Nagyvárosi ​természetbúvár

Gerald Durrell - Lee Durrell - Az ​amatőr természetbúvár
Gerald ​és Lee Durrell Az amatőr természetbúvár című könyve bizonyára elnyeri minden természetbarát tetszését: a bogarakat gyufásskatulyába gyűjtő kisdiákét éppúgy, mint a szenvedélyes madármegfigyelőét, a ki-kiránduló családét éppúgy, mint a komolyabb tanulmányokra készülő természetbúvárokét. Gerald Durrell azt szeretné, ha egy kicsit mindannyian természetbúvárok lennénk, és megtanulnánk megőrizni a ma még oly gazdag élővilágot az utánunk jövő nemzedékek számára. Könyvének fő mondanivalóját éppen ezért a gyakorlati tudnivalók alkotják: mi a teendő a terepen és otthon. A szerző végigvezeti az olvasót a Föld legkülönbözőbb tájainak természetes élőhelyein, és megmutatja, mit kell keresnünk, hol kell keresnünk, mire következtethetünk a látottakból és mit érdemes hazavinni további tanulmányozás vagy preparálás céljából. Az amatőr természetbúvár hatalmas ismeretanyagával, gyönyörű képeivel és a Gerald Durrelltől megszokott remek történetekkel a család minden tagjához szól. Kagylószedéshez és lábnyomok azonosításához, rovar- vagy növénygyűjtemény létesítéséhez és egy-egy fa életközösségének föltérképezéséhez, a vadak védelméhez és hogy egyszerűen csak észrevegyük kiránduláskor, amit érdemes - mindehhez útmutatást és ösztönzést ad ez a könyv.

Allen J. Coombes - Fák
Tömör ​és könnyen használható útmutató több mint 300 fajról, amelyeket jobbnál jobb fényképek és részletfotók tesznek elevenné. A kötet tökéletes útitárs minden természetjáró számára, korra és képzettségre való tekintet nélkül.

Heike Herrmann - Gombák
Ez ​a felújított és átdolgozott kötet bemutatja a gombák felépítését, formagazdagságát, megtudjuk, hogy mi a boszorkánygyűrű, és hogy felismerhetőek-e a gombák az illatukról. Sok hasznos tanácsot kapnak a gombagyűjtők is, bár ez a kötet nem gombahatározó! A növények megjelenési formája nagyon változatos. Az egysejtű, csak mikroszkóppal látható algáktól egészen a virágos növényekig terjed ez a sokféleség. Ha mégis szeretnénk valahogy eligazodni e változatos formák között, akkor szükségünk van egy, a növényeket rokonságuk szerint rendszerező elvre. Ebben a Mi Micsoda kötetben a gombákon kívül csak azokkal a zöld növényekkel foglalkozunk, amiket szaporodásuk alapján spórás növényeknek szoktak nevezni. A zöld növények között elsősorban a mohák és harasztok szaporodnak spórával. Az ilyen módon szaporodó szervezetek legnagyobb számban azonban a gombák között találhatók. Ezért róluk esik itt majd először szó. Régebben a gombákat is a növények közé sorolták, ma már azonban a növények és az állatok mellett a harmadik, önálló élőlény csoportot alkotják. Ez a Mi Micsoda kötet nem gombahatározónak készült. Ezt a célt sok képeskönyv és számtalan tudományos mű jól szolgálja. Sokkal inkább az a szándékunk, hogy bemutassuk a gombák formagazdagságát, életmódját és jelentőségüket a természetben, valamint hogy a kedves olvasót egyéni megfigyelésekre serkentsük.

Gerald Durrell - Hogyan ​lőjünk amatőr természetbúvárt?
Ha ​Ön borzokat szeretne filmezni egy erdőben, dobálna-e odújuk elé földimogyoróvajas szendvicseket, hogy kicsalogassa őket? Hogyan érezné magát, ha egy nagy fehér orrszarvú orra előtt kellene előadást tartania a nézőket képviselő kamera lencséjének? Gerald Durrell miközben az Amatőr természetbúvár című filmsorozat (amelyből sikeres könyv is készült) forgatásán dolgozott, ezeken és hasonló kalandokon esett át. Feleségével és forgatócsoportjával eljutott a Shetland-szigetek hatalmas madárkolóniáitól, a dél-afrikai természetvédelmi területeken át Kanada havas síkságáig, ahol hófürdőző bölényeket figyelhetett meg. Meggyőzően mutatja be könyvében azt is, hogy az emberi társadalom milyen gyorsan pusztítja el földünk élővilágát?

David Attenborough - A ​növények magánélete
Növények ​nélkül nincs táplálék, nincsenek állatok, nincs élet sem a Földön. A növények élete azonban titok előttünk, rejtett, talányos történések sora. Ennek azonban csupán csak egy bizonyos időeltérésaz oka. A növények időléptéke más, mint a miénk. Bár puszta szemmel ez nem érzékelhető, a növények szakadatlanul mozgásban vannak: fejlődnek, harcolnak, kikerülik, esetleg kihasználják pusztítóikat (vagy társaikat), küzdelmet vívnak a táplálékért, élőterületük növeléséért, a szaporodásért, no meg azért, hogy helyet szerezzenek és biztosítsanak maguknak a Nap alatt. Csak meg kell tanulnunk látni mindezt. David Attenborough erre tanít minket ebben a könyvben és a BBC-nek készült televíziós filmsorozatban. Vizsgálódásai sorra feltárják előttünk, milyenek a növények életének nagy erőpróbái, a helyváltoztatás, a táplálkozás és a növekedés, a virágzás, a küzdelem a létért és a fennmaradásért. David Attenborough olyan világosan, közérthetően, szinte ragályos lelkesedéssel mutatja be a természet világát és annak működését, hogy kevés író vagy filmes vetekedhet vele. Hihetetlenül magas színvonalú könyveivel és filmjeivel kétségkívül az egyik legeredményesebb tanítómestere a XX. század utolsó harmadának. A növények magánélete Attenborough egész munkásságának középpontját jelenti, úgyszólván ez az alapja mindannak, amit eddig tanulmányozott. Hála e vadonatúj szemléletű, lenyűgöző bemutatásnak, egyik pillanatról a másikra egészen más képet nyerünk a növényi életről, találjuk bár termőtalajon, sziklán vagy vizen, kinn, a szabd mezőn, vagy a legparányibb kertecskében; kevésbé szelídnek látszik ugyan, de éjjel-nappal fáradhatatlanul mozog, az életben maradás megkövetelte, végeérhetetlen versengés bilincseiben.

David Attenborough - Az ​emlősök élete
Az ​erszényesekről, az egerekről és az emberekről. Sir David Attenborough 23 éves írói és BBC-filmes pályafutása alatt kialakult éleslátásával lebilincselően tárja elénk a törzsfejlődés csúcspontját képviselő emlősök felemelkedését, az intelligencia fejlődését, majd a tudat megjelenését. Mindössze százmillió év alatt az emlősök fejlődésnek indultak, sokasodtak, benépesítették, és végül uralmuk alá hajtották a Földet. Mindennek elsősorban a tej és a szőrzet volt az alapja. A hőtermelés és a hőszigetelés képessé tette az emlősöket arra, hogy szinte bármilyen élőhelyhez alkalmazkodhassanak. Az utódnevelés volt a tanulás és a nagyobb agy kifejlesztése felé a kezdőlépés. Vidrák, tevék, oroszlánok, rókák és juhok, vakondok a föld alatt, cetek a tengereken, denevérek a levegőben, jegesmedvék, antilopok, mókusok, egerek, majmok és az ember meghódítottak minden élőhelyet és kiaknáztak minden táplálékforrást. Az ő történetüket meséli el ez a könyv.

Charlie Bood - A ​természet csodái 9.
_A ​természet csodáinak történései érdekesek, meghökkentőek és tanulságosak._ TUDOD-E, - hogy a jak 6000 m tengerszint feletti magasságokban él Tibetben, és kibírja a -30-60 °C hőmérsékleteket; - hogy a tengeri vidra moszathajtásoknál horgonyozza le magát, ha alváshoz készülődik; - hogy a hangyaleső lárvája, ez a vérszomjas kis fenevad saját krátere alján kuporogva les áldozatára; - hogy a 18 méteresre is megnövő rablócápa, Földünk leghatalmasabb hala 15 tonnát nyom, és a legnagyobb tojásokat rakja a világon? _Charlie Bood legújabb ismeretterjesztő könyvében is a természetben lejátszódó hihetetlenül változatos és sokszor elképesztő mozzanatokat teszi számunkra láthatóvá és érthetővé._

Richard Dawkins - Az ​önző gén
Úgy ​négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében. Szédületes karriert futottak be. Egyáltalán van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedésének, amelyeket létünk folytonosságnak biztosítása érdekében felhasználnak? Rengeteg idő állt rendelkezésükre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szerkezeteit termelhetik még ki az évezredek? A négymilliárd év alatt vajon hova jutottak az ősi replikátorok, e legelső mesterei a túlélés művészetének? NE keressük őket szabadon lebegve a tengerben; már réges-rég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriási kolóniákban nyüzsögnek, gigantikus, zörömbölő robotok biztonságos belsejében, elzárva a külvilágot, mellyel tekervényesen közvetett utakon érintkeznek, s melyet távvezérléssel manipulálnak. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk. Egy kiváló tehetségű oxfordi etológus, valamivel túl a harmincon, a hetvenes évek közepe táján gondolt egyet, és ő is megírta a maga könyvét a természetes szelekció működéséről, vagy ha úgy tetszik, az "önzés" biológiájáról. Példa nélküli, országhatárokat és szakképzettségbeli korlátokat nem ismerő feltűnést keltett vele. Nem vitás, részben azért, mert miközben köztünk, emberek között összeesküvést szít tulajdon génjeink zsarnoksága ellen, hátborzongató rémségeket állít rólunk, állatokról: testünk mélyén csalók, kizsákmányolók, gyilkosok vagyunk. Ti, anyák, saját génjeiteket babusgatjátok gyermekeitekben. Bennetek, fecskefiókák, nincs sokkal több testvéri érzés, mint a kakukkban. Ti, hím elefántfókák, csak az alkalmat lesitek, hogy elraboljátok társatok háremét. Ti, nőstény ájtatos manók .. de ez már tényleg szörnyűség. Mindezzel együtt messze kevésbé rémisztő ez a könyv, mint amennyire fontos Kristálytiszta logikával kényszeríti olvasóira, a következtetést: a természetes szelekció természetes egysége nem a faj vagy a csoport, még csak nem is az egyed, hanem a gén, s egyszerű viselkedési stratégiák evolúciós stabilitásának elemzésével fényt derít első hallásra bizarr alaptételének felkavaróan életszagú következményeire. A gének útjai kifürkészhetetlenek. De hála Richard Dawkinsnak és Az önző génnek, azt most már értjük, hogy kénytelenek kétes kalandokba sodorni hormonhordozójukat: létükért folyó küzdelembe, lét(ük)ért folyó önfeláldozásba.

Charles Darwin - A ​fajok eredete
Darwin ​monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.

Günter Diesener - Josef Reichholf - Kétéltűek ​és hüllők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rupert Hochleitner - Ásványok, ​drágakövek, kőzetek
Határozza ​meg egyszerű módszerekkel a 200 legfontosabb kőzetet, drágakövet és ásványt praktikus színkódunk segítségével! Átfogó: ebben a könyvben nagyméretű fényképeket és könnyen érthető szövegeket találunk, melyek többek között a sűrűségről, a színről, a formáról, a külföldi és a hazai előfordulásról és a felhasználásról is tájékoztatást adnak. Áttekinthető: a karcszín, a keménység és a kialakulás szerint osztottuk be az egyes fejezeteket, ezért egyszerű használni és segítségével egyértelműen meghatározhatók a vizsgált anyagok. Hasznos: a keresett kőhöz hasonló ásványokat/kőzeteket is megismerhetjük, valamint érdekességeket is megtudhatunk róla. A külön tájékoztatón található a különböző kristályrendszerek, kristály- és csiszolási formák áttekintése. Tökéletes tanácsadó kőzetek, drágakövek, ásványok gyűjtéséhez és vásárlásához.

David Burnie - A ​fa
A ​fák és az erdők lenyűgöző világa, a különböző fák felépítése, életciklusa. A parányi magtól az óriásfákig. Hány fafaj él ma a Földön? Hogyan csalogatják magukhoz a fák a virágaikat beporzó madarakat? Hol nő a világ legkisebb fája? Mely fa kérgéből faragtak maguknak kenut az észak-amerikai indiánok? Miért növesztenek egyes trópusi fák óriás gyökereket? Melyik tűlevelű fa hullatja a lombját? Mi a különbség a keményfa és a puhafa között? Mikor hal meg egy fa? Ki volt az a görög isten, akinek szerelme, Daphné, babérfává változott? Mióta állítanak az emberek karácsonyfát? Honnan kerül a virágpor az erdők virágaira?

David Attenborough - Az ​élő bolygó
Bolygónkon ​nincs olyan hely, ahol ne lenne élet. Éghajlatának szélsőséges és élőhelyeinek szinte végtelen változatossága mindenütt otthont nyújt a növényeknek, az állatoknak és az embernek. Igaz, vannak dúsan termő területek, ahol élőlények tömegei élnek, másutt kevés képviselőjük éppen csak életben marad. Az egyes fajok, de sokszor egész életközösségek is képesek úgy alkalmazkodni környezetükhöz, hogy a lehető legjobban kiaknázhassák a jégtakaró vagy a tundra, az erdő vagy a síkság, a sivatag vagy az óceán, de még a tűzhányó adta feltételeket is. Alkalmazkodásuk néha egészen rendkívüli: vannak halak, amelyek járnak, vagy a szárazföldön, levelekre rakják le ikráikat: kígyók, amelyek repülnek, és madarak, amelyek nem tudnak repülni, de úgy legelésznek, mint az őz; és vannak medvék, melyeknek szőr nő a talpukon. David Attenborough televíziós sorozata nyomán készült könyvében az Élő bolygóban, a kutató szemével, fáradhatatlan kíváncsiságával és ragályos lelkesedésével világítja meg a különböző életközösségek bonyolult életét, a Himalája magányos csúcsától kezdve a világon legújabban kialakult élőhelyig, a nagyvárosokig, ahol élőlények csak a közelmúltban vetették meg lábukat. Mire a könyv végére érünk, nehéz megmondani, mi a csodálatosabb - az az ötletesség, amellyel a fajok sikeresen biztosítják megélhetésüket, vagy az egymással és a bolygónk nyújtotta élőhelyekkel való kölcsönös függésük bonyolultsága. Pompás fényképek gazdag gyűjteményével illusztrálja a Föld felszínének és lakóinak legfontosabb sajátosságait, hasonlóan az evolúció történetéhez, amelyet a szerző előző könyvében, az _Élet a Földön_ című kötetben mesélt el.

George C. McGavin - Rovarok ​és pókok
Európai ​rovarok, pókszabásúak és egyéb ízeltlábúak képes határozókönyve.A lényegre törő, könnyen kezelhető határozókönyv szemléletes közelképek segítségével több mint 700 rovar, pókszabású és egyéb ízeltlábú fajt mutat be.A kötet tökéletes útitárs minden természetjáró számára, korra és képzettségre való tekintet nélkül.

Jürke Grau - Reinhardt Jung - Bertram Münker - Bogyósok, ​vadon termő zöldségnövények, gyógynövények
A ​kötetben található növények botanikailag különböző fajokat képviselnek, ugyanis a szerzők célja az volt, hogy olyan növényeket ismertessenek, melyek táplálékként szolgálhatnak, illetve a gyógyításban használhatók. A könyv tagolása is ennek alapján történt, második helyre szorítva a biológiai rendszerezés szempontjait. Elöl a vadon termő bogyósok két csoportja áll - ehető és nem ehető fajok - színük szerint csoportosítva. A vadon termő zöldségnövényekről (saláta- és hagymafélék, csalán, sóska, különböző libatopfélék, turbolya stb.) szóló részt növénygyűjtésre vonatkozó tanácsokkal vezetik be a szerzők és ételreceptek gyűjteményével zárják. A kötet terjedelmesebb részét a gyógynövények ismertetése teszi ki, melyeket gyakorlati tanácsok, valamint a kötetben ismertetett gyógynövények táblázatos áttekintése egészítenek ki. A kötetben valamennyi növény általános ismertetése az élőhelyre, az elterjedésre, virágzási időre, valamint a felhasználásra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Színes fotók segítik az azonosítást, a tájékozódást pedig a Névmutatón kívül eltérő színű lapvégek biztosítják.

Ismeretlen szerző - Füvek
Az ​édes- és savanyúfüvek két növénycsaládjának (a pázsitfűféléknek és a palkaféléknek) együttesen mintegy 14 ezer faja él világszerte. Ezeket tág értelemben mind fűnek nevezik. Jóllehet az édesfüvek a több mint 600 nemzetséggel aránytalanul változatosabbak, mint csupán a 90 nemzetséget számláló savanyúfüvek, mégis a szervezetei felépítésük sokkal egységesebb. A szerzők a teljesség igénye nélkül válogatták ki a fajokat Európa vadon élő füveiből. Forrás: részlet a bevezetőből

Bertram Münker - Közép-Európa ​vadvirágai
Ebben ​az 588 színes fotóval és 528 rajzzal illusztrált pontos és részletes határozókönyvben hazánk és környezetünk vadvirágaival ismerkedhetünk meg a természetes rendszer szerinti csoportosítás alapján. A növények leírása mellett olvashatunk élőhelyükről, elterjedésükről, virágzási idejükről, szaporodásukról, illetve veszélyeztetettségükről.

Christopher Grey-Willson - Vadvirágok
Képes ​ismertető Északnyugat-, Nyugat- és Közép-Európa több mint 500 növényfajáról.

Rimóczi Imre - Gombaválogató ​2.
A ​Gombaválogató könyvsorozat eddig megjelent 8 kötetét azzal a céllal hozta létre a Szaktudás Kiadó Ház, hogy hazánk nagygomba világából csaknem 1200 fajt bemutasson, megismertessen. A sorozat első kötete 15, a második 14 évvel ezelőtt jelent meg. Már a negyedik kötet megjelenése idején - 2000-ben - felmerült az igény a már azidőtájt sem kapható első kötet újbóli kiadására. Ezért indította el a Kiadó 2007 nyarán a sorozat újbóli megjelenését az első kötettel, és most a második Gombaválogató átdolgozott, bővített kiadását veheti kezébe az olvasó.

Preben Bang - Preben Dahlström - Állatnyomok ​és -jelek
Ez ​a zsebkönyv azokhoz szól, akik kíváncsiak a természetre. Az állatok nyomai és jelei segítenek azonosítani a természetben előttünk járó emlősöket és madarakat, legyen szó akár lábnyomról, táplálkozásnyomról, otthonról, rejtekhelyről, köpetről vagy ürülékről. Több mint 240 színes fénykép és rajzok százai segítségével fedezhetjük fel, hogy például mókus vagy egér rágott-e meg egy bizonyos tobozt - róka vagy kutya hagyta-e nyomát a sárban. Az Állatnyomok és -jelek című kötet életre kelt mindent, amit a természetben látunk.