Teljes ​szívedből

Bajor László - A ​nagy ismeretlen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyarmati Béla - A ​jelekből itéljetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Ferenc - Jézus ​Krisztus megközelítése
Jézus ​Krisztus személye és műve a századok során állandóan nyugtalanítja az embereket. Maguk a keresztények is folyton-folyvást újraalkotják Krisztus-képüket, amikor az Ő fényében keresik a válaszokat az emberi egzisztencia alapvető kérdéseire. Manapság inkább a felszabadítót, a szegények szószólóját, a "törvény" elleni lázadót és a forradalmárt látják Jézusban azok, akik elkötelezik magukat egy igazságosabb világért. Kicsoda Jézus Krisztus; ki nekem Jézus Krisztus? Erre a kérdésre keresnek választ ezek a "megközelítések". Tájékoztatást nyújtanak az exegézis és a krisztológia mai kérdéseiről. Az I. rész eredetileg egy előadássorozat volt a Vatikáni Rádióban. A II. rész különböző folyóiratoknak készült tanulmányok, szemlék és interjúk gyűjteménye.

Zakar András - A ​szenvedés értéke és a megtestesülés titka
Valóban ​a kereszt Isten ereje és bölcsessége? És ha igen, akkor nem várhatjuk-e, hogy a természet és természetfölötti világ összhangja megnyilvánuljon a szenvedés kérdésében is? A szenvedésnek a kulcsa Szent Pál apostol szavai szerint: Krisztus; „ha tudniillik vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk” (Róm 8,17). A hívő elme elmélyed a titokban: Krisztus, „a láthatatlan Isten képmása, elsőszülött minden teremtmény előtt” (Kol 1,15), ő a szenvedés kulcsa. Ő, akiben „teremtetett minden az égben és a földön... minden őáltala és őérette teremtetett” (Kol 1,16), ő hordozza magában a szenvedés titkának végső megoldását. A titok legmélyén áll a kérdés: ha Krisztus a Teremtő Istennek első gondolata (logikai, nem időrendi sorrend!), ez a gondolat már a szenvedést, mint ténylegességet is tartalmazta-e? Az Istenember emberi természete már magában foglalta a szenvedékenységet, a szenvedőképességet. Ezért a kérdés csupán az, hogy Krisztus, – aki Duns Scotus tanítása szerint mint legkiválóbb teremtmény létét nem köszönheti a bűnnek, – szenvedéseivel együtt független-e a bűnbeeséstől? Röviden: vajon a szenvedő Istenember a Teremtő első gondolata? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a dolgozat négy esszéje.

Ismeretlen szerző - A ​Szentírás és a krisztológia
Manapság ​főleg Nyugaton sokan vallják magukat agnosztikusnak vagy nem-hívőnek. Azt jelenti ez, hogy nincs bennük érdeklődés Jézus Krisztus és az Ő szerepe iránt? A publikált tanulmányokból és írásokból az derül ki, hogy ez aligha van így, bár a kérdést ma másképpen kezelik. Vannak azonban olyan keresztények is, akiket mélyen megzavar, hogy a problémához sokféleképpen viszonyulnak és többféle megoldást kínálnak rá. A Pápai Biblia Bizottság ebben szeretne segítséget nyújtani a lelkipásztoroknak és a híveknek a következő két módon: egyrészt azzal, hogy tömören bemutatja a krisztológiai irányzatokat, és kiemeli jelentőségüket, s a velük járó esetleges kockázatot, valamint azzal, hogy összefoglalja magának a Szentírásnak a tanúságát az üdvösség és a Messiás várásáról, hogy az Evangéliumot helyesen lássuk megelőző hátterével együtt, és így megmutassuk, hogyan értendő ezeknek a várakozásoknak és ígéreteknek a beteljesedése Jézus Krisztusban.

Cseri Kálmán - Emberek ​a kereszt körül
Kik ​voltak jelen Jézus Krisztus szenvedésénél és halálánál? Hogyan viselkedtek egyenként és a tömegben? Miképpen hatott a szemtanúk életére, ami a Golgotán történt? Törvényszerű-e, hogy az ember megváltozik, amikor megérti a kereszt üzenetét? Hogyan segíthet teljesebb önismeretre a Megváltó valódi természetének felismerése? A szerző a bibliai személyek jellemének és sorsának felvázolásával ezekről a kérdésekről kívánja a 21. századi utódokat elgondolkodtatni.

Salkaházi Sára - Ének ​és sóhaj
A ​vértanúságot szenvedett szociális testvér, Salkaházi Sára posztumusz kötete (1947-ben jelent meg) a csúcsát jelenti írói életművének. A keresztény hitvilág kiemelkedő fejezeteit, történéseit mély átéléssel, drámai erővel, az elbeszélő próza legjobb eszközeivel, a tartalomnak és a formának példás harmóniájával tudja megeleveníteni. Írásai Selma Lagerlöf világszerte ismert Krisztus-legendáira emlékeztetnek. Puskely megállapítása szerint „elmélkedve, szemlélődve mesél el evangéliumi történeteket, párbeszédeket. Áttetszővé egyszerűsödik előtte a megvadult világ. Belelát az emberi szív mélyeibe, a megtestesülés és megváltás titkában elmerülve a jó győzelmének reményéről tesz lírai vallomást. Gondolatai mögött felfénylik imaéletének arany háttere.”

Tower Vilmos - Van ​Krisztusunk!
A ​kiadvány a történelmi Krisztust mutatja be különféle forrásokon keresztül, majd hatásáról, tanításáról beszél egészen a mai korig, végül pedig istenségéről ír. A függelék Krisztusról szóló szemelvényeket közöl költőktől apostoloktól, szentektől. A füzet kegyeletképpen a szentéletű és szociális érzékű püspök, nagyhatású szónok és író Prohászka Ottokár születésének 100. évfordulóján a püspök elmélkedéseiből ad válogatást Krisztus földi életének főbb állomásairól, az Oltáriszentségről és Krisztus Szentséges Szívéről.

Schütz Antal - Eucharisztia
Schütz ​Antal műve csodálatos tárgyalása az Eucharisztiának, és méltó része volt az 1938-as Szent István-évnek és az Eucharisztikus Világkongresszusnak. A szerző így ír a bevezetőben: „Az Eucharisztia a nagy hittitkok foglalata, a szentháromságos Isten titokzatos életáramlásának és túláradó önközlésének végállomása, a leereszkedő, teremtmény-szerető és teremtmény-szentelő Isten köztünk-lakásának záloga, szimbóluma és szerve. _Az Ige az Atya ölén_ – a Szentháromság örök életáramlásában; _az Ige az Anya (Szűz Mária) ölén_ – az Isten-velünk, (Immánuel), megtestesülés titkában, Jézus Krisztus megjelenésében; és végül _az Ige az Egyház ölén_ – titokzatos, de valóságos, rejtett és hatékony jelenléte a kenyér és bor szentségi leple alatt: ez a katolikus hit alapja és foglalata, a kinyilatkoztatás tartalma, minden elmélés és imádás hármas alaptémája. Amit Isten az ő kimeríthetetlen teremtmény-szeretetében az embernek legfőbb kegyelméül szánt, ti. a maga legmélyebb és legédesebb élettitkának, szentháromságos, belső életének kijelentéseit és kiárasztását és az eszes teremtménynek ebbe a fogyhatatlan életbe való közvetlen részességét: azt a Fiú megváltó érdeme és szeretete a Szentlélek szárnyán az Eucharisztiába sugározza és sűríti bele és odahelyezi az emberek közé – nem vitára, hanem imádásra, nem kíváncsiskodásra, hanem életre. S az Egyház híven és következetesen vállalta és vallja az Eucharisztiának ezt a központiságát. Legsajátosabb életének, istenimádásának, istenbírásának és istenszolgálatának szívverése és valósulása, a legsajátosabb értelemben vett misztérium: a szentmise nem más, mint az Eucharisztia ünneplése.”

Szabó Ferenc - Jézus ​Krisztus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sangeet Duchane - A ​Da Vinci-kódon túl
Gyilkosság ​a Louvre-ban, melynek rejtett szálai Leonardo da Vinci műveihez vezetnek. Ezzel indul az izgalmas regény, amelyből már a megjelenés első évében hatmillió példányt adtak el. Nyomában szökőárként tört föl az olvasókban a vágy, hogy ne csak a kódot fejtsék meg, de a mögötte lévő titkokra is rábukkanjanak. Ha túllépünk a regényen, és eljutunk a tényekhez - s a tények mögött azt is kutatjuk, mi lehet az oka annak, hogy oly sokakat megragadott ez a történet -, úgy találjuk, hogy annak legradikálisabb állításai történetileg helytállók. Nincs történeti bizonyítékunk, hogy Jézus nőtlenséget fogadott vagy sem; a bibliai történetek szájhagyomány útján terjedtek, mielőtt leírták azokat; a keresztények Jézus halála után még több mint 300 évig nem értettek egyet abban, hogy isten volt vagy sem. Miért érintett meg a regény oly sokakat? Miért van még ma is olyan nagy hatása életünkben a legendáknak? Mi után vágyakozunk, mikor igazolni akarjuk, és meg akarjuk erősíteni azok valódiságát? Ha megértjük "A Da Vinci-kód"-on túlmutató történetet, sokkal jobban bepillanthatunk az ókeresztény közösségek életébe, a Szent Grál történetébe, Leonardo da Vinci titkaiba, a szent nőiesség kérdésébe, és megértjük, hogy ezek a témák miért érdekelnek és szórakoztatnak minket folyamatosan még ma is.

Kereszty Rókus - Jézus ​Krisztus
Célom, ​hogy bemutassam Jézus Krisztus misztériumát. A Katolikus Egyház krisztusképéből indulok ki; igyekszem annak hiteles történeti alapjait megmutatni s egyben keresem mélyebb megértését. Abban bízom, hogy vizsgálódásaim végén Krisztus személye és műve még egyértelműbben jelenik meg, mint isteni misztérium: meghaladja az emberi értelem határait, ugyanakkor új értelmet ad az emberi életnek és a világegyetemnek. Könyvemet elsősorban egyetemi, illetve főiskolai tankönyvnek szántam, de Amerikában sokan használták lelki életük gazdagítására, vagy prédikációs előkészületre. A biblikus krisztológia, a történeti és rendszerező rész sok olyan témát tartalmaz, amely a nem hívő, de kereső, általános műveltséggel rendelkező olvasó számára is érdekes olvasmány lehet. Ahelyett, hogy a mai gyorsan változó krisztológiai irányokat részletesen ismertetném, a Krisztus-misztérium egészére figyelek, s annak fényében igyekszem a mai olvasó kérdéseire válaszolni. (Kereszty Rókus O.Cist)

Rudolf Steiner - Az ​Akasha kutatásból az Ötödik Evangélium
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Hans Belting - A ​hiteles kép
Mi ​a hiteles kép? Miért hiszünk vagy kételkedünk egy képben? S miért is kellene hinnünk a látványnak? És mitől hiteles az írás? Hogyan küzd egymással kultúránkban kép és írás? Hogyan fonódik össze a Torinói lepel Krisztus-képe és a nyugati individualizmus? Hogyan csap át keresztény képkultusz képellenességbe? Miért helyezi szembe a reformáció az írást a képpel? Miként hatják át a képekhez és a szövegekhez való egész mai viszonyunkat a vallástörténet, a hit dilemmái? S mindaz, amit a testről, az arcról és a maszkról gondolunk? Belting a művészettörténet és a művészetelmélet nyugtalanító kérdéseinek lenyűgözően eredeti gondolkodója, egy új képelmélet immár klasszikusnak számító megteremtője.

Hegyi András - Jézus ​a Krisztus
Jézus ​a Krisztus A teológia tudományában csak kevéssé járatos olvasó számára is evidencia, hogy már a keresztyénség első századaiban a Krisztus személyéről szóló viták következtében a „Krisztológia" lett a legkidolgozottabb fejezete a keresztyén teológiának. Az apostoli atyáknak különleges adottságuk volt az Atya és a Fiú viszonyának és Krisztus kettős természetének a finom megkülönböztetésére, illetve mindezek árnyalt megfogalmazására. Krisztus „egylényegű az Atyával", „kettős természetű", vagyis isteni és egyben emberi személy, „született, de nem teremtmény", „öröktől fogva született", „valóságos Isten a valóságos Istentől", „Istensége szerint örökkévaló, emberi természete az idők teljességében jelent meg". Az emberré lett Isten Fia Mi emberek nem tehetjük vizsgálat tárgyává a Szentháromság egy örök Isten személyét. Ez nem csak merész, hanem egyben ostoba próbálkozás lenne. Kik vagyunk mi, hogy úgy véljük: bepillanthatunk az Örökkévaló Isten „magánjellegű" titkaiba. A teljes Szentháromság egy örök Isten minket, embereket vizsgál és szólít meg, méghozzá teljes egységben, és mi nem idézhetjük magunk elé vizsgálódásunk tárgyaként az Istent. Mi csak gondolkodhatunk arról, hogy is van ez? Milyen kapcsolat fűzi az Atyát a Fiúhoz, és megfordítva: a Fiút az Atyához? Hol van ebben a kapcsolatban a Szentlélek szerepe?

Joseph Klausner - Jézus
A ​kötet Joseph Klausner legjelentősebb és leghíresebb műve, mely egyedülálló, mert szerzője elsőként írt zsidó tudósként héberül Jézusról és a kereszténység kialakulásáról a rabbinikus források felhasználásával. Részletesen végigkíséri Jézus életét, gyermekkorától egészen haláláig. A környezetrajz alapossága, a források és az irodalmi párhuzamok széleskörű felhasználása ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a kérdést új perspektívában lássuk, de ezen felül számos részletkérdésre (pl. az utolsó vacsorára és Jézus perének kérdésére) vet új fényt.

Böjte Csaba - Az ​igazgyöngy fájdalomból születik
Böjte ​Csaba: A Békás-szoros égbe nyúló sziklái az évmilliárdok alatt mennyi életet hordoztak, és hordoznak ma is alázattal! Felkerekedtem és tisztelettel meglátogattam őket bölcs tanításukat kérve. Néztem és láttam is, ahogyan itt-ott a kopár sziklákra felkapaszkodnak a zuzmók, nyomukban, mint zöld bársony kézfejek, ott vannak a mohatelepek, hogy az ellobbanó nyarak melegét önmagukban életre váltsák. Fejlődnek, növekedve bontakoznak, friss hegyi harmat itatja őket, a kopár sziklák között csendes életet élnek, lassan megöregednek, magukba roskadva földdé válnak. Halálukból egy kis maréknyi föld születik, melyből friss virágok bomlanak, szép zöld pázsit fent az ég és a föld között, ott virítanak a hatalmas sziklaormokon. Szélben lengő kis zöld pamacs, naiv remény, mely minden évben a tél markában visszahull a földbe, melyből léte vétetett, s melyet ellobbant létével gyarapít. Álltam és némán csodáltam azt a nyugodt, türelmes jóságot, mellyel e hatalmas szikla dajkálja az életet. Megértettem, hogy itt minden kis születés türelemből és halálból fakadt. Ki tudná megmondani, hogy hány ezer év és mennyi születés, pusztulás van egy kis fenyő sziklák közé ékelt tövét ölelő, porló földben? Előttem a hatalmas sziklabérc! Mennyi türelem, kitartás, széltől, lecsorgó esővíztől megvédett humusz kell egy kis erdőfolthoz, mely üde, zöld színével, mint egy palást hálásan borítja az oltárkő lankás vállait! Alázattal nézem a sziklán az erdőt, mint zarándok a mestert! A rohanó, kapkodó világban nyugodt helytállást szeretnék tanulni e hatalmas fával borított sziklabérctől! Megtanulni a ragyogó napsütésben, a fagyos hóesésben béketűréssel hordani az életet, befogadni a cseppnyi gyermekeket és dolgozni, hogy a szorgos évek szálfa sudár ifjakat formáljanak belőlük, hinni, hogy megtelepedve majd gyökeret eresztenek a lassan szülőfölddé nemesülő létemben. Jó dolog nézni a sziklát és a rajta ég felé törő sokszínű életet! A lépték lehet, hogy más, de a lényeg ugyanaz, s ez engem végtelen nyugalommal tölt el, jól van ez így! Évezredek peregnek, generációk jönnek-mennek, és a kopár sziklafal otthonná válik. Nézem az Oltárkőt, és hiszem, hogy Isten országa általam, belőlem is épül! Boldog vagyok, mert itthon maradtam, és létemmel e kis világ parányit gazdagodik! Nincs miért kapkodnom, hisz egyetlen dolgom van, csendben befogadni és hordozni szelíden az életet, míg vissza nem adhatom testemet az anyaföldnek, lelkemet a Teremtőnek! Karikó Éva: Csaba testvér füves könyve biztos kézzel vezet minket lelki utunkon. Üzeni, nem az a feladatunk, hogy érett korban is sihedert játsszunk, minden kornak a maga gyümölcsét szakítsuk le, találjuk meg a maga feladatát, örömét. A szenvedésről, a lélek koromsötét éjszakájáról vallja csak térden állva lehet beszélni, tudja, mint malomkő a búzát, mindannyiunkat megőrölnek, ez természetesen fáj, de életadó gabonává válhatunk, ha méltósággal viseljük el a megpróbáltatásokat. Tapasztalataiból merítve szól a halállal való szembenézésről, és az oda vezető út feladatairól, a segítés lehetőségeiről. Végül mesél arról, mi várhat ránk, mikor a földi ajtó bezárul mögöttünk, a hatalmas mennyei ablakról, az égi szurkolótáborról, az ajándékba kért ötven körömről, az örökélet tevékenységeiről... Mit is értsünk ez alatt? A könyvből kiderül. Van bátorságunk belevágni? A kötetet a szilágysomlyói református templom mennyezetkazettái (1717) díszítik. A kötetet Karikó Éva szerkesztette, a fotókat Váradi Levente készítette.

Raniero Cantalamessa - Engedelmesség
Valaki ​azt írta, hogy „ha ma probléma van az engedelmességgel, az nem a Szentlélekre való közvetlen, tanulékony figyelem terén jelentkezik, sőt erre éppen mindenki előszeretettel hivatkozik; a nehézséget a hierarchiának, az önmagát emberi módon kifejező törvénynek és tekintélynek való alávetettség jelenti”. Ez igaz. Viszont éppen azért kell az Istennek és az ő Lelkének való engedelmességhez visszatérve újrakezdenünk, hogy lehetővé és gyümölcsözővé váljon ez a látható törvénynek és tekintélynek való engedelmesség. A szerző olasz kapucinus szerzetespap.1934-ben született Colli del Trontóban. 1958-ban szentelték pappá. A svájci Friburgban teológiai, Milánóban klasszika-filológiai diplomát szerzett. A kora kereszténység történetének tanára, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője, 1975 és 1981 között a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja volt. 1979-ben felhagyott az egyetemi oktatással, hogy egészen az igehirdetésnek szentelhesse magát. 1980-tól a Pápai Ház szónoka. A világ minden tájára hívják beszédeket tartani. 2010-ben a magyar papi találkozó előadója volt Esztergomban.

Alejandro García-Durán - Chinchachoma ​Krisztusa
"A ​gyerekek, akik a kábítószer rabjaivá válnak, akik elhagyják a szülői otthont, akik prostituáltként próbálnak megélni, nem bűnösök, hanem áldozatok. Az utolsók a sorban, akiket segítenünk kell, hogy az első helyet foglalhassák el."

Sr. Bridget OCD - Tövisek ​a rózsán
Zene: ​Gusztáv Mahler 10. Szimfónia Bridget del Salvador nővér (Gunilla Edman) svéd származású, az evangélikus hitről áttért sarutlan kármelita szerzetesnő Dél-Afrikában él. Kötetünkben szereplő színdarabja elnyerte a "Kulturális-Művészeti Bizottság" által, a Szentév alkalmából meghirdetett drámapályázat első díját. A szerző 241, a világ minden tájáról származó versenyző közül bizonyult a legjobbnak.