Liszt ​tanulmányok

Ismeretlen szerző - Erkel ​Ferenc és Bartók Béla emlékére
Erkel ​Ferenc és Bartók Béla életének, művészetének, munkásságának állít emléket ez a tanulmánykötet.

Romain Rolland - Zenei ​miniatűrök I-II.
Tanulmányok ​Wagnerről, Camille Saint-Saensről, Vincent d'Indyről, Richard Straussról, Hugo Wolfról, Don Lorenzo Perosiról, Claude Debussyről, és sok minden másról...

Dolinszky Miklós - A ​Mozart űrhajó
" ​Egy Mozart-kvartett,amint a halott földet hátrahagyva száguld az űrben-szép látvány, amely az abszolút kontextushiány horizontját jelöli ki. Könnyen beleláthatnánk a posztmodern Noé-bárkát, melynek utasai, jobbik részük származékai, egyszer talán tökéletesebb kivitelben alkotják újra rég elpusztult létrehozóikat egy intergalaktikus Araráton. Pedig inkább múzeumot kellene látni benne, amely önmagunkat állítottuk ki, és amely, mint minden múzeum, egyben koporsó is, a halandóság koporsója." Dolinszky Miklós 1962-ben született. Budapesten él, ír, kutat, tanít. A jelen válogatás az első műve.

Lichtenberg Emil - Bach ​Nagy mise (h-moll)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Kodály Zoltán 70. születésnapjára
Kedves ​Tagtársunk! Szeretettel köszöntjük a Magyar Tudományos Akadémia nevében, hetvenedik születésnapján. Köszöntjük tagtársunkban népünk hű fiát és nagy művészét, aki egész élete folyamán népünkért, kultúránk emeléséért dolgozott s halhatatlan érdemeket szerzett népzenénk ősi emlékeinek feltárásában és a pusztulástól való megmentésében, valamint a magyar énekkultúra megteremtésében és felvirágoztatásában. Igaz szívvel köszönjük azt a felbecsülhetetlen értékű tudományos munkát, amelyet népünk zenei hagyományainak felkutatásával, a népdalok összegyűjtésével és tudományos feldolgozásával végzett. Köszönjük azt a sok művészi alkotást, a dalokat, zenekari műveket és daljátékokat, melyekkel zeneművészetünket gazdagította és nagy kortársával, Bartók Bélával együtt megteremtette a magyar zene új korszakát. Zenéjét hallva, megtanultuk jobban szeretni hazánkat, felvirágzásáért önfeláldozóbban dolgozni. Kívánjuk, hogy még soká alkothasson jó egészségben és erőben, segítve szeretett hazánk szocialista építését. Budapest, 1952 december 16-án A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége

Lichtenberg Emil - Händel ​- A messiás - oratórium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Dezső - Breuer János - Passuth Krisztina - Zene ​és bábszínpad
Három ​tanulmány foglalkozik a ZENEÉLET-sorozat új kötetében azzal a műfajjal, amely az utóbbi évtizedekben valóságos renaissance-át éli: a bábjátékkal. Az Állami Bábszínház legnagyobb sikereit zenés darabjaival aratta, bel- és külföldön egyaránt: a két Bartók-balettel, A fából faragott királyfival, s A csodálatos mandarinnal, Sztravinszkij Petruskájával, Britten Pagodák hercege című pantomimjével, Brecht-Weill A kispolgár hét bűne című énekes-játékával. Kötetünk is ezeket a zenés produkciókat tárgyalja elsősorban. SZILÁGYI DEZSŐ, a Bánszínház igazgatója ezeknek a daraboknak műhelymunkáját, genezisét írta meg, valamint ő foglalta össze a bábjáték modern műfajelméletét - vagy, ha úgy tetszik: a modern bábjáték műfajelméletét. BREUER JÁNOS a muzsikus szempontjából elemzi a két Bartók-balett színrevitelét, valamint feltárja a magyarországi zenés bábjáték történetét. PASSUTH KRISZTINA a harmadik tanulmány szerzője. A jeles műtörténész a képzőművészet oldaláról közelíti meg a bábjátékot, s végig elemzi a darabokat díszlet- és bábtervezés szempontjából. Mivel a modern bábszínpad jelentős mértékben növelte a műfaj vizuális elemeinek fontosságát, ez a tanulmány is segíti az olvasót, hogy tisztán lásson e mindig kedvelt, de néha bizony - jogtalanul! - lekicsinyelt műfaj kérdéseiben.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép századunk zenéje?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Miklós - Bartók ​Béla kórusművei
A ​Győri leánykar vezetőjének, a Gyermek- és nőikarok leghitelesebb tolmácsolójának könyve fontos vezérvonal Bartók kórusművészetének megértéséhez és megszerettetéséhez. Bár valamennyi Bartók-kórusművel foglalkozik, részletesen csupán a Gyermek- és nőikarokat mutatja be, elemzi szövegi, zenei, formai szempontból. A művek forrásaitól, a népdalrészletektől kiindulva láthatjuk, hogyan forrott össze a zeneszerző saját zenei anyaga a népdalok szellemével. Felhasználja Szabó Miklós a szolmizációs módszert, Lendvai Ernő kutatásainak eredményeit. Elemzéseivel bizonyítja, hogy e kis remekművek Bartók legérettebb kompozíciói közé tartoznak, technikai nehézségeket kerülő faktúrájuk miatt a legszélesebb elterjedésre számíthatnak, bizonyos zenei szimbólumok és kifejező eszközök jelentése a szöveg révén szinte kézzel fogható lesz. Kóruskarnagyoknak, kórusvezetőknek, a Bartók zenéje iránt érdeklődőknek lehetőséget nyújt e művek betanításához, illetve betanulásához, Bartók művészetének még jobb megértéséhez és megszerettetéséhez.

Szabados György - Váczi Tamás - A ​zene kettős természetű fénye
Szabados ​György Liszt-díjas zeneszerző és zongorista, akinek kedvéért a világ vezető free jazz muzsikusai látogatnak Magyarországra, hogy együtt koncertezzenek vele - és Váczi Tamás zenekritikus, a nemrég fiatalon elhunyt író és esszéista közös vállalkozásba fogott. Könyvünk a jövő magyar műzenéjéről, zene és ember szerves egységéről szóló lírai vallomás. A zene kettős természetű fénye, mely a hazai könyvkiadásban mindeddig egyedülálló, nemcsak a két alkotó művészi gyakorlatáról, hanem a jazz és népzene azonosságairól, a zenetörténet és a jelen irányzatairól ad képet, miközben kirajzolódik a jazz világtörétnete, mai nagy zenészeivel és új törekvéseivel együtt. Mégsem zenetörténeti tanulmányokat vehet kezébe az olvasó, hanem higgadt tárgyilagossággal s mégis szenvedéllyel megírt esszék sorát, két, magyarságban és egyetemességben gondolkodó művészember együtt formálódott etikai alapállásának bizonyságaként.

Umberto Eco - Nyitott ​mű
A ​könyv elsősorban a kortárs költészet, az új zene, az informel festészet, az Antonioni utáni film fémjelezte új esztétikai helyzetet kívánja vázolni és elemezni. Azokat a műveket, áramlatokat, technikákat mutatja fel, amelyek a befogadótól kreatív önállóságot követelő poétikák jegyében fogantak. Azt a folyamatot követi nyomon, ahogy az alkotás során vagy eredményeképpen egyértelmű és szükségszerű eseménysorozat helyett többértelmű szituáció, valószínűségmező, nyitott mű jön létre.

Farkas József - A ​szeretet zenéi
A ​kötetben Farkas József mérnökprofesszor írásait olvashatjuk a zenéről.

Ismeretlen szerző - In ​memoriam Igor Stravinsky
E ​kis kötet nem tehet csodát, de talán felkiáltójelnyi lehet annak a mondatnak végén: pótoljuk a mulasztottakat, hangozzék minél több Stravinsky-zene! Mert ez a legfontosabb tennivaló in memoriam Igor Stravinsky.

Ismeretlen szerző - A ​magyar népi tánczene
Aki ​végigolvassa ennek a kötetnek a dolgozatait, talán nem könnyen igazodik el a sokféle tárgykör, elmélet, gondolat, megfogalmazás, szempont és a feldolgozásmódok egymástól eltérő és egymással szorosan össze nem függő egyvelegében. Bármennyire különbözzenek – akár szakmai érettség vagy szellemi színvonal tekinte­tében is – egymástól, mégis ugyanarról szólnak: egy szakma születéséről. Azt már Bethlen Miklós is tudta háromszáz évvel ezelőtt, hogy ha táncmulatsághoz zenére van szüksége, akkor le kell ballagnia a faluba, megbeszélnie a dolgok "környülállását" cigányzenészeivel. A zenélési és táncolási gyakorlat már régen fennállott. No és persze az éneklés is réges-régen. Azonban hogy mi is lenne mindez, azon a vita a XIX. század elejétől folyik, mert érdekelni kezdte az értelmiséget, hogy mik vagyunk, honnan jöttünk és hová megyünk. Nagyon sokáig tartott – talán még most is tart – az a kíméletlen vita, vajon képviselheti-e a magyar zenei kultúrát a cigányok által játszott zene? A két szélsőséges ponton ott állott a városi–úri cigányzenész meg a magyar nóta–operett–szalonzene műsora és a magyar paraszt ötfokú–rubato éneklése, az "idegenség", szemben az "ősi magyarság" megtestesülésével. A parasztság táncéletének és táncformáinak, valamint az ezzel együtt járó zenének a felfedezése és egyúttal kutatása kezdte ezeket az összeegyeztethetetlennek tűnő jelenségeket közelebb hozni egymáshoz. Ennek alapvetően négy oka volt: – a magyar parasztságról megtudtuk, hogy sokfélét, sok egymással – zenei, történeti és szépészeti szempontból – ellentétben álló zenét használ; – a cigányzenészekről kiderült, hogy ők sem egyfélék, hanem társadalmi helyzetükben is sokfélék, továbbá hogy amit játszanak és/vagy énekelnek, az is nagyon sokféle: sokan közülük "ősi magyar" dallamokat is sajátjukként használnak; – az igazán magyarnak tartott paraszti táncokhoz játszott zenéről – a falusi cigányzenészek zenéjéről – is lassan kiderült, hogy egy magyarországi vagy inkább a Lajtától keletre elkúszott ága az európai hangszeres zenélésnek a maga zenei formáival, hangszereivel, harmóniáival stb., amely itt találkozott és összefonódott régebbi gyökerű zenei hagyományokkal; – világossá vált, hogy a hangszeres zenélés – technikája, dallamai, kapcsolata az énekelt zenével, valamint társadalmi szerepe – tájanként, táncfajtánként, egyénenként változó és szomszédnépi kapcsolatok is színezik, gazdagítják. Ezek a körülmények és viszonyok csak nagyon lassan, kis lépésekben világosodtak meg többségükben, de még máig sem teljesen. A táncházi élet ettől függetlenül zajlik a maga bethleni módján, a zenészek tudják, hogy mit játsszanak, ha megfogadják őket. A tanulmánykötet dolgozatainak azonban legnagyobbrészt az a közös sajátossága, hogy a történelemről szól. Először – egészen a XX. század közepéig – csak azt hallottuk, hogy vannak táncok és ezekhez részint olyan dallamokat játszanak, amelyek fontosak a népzenekutatás számára, részint pedig olyanokat, amelyek nem (mert idegenek, mert nem népiek). Ebben a tanulmánykötetben még ilyen a szemlélete Kiss Lajos dolgozatainak (lásd az első megjelenés idejét!), s azoknak a tanulmányoknak és könyveknek, amelyekre hivatkozik. A kutatás tárgya és a szemlélet akkor az énekelt magyar népzenéhez igazodott. Az 1950-es években kezdett összekapcsolódni a tánc és a zene vizsgálatának szemlélete. Ezt képviselik ebben a kötetben Martin György, Karácsony Zoltán és részben Vavrinecz András, valamint Pávai István elemzései. A kutatás tárgya és a megközelítési szempont náluk a tánc volt, amelynek különféle típusait különféle – típusú, tempójú és metrumú – zene kíséri. Később aktív – egyúttal kutató – zenészek fejében és keze alatt ez a tánckísérő zene és ennek előadói önálló kutatás tárgyává váltak. A tanulmánykötet többi dolgozata ilyen természetű. E dolgozatok tárgya és megközelítésmódja sokrétű: – Kik és mifélék azok az emberek, akik hosszú idő óta nagy számban és mint zenei specialisták, nagy tömegű népesség (tánc-)zenei szükségletét kielégítik? (Bokor, Sárosi, Vavrinecz.) – Milyen a hangszerek, a játéktechnikák, a hangszercsoportok szólamainak jellege és szerepe? (Bokor, Vavrinecz, Virágvölgyi.) – Mi az a zene, dallam, amely valóságosan mutatja meg a tánczenei gyakorlatot, és lehet-e itt valamilyen zenei szempontot érvényesíteni, vagy ez kizárólag a használattól függ? (Paksa, Pávai.) – Ennek a zenének – mint minden társadalmi jelenségnek – nemcsak időtlen jelene, hanem története is van: ezzel összefüggésben hogyan kapcsolódik a magyar és az európai zene történetéhez? (Halmos.) Aki gyakorló zenészként elolvassa a dolgozatokat, tapasztalhatja, hogy könnyebb a zenésztől közvetlenül elsajátítani, amit csinál, mint leírni, elemezni és írás­ban továbbadni. Mégis örvendetes – és a jövőben is kívánatos –, hogy vannak, akik igyekeznek ezeket a hagyományban mélyen gyökrező – és korunkban gyorsan változó – jelenségeket a lehető legobjektívabb módszerekkel, megközelítésmóddal és helyreállítható módon rögzíteni, értelmezni és magyarázni az utókor számára. Akit pedig a történelem érdekel elsősorban, azt tapasztalhatja, hogy a valóság sokkal összetettebb, sokszínűbb, emberibb és – mindezekből következően – érdekesebb, mint ahogy azt tankönyvekből vagy egynémely szónoklatokból gondolhatnánk. Budapest, 2000 januárjában. Halmos István

Grabócz Márta - Zene ​és narrativitás
A ​tanulmánykötet anyaga két nagy gondolatkört egyesít: a zene és a narrativitás lehetséges viszonyát elméletileg érintő írásokat (többek között Greimas és Ricoeur modelljei alapján), illetve ilyen irányú zenetörténeti műelemzéseket Mozarttól Liszten át az elektroakusztikus zenéig és a mai operákig; másrészt a kortárs zene főbb irányzatainak bemutatását néhány külföldi (John Cage, Hugues Dufourt, Francois-Bernard Máche) és több magyar (például Dubrovay László, Eötvös Péter, Faragó Béla, Jeney Zoltán, Ligeti György, Márta István, Melis László, Sáry László, Sugár Miklós, Szemző Tibor, Tihanyi László, Vidovszky László, az Új Zenei Stúdió, a 180-as csoport, az Ear együttes) zeneszerző/előadó munkáinak analízise révén.

Theodor W. Adorno - Wagner
Richard ​Wagner művei közé tartoznak a legvitatottabb az európai zene történetében, mert a nagy esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik, és a szélesebb politikai értelemben, mert a végleges asszimiláció a hivatalos kultúra a Harmadik Birodalom. Ez a tömör összefoglaló veszi a legragyogóbb exponense Frankfurti Iskola marxista finoman összekapcsol ezeket a művészeti és ideológiai tulajdonságait. Ez biztosítja ügyes zenetörténeti elemzéseket Wagner pontszámok és zeneszerzői technikák, hangszerelés és a staging módszereinek, bőségesen idézve a zene drámák magukat. Ugyanakkor kínál éles gondolatok Wagner szociális jellegű és az ideológiai impulzusok művészi tevékenység.

Ismeretlen szerző - Zenekultúránkról
Gyűjteményes ​jellegénél fogva ez a könyv nagyon sokféle, módszerében, stílusában, látásmódjában egymástól elütő írást, tanulmányt, vitacikket, beszélgetést, interjút tartalmaz. Első pillantásra meghökkentő módon kerülnek egymás mellé olyan területek, amelyeket nemhogy a közgondolkodás, de a zenei szakgondolkodás sem tekint összetartozóknak, olykor még összemérhetőknek sem. Tudatunkban élesen elválik egymástól a zenekultúra szocialista távlatainak elvi tisztázása és a közművelődés stratégiája vagy például a zenei nevelés.

Ismeretlen szerző - Liszt ​Ferenc és Bartók Béla emlékére
Liszt ​Ferenc és Bartók Béla emlékének szentelt tanulmánykötet a Zenetudományi tanulmányok sorozatban (annak III kötete).

Ismeretlen szerző - A ​magyar zene történetéből
Zenetudományi ​tanulmányok IV kötete, mely válogat a magyar zene történetéről szóló tanulmányok közül.

Bartók Béla - A ​népzenéről
Nyolc ​rövidebb Bartók-tanulmány kapott helyet ebben a gyűjteményben; olyan írások, amelyek nem zenei szakemberek, hanem az érdeklődő olvasóközönség számára készültek. A szerző részletesen kifejti bennük a népzenére vonatkozó elméletét, gondot fordít arra is, hogy a valódi, értékes parasztzenét élesen megkülönböztesse az álnépi nótáktól. Röviden, de minden apró részletre kiterjedően ismerteti a népzene gyűjtésének szabályait, javaslatot tesz az európai gyűjtések összehangolására. A háború alatt írott cikkeiben pedig éppen gyűjtőútjain szerzett tapasztalatait használja fel, hogy tiltakozzék az értelmetlen pusztítás, a barbarizmus ellen: Így ír: "...talán időszerű rámutatni arra, hogy a parasztokban ádáz gyűlölködésnek más népek iránt nyoma sincs és sohasem volt... Döntő bizonyíték erre a nép lelkének tükre: maguk a lírai népdalszövegek."