Rilke ​nyomában Műfordítások

Farkasfalvy Dénes - Himnuszok
A ​latin nyelvű himnuszköltészet az egyik legősibb keresztény irodalmi műfaj. Első nagy művelője minden valószínűség szerint Szent Ambrus milánói püspök volt. A keresztényüldözések megszűnése után a székesegyházakban és a kolostorokban az ő nyomdokain járva teremtették meg követői a közös imádság során használt középkori himnuszköltészetet. A századok során azonban ezek az alkotások többszöri revízión estek át, s a kor ízlése szerinti változtatások sokszor elhomályosították a művek eredeti szépségét. A XX. századi magyar fordítók -- Babits Mihály, Sík Sándor, Weöres Sándor -- sajnos ezeket a változatokat vették alapul. A II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus reform a régi himnuszok helyreállítását is célul tűzte ki, s Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátja -- akit főképp biblikus írásaiból ismerünk -- e kutatások eredményeire támaszkodva készítette el himnuszfordításait. A teológiai tartalomkeresés, a formahűség és a vallásos élmény kifejezése egyaránt célként lebegett szeme előtt. A kötet -- bár tudományos igénnyel készült -- lelkesíteni, ihletet adni és gyönyörködtetni szeretne, hogy az egyházi költészet legősibb gyöngyszemei az olvasók lelkében is himnuszokat fakasszanak.

Szepes Erika - Szerdahelyi István - Verstan
A ​szerzők - szakirodalmunkban először - az 1970-es években egyetemes verstant dolgoztak ki, rendszerbe foglalva a legtöbb jelentős, európai és ázsiai irodalom verstani jelenségeit. A mű első fejezetében a verstan alapfogalmait elemzik, a többiben pedig a verselés fő típusait: az időmértékes, a hangsúlyos, a szótaghanglejtéses és a szótagszámláló verselést. Részletesen az első két típust tárgyalják, mivel a magyar verselés szempontjából ezek a lényegesek. Az időmértékes verselésről szólva külön ismertetik a görög mintákat, ezek latin megfelelőit, valamint esetleges szerepüket a magyar irodalomban, majd kitekintenek az arab, az indiai stb. verselésre is. A hangsúlyos verselésen belül részletesen foglalkoznak a magyar ütemhangsúlyos verselés sajátságaival és fejlődésmenetével. Egyéb irodalmak (francia, német, angol, olasz, cseh, észt, örmény, héber stb.) ütemhangsúlyos, hangsúlyváltó vagy hangsúlyszámláló verselését többnyire csak olyan mélységben tárgyalják, hogy elhelyezhessék őket ebben a rendszerben. Röviden jellemzik a szótaghanglejtéses és a kínai, török, japán szótagszámláló verselést. Végül a különféle verselési típusok kereszteződésének lehetőségeit mutatják meg a magyar és a középkori latin verselés példáin. ; A szerzők a főszövegben fejtik ki felfogásukat; a szakirodalomban szereplő más nézeteket általában a terjedelmes apró betűs betétekben ismertetik. Előadásmódjukkal, a szakkifejezések gondos magyarázataival is érzékeltetik, hogy művüket népszerű kézikönyvnek is szánták. A főszöveg nem vet fel problémákat, hanem kézikönyvbe illő határozottsággal közli a szerzők nézeteit, olyankor is, ha azok hipotézisek. Nem tűnik ki belőle pl. az, hogy Szerdahelyinek a magyar ütemhangsúlyos verselésről vallott felfogása szembekerül a magyar verstani irodalom zömével (ugyanis ő abból az axiómából indul ki, hogy ütemhatár csak szóhatárra eshet). Annál hasznosabb ez a könyv a szakembernek, illetve a verstani irodalomban elmélyedni kívánó olvasónak: átfogó összefüggéseikben mutatja be a verstani jelenségeket, a legkülönfélébb nézetek ismertetésével és hatalmas bibliográfiával segíti a további tájékozódást, a szerzők nézeteit támogató érveivel ösztönzést ad eddig természetesnek vett tételek újabb átgondolására.

Gáldi László - Ismerjük ​meg a versformákat!
Gáldi ​László könyve már huszonöt évvel ezelőtt, amikor megjelent, hiánypótló könyv volt. Olyan népszerűen megírt, de tudományosan megalapozott munka, amelyből csakugyan jól meg lehetett ismerni a magyar verselés megannyi csínját-bínját. A versélvezők örömmel fedezhették fel általa a lírikusok műhelytitkait, az esztétikai hatás rejtettebb eszközeit, laikusként olykor észrevehetetlen, finom rafinériáit is. A költők, költőjelöltek, szövegelemző tanárok megtanulhatták belőle, hogy legalábbis formai szempontból hogyan kell verset írni. Nyomon követhették, elleshették, hogyan írtak nagyjaink. Ma, amikor egymást tolongva követik az új tanár-, esztéta- és költőnemzedékek, még nagyobb szükség van Gáldi László könyvére, mint valaha. A szabad vers korát éljük, s ez azt a téves nézetet szuggerálja olvasókban és induló költőkben egyaránt, hogy a mai versben nincs szabály, minden elfogadható benne. Holott nem így van. Alapigazság korunkban is: az tud valamirevaló verset írni, aki ismeri a versformákat, tud, ha akar, kötötten is írni.

Komlós Aladár - Költészet ​és bírálat
Tartalom Számadás ​(előszó) A líra A líra műhelyében Ami a lírában változó és ami állandó A lírai szépség kategóriái A vers zenéje A vers nyelve A költői kép A költőiség A művészi A lírai vers előadásmódja A giccs Miért nem szép? Ösztön és értelem Túl az esztétikán A magyar költészet Petőfitől Adyig Előszó A népnemzeti iskola Arany és köre Arany János (részlet) Az idill költői Az erotika költői A nagyváros költői Szocialista költők Írósors és romantika A modern költészet felé Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében Klikkek kora Ellenséges esztétikák Összefoglaló Táguló irodalom Ady Endre verselése A teremtő hamisítás Természet, táj, lélek A természetérzék éberedése Természet és technika A természetérzék determináltsága Tájak és lelkek Tájtípusok Tájak és lelkek korrespondenciája Az életnövelő táj A pihentető táj A kvantumelmélet és a líra Ady Az új líra emberideáljai Az avantgarde estéje A fiatal Kassák A kritika A kritika Tudomány-e a kritika? A szubjektív eredetű általánosság A kritikusi természet József Attila és a kritikusai A pongyolaság művészete Levél a tehetségről A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg Irodalmi nevelés Gyulai Az egyéniség zászlója alatt Ignotus Bibliográfia Komlós Aladár könyvei

Török Gábor - A ​pecsétek feltörése
Tartalom Ajánlás ​az autonóm emberhez Meg lehet-e tanulni, hogyan olvassunk modern verset? Hogyan olvasunk? A líraolvasás játékszabálya Nem mind líra, ami átvitt értelmű! Pop-art líra: költőivé emelt talált tárgyak és tanulságaik A versben van a többértelműség vagy bennünk? Az elsőleges jelentés ellenállása A MODERN LÍRA REJTJELEZETT NYELVE Szökellő gondolatok, merész kapcsolatok Az ellhallgatás beszédessége Ponttalanul = pontatlanul? És mégis költészet lehet az írásjelekben! A feszített, a csonka meg a többi: az aktivizáló versmondat Nyelvtan: magánhasználatra? Korlátdöntögetés? Képzők a költő kezében Összekapcsolt és összekovácsolt szavak Lírai szavak vegykonyhája Jelentésjáték A költői "halandzsa" tanulságai A VERS SZERKEZETHÁLÓZATA, AMELY ELŐKELŐBBEN STRUKTÚRÁNAK IS MONDATIK A művészileg megértett-átélt disszonancia Szerkesztési elv - az azonos versmondatformákból Ismétlődő jelentésegységek lírai szőttese A lírai idő Térbeliség és filmszerűség A költő, a lírai én és az egyes szám első személy Ki a lírai vers címzettje? Végén csattan? A tárgyszerű, az "objektív" vers Mit mutat a vers szerkezetéből a versszak, a szakasz? Sorvég és mondatvég ellentéte Amit a nyomtatás láttat a vers szerkezetéből Számadatokká "nyomorított" versek, szentségtörő statisztikázás? A VERS ÉS AMI KÖRÜLÖTTE VAN Az "irodalmi" költészet Francia mondat magyar versben? Kollázs A VERS GYÖKEREI Élmény és vers Válasz a múltból - válasz a múlt nyelvén Szókincs a város pereméről Lírai nyelvünk pincéjéből - a kertjébe Anyag és forma a népköltészetből

Ismeretlen szerző - Az ​Ady-vers időszerűsége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ferenc - Művek ​közelről
Tartalom Művek ​közelről A "Tiszai csönd" Kosztolányiról Az áhítat költője Tóth Árpádról A "Külvárosi éj" Radnóti patriotizmusa A "Dőlt vitorla" költője "Légy tenmagad!" Benjámin László költészete Párbeszéd Juhász Ferenc költészetéről "Káromkodásból katedrális" Nagy László költészete A műértés változatai Ady irodalompolitikája A teljes szembesülés első vizsgái Metszet a marxista kritika történetéből Napjaink irodalmi szociográfiája Az "Olvasónapló" Veres Pétere Új magyar verstan? Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat című könyvéről Barta János két könyvéről: Élmény és forma. Költők és írók Király István: Ady Endre

Török Gábor - József ​Attila-kommentárok
Tartalom HOGY ​KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... (A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) (A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) (MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL (CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) A Medvetánc szövegkritikája Változatok a mérlegen Egy vers változatai? Vagy két vers? FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL (MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) Tárgyilagos meghökkentés Mit jelent a harmadik sor? Groteszkség A malacvilágosság renard-i szükségessége (ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül A József Attila-i gond Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is Képzett szó a versben (DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) Mit jelent kicsinyíteni? A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága Főnevek kicsinyítő képzése Személyek nevének a kicsinyítése Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése Kicsinyített melléknevek A kicsinyítő jelzős szerkezet A cselekvés elaprózása, kicsinyítése Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? A képi kicsinyítés Irányelvek A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága "Holt" számok, eleven vers (HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) Életképes-e Ady szava? Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése A szövegből kiemelt harsány - hars szópár A hars a szövegösszefüggésben József Attila más elvonásait is értékeljük Eredet és hatás (TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? Mit szolgál a jelentésmódosítás? A hangrendi átcsapás lehetőségei (HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) A kimeríthetetlen Eszmélet A hibban ige Az eredeti jelentés és József Attila verssora A jelentésátvitel SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS: RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL (A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában Az erős elhatárolás és hatása "Mellékesítés"? A közlésviszonyok módosítása Írásjelváltozatok A zárójel "hangzása" "(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" (A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) Én - én - én Te és ti A statisztikázó őszinte vallomása Szempontok a statisztikához Hol van az én, hol van a mi? a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése b) A többes szám első személy késleltetése c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága A második személy a lírai életműben a) A nyílt felhívás hiánya b) A csak formális második személyek c) A valós második személyeket szólító versek d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények A második személyű szóalak helye a versben Ismét: "Én nem vagyok te..." (A LÍRAI ÉN IDÉZ) Újabb én és te? Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés A versbeli idézés írásmódja A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága (ÖNRÍMEK) Az önrímelés Az önrímek poliszémiája A toldalékrímek Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság Az önrímek mondatelőzményei A Szegényember balladája rímei MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG (BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség Babits kezei És József Attiláé... A kezei-félék feladatai További problematikus többes számok (A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) Nemcsak az értelem szól az értelemhez Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? A fa- és vas- funkciója (EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia József Attila verstani műhelyében Előadói szabadság? A József Attila-költemények hiteles szövege Következtetés (NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) Az ámulok-elmulok rímpár Sortöltelék-e az Én? Az elmulok egyes szám első személyűsége A hogy rangja Hat mély : két magas Összefoglalás? JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ VERSMUTATÓ

Kabdebó Lóránt - Versek ​között
"Másfél ​évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség. Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."

Domokos Mátyás - Ugyanarról ​másképpen
Tartalom Bevezető Próza Epikus ​képzelet és írói bátorság Egy lelki arisztokrata A megtaposott ostor A humor - A teljes igazság A "tervhalmozó" utolsó ítélete Felhám és igazság Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében Vers Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel Racionalista költő és modernség Nagyság Gyönyörű-vad futás A senkiföldjén A versben bujdosó kimondhatatlan Collage Ősképlet versben Konok gyurma a világ A mai magyar líra megkísértései Vita Életmű - mérlegen "Népközelítő" vállalkozások A "sorskérdések" sorsa A prózaíró magatartás változása a hetvenes években Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?

Tüskés Tibor - Versről ​versre
„Tüskés ​Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."

Ismeretlen szerző - 99 ​híres magyar vers
Ennek ​a kötetnek a magyar költészet a főszereplője. Mi sem természetesebb, mint hogy nemcsak a lírai darabokat vonultatjuk fel, hanem a költők portréját és a versek értelmezését is. Miközben az ihletett sorok belső izgalmaira fény derül, a kötet egy-egy metszete kirajzolja a magyar tájköltészet, a gondolati, majd a szerelmi líra vagy az istenes versek fejlődésvonalát.

Levendel Júlia - Horgas Béla - Nyomolvasás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Balázs - Verseskönyvről ​verseskönyvre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Fiatal ​magyar költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szepes Erika - Szerdahelyi István - A ​múzsák tánca
Ellentmondásokban ​szűkölködő korunk egyik jelensége, hogy miközben világszerte prófétai ihletű ítészek évtizedek óta temetik a lírát, a líra ma is él, sőt hazánkban mintha kezdené visszanyerni vezető szerepét is. A mai magyar lírával foglalkozók újabb ellentmondásként tapasztalhatják, hogy míg szabályt és kötöttséget nem tűrő, lázadó korunk több mint fél évszázada a szabadverset hirdeti önmaga egyetlen megfelelő kifejezési formájának, addig az új magyar költészetbe újra meg újra visszalopódzik a forma. Magunk is meglepődtünk, amikor az 1945 utáni reprezentatív antológiákat, életműveket, egyedi köteteket átolvasva nemcsak hogy sok kötött formájú verset találtunk, hanem szinte azt a törekvést is, mintha költőink a világ csaknem minden versformáját meg akarnák honosítani. És ez nem csupán egy-egy olyan költőre jellemző, aki formaművészetéről, versfordítói bravúrjairól közismert, hanem a magyar lírikusok jelentős részére. Ennek a törekvésnek az eredményeképpen vált lehetővé, hogy verstani kisenciklopédiánk megírásakor a jellegzetesen magyar versformákon kívül a világ valamennyi közismert versformájához találtunk példát a legújabbkori magyar költészetben. Köszönet érte költőinknek, akik ily módon segítenek az egyetemes kultúra értékeit továbbmenteni és új talajba gyökereztetni.

Novalis (Friedrich von Hardenberg) - Johann Christian Friedrich Hölderlin - Novalis ​és Hölderlin válogatott versei
A ​német líra két halhatatlan költőjének legszebb verseit tartalmazza ez a kötet, két költőét, akiknek irodalmi rangját az utókor megállapította, odaállítván őket Goethe és Schiller mellé, mert számban kisebb munkásságukkal sem kisebbek azoknál. Novalis a német romantika legkikristályozottabb egyénisége, a mély szerelem s a tiszta vallásosság dalosa, Hölderlin a klasszicizmus rajongója, a német Berzsenyi, akinek görög ihletésű versei a német költészet egyedülálló kincsei. Lefordíthatatlannak tartott két költő, s Rónay György fennen szárnyaló stílusával, a multszázadbeli magyar líra nyelvét modernné formáló tolmácsolásával a mai magyar műfordítás egyik legnagyobb teljesítményét nyujtja.

Conrad Ferdinand Meyer - Conrad ​Ferdinand Meyer válogatott versei
Svájc ​nagy költője legkiválóbb műfordítóinkat ihlette meg. Kosztolányi Dezső, Vargha Gyula, Radnóti Miklós, Rónay György, Sárközi György, Szabó Lőrinc műfordítói munkásságuk során ismételten visszatértek Conrad Ferdinand Meyer különös ízű, végtelenbe csendülő, tömörségükben annyiféle hangulatot variáló verseihez, úgy, hogy szinte magától kínálkozott az alkalom a Kétnyelvű Remekművek sorozatában e műfordításokból összeállítani a nagy lírikus első magyar antológiáját. A magyar olvasó jobbára csak mint regényírót ismerte eddig C. F. Meyert. Nemcsak irodalmi műveltségének tartozik azzal, hanem örökre szóló mély élményt nyer vele, hogy most elmerülhet költészetének válogatott s örök értékű kincseiben.