. A szaktudományok például törvényszerűségeket állapítanak meg a saját kutatási területükön, annak tisztázása pedig, hogy maga a törvényszerűség micsoda, a filozófia feladata. Egy harmadik nézet szerint a filozófia az emberi gondolkodás és megismerés tudománya. Ismét másik álláspont szerint a filozófia tárgya a dolgok legáltalánosabb tulajdonsága, a létezés. Vannak, akik történetileg elemzik, szerintük inkább valamiféle „előtudomány". Ők úgy gondolják, hogy a filozófia a mitologikus világkép riválisaként jelent meg a Kr. e. 6-5. századi hellén kultúrában, vele szemben a fogalmi tudás igényét képviselte, s hosszú ideig minden tudásterületet magában foglalt. Azután - a 16-17. századtól kezdődően fokozódó gyorsasággal - kiváltak belőle a tudás egyes részterületeit művelő szaktudományok. így a filozófia végül „kiürül", létalapját veszíti, muzeális emléktárggyá válik. Vannak azután olyan felfogások, amelyek szerint a filozófia nem tudomány, hanem az emberi szellem ugyanolyan sajátos, önálló terméke, mint a tudományok vagy a művészetek. Az egyik ilyen nézet szerint a filozófia egyfajta gondolkodási beállítottság: a tekintélyellenesség, a kételkedés örök szellemi attitűdje. Eszerint a filozófia lényege az, hogy soha semmit sem szabad bizonyosnak, kézenfekvőnek, magától értetődőnek elfogadni, mindig mindenben kételkedni kell. Egy 20. századi német filozófus, Karl Jaspers például úgy fogalmazott, hogy „...a filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése... úton-levést jelent. Kérdései lényegesebbek válaszainál, 5 minden kérdése további kérdést szül." Egy másik ilyen álláspont szerint pedig a filozófiában egy életérzés fejeződik ki. Ez lehet az ember otthontalanságának érzése a világban - különösen a romantikusok találták vonzónak ezt a gondolatot; vagy az emberi élet „határhelyzeteinek" - különösen a legvégső határhelyzetnek: a halálnak - a tudatosítása. Ha a filozófia ennyire próteuszi arcú, akkor hogyan lehetne megfogalmazni most, az elején azt, hogy miről szól ez a tankönyv? Mire a végére jutunk, tudni fogjuk, de ez nem segít az elinduláskor. Ezért fogjunk hozzá másképpen. Ez nem hagyományos értelemben vett tankönyv. A filozófiába a legjobb bevezetés a filozófusok műveinek az olvasása. E tekintetben a filozófia hasonlít a szépirodalomhoz. A tankönyv szükséges rossz, csak arra való, hogy megtanítson olvasni. Akkor éri el a célját, ha olvasó emberekké nevel. Segítséget kell adnia az alkotások olvasásához, s nem helyettesítenie azt. Ezért a könyv felerészben filozófusoktól válogatott szemelvényeket tartalmaz, lehetőleg könnyen olvashatóakat, elsősorban a klasszikus, a 18. század végével lezáruló európai filozófia területéről. Olyanokat, amelyek - a teljesség igénye nélkül - bemutatják ennek a filozófiának néhány fontosabb problémáját. A könyv másik fele a segítség az olvasáshoz: néhány szempont, egy-két fogalom magyarázata, néhány rövid életrajz. Befejezésül csak annyit: a filozófiai szövegek olvasására is igaz az, hogy a kérdezni tudás a legfontosabb. Akkor válnak értelmesekké, ha megtanulunk okos kérdéseket találni hozzájuk.

Medvigy Mihály - Erkölcstani ​jegyzetek
Mi ​a Városmissziónak a legfőbb és legvégső célja? Természetesen az, hogy Krisztusnak a missziós parancsát teljesítsük, elvigyük örömhírét minden néphez az egész világon. Természetes az is, hogy ha a vén Európában, a nagyvárosokban tartunk missziót, akkor előtte körül kell nézni a bennünket körülvevő világban, és észre kell venni, hogy rengeteg ember él a közelünkben, akikhez az első, tiszta igehirdetés még nem jutott el. Tehát a szó szoros értelmében missziós helyzetben élő egyház vagyunk itt, Budapesten is. Reményt és jövőt adok nektek. Nem egyetlen évnek jelmondata ez, és nem egyetlen történelmi helyzetre vonatkozik, hiszen Jeremiás prófétától idézzük. De az, aki a reményt és a jövőt adja, Ő ugyanaz, most is él, és nekünk is reményt és jövőt akar adni, még ebben a földi életben is, főleg pedig az örök életben. Ezt a lendületet, lelki fölemelkedést kellene sugároznia missziónknak, és Krisztus nevében, Krisztus segítségére építve a remény és a jövő üzenetét kellene továbbadnunk egész társadalmunknak. Ehhez természetesen találékonyságra, tapintatra és valami nagyon nagy erőre van szükség, mindenekelőtt magára a kegyelemre, amely eligazít bennünket a legnehezebb helyzetekben is. (Részlet Erdő Péter bíborosnak a Városmisszió előkészítő tájékoztatóján mondott beszédéből)

Bóna Gézáné Maksay Mária - Emberismeret ​és etika
Az ​új tantervi modul létrehozása olyan kérdésekre irányítja a figyelmet, amely eddig csak érintőlegesen jelent meg az iskolai oktatásban. A feldolgozandó témák rávilágítanak a tudatosabb életvezetésre, a saját életünk iránti felelősség fontosságára, a tévedések, hibák korrigálásának lehetőségeire, kapcsolataink kiegyensúlyozottságának megteremtésére. Ha pedig jóban vagyunk önmagunkkal, és a világgal, életünk is teljessé válik.

Áron László - Jócsák Mária - Kalmár Zoltán - Kerner Anna - Filozófia ​középiskolásoknak
A ​kötet a filozófiatörténeti hagyománynak megfelelően a kiemelkedő filozófusok gondolatainak és a filozófiai problémáknak a megvilágítására...

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dörömbözi János - A ​filozófia alapjai
A ​szokványos szerkezetű filozófiatörténeti összefoglalóktól eltérően ez a mű nem időrendben mutatja be a bölcselet nagyjait, hanem tárgykörök szerint ismerteti a tudomány legfontosabb diszciplínáit. A filozófia fogalmának meghatározása után a metafizika, az ismeretelmélet, a logika, a társadalomfilozófia, az etika, és az esztétika tudományágait tárgyalja, s ezeken belül történeti rendben vázolja fel a gondolkodás letéteményeseinek elméletét. Nyitottság és elfogulatlanság teszi vonzóvá a filozófus munkáját, s az, hogy miközben megmagyarázza a tudomány alapfogalmait, ő maga nem tudományos szakzsargonban, hanem érthető és világos nyelven fejezi ki magát. A könyv nemcsak műveltséget közvetít, hanem elmélyült, módszeres gondolkodásra is szoktat.