|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Sütő András - Három dráma
Szerző három drámát nyújt át kellő tisztelettel a kegyes-kegyetlen olvasónak is, miután a színházi nézőközönség meggyőzte őt arról, hogy fáradozása talán nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha némelyek szerint a világról, emberi létünkről immár csak ironikusan, szatirikusan vagy éppenséggel kiábrándultan lehet valamit mondani. E kötet szerzője nem tekinti jogosnak - és indokoltnak - a kinyilatkoztatást, miszerint erről vagy amarról csak így vagy amúgy lehet már szólani. Esztétikákon innen és túl az írói megnyilatkozásnak örök meghatározója marad a kényszer, az egyetlen ihlető Múzsa, amelynek ölelő karjait rég elfelejtettük, mert régen nem ringat már, hanem fojtogat inkább költőt és drámaírót egyaránt a század konfliktusaival.
Három dráma: az emberi történelemnek három pillanatából, a múltból felidézve, az egyetlen lehetséges látószög alapján, amely a jelené, hisz tulajdonosai vagyunk minden idegszálunkkal. Ilyenformán a történelembe és mitológiába költözöttek - a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva - olyan szem sugarán vonulnak keresztül, amely óhatatlanul rájuk veti a jelen tapasztalatainak fényét-árnyékát. Viszonzásképpen ezt teszik maguk is, annak igazolásképpen, hogy a múlt, a Megtörtént: bennünk lakozik, amiként mi is táplálékai vagyunk az étvágytalansággal sosem vádolható jövendőnek. E hármas egységben élve a már említett kényszer parancsára vizsgáljuk magunkba a történelmet s lehetséges útjainkat a történelemben. Mert végül is az a fontos: hátunkon a múltnak terheivel merre tartunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a reménység jelei?
Weöres Sándor - Színjátékok
Weöres Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Az életmű sorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiá-tól az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulat, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.
Háy János - A Senák
"(...) Engem lenyűgöz az a kíméletlen őszinteség és következetesség, amellyel Háy vállalja azt a nyers, földszagú világot, ahonnan jött, s megragad az a rövid megszólalásokra vágott, konkrét, száraz közlésekre, néha nyomdafestéket nem tűrő kifakadásokra épülő, sokszor abszurd humorral átitatott dialógustechnika, amellyel szereplőit, helyzetet és szövegeit mégis a költészet és a filozófia szféráiba képes emelni. Külön öröm számomra, hogy tetralógiája harmadik darabját (a negyedik a még csak kéziratban létező A Putyubácsi fia) a Nemzeti Színház kitűnő társulatának tagjaival, ideális szereposztásban állíthatom színre." (Balikó Tamás)
Mész Lászlóné - Pirandello, Brecht
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hubay Miklós - A dráma sorsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bécsy Tamás - "E kor nekünk szülőnk és megölőnk"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Molnár Ferenc - Liliom / Az üvegcipő / Játék a kastélyban
A kötet Molnár Ferenc három írását tartalmazza:
- Liliom
- Az üvegcipő
- Játék a kastélyban
Mész Lászlóné - Mai magyar drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kertész Ákos - Kasparek
Új könyvéről mondja az író:
"Öt nagy regényt szeretnék megírni - így gondoltam valamikor, kezdő íróként -, a többi csak tréning. Aztán megtanultam, hogy a művészet, mint annyi másban, sajnos ebben is hasonlít a sporthoz: az edzés magánügy. Nincs ujjgyakorlat és nincs tollpróba, nincs kis kompozíció és nincs nagy kompozíció; és mindegy, hogy novella vagy nagyregény, elbeszélés, színmű vagy forgatókönyv, mikor az író kapcsolatba kerül az olvasóval, tágabb értelemben a közönséggel, akkor nincs mentség, az vérre megy. És nincs könnyű műfaj sem: a komédia semmivel sem vidámabb dolog, mint a tragédia, mert az a tragédia fonákja. A kisszerűben, a nevetségesben mindig van valami szomorú és lehangoló, míg a nagy formátumú hősök sorsa fölemel. De mit tegyek, ha nagy formátumú hősökkel mostanában nem találkozom? Az írónak az a dolga, hogy fölmutassa, amit tapasztalt, beszámoljon arró, amit tud. És nemcsak hitelesen; ez kevés. Őszintén, mert ez a legtöbb, amit az író tehet.
Még egy információval is tartozom az olvasónak. A kötetben közölt Özvegyek című drámámat két változatban írtam meg. A második, amit a József Attila Színház Berényi Gábor rendezésében mutatott be, hitem szerint jobb színház. Az itt közölt első változat viszont talán - jobb irodalom."
Fejes Endre - Mocorgó
Ifjabb Makics József. Józsefvárosi proli. Élt harmincöt évet. Meghalt a Bakáts téren 1956 októberében, de nem hősként - véletlenül. Egyetlen vágya, hogy sátrat nyithasson a Teleki téren, de mindig mások döntenek helyette. Ledarálja a szegénység, az apja, a szerelem, a háború: telnek az évek és elfogy az ereje. Pályát tévesztett, félkész, egész életét félreismerő ember. Mint mi is annyian.
Sarkadi Imre - Oszlopos Simeon / Elveszett paradicsom / A gyáva
A kötet tartalma: Oszlopos Simeon avagy: lássuk uramisten, mire megyünk ketten (Dráma három felvonásban) (1960); Elveszett paradicsom (Dráma két felvonásban) (1961); A gyáva (Kisregény) (1961).
Ismeretlen szerző - Orosz népi posta
Oroszországnak, ennek az izgalmas, viharos gyorsasággal átalakuló, a szovjet múlt számos maradványát még magán viselő, egyszerre hihetetlen szociális gondokkal küzdő és a fogyasztói társadalom jó hét évtizeden át tiltott élvezeteiben dőzsölő országnak a drámairodalma is zavarba ejtően sokszínű. A hagyományőrzés - legfőképpen a csehovi dramaturgia kreatív újraértelmezése - éppúgy megtalálható itt, mint a legkülönfélébb színpadi kísérletezések, a színpadi nyelv radikális megújítása, a provokáció, a sokkolás, a testiség nyílt színrevitele. Kötetünkben az oroszországi színházi élet olyan szerzőinek egy-egy darabját mutatjuk be, akiknek a neve - a szórványos magyarországi előadások nyomán - nálunk is kezd ismertté válni.
___Borisz Akunyin darabja (akit a magyar olvasók detektívregényei alapján ismerhetnek) Csehov _Sirály_-ának zárójelenetével indul, s értelmezésében a csehovi hősök lelkileg sérült mániákusok, ami a csehovi drámaiság és a bűnügyi elbeszélés ötvözetét fekete komédiává változtatja.
___Nyina Szadur _A csodálatos öregasszony_ című darabja az orosz irodalomban oly hangsúlyos Gonosz alakját parodizálja, s ugyanakkor a mindennapok realitását is megkérdőjelezi.
___Oleg Bogajev _Orosz népi postá_-ja egy beteg, magányos öregember kesernyés levéldrámája, amely a szovjet korszak után beköszöntő vadkapitalista időszak általános kiábrándulás-érzését fogalmazza meg.
___Jevgenyij Griskovec _A város_ című drámája öt dialógusban ábrázolja egy kiürült házasságban élő férfi mindennapjait, vívódását, abszurd menekülésvágyát.
___Vaszilij Szigarjov _Gyurmá_-ja brutális nyelven szól a posztszovjet nagyváros kegyetlen - perverzitással, agresszióval, alkoholizmussal teli - mindennapjairól.
___Mihail Ugarov az _Ilja Iljics halálá_-ban részint napjainkra is vonatkoztatható, részint általános filozófiai érvényű kontextusba helyezi Ivan Goncsarov _Oblomov_ című regényének főhősét.
Térey János - A Nibelung-lakópark
Térey János nagy ívű verses drámatrilógiája, az életmű egyik mérföldköve, 2004-ben jelent meg, azóta emlékezetes színházi előadás és ennek nyomán film is készült belőle a Krétakör társulatával, Mundruczó Kornél rendezésében. A drámai költemény második kiadása tizenhét év után a szerző életműsorozatában lát napvilágot.
"Térey, akinek közvetett, ám roppant intenzív tapasztalatai vannak a XX. század kataklizmáiról, az ezredvég történéseinek pedig szemlélő tanúja, szintén mitikus területre, az EU szívébe (Rajna-Wormsba, mely tulajdonképp Majna-Frankfurt) vezeti el a magyar olvasót, és e mitikus tájban az úgynevezett "vállalkozói szféra" csúcsfigurái maguk is mítoszhősökké stilizálódnak fel. Ez a mítosz azonban a mi korszakunkról, a jelenkori hatalmi struktúrákról és döntéshozatali mechanizmusokról szól, a Lakópark és a Toronyház mítosza" - írta a kötetről Márton László.
A tompa moraj már az összeomlás
Előjele volt... Aztán jött a szélvész:
A végrobajlás légörvényt kavart;
Rengett a föld, acél, üveg csörömpölt,
A por mindent, de mindent elborított,
És aztán síri csönd lett.
Valahányan,
Akik csak ott álltak a közelemben,
Azt kérdezték: "Mi van itt? mi van itt?"
Mondtam nekik, hogy a pokol van itt.
Ismeretlen szerző - A magyar dráma antológiája I-II.
A magyar költészet és novellisztika után elkészült drámairodalmunk áttekintő válogatása is. Harmincnégy dráma szövege olvasható a két kötetben: több mint négy évszázad legjava a műfajban, Bornemissza Pétertől és Balassi Bálinttól Weöres Sándorig és Örkény Istvánig, egyfelvonásostól a drámai költeményig, világsikerektől a méltatlanul elfeledett értékekig. Nem titkoltan azzal a szándékkal adja most közre őket az Osiris Kiadó, hogy megcáfoljuk a műfaj hazai szegényességéről szóló vélekedéseket, bővítsük az olvasói drámakínálatot, és gazdagítsuk az - úgymond - biztonsági műsorpolitikára alapozó színházi műsort. Ezek a szövegek szerves, elidegeníthetetlen részét alkotják kulturális örökségünknek, hiszen amint azt utószavában a kötetek válogatója és sajtó alá rendezője, Kerényi Ferenc írja: "A magyar dráma fejlődéstörténete - eredményeivel, problémáival egyetemben - pontos és méltó tükörképe nemzeti önismeretünknek és a világban elfoglalt helyünknek."
A két kötet az alábbi műveket tartalmazza:
I. kötet:
Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából
Balassi Bálint: Szép magyar komédia
Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak
Katona József: Bánk bán
Kisfaludy Károly: A kérők
Kisfaludy Károly: Három egyszerre
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Czakó Zsigmond: Leona
Szigligeti Ede: Liliomfi
Madách Imre: Az ember tragédiája
Tóth Ede: A falu rossza
Csiky Gergely: Buborékok
Bródy Sándor: Királyidellek: Mátyás király házasít; Lajos király válik; A fejedelem
Herczeg Ferenc: Bizánc
Bródy Sándor: A tanítónő
II. kötet:
Molnár Ferenc: Liliom
Lengyel Menyhért: Tájfun
Füst Milán: Boldogtalanok
Szomory Dezső: II. József császár
Szép Ernő: Május
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Déry Tibor: Az óriascsecsemő
Németh László: Bodnárné
Tamási Áron: Énekes madár
Heltai Jenő: A néma levente
Móricz Zsigmond: Úri muri
Németh László: Széchenyi
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon
Örkény István: Tóték
Örkény István: Pisti a vérzivatarban
Arthur Miller - Drámák
A jelentős művészi teljesítmény egyik lényeges meghatározó tulajdonsága - írja Vajda Miklós Miller munkásságáról -, hogy benne az egyes művek, minden témabeli vagy formai eltérés és idegenség ellenére is, közös jegyeket hordozva egy irányba mutatnak. Valamiféle vaskövetkezetesség nyílt vagy rejtett működése folytán a valóság mintha számtalan arca közül mindig ugyanazzal fordult volna a művész felé. Témakör és stílusjegyek, művészi technika és életrajzi vonatkozások lehántható rétege mögött ott rejtőzik a művekben egy közös mag, egy írói alkat és egyéniség összetéveszthetetlen bélyege.
Arthur Miller drámaírói teljesítménye is ilyenfajta következetességet hordoz magában, a darabok mindegyikében ott rejlik egy közös mag, az élet szemléletének bizonyos meghatározható, sajátos módja. A témában és a témák dramaturgiai kezelésében oly különböző darabokat legmélyebben és ezért legerősebben írójuk morális szenvedélye kapcsolja egymáshoz. Kivétel nélkül valamennyi darab egyfajta morális elkötelezettségből íródott, egy olyan fölfogás és írói alkat találkozásából, amely az élet sarkalatos erkölcsi dilemmáinak megmutatását nem egyszerűen színpadilag hatásosan kiaknázható írói lehetőségnek, hanem parancsnak, az író közösségi feladatának tartja.
Miller szerint "a tettek következményei éppoly valóságosak, mint maguk a tettek, mégis, ezzel ritkán számolunk, amikor a cselekedetet elhatározzuk, sőt még reményünk sincs arra, hogy teljes mértékben számításba vehessük, hiszen a következményekről csak részleges tudomásunk lehet". Miller tulajdonképpen minden darabjában tetteket szembesít következményeikkel, erkölcsi alapon. A téma természete szerint a dráma vagy az idő hosszmetszetében, vagyis logikai, okozati sorrendben mutatja be a folyamatot a döntéstől a tetten át a következményekig (A salemi boszorkányok, Pillantás a hídról, Közjáték Vichyben), vagy a következmény szemszögéből visszanézve tárul föl teljes jelentésében, indítékaival a tett (Édes fiaim, Alku), néha pedig a kétféle módszer sajátságosan egybemosódik (Az ügynök halála, A bűnbeesés után).
Jeffrey Eugenides - Öngyilkos szüzek
Öt lánytestvér, öt rejtélyes, megmagyarázhatatlan öngyilkosság. Pedig a lányok szépek voltak, és még annyi minden állt előttük. Miért pazarolták el feleslegesen az életüket? Miért választották az élet helyett a halált? Mi volt az igazi ok? Korszellem? Predesztináció? A szigorú szülők, akik mindenben a fertőzést látva az egészségeset is elpusztították? A szerző feszült légkörű regényében a lélek sötét zugai tárulnak az olvasó elé, elfojtott vágyak, eltorzult emberi viszonyok, melyek tragédiát szülnek. A 70-es évek amerikai kisvárosában játszódó történet egyszerre hátborzongató, kísérteties, humoros, lebilincselő és összességében mélyen emberi.
Ismeretlen szerző - 77 híres dráma
65 magyar és külföldi író 77 nagy sikerű drámájának bő kivonata és összefogott méltatása ez a kötet. Az Oreszteia, az Élektra, az Antigoné, A hetvenkedő katona, a Doktor Faustus, a Cid, a Két úr szolgája, a Bölcs Náthán, a Cyrano, a Don Carlos, a Bánk bán, a Godot, A kék madár, a Becket éppúgy fellapozható benne, mint a Vérnász, A szecsuálni jólélek, a Marat, az Operett, a Bösendorfer, az Isten, császár, paraszt, a Taifun és más időtálló színművek színházi estet idéző tartalomleírása.
A drámaismertetéseket olyan neves irodalmárok írták, mint Balassa Anna, Berkes Erzsébet, Bolonyai Gábor, Csűrös Miklós, Dani Tivadar, Dornbach Mária, Földes Anna, Fried Ilona, Hurtony Zsuzsa, Kapitánffy István, Karkovány Judit, Komáromi Gabriella, Mihályi Gábor, N. Horváth Béla, Rigó Béla, Stark Ferenc, Szathmáry Éva, Szentmihályi Szabó Péter, Szepessy Tibor, Szoboszlai Margit, Tarján Tamás, Tótfalusi István, Varjas Endre, Vasy Géza, Zappe László, Zoltai Dénes.
Wass Albert - A funtineli boszorkány
Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.
Karinthy Ferenc - Hét játék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó Magda - Für Elise
Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is.
Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból.
Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.
