Összehasonlító ​politológia

Domenico Fisichella - A ​politikatudomány alapvonalai
Domenico ​Fisichella könyve az olasz egyetemeken általánosan használt politikatudományi tankönyv korszerűsített, részben átdolgozott, legfrissebb kiadásának magyar fordítása ez a kötet. A tudományelméleti alapvetés után a politika fogalmát tárgyalja, majd összehasonlító rendszerelméleti megközelítésben sorra veszi a politikatudományi elemzés legfontosabb területeit: a politikai rendszer, a politikai folyamat, a társadalmi-gazdasági rendszer, a politikai rendszer egységei, a pártrendszerek és a választási rendszerek, a képviselet, a kormány, a bürokrácia témakörét, valamint korunk rezsimjeit.

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.

Enyedi Zsolt - Körösényi András - Pártok ​és pártrendszerek
A ​politikai pártok a 19. század végétől váltak a politikai szerkezet egyik legfontosabb intézményévé, amelyek kapcsolatot teremtenek a választók tömegei és a közhatalmi döntéseket hozó politikusok szűk csoportjai között, mobilizálva a szavazati joggal felruházott tömegeket és irányítva a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A könyv a pártokról szóló tudományos irodalmat átfogó módon mutatja be. Illeszkedik a politikai főáramába, amennyiben a pártrendszereket mindenekelőtt a pártverseny szemszögéből tárgyalja. Ötvözi a racionális választás elméletét, a szociológiai megközelítést, a történeti perspektívát és a kormányzati döntéshozás logikáját előtérbe állító szemléletmódot. A kötet elemzi a politikai kultúra, a demokrácia típusa, az alkotmányos berendezkedés, a társadalmi tagoltság, a választási rendszerek, valamint a szavazói viselkedés hatását a pártpolitikára. Bemutatja a pártok történeti alakváltozásait, szervezeti felépítését, a pártrendszerek típusait, a különböző pártcsaládokat. Vizsgálja a pártok viselkedését a parlamentben, a választási arénában és a kormányalakítás folyamatában. Nagy hangsúlyt fektet a pártverseny és a versenynek otthont adó ideológiai tár tárgyalására, valamint az elmúlt évtizedek legfontosabb tendenciáinak ismertetésére.

Romsics Ignác - Magyarország ​története a XX. században
A ​könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt " nem középiskolás fokon" érdeklődnek.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Gazdag Ferenc - Európai ​integráció és külpolitika
Gazdasági ​természetű döntéseivel, segélypolitikájával, tagállamainak politikai fellépésével az Európai Unió a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok egyik meghatározó szereplője. Mégis folyamatosan azzal a formulával kell szembesülnie, hogy az EU „gazdasági óriás, de politikai törpe”. A kötet azt a bonyolult nemzetközi folyamatot mutatja be, amelynek során az integráció a kül- és biztonságpolitika változó tartalmú kihívásaival, a nagyhatalmi és tagállami érdekellentétek szövevényével és a külpolitikai koordináció igényével találkozott. Végigkíséri az európai politikai együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, majd az európai biztonság- és védelempolitika fejlődését, intézményi és tartalmi kibontakozását, és néhány kiválasztott területen (válságkezelés, terrorizmus elleni fellépés, non-proliferációs törekvések) a gyakorlati politika alakulását is. A kötet az EU külpolitikájának egyik első hazai feldolgozása.

Síklaki István - Szóbeli ​befolyásolás
Tesszük, ​de nem tudjuk. Így használjuk a nyelvet. Vajon egy adott szituációban miért éppen az egyik udvariassági fordulathoz folyamodunk, s nem a másikhoz? Vajon az újságíró milyen stratégiával szedi ki az információt interjúalanyából? Vajon miként építik föl a politikai beszédeket annak érdekében, hogy a hallgatóság rendre lelkes tapsviharban törjön ki? Vajon milyen társadalmi indítékai és működési mechanizmusai vannak a szóbeszédnek? Vajon le tudjuk-e leplezni a reklámkészítők nyelvi furfangjait? Mindezek a jelenségek sok egyébbel együtt a nyelv stratégiai használatát testesítik meg. Ez a különös emberi képesség számos elméleti diszciplína (szociolingvisztika, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, nyelvészet és szociálpszichológia) és gyakorlati alkalmazás (médiaelemzés, a politikai beszédek retorikája, a bírósági befolyásoló beszéd, a reklám vagy a terápiás interjú) tárgya, melyeket jelen válogatás átfogóan mutat be. A könyv két kötetben jelenik meg, amelyek egymástól természetesen nem elválasztható, de eltérő hangsúlyú tematikával közelítenek a nyelv stratégiai használatához. Az I. kötet főként a nyelv és gondolkodás viszonyával és annak elméleti megalapozásával foglalkozik, egyebek között olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy befolyásolja-e az anyanyelvünk a gondolkodásunkat, vagy miként oldjuk meg a „tudom, hogy tudod, hogy tudom, hogy tudod..." típusú helyzeteket. A II. kötet inkább a mindennapi társadalmi gyakorlat oldaláról vizsgálja a nyelvi befolyásolás jelenségeit, a nyilvános beszédtől az udvariassági stratégiákon át a bírósági tárgyalóterem szituációjáig.

Győri Szabó Róbert - Kisebbség, ​autonómia, regionalizmus
A ​nemzeti és etnikai kisebbségek fennmaradása, státusának méltányos rendezése az integrálódó Európa egyik fontos feladata. Az 1989-90-es politikai változások óta markánsan előtérbe került a kisebbségvédelem és azon belül a nemzeti, etnikai közösségek fennmaradásának egyik zálogaként az autonómia kérdése. Európa nyugati felén napjainkban a konszocionális demokráciák térhódítása zajlik: multietnikus politikai közösségek társas együttélése alakult ki Belgiumban, Svájcban és Finnországban. Közép- és Kelet-Európában kevesebb pozitív kisebbségvédelmi példát találunk. Magyarországon és a szovjet, illetve a jugoszláv utódállamokban jutottak kisebbségek speciális státushoz, bár ezt több esetben erőszakos jelenségek, háborúk előzték meg. A legtöbb többségi nemzet ragaszkodik a nemzetállami szemlélethez, a kimondottan nemzeti-etnikai alapú autonómiatörekvések számukra elfogadhatatlanok. A fogalmak és a nemzetközi jogi keret felvázolása után könyvünk erre a megközelítésre épülve mutatja be a nyugat-európai autonómia- és regionalizálási mintákat, a közép- és kelet-európai pozitív példákat, a határon túli magyarság helyzetét, valamint a magyarországi kisebbségi autonómiarendszer modelljét.

Andorka Rudolf - Bevezetés ​a szociológiába
A ​jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, a rendszerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményeivel. A szociológia tudományának alapkérdéseit, a szociológia történetét és módszertanát tárgyaló első három fejezet után tizenhat további fejezetben egy-egy társadalmi jelenséggel foglalkozik. Röviden bemutatja a jelenségre vonatkozó elméleteket, a vizsgálatra használt módszertant, más országokban megfigyelhető tendenciákat. Részletesen tárgyalja a magyarországi helyzetet, s végül utal a jelenség társadalompolitikai eszközökkel való alakításának lehetőségeire. A szerző a makroszociológiától halad a mikroszociológia felé: a társadalmi szerkezet és az egyenlőtlenségek tárgyalásából indul ki, és az emberi viselkedés és a kultúra jelenségeivel fejezi be a szociológiai jelenségek bemutatását.

Catherine Bertho Lavenir - A ​demokrácia és a média a 20. században
Catherine ​Bertho Lavenir, történész, a clermont-ferrand-i egyetem és az Ecole Polytechnique tanára. A demokrácia és a média a 20. században cimű művében a politikai hatalom és a sajtó kapcsolatát vizsgálja az első világháborútól napjainkig. Könyvének alapvető kérdése, hogy a média, a "negyedik hatalmi ág" mennyiben felelős a torzulásaiért. Elemzésében nagy hangsúlyt fektet a sajtócenzúra különböző formáinak bemutatására, a totális rendszerek (német és olasz fasizmus) médiapolitikájára, egészen a modern televiziózás és újságirás manipulativ módszereinek kialakulásáig és működési mechanizmusának ábrázolásáig. A szerző a média alatt azonban nemcsak a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeket érti, hanem vizsgálat alá vonja a fotográfia, a mozifilmek és a plakátok közvéleményre gyakorolt hatását is. Catherine Bertho Lavenir műve átfogó képet ad a 20. századi média fejlődésének történetéről, az újságírás, a rádió és a televízió eszközrendszerének és típusainak változásairól is. A klasszikus hírközlő tevékenység mellett nagy alapossággal mutatja be a bulvársajtó működésének jellemzőit, a mozi- és a később megjelenő tévéhíradók sajátosságait, vagy a magazinműsorok, az oknyomozó újságírás hatását korunk – és a mi korunk – közvéleményére. Vizsgálódási területe mindenekelőtt a francia, a német, a brit és természetesen az amerikai média világa. A kötetből megismerhetjük a sajtó szerepvállalását a század nagy történelmi sorsfordulóiban, a két világháborútól kezdve a Watergate-botrényon át a vietnami, kuvaiti vagy a koszovói konfliktusokig. Kitér napjaink új médiája, az internet szerepére is: mennyiben képes az új információhordozó megjeleniteni a "főáramtól" eltérő véleményeket?

Jürgen Habermas - A ​társadalomtudományok logikája
A ​társadalomtudományok logikájáról szóló szakirodalmi áttekintés a hatvanas évek közepén született, amikor az analitikus tudományelmélet az egységes tudomány programjának háttéreszméjével még jórészt uralta a szociológia önértelmezését. Ez az áttekintés hozzájárult e kontextus alapvető átalakulásához a következő évtizedben. Nem korlátozódik az adornoi pozitivizmuskritika folytatására - a figyelmet a nem konvencionális kezdemények széles körére irányítja, amelyekből a társadalomelmélet rekonstrukciója kiindult: a késői Wittgenstein lingvisztikai filozófiájára, Gadamer hermeneutikájára és az Alfred Schützhöz kapcsolódó etnometodológiára. A hermeneutika és a nyelvelemzés elsajátítása annak idején ahhoz a meggyőződésemhez vezetett, hogy a kritikai társadalomelméletnek le kell válnia a tudatfilozófiai alapfogalmiság Kantra és Hegelre visszanyúló tradíciójáról...

Valuch Tibor - Magyarország ​társadalomtörténete a XX. század második felében
Hogyan ​változott a magyar társadalom szerkezete, egyes csoportjainak helyzete, belső tagoltsága és összetétele a II. világháborút követő évtizedekben? Miként alakult át az értékrendszer, a közgondokodás, az életmód és a hétköznapok rendje a XX. század második felében? Milyen történelmi tényezők húzódnak meg a változások hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni ez a könyv, amely az első kísérlet az elmúlt fél évszázad magyar társadalmi folyamatainak történeti áttekintésére, összegzésére.Az adatgazdag kötet használatát táblázatok, grafikonok, valamint az egyes témakörökben történő tájékozódást segítő irodalomjegyzék könnyíti meg az olvasó számára. A gondosan válogatott fotók széleskörűen illusztrálják e korszak társadalmi változásait.

Henry Kissinger - Diplomácia
A ​XX. század utolsó harmadának egyik legjellegzetesebb és csak erre a korszakra jellemző vonása, hogy világsztárokat termel ki magából, szinte függetlenül azok foglalkozásától. Ahogy a művészeteknek megvannak a csillagai, úgy a tudománynak és az üzleti életnek is felépülnek a maga idoljai, a sportról, a vallási kultúráról vagy a politikáról nem is beszélve. Ezt a könyvet egy közülük való megasztár, a nemzetközi politika, a diplomácia legismertebb csillaga, a Harvard egykori professzora, a valamikori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter, a Nobel-békedíjas Henry A. Kissinger írta. Nincs, aki a diplomáciáról, a diplomácia világáról hitelesebben szólhatna, hiszen Kissinger maga az eredeti forrás. E monumentális áttekintő munka azt mutatja be, hogy a diplomácia művészete és a globális hatalmi egyensúly hogyan teremtette meg azt a világot, amelyben ma élünk. A következtetések levonásához Kissinger három évszázad történelmét lapozza végig, amely szemében a hatalmi egyensúly keresésének története: erődemonstrációkkal, háborúkkal, békekötésekkel. A belőlük szerzett tapasztalatok - a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével - vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai. Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket. Ezért képes arra, hogy szellemesen, finom iróniával írjon a hatalom felhőjátékairól, s ne kímélje a politikusokhoz vagy a nemzetközi diplomáciához kötődő illúziókat sem. Ugyanakkor minden mondatával érzékelteti, hogy a nemzeteket összekötő, illetve szétválasztó erők tiszteletet követelnek.

Síklaki István - Szóbeli ​befolyásolás II.
"A ​nyelv stratégiai használata olyan területe a társas viselkedésnek, amely igen sok tudományág és szakma számára fontos (nyelvészet, szociálpszichológia, klinikai pszichológia, médiakutatás, kommunikáció, politológia, marketing stb.). A válogatásunk bemutatja a stratégiai nyelvhasználat szociolingvisztikai, pragmatikai, logikai, kognitív pszichológiai, nyelvészeti és szociálpszichológiai alapjait egyfelől, másfelől pedig olyan gyakorlati alkalmazásokba kínál bepillantást, mint a média-elemzés, a politikai beszédek retorikája, a bírósági befolyásoló beszéd, a reklám vagy a terápiás interjú."

Bo Bergström - Bevezetés ​a vizuális kommunikációba
A ​Bevezetés a vizuális kommunikációba egyedülállóan szemléletes és közérthető útmutató a kommunikáció iránt érdeklődők számára. Bemutatja a médiához kapcsolódó legfontosabb vizuális szakterületeket, támpontokat ad az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez, és elmagyarázza, miként építsük fel kommunikációnkat - a stratégiától és az üzenet megfogalmazásától a designig és a befolyásolás művészetéig - úgy, hogy az elérje a megfelelő célcsoportot és a kívánt hatást. A könyv nélkülözhetetlen összefoglaló mindazok számára, akik képi és szöveges üzenetek célba juttatásával foglalkoznak, és a kor igényeinek megfelelve saját szűkebb szakterületük ismeretén túl a vizuális kommunikáció tágabb összefüggéseit is meg szeretnék érteni. Haszonnal forgathatja bárki, aki a tervezőgrafika, a reklám, az újságírás, az új médiumok, az információtechnológia, a tömegkommunikáció, a fényképezés, a filmezés vagy a televíziózás területe iránt érdeklődik.

Fábián György - Kovács László Imre - Parlamenti ​választások az Európai Unió országaiban (1945-2002)
A ​kötet az Európai Unió tizenöt tagországának második világháború utáni parlamenti választásaival foglalkozik. Három fő tematikai egységből áll. Bevezető tanulmányában röviden tárgyalja a parlamenti választások politikai rendszerben betöltött szerepét, összefoglalva a nemzetközi szakirodalomnak a témára vonatkozó legfontosabb megállapításait. Bemutatja a választási rendszerek alaptípusait, továbbá a választási rendszerek második világháború utáni európai fejlődésének főbb tendenciáit. A második rész tizenöt országismereti tanulmányból áll. A tanulmányok áttekintik az egyes tagországok politikai rendszerének legfőbb vonásait, a második világháború utáni legfontosabb folyamatokat, illetve változásokat, különös figyelemmel a pártrendszer és a kormányzati rendszer alakulására; részletesen bemutatják az egyes országok választási rendszereit, azok működését, változásait. A választási eredmények elemzése a politikai erőviszonyok alakulásának, tágabban a politikai rendszer fejlődésének megértését szolgálja. A harmadik tematikai egység egy választási adatbázis, melyben a tagországok összes második világháború utáni demokratikus választásának alapvető adatai találhatók (aktivitás, szavazat- és mandátumszámok, illetve -arányok, számított arányossági mutatók stb.).

Ismeretlen szerző - Mi ​a politika?
Politikatudományi ​tankönyvet, s egyben olyan kézikönyvet, segédkönyvet tart az olvasó a kezében, amely bevezet a politika ismerős-ismeretlen világába. A könyv tanulmányai - szerzői neves politológusok és fiatal kutatók - bemutatják a politológia különböző ágait és a magyar politika működését. A kötetet az elmúlt ötven év történéseit feldolgozó "kis magyar politikatörténet", valamint fogalomszótár és bibliográfiák egészítik ki. A politikát ma már tanítják a középiskolákban, ezért könyvünket elsősorban diákoknak és tanároknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják a politika iránt érdeklődő olvasók, fiatalok és idősebbek egyaránt.

Bíró Gáspár - Bevezetés ​a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába
A ​szerző két célt tűzött ki a könyv megírásakor. Egyrészt számba veszi a 20. század kilencvenes éveiben a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó szakirodalomban, valamint a különböző nemzetközi fórumokon felmerült legfontosabb kérdéseket, így például a nem kormányzati szereplők helyét és funkcióit vagy a nemzetközi normák fejlődését. Másrészt néhány kulcsfogalom – a „nemzetközi”, a „politikai”, az „erősebb” és „gyengébb”, a hatalmi egyensúly, a beavatkozáshoz való jog, a humanitárius intervenció vagy a nemzetközi társadalmi szerződés – jelentését vizsgálja a hidegháborút követő változások függvényében.

Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A ​tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

Ismeretlen szerző - Világpolitikai ​lexikon (1945-2005)
A ​kötet elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak ajánlott. De a mai világ külpolitikája, diplomáciája iránt érdeklődő olvasók is nagy haszonnal forgathatják. A könyv a második világháború utáni korszak legfontosabb politikai tudnivalóit dolgozza fel mintegy másfél ezer szócikkben. A lexikon tartalmazza a világ valamennyi országának legfőbb adatait. A nemzetközi politika témakörében áttekinti a több mint száz legjelentősebb ország külpolitikájának történetét. Tárgyalja a legfontosabb nemzetközi eseményeket és szervezeteket, különös tekintettel az Európai Unióra. Összefoglalja továbbá a nemzetközi jogi és diplomáciai ismereteket, de érinti a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, a világgazdaság témáit is. Szerepel a könyvben a biztonságpolitika és a katonapolitika, valamint néhány száz politikus pályaképe is.