Huszárok, ​előre! Magyar ​sereglovasság a II. világháborúban

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A ​Waffen-SS Magyarországon
E ​könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Russell Hart - Stephen Hart - A ​Waffen-SS fegyverei és harceljárásai
A ​II. világháború leghatékonyabb katonai alakulataként számon tartott Waffen-SS sikereit nagyrészt kiváló fegyverzetének köszönhette. Az eddig megjelent művektől eltérően, ez a könyv részletesen bemutatja a hitleri elit alakulat fegyvereit, és számos leírással illusztrálja azok harctéri alkalmazását. _A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai_ részletes leírások, képek és oldalnézetí rajzok segítségével vezeti be az olvasót a halálfejes jelvényt viselő katonák fegyvereinek világába. A fegyverek ismertetésen túl a 8,8 cm-es Pak 43-as harci alkalmazásáról éppúgy olvashatunk, mint Remi Schrijnen hostettérol, aki egymaga hét ellenséges harckocsit semmisített meg Pak 40-es lövegével. A Waffen-SS elit alakulatai nevének említésekor főleg az általuk használt páncélosokra gondolunk. Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy a nagy csatákban híressé vált Pz III-as, Pz IV-es, Párduc, Tigris és Királytigris bemutatása mellett megismertesse az olvasót a németek által a II. világháborúban alkalmazott páncélosharcászattal. Dr. Stephen Hart a sandhurstí Királyi Katonai Akadémia tanszékvezető docense főleg a II. világháborús angol hadsereg történetével foglalkozik. Kiemelt kutatási területe a normandiai hadjárat. Dr. Russel Hart az Ohio Állami Egyetem történelmi tanszékének vezető docense. Kutatási területe a német és angol hadsereg II. világháborús története.

Vermes László - Sólymok ​szárnyán
A ​kötetben az egykori közelfelderítő pilóta, Vermes László visszaemlékezéseit olvashatjuk. A második világháború sorsfordító eseményeit ezúttal az ő szubjektív élményein keresztül éljük újra. A történet nyomon követi a szerző háborús éveit, a kadétiskolától a veszélyes bevetésekig, melyeken már mint harcedzett pilóta vett részt. Felidézi Vermes László fogságba esésének regénybe illó, torokszorító körülményeit, majd a kiszabadulás és hazajutás felemelő pillanatait. A kötet tanulságul szolgál a későbbi nemzedékek számára, és emléket állít a hősiesen helytálló bajtársaknak.

Hans Poeppel - W.-K. Prinz von Preussen - A ​Wehrmacht katonái
A ​Wehrmacht bűneirol rendezett kiállítással Németországban elérte mélypontját az a közvélemény és számos történész által is képviselt irányzat, mely szerint a Wehrmacht a német történelem legnagyobb gyilkoló bandája volt. E kötet szerkesztői és szerzői arra a nem könnyű feladatra vállalkoztak, hogy rámutassanak az igazságra és a nyilvánosság elé tárják a Wehrmacht valódi arcát, nem leplezve a tagadhatatlan bunöket, de kiemelve azokat a mozzanatokat is, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Wehrmachtról maguk az ellenfelek is tisztelettel szóltak.A Wehrmacht katonái című könyv sok oldalról járja körül e híres-hírhedt hadsereg történetét. Aki érdeklődik a téma iránt, és emellett az összetett igazság megismeréséhez is közelebb akar kerülni, illetve kész arra, hogy elgondolkodjon olyan dolgokról, amelyekről korábban mást olvasott, a megfelelő könyvet tarja kezében.

Pokorny Hermann - Emlékeim ​- A láthatatlan hírszerző
A ​morva származású Pokorny Hermann 15 évesen került a K.u.K. hadsereg bécsi hadapród iskolájába; az I. világháború idején Mackensen hadsereg-parancsnokságán volt rádiólehallgató tiszt; 1917-ben tagja volt az oroszokkal Breszt-Litovszkban tárgyaló fegyverszüneti delegációnak; Trianon után hamar a honvéd vezérkarhoz vezényelték, innét ívelt föl katonai pályája egészen 1935-ös, méltatlanul korán történt nyugdíjazásáig. (Maga Gömbös Gyula miniszterelnök közölte vele, azért kell nyugdíjba vonulnia, mert a hadsereg átszervezése után a nem magyar származású tábornok nem maradhat a vezérkarban, Pokorny pedig még a nevét sem volt hajlandó magyarosítani.) Ezután katonapolitikai, hadtörténeti tanulmányokat írt, majd 1944/45 fordulóján „reaktiválta magát”, azaz átállt a szovjetekhez, hogy egy fölállítandó fegyveres alakulat segítségével gyorsítsa Magyarországnak a nyilas uralom alóli fölszabadítását. 1945 és 1949 között, végleges nyugdíjazásáig a Külügyminisztériumban dolgozott. Hosszú katonai pályafutása és hírszerző szolgálata alatt nagy műveltségű, elméletileg igen képzett főtiszt, majd tábornok vált belőle, aki történelmi távlatban tudta szemlélni hazánk és Európa sorsát, 20. századi küzdelmeit – erről tanúskodik pl. a kötet Mellékletei sorában olvasható, az 1930-as években írott Ha 1918-ban győztünk volna című dolgozata. Trianon után Pokorny szervezte meg a honvéd vezérkar „X” jelű (rejtjelező) osztályát, ide vágó emlékei szinte unikumnak számítanak a magyar hadtörténeti irodalomban. Az 1958-ban papírra vetett Emlékeim egy furcsa, derékba tört katonai pályafutás krónikája, részletgazdag rajza, miközben hiteles tükre a 20. század első fele magyar hadtörténetének. A jegyzetekkel, mellékletekkel, dokumentummásolatokkal, archív fényképekkel kiegészített memoár – hadtörténeti gyűjteményekben helyezendő el.

Szmetana György - „...talán ​még öt perc az élet...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ferwagner Péter Ákos - A ​második világháború történelmi atlasza
A ​második világháború történetét már sokan sokféleképpen megírták. Az események iránt érdeklődő olvasónak éppen ezért hihetetlen gazdag szakirodalom áll rendelkezésére, amelyben a háború legkülönbözőbb vonatkozásairól találhat könyveket, szakcikkeket, tanulmányokat. Ez alkalommal arra teszünk kísérletet, hogy a hadtörténeti eseményeket nyomon követve térképeken adjuk vissza az emberiség történetének legvéresebb fegyveres konfliktusát.

Thomas Sakmyster - Admirális ​fehér lovon
„Horthy ​Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.” Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Csikány Tamás - Demeter Lajos - Egyed Ákos - Kedves Gyula - Urbán Aladár - Székely ​határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban
Gróf ​Batthyány Lajosnak, az első független, felelős magyar miniszterelnöknek 1848 nyarán hatalmas munkát kellett elvégeznie. Nem "csupán" Magyarország teljes politikai és társadalmi rendszerének gyökeres átalakítása hárult rá, de a hivatalba lépése utáni hetekben már egy előre nem látott feladat is tevékenységének homlokterébe került, a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezése. A hadügyminiszterrel, Mászáros Lázár tábornokkal együtt nagy erőfeszítéseket tett az idegen kiegészítésű csapatok kicserélésére magyar állományú ezredekre, zászlóaljakra. Közben május 15-én "rejtett" hadseregszervezéshez adta nevét, amikor is a minisztertanács döntött tíz gyalogzászlóalj és egy tüzérüteg szervezéséről, a nemzetőröket tábori szolgálatra vezényelte, és többek között felhívást intézett a székelyekhez, amit küldöttség vitt Székeylföldre, melynek eredményeként nyáron valóban megérkezett a délvidéki táborba két székely gyalog határőrzászlóalj és egy székely határőr huszárosztály. A székelyek segítségül hívását az 1948-as események során rosszul sikerült kísérletnek is nevezhetnénk, de mindez legkevésbé a határőrökön múlott. Ők jöttek, amikor hívták őket, de amikor úgy érezték, hogy Székelyföldön is szükség van rájuk, siettek haza. Az ütközetekben sem volt sok szerencséjük, de ez is inkább a vezetőik számlájára írható. A schwechati csata mannswörthi ütközetében Guyon Rihárd őrnagy irányítása alatt kitűnően helytálltak. A kötet tanulmányai a székely határőrök segítségül hívásáról, ennek Székelyföldi eseményeit és visszhangját. Illetve az anyaországba kivonult csapatok tevékenységét mutatja be. A tanulmányokat forrásválogatás egészíti ki.

Ismeretlen szerző - Kriegsmarine
A ​Kriegsmarine, a Harmadik Birodalom haditengerészete hősiesen küzdött a II. világháborúban, mind a tenger felszínén, mind a tenger mélyén. Ez a könyv e fegyvernem átfogó, képes története a versailles-i békeszerződést követő újjászületéstől egészen az 1945-ben bekövetkezett végső vereségig. A kötetben szereplő 250 kép - melyek közül néhányra csak nemrégiben leltek rá az európai archívumokban, s eddig még nem kerültek kiadásra - mindenféle hajóosztályt ábrázol, Európa különböző hadszínterein, az atlanti csatától egészen a La Manche csatornán és a Földközi-tengeren vívott gyors ütközetekig. Bár Németországot az I. világháború után megfosztották hadiflottájától, 1939-re Erich Raeder admirális vezetésével ütőképes haderőt állított fel modern hadihajókból, többek között csatahajókból, csatacirkálókból, egy új hajóosztályból, a zsebcsatahajókból, illetve cirkálókból, rombolókból s persze U-bootokból. A fotókat hiteles, olvasmányos szöveg egészíti ki, mely betekintést nyújt a flotta fejlődésébe és csatarendjébe, minden hajóosztályról információval szolgál, és részletesen leírja az ütközeteket, melyben részt vettek. Róbert Jackson haditengerészeti kiképzőtiszt volt, de most már minden idejét a haditengerészeti, katonai és repüléstörténeti témák kutatásának szenteli. Több mint 80 könyvet publikált.

Otto Skorzeny - Kommandós ​vállalkozásaim
Fontos ​dokumentum - egy fejezet izgalmas kortörténet. Ez a több világnyelven megjelent és Franciaországban is nagy sikert aratott könyv a szó szoros értelmében dokumentum. Otto Skorzeny, akit a fáma ma is "Európa legveszélyesebb emberként" tart számon, nemcsak az a német tiszt volt, aki azáltal vált híressé, hogy 1943-ban kiszabadította Mussolinit a Gran Sassoról. Új stratégia kidolgozója is volt, amelyet főleg a jeruzsálemi hadiakadémiákon oktatnak. Ebből a szemszögből vizsgálta a nyugati szövetségesek négy vezérkari tisztje Skorzeny és kommandójának második világháborús tevékenységét. Mind a négyen csodálatra méltatták annak az embernek a tevékenységét, aki jóval több volt "nagy kalandornál". Ez a háború, amelyről Skorzeny a könyvben, mint résztvevő és mint tanú tudósít, mindenesetre megérdemli, hogy frontok nélküli, teljességgel ismeretlen háborúnak nevezzük. Míg ugyanis a könyv első részében a klasszikus háborúról ír, ahogyan azt Moszkváig megélte, addig a továbbiakban vázolja a Clausewitz elméleten túlmutató új stratégia alkalmazását. Skorzeny beszámol osztrák neveltetéséről is, amely kora ifjúságától fogva az "Anschluss" jegyében állott, és amely a - mérnöki diploma megszerzése után - természetszerűleg elvezetett a német hadseregbe. Első kézből értesülünk róla, hogy mit jelentett ennek a katonának a mindennapos harc. Nem véletlen, hogy a könyvet a német és orosz közkatonának ajánlotta. A könyv végül megismerteti az olvasót azzal a nem jelentéktelen szereppel, amelyeket Skorzeny a Hitler ellen 1944. július 20-án elkövetett merénylet után játszott A könyv olvasmányos, mint egy kalandregény és egyben kortörténeti dokumentum is.

Számvéber Norbert - Páncélosok
Az ​első világháborúban bemutatkozott páncélosok 1939-re a szárazföldön vívott ütközetek kulcsszereplőivé váltak. A gyorsan mozgó, nagy tűzerővel felruházott, páncéllemezek által védett harckocsik feladata volt a védelmi vonalak áttörése és a mélységi behatolás megvalósítása, a győzelem legfontosabb feltételeinek megteremtése. A sorozat 17. kötetében bemutatásra kerülnek a korszak meghatározó típusai és harcászati eljárásai, a páncélosok alkalmazásának mesterfogásai. A könyv a lengyel hadjárattól egészen a csendes-óceáni hadszíntérig követi nyomon a harckocsik történetét, és híres eseményeket helyez merőben új megvilágításba…

Nagy Kálmán - A ​honfoglalás korának hadtörténete
Isten ​kegyelméből a teljes szellemi és fizikai erőben életének 98. esztendeje derekán járó Nagy Kálmán ny. huszárezredes, a Zrínyi Miklós Akadémia egykori professzora, a második világháborúban kötelességétteljesítő és az ötvenhatos szabadságharcban helyzetfelismerően önként cselekvő hős osztja meg legújabb könyvében mindazt a tudást, amit múltunk egy meghatározó korszakával kapcsolatosan sok évtized alatt felhalmozott. Ezúttal kutatási területei közül a Kárpát-medencei végleges magyar honfoglalás, valamint az ennek keretet adó megelőző és követő évtizedek hadtörténelméről írta meg mindazt, amit a késői utódoknak is tudniuk kell. Elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata alapján eleven életközelbe hozza olvasóinak - visszatérően elvi, egyetemes történeti, magyar fejlődéstörténeti, katonapolitikai, hadvezéri, hadművészeti megközelítéssel - a 862-894 között a Keletről a Kárpát-medencébe és azon túl Nyugat felé irányulóan segítséget nyújtó, az Árpád fejedelem vezérletével 895-900 között e térségben a végleges honfoglalást megvalósító, az ugyancsak Árpád irányítása alatti 898-907 között vívott honvédő és a 900-970 közti, távoli déli, nyugati és keleti területekre is elvezető honbiztosító hadjáratok eseménytörténetét.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Kalakán László - A ​Svábhegy és környéke története 1944–1945-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaiser Ferenc - A ​Magyar Királyi Csendőrség története a két világháború között
A ​magyar történelem „elfelejtett” és különböző előítéletektől kísért szervezetének 1919 és 1945 közötti története ez a könyv, amely sajátos „folytatása” Csapó Csaba közelmúltban megjelent monográfiájának (A Magyar Királyi Csendőrség története 1881–1914). A két történelmi munka alapján most végre előttünk áll – az évtizedeken át a kutatások számára alig hozzáférhető – rendvédelmi szervezet csaknem teljes története. A fiatal történész, Kaiser Ferenc, a Nemzetvédelmi Egyetem oktatója könyvében röviden áttekinti a Magyar Királyi Csendőrség 1919-ig tartó történetét, majd bemutatja újjászervezését, az ország rendvédelmének konszolidációját, a fegyverhasználat szabályozását és gyakorlati alkalmazásának eseteit. Önálló fejezetekben vizsgálja a csendőrök hétköznapjait, a legénységi állomány, az őrsi szolgálat, a gazdálkodás kérdéseit, a szabadidő eltöltésének és a magánéletnek a sajátosságait, az állománynak – a közvélekedéssel szemben sokkalta szerényebb – anyagi helyzetét. Végezetül kitekintést nyújt a csendőrség II. világháború alatti, máig vitatott szerepéről is. Ez a monográfia a téma első – levéltári kutatásokon, sajtóanyagokon és visszaemlékezéseken nyugvó – a két világháború közötti időre vonatkozó szintézise.

Ismeretlen szerző - Emlékezés ​a hegyicsapatokra
A ​m. kir. Honvédségben 1939-ben hadrendbe állt hegyicsapatok megalakulásának 60. évfordulóját méltóképpen ünnepelte meg a Honvéd Hegyivadász Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. E kis kiadványban felidézzük az emléktábla-avatás felemelő pillanatait, a Hegyivadász vagyok a Kárpátokban fent című kiállítás megnyitóját, s röviden ismertetjük a Hadtörténeti Múzeumban jelenleg is megtekinthető tárlatot. A kedves Olvasó a konferencia tudományos igényű, de egyúttal ismeretterjesztő előadásainak közreadásával áttekintő képet kaphat e különleges csapatnem fennállásának majd hat esztendejéről.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Ungváry Krisztián - Magyarország ​a második világháborúban
A ​kötet végigkíséri az ország történetét a hadba lépéstől a 2. magyar hadsereg frontra küldéséig és megsemmisüléséig, bemutatja a magyar–német viszonyt és az ország be-kapcsolódását a háborúba a németek oldalán, a német megszállást, a hadműveleteket és az ország hadszíntérré válását, Horthy kiugrási kísérletét, a nyilas uralmat, majd a szovjet csapatok ellentámadását.