A ​bölcselet története

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Lothrop Stoddard - Lázadás ​a civilizáció ellen
Stoddard ​amerikai író, tehát nem is a fáradt Európa, hanem a friss és bizakodó Amerika gyermeke, a Lázadás a civilizáció ellen című művében lehangoltan állapítja meg: Az emberek nem tudják követni a modern civilizációt jelen medrében, mert degenerálódnak. Könyörtelen igazság ez, hogy civilizációnkban romboló hajlamok lakoznak. Mi azt hisszük, hogy amint a civilizáció halad, úgy nő azoknak az embereknek a minősége is, akik építenek rajta. E világhírű mű tárgya az alsóbbrendű ember lázadása és romboló tevékenysége is, a társadalom és kultúra ellen. Következménye a felsőbbrendű ember hátérbe szorulása, majd teljes pusztulása és ezzel az emberiség degenerációja.

Oswald Spengler - Gép ​és ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamvas Béla - Scientia ​sacra
"Hamvas ​Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti... Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy "mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok."

Bogár László - Magyarország ​és a globalizáció
A ​könyv a magyar rendszerváltást és az európai integrációs folyamatot a megszokottnál kicsit szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazottan vizsgálja. Kiinduló feltételezése, hogy a western modernizáció planetárissá tágult hatalomszerkezete, amit általában globalizációként szokás említeni, univerzális civilizáció megkonstruálására készül. Tekintettel arra, hogy a "mainstream" narratíva e problémakör számos kritikus mozzanatát elfedi, a Nyugat e fenti stratégiája súlyos ontoszociális kihívásokkal terhes. A könyv hét fejezetben igyekszik kifejteni ezt a gondolati ívet.

Friedrich Wichtl - Világszabadkőművesség, ​világforradalom, világköztársaság
Évszázadok ​óta léteztek titkos társaságok, amelyek a keresztény társadalom felforgatására törekedtek. A ma is létező és ható legjelentősebb ilyen titkos társaság a több száz éves múltra visszatekintő szabadkőművesség, amely az elmúlt 200 évben a társadalmi változásokat és a történelem alakulását meghatározó erővé vált. A politikai királygyilkosságok, forradalmak, világháborúk, valamint a társadalom erkölcsi lezüllesztésének mélyén az alapos kutató elme mindig felleli a szabadkőművesség jelenlétét, mint a szükségtelen történelmi jelenségeket előidéző tényezőt. Az elmúlt évszázad és a jelen történései nyilvánvalóvá tették, hogy ez a sötét felforgató szervezet egy szűk kozmopolita zsidó értelmiség irányítása alatt áll. Szimbólumainak túlnyomó részét a zsidó hagyományokból merítette. Céljai és a már elért eredményeik kizárólag ezt az örökké panaszkodó és gyűlölködő népet szolgálja. Tevékenységét oly sikeresen leplezi, hogy a felügyeletes profán világ nagy része csupán nemes célokat szolgáló önzetlen társulatnak tekinti őket, miközben a "kötényes testvérek" a Világköztársaság megvalósításán szorgalmasan tovább dolgoznak. Az osztrák szerző számos világnyelven megjelent könyve szabadkőműves forrásokra támaszkodva ismerteti e titkos társaság kialakulását, szimbólumait, felépítését, módszereit és céljait. Számtalan dokumentált történelmi példány keresztül mutatja be a világ eseményeit formáló társaság tevékenységét a korai kezdetektől a húszas évekig, részletesen tárgyalja a szabadkőművesek szerepét az első világháború kirobbantásában és a kommunista mozgalomban, illetve forradalmakban. E jelentős munka fordítása már a 70-es években elkészült, de érthető okból csak most jelenhetett meg magyarul.

Julius Evola - A ​szexus metafizikája
Aki ​a Kámaszutra vagy az Illatos kert nyakatekert gyönyörtechnikáihoz hasonló lajstromot, esetleg enyhén boszorkányos, mégis szigorúan hagyománytisztelő erotikus továbbképzést remél, természetesen csalódni fog Julius Evola szexuális metafizikájában. De csalódni fog az is, aki pusztán a metafizikai rendszerek kristályos-légies szerkezetében vagy a vallástörténészi látnokiság, szintézisalkotás erejében gyönyörködne. Dilettantizmus és óvatos vajákosság? Szerelemfilozófiák, mitológiák, szem nem látta mágikus szövegek törmelékeiből összeeszkábált álfilozófia? Ultrakonzervatív javaslatok az emberiség „züllött” szexualitásának megreformálására, amelyek nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják az európai kultúra fölött időközben elröppent néhány ezer év új antropológiai, lélektani, szellemi gondjait? Vagy félreérthető, de hősies kísérlet elmélet és gyakorlat: a szerelem, a szeretkezés istenekhez közelítő szertartásainak, mágikus tudásának és a mindennapi élet profán szexualitásának összehangolására?Nem könnyű eldönteni, nem könnyű méltányosnak lenni: a kötet gyanús turmixát adja az emberen túli érzékiség hagyományainak, szabadságigényének és gyakorlatainak. (Amelyet a csapnivaló fordítás csak még zavarosabbá tesz.) Legalábbis vitatkozásra ingerel Giulio (Julius) Cesare Evola báró harcias tradicionalizmusa és válságelmélete: bennük az androgün szellemi egység visszaállításának vágya alig kordában tartható, fáradt aranykor-nosztalgiává oldódik. Elutasítjuk a parázna női érzékiséget istenítő, sztriptízkultúrába torkolló „modern” világot, hirdeti, mert a női elem csöndes fölénye a szent Erósz bukásához vezetett. A nő vámpír, aki elszívja a férfi metafizikus életminőségét, s legfeljebb eszköz lehet – ha kellően uraljuk – a természetfeletti megvilágosodás eksztázisában. Evola ennek szellemében mellesleg megalkotja a nő (és a férfi) elképesztően vaskalapos, schopenhaueri–weiningeri nyomdokokon „haladó”, mitologikus nemi karakterológiáját is.A szexus metafizikája felületesen enciklopédikus mű: kénye-kedve szerint válogat az erotika és szerelem szertartásaiból; ugyanakkor csöndesen áthatja a nőuralomtól való félelem. Érzékiséggel elérhető természetfeletti paradicsomától pedig, amelyet a rideg, ésszerű és gyakorlatias elvontság, az antihumanizmus és a tengernyi poros fóliáns szagát árasztó levegő eszménye ural, mindenkit őrizzenek az istenek.

Oswald Spengler - Válságok ​árnyékában
A ​kötetbe foglalt írások - Poroszság és szocializmus, Az ember és a technika, A döntés évei - 1919 és 1933 között láttak napvilágot, olyan időszakban, mely Németország történelmének egyik legválságosabb szakaszát jelenti. A kort, amelybe beleszületik, egyetlen szerző sem választhatja meg: azzal kell együtt élnie. Spengler nagy visszhangot kiváltott kötetei jól illusztrálják azt a megváltozott szemléleti beállítódást is, hogy a filozófus a maga műveit nem a többi filozófus számára kívánja írni elsősorban, hanem kísérletet tesz a szélesebb olvasóközönség megszólítására. A jelzett írások több szempontból is figyelemre méltóak. Szerzőjük kilép a tiszta történetfilozófia világából, és korának társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális alapproblémáival is szembenéz. E szembenézés azonban nem azonos a szimpla aktualitásban való feloldódással, jóval több ennél. Korának történéseit Spengler ugyanis egyre táguló történelmi összefüggésekbe illeszti. A történeti tendenciákkal való számvetés nemcsak a múltra vonatkozik, hanem többnyire a jövő felé is tekint - vagyis jellemző ismérve ennek a számvetésnek az olykor próféciaszerű vonásokat is tartalmazó prognózis.

Alfredo Oriani - Az ​eszmék forradalma
A ​nemzeti és jobboldali gondolkodás egyik korai olasz prófétájának gyönyörű tacitusi stílusú, világhírű műve felemelően tiszta, egészséges gondolatai a nemzeti feltámadást, és egy mély erkölcsi megtisztulást hirdetnek napjaink eszmei és erkölcsi káoszában.

Németh László - A ​minőség forradalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Oswald Spengler - Ember ​és gép
OSWALD ​SPENGLER az elmult világháború után, a frissen kötött béke reménykedő éveiben belekiáltotta a világba az intő szózatot: csak a kezdetén vagyunk a nagy katasztrófáknak, új háborúk következnek és ezek még borzalmasabbak lesznek, mint az úgynevezett világháború. Kimondotta azt is, hogy az európai ember önmaga fogja lerombolni kultúrájának büszke alkotásait, hogy egy új barbarizmus korszakába léptünk, amely az európai műveltség bukásával, a Nyugat alkonyával egyértelmű. Az új világégés kellős közepén nem akarjuk eldönteni, igaza volt-e Spenglernek vagy sem, vájjon csupán a háborúvesztés pesszimista prófétája szólt-e belőle vagy a világtörténelem egyik legnagyobb bölcselője értelmezte-e helyesen korunkat. Bizonyos azonban: az európai kultúra fenyegető veszélyeit őnála jobban senki nem ismerte fel. Meglátta a technika csodálatos haladásában rejlő veszedelmet is. Mi lesz, - kérdezte - ha egyszer az ember a természet legyőzésére szánt tökéletes fegyvereit nem az építés, gyógyítás és gyarapodás érdekében használja, hanem önmaga ellen fordítja, hogy romboljon és pusztítson. Ugyanaz a technika, amely az európai kultúrát oly csodálatosan felépítette, lesz majd a nyugati civilizáció igazi sírásója. - Ez a tanulmány EMBER ÉS GÉP mintegy összefoglalása, betetőzése Spengler nagy művének, amely »A Nyugat alkonya« címem jelenik meg magyar fordításban.

Padányi Viktor - Egyetlen ​menekvés
"Kossuth ​Lajos óta nem akadt se magyar, se európai író, aki olyan éles logikával, váteszi meglátással kérlelhetetlen tárgyilagossággal tárta volna a világ elé a Versailles-ben és Jaltában Európára szabadított szláv-veszély brutalitását, nagyságát, annak beláthatatlan végzetes következményeit és mutatott volna rá a történelmi erők diktálta egyetlen, eredményes elhárítására - az " európai" Európa sürgős és elengedhetetlen restaurálására -, mint ő. Ebben a teljes szellemi és erkölcsi fertőben fuldokló, hitszegő és áruló, gyáva és megalkuvó, csak a mának élő és anyagi, testi élvezeteket hajhászó, világbékéről és világkormányról ábrándozó, koegzisztenciás világban lehet a szerző egyes megállapításaival vitatkozni, de magát a tényt, - a szláv veszélyt - és annak elhárítására megjelölt módot - az "európai" Európa történelmi szükségszerűség követelte restaurálását - megcáfolni, vagy letagadni nem lehet. Mert itt nemcsak arról van szó, hogy a két Európa-idegen nagyhatalom által tervszerűen és tudatosan lerombolt "európai" Európa visszanyeri-e az őt megillető hatalom-politikai súlyát és tekintélyét, vagy sem, hanem sokkal többről, magának a fehér fajnak puszta létéről, vagy nemlétéről és közel kétezer esztendős keresztény kultúrájának fennmaradásáról, vagy pusztulásáról."

Shlomo Sand - Hogyan ​alkották meg a zsidó népet?
A ​„mítoszromboló”, a legjobb történelmi szakkönyv francia díját elnyerő szerzőről Tony Judt, a neves történész így nyilatkozik: „…az egyedülálló és kivételes sorsú – elűzött, elszigetelt, vándorló, majd végül jogos földjére hazatérő – nép elfogadhatatlan mítosza helyett a zsidóság történetének új olvasatát tárja elénk, amely meggyőzően illeszkedik az egész emberiség történelmébe. Lelepleződik a – más népekéhez hasonlóan – öncélú és nagyrészt kitalált zsidó múlt, amely oly sok konfliktust eredményezett a jelenben. Mindenkinek, aki érdeklődik a Közel-Kelet iránt, el kell olvasnia ezt a könyvet.”

Kuthy Lajos - Hazai ​rejtelmek
A ​Hazai rejtelmek körülbelül a legjobb munkája Kuthynak. Nem közönséges tehetség lép ki elénk e könyvből. Mély megfigyelője a természetnek és páratlan leíró. A nyelve dagályos ugyan s emlékeztet valamely gazdag ősterületre, hol buján nő fű, dudva, virág s melyet szinte járhatatlanná fonnak az indák. A dialogok nem természetesek, az emberek se hús se vér; «csinálmány» ez mind, de mekkora erővel és tehetséggel!

Molnár Tamás - Az ​egyház
A ​XXI. századtól sokat várnak katolikus körökben, ám nyilvánvaló, hogy nem minden hívő várja ugyanazt. Szekularizált társadalmunkban naponta tapasztalhatjuk a keresztény értékek devalválódását, s ez sokakban számos kérdést vethet fel: Vajon mi az oka annak, hogy a liberális társadalomban az Egyház szerepe csaknem észrevehetetlenné vált? Miért tűnik Róma vesztesnek az Egyház és az állam szétválasztása kapcsán? Miért nem sikerült a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseit maradéktalanul megvalósítani? Molnár Tamás – nemzetközileg elismert filozófus és politológus számos magyar nyelven is megjelent mű szerzője – szokatlan őszinteséggel, ugyanakkor a keresztény értékek iránti szigorú elkötelezettséggel vázolja fel az ezredvég aggasztó tendenciáinak társadalmi és történelmi gyökereit. Vajon létezik megoldás egy olyan korban, amelyben az ember „kimerült és lélektelen, s mérhetetlen őrültségében elutasítja a Kezet, amelybe százmilliók helyezik aggodalmaikat, meggyötört lelküket, megsebzett életüket és reményeiket”? A szerző szerint létezik! „A pokolba vezető út még visszakanyarodhat…” Molnár Tamás jelen munkája eredetileg angolul jelent meg. Lukácsi Huba fordította magyarra.

Wichtl Frigyes - Szabadkőműves ​gyilkosságok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér M. Jenő - Középkori ​magyar inkvizíció
Az ​1945-től haláláig (1978) hazájától távol élni kényszerült szerző kötete hiánypótló mű, amely nemcsak lebilincselően érdekes, de nagyon tanulságos is, mivel egy fénycsóvát vet arra, hogyan emésztődtek el nagy értékű, ősi kincseink, forrásaink, miközben maga a magyarság egy része is széjjelszóródott a világban. De tanulságos ez a könyv azért is, mert tetten érhetjük benne és általa a hivatalos tudomány nem ritkán alkalmazott módszerét, amikor valakit vagy úgy szorítanak félre, hogy aláássák a hitelét, vagy úgy, hogy egyszerűen agyonhallgatják. Vagy együtt mindkettőt. Fehér Mátyás Jenő jelen kötetének gerincét az általa Kassai kódexnek nevezett, eredetijében elveszett forrásmunka alkotja, amelynek a Liber Inquisitorum c. része 289 perjegyzőkönyvét tartalmazta, amelyből 83 magyar mágusok (táltosok) ellen lefolytatott vizsgálatokról szól. A jegyzőkönyvek 1227-1498 közötti időszakban készültek. "Nyolcvanhárom per anyaga elegendő az egész ősmagyar hitvilág rekonstruálására, ... de akár forradalmasíthatja is a tudomány eddigi álláspontját." (Schram F.) Sajnos, nemcsak az őseredeti latin szövegek vesztek el, hanem a róluk készített későközépkori kivonatolt másolatok is kallódnak valahol, ha még megvannak (bár 1944-ben fényképfelvételek is készültek róluk!). A kötet először 1968-ban látott napvilágot Argentínában s könyvritkaság lett. A mostani kiadáshoz Bakay Kornél írt előszót.

Hamvas Béla - Silentium ​/ Titkos jegyzőkönyv / Unicornis
"E ​könyvnek sokáig azt a címet akartam adni, hogy a Hallgatás Őre. Úgy gondoltam, hogy az ismeretlen határán, a sötétség és a fény között, a titkok országának kapujában álló őrről szól. A misztikus szó iránt bizalmatlan vagyok, és annak csak a misztérium kedvéért bocsátok meg. De a könyv éppen a misztériumról szól, a meghatározhatatlanról, vagyis arról, ami az egyetlen valóság és az egyetlen tapasztalható. Végül az Unicornis címet választottam. Az Unicornis az egyszarvú állat. A két szarv a két szem, a két kéz, a két nem, a kettősség, a két here, a két méhkamra jele. Az egy szarv a homlokszem, az egy, a lingam, a joni, a szív, az androgün. Az egyszarvú a szent erdőben a szürracionális állat. Kínában Ki-linnek hívták. Kung-ce anyjának, mielőtt fia megszületett, álmában megjelent. Az első egyszarvú a föld középpontjából ugrott ki. Elevenen alig látták. Tyanai Apolloniusról mondják, hogy egyszer találkozott vele. Mózes azt írja: Az Úr kivitte őket Egyiptomból, olyan az ő ereje, mint az egyszarvúé. Az egy a megismételhetetlen. Egyszer van. Egyetlenegyszer. Először és utoljára. Megfoghatatlan és meghatározhatatlan. A misztérium. A hallgatás őre a néma szent erdőben élő hangtalan egyszarvú, a tilalmak küszöbén, az utolsó lény, a lét legvégső alakja, az Egy. De hiába egy és egyetlen. Ha vele vagy, tudod, hogy ez az egy az egész és az egyetlen, a minden. Hiába van először és utoljára. Mindig volt és van és lesz. És hiába megfoghatatlan. Ő az egyetlen megfogható, ő a valóság, a realitás, a tapasztalat és a konkrétum, és ami rajta kívül van, az káprázat. Hiába ő a misztérium, ez a misztérium van bennem és benned, és ez vesz bennünket körül, és ez az, amit megérintünk, s amit megeszünk s amit látunk és orrunkkal beszívunk, s hiába titok, ez az, amit mindenki tud, és hiába tilalom, ez az, amiből vagyunk. Ez az egyszarvú. Az egyszarvúval találkozni lehet a városok utcáin, s akkor a sorsdaimón arcát viseli. Ilyenkor az ember nyakában ül, kezében korbács, és az embert űzi. Az emberek az utcán azért rohannak, mert ő hajtja őket. Találkozni lehet vele gyermekek, leányok, szentek arcán, akkor ő az angyal. Ilyenkor az embert kezénél fogva vezeti szelíden. Amikor az ember a földet elhagyja, a lélek vezetője lesz, elöl megy, és az utat mutatja. Egy szarva világít, mint a csillag. Vannak lelkek, akik felülnek reá, s az egyszarvú viszi őket hátán, a túlvilág birodalmain át, erdőkön, hegyeken, folyókon át, szarva egyre jobban és jobban ragyog, előre mered a térbe, és az utat mutatja."

Herman Ottó - Halászélet, ​pásztorkodás
Herman ​Ottót egyik kortársa az utolsó magyar polihisztornak nevezte. Valóban több tudományággal foglalkozott: rovartannal, madártannal, embertannal, régészettel, történelemmel, nyelvészettel. Az utókor elsősorban néprajzkutatóként tartja számon, de néprajzi munkái sok szállal kapcsolódnak a fenti területekhez. Kötetünk szemelvényei csak a néprajzkutató Hermant mutatják be, aki szepesi német szülőktől szlovák környezetben született, az iskolában tanult meg magyarul, mégis oly tiszta, veretes, ízes magyarsággal írta le gondolatait, hogy az máig is példája lehet az ismeretterjesztő irodalomnak. Tanulmányait mindig maga illusztrálta. Kötetünk szemelvényeinek a megértését és 135 Herman-rajz segíti.˝

Herman Ottó - A ​magyar halászat könyve I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.