Magyar ​ereklyék, magyar jelképek

Kovács Éva - Lovag Zsuzsa - A ​magyar koronázási jelvények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Útjaidon
_Az ​élet útjaira tanítasz engem._ _Színed előtt az öröm teljessége,_ _s jobbodon a gyönyörűség mindörökké._ _16. zsoltár_ 2002 februárjában a PPKE BTK _Esztétika Tanszékének_ oktatói elhatározták, hogy tanszékvezetőjük, Jelenits István 70. születésnapjának méltó megünneplésére ünnepi kötetet állítanak össze. Ismerőseik, kollégáik, barátaik közül felkeresték azokat, akikről tudták, hogy elhatározásukat támogatni fogják. Időközben kiderült, hogy a _piarista közösség_ is hasonló vállalkozásba fogott. E két elhatározás találkozásának eredménye az elkészült Ünnepi kötet.

Ismeretlen szerző - A ​művészet katonái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár József - A ​török világ emlékei Magyarországon
A ​török hódítás 150 éve kitörölhetetlen nyomokat hagyott a magyar történelemben és a köztudatban. Egy-egy épületen - az egri minarén vagy a Pécs főterén álló hajdani dzsámin - kívül a török emlékek zöme szinte ismeretlen a nagyközönség előtt. Pedig az egykorú források és ma is álló épületek egész sora tanúskodik arról, hogy törökök saját szokásainak és céljaiknak megfelelően tovább alakították, építettek a magyar városokat és falvakat. Molnár József könyve vázolja azokat a történelmi, politikai, vallási és kulturális feltételeket, amelyek hozzájárultak a török birodalom kialakulásához, és meghatározták művészetének fejlődését. Korabeli dokumentumok segítségével felvillantja a XVI-XVII. századi Buda keleties hangulatát, a fürdőkben folyó életet vagy azt a csodálatot, amelyet egy-egy pompás hadiépítmény váltott ki a nyugati utazókból és a magyar katonákból. Nemcsak a még álló épületeket elemzi beható részletességgel, hanem állításainak alátámasztására leírások, régi rajzok, metszetek alapján az elpusztult emlékekkel is megismerteti olvasóját. Az írás fotókkal és rajzokkal kiegészítve érzékletes képet ad a török világról és kevéssé ismert emlékeiről.

Gömöri János - D. Askercz Éva - Sopron ​- Fabrícius-ház I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdú István - Kajetán Endre - Csataképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Priya Hemenway - A ​titkos kód
Az ​aranymetszés -más néven isteni arány vagy fi- a növényi magvak mintázatában éppúgy megfigyelhető, mint a piramisokban, a gótikus katedrálisokban és az emberi testben, hogy csak néhány példát említsünk a végtelen sorból. Ez a könyv nem csupán az aranymetszésnek a természetben, a művészetben, az építészetben, a zenében és a tudományban megjelenő sokrétű formáját mutatja be, hanem olyan változatait is, mint például az emberi belső fül aranyspirálja. A több mint 300 illusztráció és ábra segítségével megmutatja a világegyetem törvényeinek ezt az izgalmas szeletét és az ebben feltáruló rejtett "isteni tervet".

Koppány Tibor - Kastélyok ​a végvárak mögött
A ​török kori Magyarország, több évszázad távlatából visszatekintve, nem tűnik az építészet számára kedvező időszaknak. Mégis, a királyi Magyarországon éppúgy, mint Erdélyben, a történelmi helyzethez alkalmazkodva és a hódoltságot mindvégig átmeneti állapotnak tekintve, szinte mindenütt építkeztek. Már a hódoltság első, 16. századi időszakában számos munkát megkezdtek melyek egy részét a háború megszakította , hogy a 17. század második évtizedétől annál nagyobb lendülettel bontakozzék ki a fejlődés Pozsonytól és Csáktornyától Munkácsig és Brassóig. A kötet a 16-17. század királyi Magyarország nyugat-dunántúli területének magánföldesúri kastélyait mutatja be, ugyanakkor vázlatosan áttekinti a történeti, társadalmi, művelődési és gazdasági hátteret is. A kastélyok késő reneszánsz és kora barokk változata nagyjából 1550 és 1700 közé helyezhető, bár csekély számban léteztek korábbiak is. A több mint másfélszáz kastély építészeti képe, megépülésének módja és menete, a betűrendes felsorolásban pedig egészének és részeinek vázlatos története és leírása is szerepel az eddig feltárt adatok alapján, gazdag képanyaggal illusztrálva.

Vágó Ádám - A ​Kárpát-medence ősi kincsei
Első ​ízben jelenik meg ilyen összefoglaló, tárgyakkal gazdagon reprezentált, művészeti megközelítésű, tudományos-ismeretterjesztő munka a Kárpát-medence Árpád-kor előtti műkincseiből. A bemutatott tárgyak egy része először jelenik meg nagyközönség előtt, így szenzációs újdonságnak számít. A reprezentatív művészeti album Kr. e. 800 000-től, a Kárpát-medencei őskőkor kezdetétől a Kr. u. 10. századig, a magyar honfoglalás korának végéig mutatja be és rendszerezi mindazt, amit az egyes korszakok tárgyi kultúrájáról, művészetéről tudunk. Történeti és művészeti megközelítésű korszakleírásokkal, elemzésekkel, érdekességekkel, térképekkel, valamint közel 2000 műtárgy színes fotójával mutatjuk be a Kárpát-medence ősi műkincseit.

Mária Spolocniková - A ​bártfai Jézus születése oltár
A ​középkorban virágzó élet bontakozott ki a fontos kereskedelmi utak mellett fekvő városokban. Polgáraik a vállalkozás, az ipar és a kereskedelem jóvoltából nagy vagyonra tettek szert. Gótikus templomokat építettek, amelyeket később rendkívüli áldozatok árán kincset érő műalkotásokkal ékesítettek fel. A városok jelentőségét gazdaságuk határozta meg. A XIV. század második felében e fejlődés élvonalában találjuk a nagy fontosságú észak-déli úton, a Kárpátok tövében fekvő szabad királyi várost, Bártfát (Bardejov) is. Középkori jellegét - részben földrajzi fekvése miatt, részben azért, mert később másfelé húzódtak a forgalmas utak - mindmáig megőrizte. Ezt leginkább akkor érzékeljük, ha szemügyre vesszük figyelemreméltóan városias beosztását, főként az ódon épületsorral keretezett főtér rendezettségét, s megpillantjuk a tornyos, támpilléres Szent Egyed-templomot. A templomot elkerülte a barokkosítás sodra. Patinás boltívei alatt mintha érintetlenül maradt volna meg a középkor légköre. Ez nem kis mértékben a templom építészeti formáinak, de még inkább a míves berendezésnek, főként a tizenegy gazdagon faragott és pompásan festett, késő gótikus szárnyas oltárnak köszönhető. Az oltárok a középkori szobrászat és festészet remekei. A névtelen mesterek szelleme mintha máig sugározna a megmunkált fából, végigkísérve a nézőt Jézus, Mária és a szentek történetén. A látvány egyszerre gyönyörködtet és hat az érzelmekre; a szobrok és a képek gondolatgazdag együttese a zenekar játékát idézi fel, amely hol lágy akkordokat, hol méltóságteljes, fenséges dallamokat szólaltat meg; töprengésre késztet, felemel és megnyugtat.

Ismeretlen szerző - "Fényesebb ​a láncnál a kard..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Zoltán György - Székelyföldi ​freskók a teljesség igényével
Az, ​hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve „nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romanika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes megismertetése.

Bánffy Miklós - Politikusportrék
„A ​rajzokat a mai művészeti kritika Bánffy Miklós „grafikai munkásságának csúcsaként” értékeli. „… egyedülállóan érdekes és kortörténeti dokumentumként fennmaradt rajzsorozat – írja róla Murádin Jenő - …Bánffy rajzainak íze-zamata groteszk megjelenítésben, karikaturisztikus hangvételében van. Sohasem <<állóképet>>, egyszerű portrét fest a jelenlevőkről, hanem jellemükre, magatartásukra, szellemi habitusikra utaló karikatúrákat rajzol. A külsődlegességnek, a fej- és testalkatnak olyanformán van helye a képen, hogy nyomatékot ad velük a megrajzolt képmásnak. Így áll össze a panoptikum nagyszerű telitalálataiból. A rajzoló magát sem kíméli. Mert megjelenik ő is a küldöttek között. Bánffy, a magyar külügyminiszter, hosszan előrenyújtott kézzel, tehetetlen szószólójaként feldarabolt, kifosztott országnak.” Elérkezett az ideje, hogy a Bánffy-életmű e máig ismeretlen darabja felsorakozzon a regények, novellák és (a mai színház által még mindig felfedezésre váró) színpadi művek mellé.” Részlet Dávid Gyula a grafikák mellett kiadott füzetben található tanulmányából. E tanulmányt Bánffy Miklós Huszonöt év című írásának egy részlete követi. A füzetben az előző két szöveg angol változata is megtalálható.

Garam Éva - Kiss Attila - Népvándorlás ​kori aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó István - A ​Jelenések Könyve az egri Bazilikában
Az ​egri Bazilika hazánk egyik legjelentősebb műemléke. Ebben a csodálatos épületben sok értékes művészi alkotást találunk. Az egyik legjelentősebb a nagykupola freskója, ami művészi szempontból, de vallási szempontból is kiemelkedő alkotás. A freskó a Jelenések Könyvét ábrázolja. Szent János ezt a művet hívei vigasztalására akkor írta, amikor Patmosz szigetén száműzetésben volt.

Benkő Elek - Erdély ​középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szűcs Árpád - Wójtowicz Malgorzata - A ​Feszty-körkép
Körképünk ​története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egy párizsi útja során megnézte a Detaille és Neuville által festett, napóleoni csatát ábrázoló körképet. Akkora hatással volt rá az élmény, hogy elhatározta, ő is alkot idehaza egy hasonlót. hazatérve lelkesen ecsetelte elképzelését családja tagjainak: vászonra viszi a bibliai özönvíz legendáját, körös-körül vadul hullámzó, tajtékzó tengerrel, viharos felhőkkel, hánykódó hajókkal, sziklákhoz csapódó roncsokkal. Felesége megrettent az ötlettől, hiszen mint festő tudta, mekkora monumentális, külön épületet igénylő kép létrehozása, nem beszélve a szükséges technikai berendezésekkel járó bonyodalmakról. Apósa azonban - Jókai Mór - a közéletben jártas író és az eseményeket figyelemmel kísérő országgyűlési képviselő szemével nézte a dolgokat. Gazdag írói-festői fantáziáját - jól bánt az ecsettel is - nemcsak megmozgatta a nagyszabású terv, hanem rá is beszélte vejét, hogy a vízözön helyett a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg. Az ország akkortájt már a honfoglalás millenniumára készült, így kézenfekvő volt a javaslat: legyen a körkép témája a honfoglalás, címe pedig: _A magyarok bejövetele._

Aknai Tamás - Lent, ​délen...
Pécs. ​Mi volt, ami engem ebben a városban magához vonzott, aztán többé nem engedett? Még kísértéseket is legyőzve, önérdekeimmel szemben is itt tartott? Az írások, amelyeket ebbe a kötetbe felvettünk, ezt a bonyolult, önkényes, véletlenekkel tarkított vonzerőt szeretné láthatóvá tenni. Főként azokról szól, akiket nem kényeztetett el túlságosan a kritikai és elméleti érdeklődés, de akiknek működése, szereplése, munkáinak minősége, ezáltal jelentősége nem maradhat említés nélkül. Akikre emlékeznünk kell. Akik velünk együtt élték meg a 21. század első évtizedét. Egyszerűbben? A könyv Pécs elmúlt húsz évének művészetéről szól, némely földrajzi körülménynek figyelembe vételével. Egy kicsit a város kulturális múltjáról is, de többnyire fiatal emberekről. A mai magyar képzőművészet derékhada Pécsett kapta, vagy kapja éltető energiáját. Erről, a 21. század első évtizedében "pályára" kerülő nemzedékről, az őket leginkább formáló "atyákról" és szakmai környezetükről szól ez a könyv.

Koppány Tibor - Péczely Piroska - Sági Károly - Keszthely
Hazánk ​egyik legrégibb városa, a Balaton könyvékének kedvelt üdülőhelye Keszthely. A honfoglalás korában Keszthely környéke már sűrűn lakott vidék volt; az őskorban, a rómaiak idején és a népvándorlás időszakában itt élő népesség kultúrájáról gazdag emlékanyag tanúskodik. A középkori kis település lakossága a török időkben - gótikus templomát végvárrá alakítva - elszánt harcot vívott életéért. A XVIII. században a Festeticsek birtokába került a város. A Festetics György által alapított Georgikon és más intézmények gazdasági és kulturális téren országos viszonylatban is jelentős hellyé emelték Keszthelyt. A város kulturális intézményei, fürdővárossá fejlődése a felszabadulás után megújult formában nemcsak egy szűk réteg, hanem az egész nép érdekeit és jólétét szolgálják. Keszthely műemlékeinek nagy része az idők változásával elpusztult vagy átépítés áldozata lett. A fennmaradt gazdag tervtári és levéltári anyag azonban lehetővé teszi, hogy a monográfia szerzői bemutassák a város kialakulásának történetét, különböző korok építkezéseit, és részletesen beszámoljanak Keszthely lakosságának egykor küzdelmes életéről. A város értékel kultúrtörténeti és építészeti emlékeit változatos illusztrációk mutatják be.

Koppány Tibor - Csesznek ​vára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.