Ki az a Fekete Világkerülő Ember és miért olyan szomorú, hogy csak a mesék tudják megvigasztalni? Meghallgatja a meséket a világmindenség első virágairól, a színes árnyékokról, a Világvégi Gubbasztó Madárról, a repülni vágyó halról, s a Füvetrágó Erdei Csudáról, hogy maga tudjon felelni arra, kicsoda is ő tulajdonképpen, s mi dolga van a világon.
A mesék gyógyító ereje abban rejlik, hogy minden aggasztó kérdésünkre megnyugtató válasz érkezik, és ha még egy boszorkány puha keze is belejátszik a dologba, biztosak lehetünk benne: többé a fekete sem lesz olyan nagyon fekete…
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Esti mesék lányoknak
Gyermekeink életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kislányokhoz szólnak a magyar, francia, német, török, szicíliai, dán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a lányok bátyjai, öccsei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az ESTI MESÉK FIÚKNAK című mesegyűjteményt is.
Ismeretlen szerző - Esti mesék a boldogságról
Esti mesék a boldogságról... ez a címe ennek a könyvnek, amely a világ különböző tájairól való népmeséket, regéket, és híres írók meséit tartalmazza. Arab, észt, lengyel, svéd, koreai és magyar, Andersen és Grimm-mesék egyaránt szerepelnek a könyvben. Más népek, más életformák, különböző történetek – de mégis sok a hasonlóság. Csupa jól ismert szavak, fogalmak: segítőkészség, jóság, őszinteség, hűség, szeretet, becsületesség, kitartás, tisztesség, barátság – ezek olyan fogalmak, amelyek mind kapcsolódnak a boldogság megteremtéséhez. Ezek a szavak a világ minden táján ugyanazt jelentik–csupán a hozzájuk kötődő történetek mások.
Boldizsár Ildikó - Királylány születik
Minden kislány királylánynak születik. És a mesékből tudjuk, hogy a királylányok születésénél gyakorta bábáskodnak tündérek, akik megáldják az újszülöttet.
A kisbabák a szívükben őrzik ezeket a jókívánságokat, ám ahogy telnek-múlnak az évek, lassanként megfeledkeznek róluk.
Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin azonban emlékszik, és ebben a könyvben elmeséli nekünk, hogy milyen kincset rejt a kislányok szíve...
Boldizsár Ildikó - Királyfi születik
Volt egyszer egy bánatos királyfi. Ez a királyfi egy nap két holló - Gondolkodó és Emlékező - társaságában felkerekedett, hogy bebarangolja a világot, és a föld madarainak példáján megtanuljon gondolkodni és emlékezni - emlékezni mindarra, ami még az ő születése előtt, a világ keletkezése táján lezajlott. Ezért aztán felült az egyik holló hátára, és végiglátogatták a madarakat, akiknek erényei, jól bevált életstratégiái a Királyfi számára örök tanulságokkal szolgálhattak. Egyvalamire mégis képtelen volt visszaemlékezni, és ettől volt olyan szomorú. Arra, hogy hol volt ő, mielőtt megszületett. Boldizsár Ildikó mesekutató és mesepedagógus Szegedi Katalin illusztrációival megjelenő új kötete a 2009-ben megjelent "Királylány születik" "fiús" párja. Szemben a „Királylány” otthonosságot, biztonságot sugalló világával a "Királyfi születik" mitikus hangulatú eredetmese, az elfeledett, ám emlékeink mélyén mégis továbbélő közös múlt keresésének kalandos története.
Ismeretlen szerző - Esti tündérmesék
A mese az álommal rokon, ám korántsem mindegy, hogy mit mesélünk gyermekeinknek elalvás elôtt. A kötet olyan klasszikus meséket tartalmaz, amelyek nemcsak nyugodt alvást és szép álmokat biztosítanak, hanem a gyermek érzelemvilágát is a legnemesebb értékekkel gazdagítják.
Népmesék olyan illusztrációkkal, amelyek rögtön belopják magukat a gyermekek szívébe.
Ismeretlen szerző - Esti állatmesék
Kutya, macska, szamár, tücsök, egér, róka, farkas, kecske, kakas, gólya, nyúl, holló, szarka, bagoly, fecske, ökörszem, varjú, csóka, csibe, tyúk, szúnyog, ló, sündisznó, jaguár, krokodil, elefánt - íme néhány állat azok közül, akik az Esti mesék sorozat harmadik kötetében meseszereplőként lépnek elő. Az állatmeséket már 3-4 évesek is szívesen hallgatják, a náluk nagyobbak pedig élvezettel fejtik meg, hogy az állatok karaktere mögött milyen emberi tulajdonságok rejtőznek. Az állatmeséket jó szívvel ajánlhatjuk minden korosztálynak.
Ismeretlen szerző - Esti mesék a szeretetről
A mesék évszázadok óta azért születnek meg, hogy megőrizzék a legnemesebb érzéseket és élni segítsenek az embereknek. Kötetünk meséi - legyenek azok népmesék vagy klasszikus mesék - egytől egyig a szeretetről szólnak, arról az érzésről, amelyből legnagyobb hiány van mai világunkban.
Ismeretlen szerző - A csuka parancsára
Nagy öröm volt számomra összeállítani az orosz népmesékből ezt a kötetet, mert az orosz mesék igazi varázsmesék: abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle. De mivel a kötetet leginkább családi mesélésre szántam, a felnőttek is sokat okulhatnak belőle. - Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó - Mesekalauz úton lévőknek
Minden élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: ,,boldogan éltek, míg meg nem haltak".
Ismeretlen szerző - Mesék testvérekről testvéreknek
Testvérmeséink egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük.
Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.
Ismeretlen szerző - Mesék apákról
Vajon miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet Előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagy sikerű Mesék nőkről -férfiaknak és Mesék férfiakról -nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a meséken keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat - ha vannak is, mindjárt a mese elején meghalnak, bár a síron túlról továbbra is gondját viselik gyermekeiknek -, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. A jó apa alakja épp olyan fontos és meghatározó egy gyermek életében, mint a jó anyáé. A mesebeli jó apák megőrzik és virágzásban adják át a birodalmat fiaiknak, és jó előre gondoskodnak az örökség igazságos elosztásáról. A jó apák atyai áldással indítják útnak azokat a gyermekeket, akik „szerencsét próbálni indulnak", és segítenek jó házastársat találni azoknak, akik erre vágynak. Lényeges vonása a mesebeli (és a valóságos) apáknak, hogy mindig a megértés felé egyengetik az utat, és igyekeznek elejét venni a tévedéseknek. Vagyis az apa a mesében sem más, mint a mérték, a mérce, a tartás, a biztonság és a bizalom hordozója törvény, a kötelesség szimbóluma. Mindaz, amit egy apa a gyermekeire hagyományoz a mesékben, leírható egyetlen szóval: felelősség. Felelősség a bennünk és a rajtunk kívül létező birodalmakért, amelyekből nem hiányozhat egyetlen aranyalma, aranyköles vagy szépen szóló aranymadár sem.
Ismeretlen szerző - Mesék anyákról
Vajon miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagysikerű Mesék nőkről - férfiaknak és Mesék férfiakról - nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a mesén keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák.
Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon - hamuban sült pogácsával - engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van - épp oly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arc is. Az utóbbi anyatípusból mintha kicsivel több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a "jó" anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell - mert rendbe lehet - hozni.
Ebben kíván segíteni ez a kötet anyáknak, apáknak, lányoknak és fiúknak.
Boldizsár Ildikó - Mesepoétika
A Mesepoétika Boldizsár Ildikó mesekutató elmúlt két évtizedben megjelent írásaiból válogat. A mese műfaja megengedi a kutatónak, hogy olykor elrugaszkodjon a száraz tényektől és adatoktól, ezért nem meglepő, ha „e könyv írásait átlengi a kutatás tárgyából, a mesevilágból áradó poézis”. A szerző három nagy egységre osztja kötetét: A mesék élni segítenek; A mese és a gyermek; Milyen a jó mesekönyv? Boldizsár Ildikó írásai alapján megismerhetjük a mesék bonyolult világát, a tipikus női és férfi szerepeket, a bit-agyú gyerekek gondolkodásmódját és a mesék gyógyító erejét, valamint azt is megtudhatjuk, hogy mi kell valójában egy jó mesekönyvhöz. A kötetet Horváth Andrea hangulatos illusztrációi egészítik ki.
Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”
Ismeretlen szerző - Az álomlátó fiú
Mesék furfangos legényekről és leányokról. Hogy kik ők? Ravasz Péter, Ravasz Jancsi, a vitéz csizmadialegény, az álomlátó fiú, a furfangos királykisasszony, az ördög, a furfangos Barta, az okos és a bolond legény és egy egész regimentnyi leleményes, mesebeli alak. Az álomlátó fiú az első furfangos népmeséket összegyűjtő kötet.
Ismeretlen szerző - Mesék férfiakról nőknek
Együtt élni a mesékben sem könnyű.
A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, nőknek és férfiaknak egyaránt fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más; levetkőzni félelmeinket; tapogatózva utat találni egymáshoz – mind-mind ismerős fokozatai egy kapcsolat kialakulásának, s ezek az olykor tétova, máskor meg nagyon is célirányos, határozott lépések a mesékben is megtalálhatók. Éppúgy, mint a párkapcsolatok nehézségei: a féltékenység, a tévedések és csalódások fájdalma, az illúziók szertefoszlása, a szerelmi háromszögek pokla és gyönyöre, a megbocsátani nem tudás, majd az elválás, elszakadás, valamint a kedves vagy a hitves fájdalmas elvesztése, netán halála.
A mesék eltűnt korok bölcsességével megmutatják nekünk, hogy mindezt lehet jól is csinálni, noha ez még a mesehősöknek sem könnyű. Válogatásunk azokból a szerelmi és házassági történetekből nyújt megrendítő, ám mégis lélekfrissítő képet, amelyek nemcsak a „másik” megértéséhez és elfogadásához segítik hozzá a nőt vagy a férfit, hanem kapcsolatuk szebbé, jobbá, nemesebbé tételéhez is: vagyis végső soron a szerelem győzelméhez.
Szepes Mária - Pöttyös Panni naplója
Panni iskolás lett. A második padba ültették. Hogyan mesélhetné el első osztályos élményeit Tamarának, ha még nem tanult meg írni? A nagymama remek ötlettel áll elő: naplót vesz Panninak, aki pedig a legmulatságosabb kalandokat a füzetlapokra rajzolja. Kockás Peti bezzeg rögtön tudni akarja, mit jelentenek a rajzok Pöttyös Panni naplójában.
Bálint Ágnes - Egy egér naplója
"Atyám azelőtt a templom egere volt, de visszavonult, mert reumát kapott a hideg kövek között. A templomból anyám egy sajtraktárba szeretett volna költözni, ám atyám ki megszokta a templomi pompát, a sok aranyozást, a márványszobrokat, a kristályüvegből készült csllárok szivárványos fényét, a múzeumhoz ragaszkodott." - kezdi élete történetét hősünk, Templomárnyéki Egbert, s minthogy szörnyen kíváncsi és kalandvágyó, elhatározza, hogy otthagyja a szülői egérlyukat, és nekivág a nagyvilágnak. Egbertet semmiféle sajtdarab nem tarthatja vissza, azt se bánja,ha összetalálkozik a macskával... A meséből készített rajzfilmsorozatot néhány éve vetítették a TV esti meséjében, s könyvünket is a rajzfilmfigura tervezője, Szabó Szabolcs illusztrálta.
Ismeretlen szerző - Mesék nőkről férfiaknak
A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, nőknek és férfiaknak egyaránt fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más; levetkőzni félelmeinket; tapogatózva utat találni egymáshoz – mind-mind ismerős fokozatai egy kapcsolat kialakulásának, s ezek az olykor tétova, máskor meg nagyon is célirányos, határozott lépések a mesékben is megtalálhatók.
Ismeretlen szerző - Mesék életről, halálról és újjászületésről
Egyszer volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem? Pedig a réges-régi időkből származó teremtésmítoszok, élet-és haláltörténetek többek között azért őrződtek meg számunkra, hogy felelősséggel lássuk s éljük mindennapjainkat, és újra meg újra szembenézzünk az élet végességével. A varázsmesék hősei nemcsak sárkányokkal viaskodnak a mesékben, s nemcsak királylányokat mentenek meg a veszedelemből, hanem útnak indulnak azért is, hogy megszerezzék az élet vizét. Az élet vizét megszerezni akaró hős leereszkedik a Halál Birodalmába, hogy megküzdjön az újjászületésért. Akik jártak már ezen a vidéken, tudják, mi található ott: folyók, hidak, tengerek, csónak, fák, barlangok, szakadékok, démonok és kapuőrök. Ha a hős eligazodik ebben a világban, és kiállja az alvilági próbákat, bátorsága jutalmaként megkapja az élet vizét.
A mesékben nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, a halál sem az. A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy -- ha csak átmenetileg is -- győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát.
,,Világot teremteni" pedig azt jelenti, hogy az ember teremtő erejének tudatában formálni és alakítani tudja azt a világot, amelyben él, legyen ez a világ benne vagy rajta kívül. A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.