Madách Az ​élet értelme

Dr. Róheim Géza - Magyar ​néphit és népszokások
Ez ​a kis könyv arra törekszik, hogy a magyar néphit és népszokások terén való tájékozódást a tudományban előkészítse és annak eddigi eredményeit a közönség számára hozzáférhetővé tegye. Korlátozott a szabott ívszám és ez a magyarázata, ha sok mindent nem tárgyaltam, amit szerettem volna. Nem törekedtem kimerítő anyaggyűjtésre, inkább a nemzetközi kapcsolatok kimutatása volt a célom. A »Rontás és varázslás« című fejezetben a harmatszedésről mondottak kissé másként csoportosítva megtalálhatók »Adalékok a magyar néphithez 1920« című művemben. Ettől eltekintve kerültem az ismétléseket, inkább olyan kérdésekkel foglalkoztam, amelyeket az eddigi irodalom többé kevésbbé elhanyagolt. Feltűnő talán, hogy a téli, tavaszi és nyári ünnepeket tárgyalom az őszi nélkül. Ennek az a magyarázata, hogy az őszi »jeles napok« közül csak a halottak napjának van önálló jelentősége, ennek külön tárgyalását pedig a halotti szokásokról szóló fejezet pótolja.

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Kende Sándor - Sorsom ​a könyv
Kende ​Sándor író és könyvkereskedő - így kezdődne egy lexikoncikk a szerzőről. Több mint húsz kötete jelent meg, s a magyar könyvkereskedelem legendás szereplője. A kötetben a "hőskorszakra" emlékezik, 1945-től 1966-ig, bár csak 1974-ben hagyta el a "szakmát". Azóta szabad foglalkozású író. Mint maga írja: "Az úgynevezett >>hőskorszakra<< akartam és szeretek visszaemlékezni. Amikor gőzösünk még nem robogott biztonságosan lefektetett acélpályán, hanem neki kellett rugaszkodnunk a szekérnek és húzta-tolta ki-ki, ahogyan tudta. Aztán ezekből a tapasztalásokból kialakult, >>megalkotódott<< az új szakmai rend." Kende Sándor e könyve is szépirodalom, de történelem is: a sztorikat szépírói eszközökkel írja meg, s a sztorik igazak. Ennyit elég is elárulnunk az olvasónak, akinek szíves figyelmébe ajánljuk Kende Sándor új könyvét.

Márton László - Koestler, ​a lázadó
Arthur ​Koestler Bartók Béla mellett a legismertebb magyar külföldön. Életútja a XX.század minden ellentmondását megtestesíti. Küzdött a halálbüntetés ellen, az 1956 után bebörtönzött magyar írók kiszabadításáért, a kegyes halálért és az angol kutyák jogaiért. Márton László (Párizs) oxfordi egyetemistaként ismerkedett meg a Sötétség délben szerzőjével. Életrajza végigköveti Koestler kalandjait a budapesti szülőháztól a jeruzsálemi bazárig, a sevillai siralomháztól a francia internálótáborig, a Komintern propagandaosztálytól az angol Királyi Irodalmi Társaságig.

Ismeretlen szerző - Gazdálkodás
A ​Magyar néprajz kiadásának terve 1955-ben született meg, első kötete mégis több mint harminc év várakozás után jelent meg. A részletes és szakorientált bibliográfiával, különböző mutatókkal és tárgyi illusztrációkkal teljes kötet méltóan illeszkedik a hazai néprajz tudományos-tájékoztató forrásai közé. Felhasználva a rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit, a Magyar néprajz európai érdeklődésre is számottartó - kézikönyvvé válik, amely a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt fontos.

Ismeretlen szerző - Életmód
A ​Magyar néprajz kiadásának terve 1955-ben született meg, első kötete mégis több mint harminc év várakozás után jelent meg. A részletes és szakorientált bibliográfiával, különböző mutatókkal és tárgyi illusztrációkkal teljes kötet méltóan illeszkedik a hazai néprajz tudományos-tájékoztató forrásai közé. Felhasználva a rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit, a Magyar néprajz európai érdeklődésre is számottartó - kézikönyvvé válik, amely a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt fontos.

Ismeretlen szerző - Társadalom
A ​Magyar néprajz kiadásának terve 1955-ben született meg, első kötete mégis több mint harminc év várakozás után jelent meg. A részletes és szakorientált bibliográfiával, különböző mutatókkal és tárgyi illusztrációkkal teljes kötet méltóan illeszkedik a hazai néprajz tudományos-tájékoztató forrásai közé. Felhasználva a rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit, a Magyar néprajz európai érdeklődésre is számottartó - kézikönyvvé válik, amely a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt fontos.

Ismeretlen szerző - Történelem, ​kultúra, medialitás
A ​kötet az irodalomtörténet-írás, valamint a kultúra- és médiatudomány lehetséges összefüggésrendszerét vizsgáló kutatócsoport tanulmányait tartalmazza. A szerzők e Magyarországon még kevéssé ismert kérdéskörben a problémák előzetes, a későbbi rendszeres kutatásokat megalapozó feltárására törekedtek, abban a reményben, hogy a különböző diszciplínák (irodalom, történettudomány, művészetelmélet, médiatörténet, kultúratudomány, pszichoanalízis stb.) területeit érintve, vizsgálódásaik egy szélesebb antropológiai érdeklődés részévé válnak. Az írások a történelem és a kultúra közvetítőrendszereinek történeti áttekintésére vállalkoznak - az ókortól napjainkig. Bemutatják a médiatechnológiai változások (szóbeliség, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus feljegyzés, mozgókép stb.) kultúraformáló hatását, ezzel az összefüggésben az ember önmagáról alkotott képének módosulásait, s a médiumok önállósuló, az emberre is visszaható, világalakító szerepét.

Perjés Géza - Zrínyi ​Miklós és kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Brown - Szent ​Ágoston élete
Peter ​Brown harminc évvel ezelőtt megjelent klasszikus életrajzát már hosszú ideje a Szent Ágoston életét és tanítását bemutató alapműként tartják számon. Nemrégiben azonban Ágostonnak számos eddig ismeretlen levele és prédikációja került elő, és ez a nagyszerű fölfedezés új megvilágításba helyezte püspökségének első és utolsó évtizedét. Ezek a szövegek arra késztették Peter Brownt, hogy felülvizsgálja némely megállapítását mind a Vallomásokat író szerzővel, mind pedig az észak-afrikai római uralom utolsó éveiben prédikáló és író idős püspökkel kapcsolatban. Brown professzor az eredeti életrajzhoz - melyet változatlan szöveggel közlünk - csatolt terjedelmes Epilógus két fejezetében foglalja össze gondolatait ezekről az újonnan felfedezett dokumentumokról. Emellett arról is áttekintést nyújt, miként alakult az Ágoston-kutatás a hatvanas évek óta.

Abody Béla - Emlékezetem ​pályája I-II.
A ​címben szereplő két szám nem tévedés, ez tulajdonképpen két könyv. Az Emlékezetem pályája I. a szerző 1981-es könyvének felújítása; portré Füst Milánról, aki a szerző tanára volt; Czibor Jánosról, aki a nagy hatású szerkesztő fogalmát testesítette meg a magyar irodalom egy időszakában; Latinovits Zoltánról, a Pikinek becézett iskolatársról; a fiatalon elhunyt írónövendékről, Egri Csabáról és a valamin töprengő Kellér Andorról. S mit tartalmaz az Emlékezetem pályája II.? Egy portrét Déry Tiborról, s egyet Benjámin Lászlóról. Az előbbi egy valaha elkészülő könyvnek a töredékeiből áll össze, az utóbbi egy szeretetteljes fotó a költő 1956-ig megtett pályájáról. A mítoszteremtő és mítoszromboló kötetben megelevenedik az irodalmi élet, az írók világa, főleg az 1957-1962 közötti idő.

Ismeretlen szerző - Honfoglalás ​és nyelvészet
A ​honfoglalásról sok szemmel sorozat harmadik kötete Tartalom Bevezető Harmatta János: A nyelvtörténet korszakolásának problémái Györffy György: Népek és nyelvek a honfoglalás térségében Rédei Károly: A magyar nyelv helye a finnugor nyelvek között Kálmán Béla: Adalék egy közös nyelvhasználati jelenséghez Róna-Tas András: Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre H. Tóth Imre: Szláv nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre Gulya János: A magyarok önelnevezésének eredete Elter István: A magyarok elnevezései arab forrásokban Nyitrai István: A magyarok elnevezései a perzsa forrásokban Király Péter: A magyarok elnevezése a korai európai forrásokban Harmatta János: A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban Györffy György: Az avarok nyelve Györffy György - Harmatta János: Rovásírásunk az eurázsiai írásfejlődés tükrében Benkő Loránd: A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik Kiss Lajos: Korai magyar helységnévtípusok Kiss Lajos: Pannónia helyneveinek kontinuitása Kiss Lajos: Erdély vízneveinek rétegződése Berta Árpád: Eltérő nézetek a magyar törzsnevek eredetéről Györffy György: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek Fehértói Katalin: Eltérő nézetek legrégebbi személyneveink eredetéről Györffy György: Korai személy- és méltóságneveink kérdéséhez Rövidítések Névmutató

Lázár István - Örkény ​István
"A ​tizenkilencedik század - írja Örkény István - egy tájkép, középen házzal, a házon kéménnyel, melyből füst száll. Ezt érzelmileg alászínezhette a néző, de magyarázni csak egyféleképpen lehet. Ha azonban csak a füstcsóva marad a vásznon, akkor már neked kell hozzáépítened a többit. Hogy milyen lesz, nem tudom; csak egy bizonyos: nem lehet egyforma két ház, még az sem biztos, hogy ház lesz." Hogyan jutott el ehhez az ars poeticához Örkény István, hogyan a művekhez, amelyek ebben a szellemben fogantak? - ezt kutatja az első Örkény-monográfia. Lázár István az író vallomásaira, interjúkra, kritikákra építve - és persze elsősorban magukra művekre - nyomon követi azt az utat, amely a Tengertánc novelláitól az Egypercesek-ig vezet, a Voronyezs-től a Pisti a vérzivatarban-ig, a Házastársaktól a "Rózsakiállítás"-ig - és olyan állomásai vannak, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Jeruzsálem hercegnője nagy novellái. Lázár István egyszerre elegáns és alapos monográfiájának külön érdeme, hogy munka közben még sűrűn beszélt Örkény Istvánnal, szövegébe beleszőtte magnetofonfelvételeit, amelyek sok újat mondanak az író életéről, gondolkodásmódjáról, műveiről.

Ismeretlen szerző - A ​székely művelődés évszázadai
Magyar ​nyelvű kisebbség, magyar nyelvűek között? Mi teszi azzá a székelyeket? Az, hogy a "héthadú magyaroknál"-nál jó kétszáz évvel korábban érkeztek a Kárpát-medencébe? Az, hogy e hazában sem ért véget vándorútjuk, amelynek legmegrázóbb epizódjai a madéfalvi veszedelem (1764), és a második világháború során végrehajtott bácskai (1941), majd völgységi (1944) áttelepítés? Az, hogy az állattartó népek hagyományait őrző rovásírást a mai napig értik és használják? Az, hogy a Magyarországra is késve érkező modernizáció az ő falvaik "atyafiságos" viszonyait még későbben bomlasztotta fel? A magyarok általában ismerik a székelyek különleges katonai szerepét, s tudják, körükben a feudális úr-szolga megkülönböztetés nem volt olyan egyértelmű, mint az ország egyéb vidékein. Szinte mindenki hallott már a "székely kapu"-ról, sokan ismerik a "székely himnusz"-t, és vannak, akik számára az is egyértelmű, hogy a "székely harisnya" tulajdonképpen nem harisnya. Könyvünk a székelyekhez kapcsolódó "kuriózumok" mögé tekint: a székely kultúra bemutatására törekszik. Olvashatunk a kultúrát teremtő közösség belső rendjéről, az írásról, az oktatásról, a nép építészetéről, ruházkodásáról és díszítőművészetéről, a népszokásokról, s a hozzájuk kötődő dalokról. Megismerkedhetünk a szülőföld hagyományait "tudatalattijában" is folytató "magas kultúrával": a székely származású "hivatásos" képzőművészekkel, irodalmárokkal, a színházi élettel, de néhány nagy egyéniségnek köszönhetően a magyar tudományos világba is bepillanthatunk. Külön tanulmány foglalkozik az orvoslással, amely - tekintettel a székelyek körülményeire - elsősorban a népi gyógyászatról árul el sok furcsaságot. Minden témánál az idő múlása adja a fő rendező elvet; így akár a falutörvényről, akár az irodalomról, akár az orvoslásról kerül szó, megelevenedik a messzi keletről a nyugati "Óperenciáig" vivő, majd újból keletnek forduló, s az erdélyi hegyekig vezető székely vándorút, és átélhetjük a nehezen megtalált haza megtartásáért tett erőfeszítéseket. A könyv 15 tanulmányát alkotó 18 személy között van tudós, tanár, jogász, orvos és lelkész. Azonos bennük, hogy székely származásúak, vagy erős szálakkal kötődnek a székelységhez. Egyikük sem felejti el, hogy a székely művelődés a magyar művelődés része és azt sem, hogy egy népcsoportnak a történelemben változó határok és életkörülmények között is meg kell találnia a békés boldogulás útját. "Tudjuk azt, hogy 1300 éve, amióta népünk kialakult, igen sok meg nem értéssel, tudatlansággal, rosszindulattal kellett megküzdenie. Ha az elmúlt küzdelmeket túléltük, az újabb 1300 évet is túl kell élnünk" - írja az egyik szerző. E hit erősítését szeretné a könyv szolgálni, a ma kétmillió főnyire becsült székely-magyarok értékeinek a lehető legtöbbre figyelő megörökítésével.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Kempelen Farkas - Az ​emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása
1791-ben ​jelent meg Kempelen műve. A szerző híres-hírhedt volt sakkozógépéről, a tudománytörténet azt tekinti legfontosabb alkotásának. Kempelen maga viszont beszélőgépét tartotta élete fő művének. Egy életen át foglalkoztatta az emberi beszéd, a hangok képzése és azok utánzásának lehetősége. Hosszas előtanulmányokat folytatott, így született meg műve elméleti része: összefoglaló fonetikája. A hangképzés rejtélyének megfejtésére volt szüksége ahhoz, hogy a hangtannal ilyen mélységig foglalkozzon, és a hangképzés gépi utánzásának gondolata vezette odáig, hogy fonetikájában külön helyet szenteljen a hibás hangképzésnek, illetve kiejtésnek, és ezzel együtt azok helyesbítéséhez is fontos tanácsokkal szolgáljon. A fonetikus így válik logopédussá is. Műve második, rövidebb része mutatja be egyedülálló találmányát, beszélőgépét. Igazi tudóshoz méltóan nem tartja felfedezését véglegesen megoldott munkának. Eredményeit leírja, a köz elé bocsátja, reméli, lelkes követőkre fog találni. Hogyan működött a gép? Erről szól a könyv második része. Elkészült a prototípus, de el is pusztult. Az arról készített másolatok viszont ma is megvannak. - Kempelen hiába várta a kor elismerő csodálatát, senki nem figyelt föl munkájára. Igazi világsikert sakkozógépével ért el. A mérnök, tudós, feltaláló, aki technikusként, vízmérnökként, építészként is maradandót alkotott, kora igazi polihisztora volt. Nem volt nyelvész, érdeklődése vezette a fonetikai munka megírásához. A könyv Bécsben jelent meg németül és franciául. Nem vált igazán a magyar tudománytörténet részévé, annak ellenére, hogy tudtak róla és emlegették. Magyar nyelvű fordítására most kerül sor először. Megőriztük az eredeti kiadás huszonhét rézbe metszett tábláját, melyek szövegkiegészítésként és szövegmagyarázatként kísérik Kempelen munkáját. Mollay Károly kitűnő fordítása a mai olvasó számára izgalmas, érdekfeszítő olvasmányt jelent.