Világvallások Hinduizmus, ​kínai és japán vallások, buddhizmus, iszlám, judaizmus, kereszténység

John Bowker - A ​világ vallásai
A ​világ legfontosabb vallásainak részletes bemutatása a szent szövegekből vett idézetekkel, valamint a vallási tárgyakat, festményeket és épületeket ábrázoló illusztrációkkal.

Ismeretlen szerző - A ​kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven
Különleges ​magyar nyelvű Koránt tarthat kezében az olvasó. Most először jelenik meg az iszlám szent könyv vallásilag elfogadott fordításban. Kiss Zsuzsanna fordítását a törökországi vallástudósok az iszlám nézőpontok szerint hitelesnek tekintették, amely köszönhető a fordító iszlám elkötelezettségének, a fordításban felhasznált számos egyéb iszlám szentírás és hagyomány alapos ismeretének. Az eddig megjelent magyar nyelvű Korán kötetek szinte kizárólag külsős szakfordítók szakmai kihívásaként született, melyet éppen ezért az iszlám közösség tagjai számos tekintetben nem tartottak pontos és vallásilag helyes fordításnak. A kötet másik különlegessége, hogy mintegy 800 oldalas szövegmagyarázatot, értelmezést ad Kiss Zsuzsanna a szent könyvben elmélyedni kívánóknak s ilyet első ízben olvashat a magyar olvasóközönség. A Korán szövege a magyar mellett megtekinthető az eredeti nyelven is. A kiadvány szerkezete is követi az iszlám hagyományt: a kötet első fele tartalmazza a szövegértelmezéseket, majd a második felében hátulról előre haladva olvashatjuk a Korán eredeti és magyar nyelvű szövegét. A kiadvány igényes kivitelben, bordó bőrkötéssel, aranyozott első-hátsó borítóval ad méltó külsőt az iszlám szent könyvnek.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Ismeretlen szerző - Világvallások ​A-Zs
A ​VILÁGVALLÁSOK lexikona az anglikanizmustól a zoroasztrianizmusig, az amishoktól a zelótákig részletesen áttekinti az összes jelentősebb vallás, vallási mozgalom, felekezet és kultúra jellemzőit és történetét. A neves angol kiadó által szerkesztett mű magyar kiadása több mint 8000 szócikkben szolgál egyedülállóan részletes és megbízható információval, többek között az alábbi témákban: - a nagy világvallások (buddhizmus, iszlám, judaizmus, kereszténység, hinduizmus) jelene és múltja, - a magyarországi történelmi egyházak (evangélikus, katolikus, református, zsidó) és a magyar vallástudomány jelentősebb alakjainak bemutatása, - szentek, teológusok, guruk, próféták - művek és elvek, követők és kritikusok, - szent helyek és hagyományok, - koronként új fényben mutatkozó örök etikai kérdések, - a vallástudomány változatos határterületei: vallásszociológia, vallásantropológia, vallásfilozófia. A tudományos igényű lexikon nélkülözhetetlen kalauz mindazok számára, akik tanulmányaik, munkájuk kapcsán hittudománnyal, vallással foglalkoznak, de haszonnal forgathatják azok is, akik érdeklődésüknek engedve veszik kezükbe a kötetet.

Ismeretlen szerző - Korán
A ​Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való. Jelen mű a Korán első magyar nyelvű fordításának az úgynevezett „Kassai Koránnak” kiadása, amely ilyenformában 1831 óta először lát napvilágot. Az iszlám kultúrtörténet iránt érdeklődőknek és a magyar nyelvű könyvritkaságok kedvelőinek egyaránt ajánljuk. Reprint kiadás archaikus nyelvezettel, latinból fordított szövegezéssel a XIX.sz-ból

William Montgomery Watt - Az ​iszlám rövid története
Az ​iszlám rövid története áttekinti az iszlám vallás keletkezésének körülményeit és fejlődését attól az időtől kezdve, amikor a 7. századi Arábia nomád törzsei között megszületett, egészen napjainkig, amikor az iszlám a világ egyik legnagyobb vallásának tekinthető. Könyvünk bemutatja Mohamed életét és tanításait, ismerteti az arab nemzet kialakulásának, valamint az iszlám szétterjedésének történetét. A szerző kitér az iszlám vallás 20. századi fejlődésére is, beszámol a fundamentalizmusról, a dzsihádról és a nők helyzetének alakulásáról. William Montgomery Watt az edinburghi egyetem professzora, az iszlám tudomány és vallás nemzetközileg elismert szakértője. Könyve irányadó olvasmány az iszlám világa iránt érdeklődők számára, egyben hasznos kézikönyv is, amelyben könnyű utánanézni az iszlámmal kapcsolatos kifejezéseknek.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám története
Reprint ​kiadás Ez a könyv a Franklin-Társulat és a Révai Testvérek közös kiadásában megjelent világtörténet sorozat az iszlám történetére vonatkozó része, változatlan utánnyomásban. (A századfordulón megjelent könyv idején más helyesírás volt, az Ignác keresztnevet még cz-vel írták, a mi borítónkon azonban csak c-vel szerepel, a mai írásmódnak megfelelően.)

Nicholas De Lange - A ​zsidó világ atlasza
Atlaszunk ​- a maga különleges műfajában egyedülálló vállalkozásként - a zsidók történetének, kultúrájának, életmódjának és szokásainak áttekintésére vállalkozik a kezdetektől napjainkig. Figyelme éppúgy kiterjed az egykori ókori népre, mint a mai Izrael állam lakosaira, de az Egyesült Államoktól Kelet-Európában és Oroszországban diaszpórákban létező zsidók történelmére, intézményeire, jogaira, vallási és civil életére is. Három nagyobb fejezetre, azaz három nagyobb tematikai egységre tagolódik gazdag, sok vonatkozásában kevéssé ismert képanyag kíséretében. Az első rész: a történeti háttér - a zsidók történelmének viszontagságait (üldöztetésüket, kitaszítottságukat, vándorlásaikat) mutatja be. E fejezet gerincét egy sor világtérkép alkotja, amelyek a zsidó közösségek területi megoszlását, számbeli nagyságát és önkormányzatuk fokát mutatják a különböző korokban. A második rész: a kulturális háttér - a zsidó kultúra értékeiről és a vallás sajátságairól számol be, kitérve a speciális zsidó naptárra, az ünnepekre, a nyelvre és az irodalomra. Ezzel párhuzamosan szó esik a zsidó identitás, a cionista mozgalmak és a holocaust által felvetett problémákról is. A harmadik rész: a zsidó világ ma. Nagyobb földrajzi egységenként és országonként tárgyalja a zsidóság mai helyzetét. Kiemelt témák segítik a jobb tájékozódást: többek közt a kairói genizáról, Heródes királyságáról, Amszterdam fénykoráról, a Bibliáról, a művészet és a rituálé kapcsolatáról, New York, Párizs és Jeruzsálem szerepéről a zsidó világban és más hasonló kérdésekről. Számos időrendi táblázat, a kislexikon, a név- és a földrajzi mutató nyújt további információkat a téma iránt érdeklődők számára, akik kézikönyvként is forgathatják ezt a kitűnő összefoglaló művet.

Dr. Peter B. Clarke - A ​világ vallásai
A ​VILÁG VALLÁSAI egyetlen reprezentatív kötetben ismerteti a világ nagy, élő vallásait: a judaizmust, a kereszténységet, az iszlámot, a zoroasztrizmust, a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a szikh vallást, a kínai vallási hagyományokat és a sintoizmust. Elbeszéli kialakulásukat, nyomon követi fejlődésüket születésüktől napjainkig. Több mint 400 kép, ezenkívül térképek, táblázatok illusztrálják a világ élő vallásainak gazdagságát. A könnyen érthető szöveg megmagyarázza a doktrínákat, hiteket, a szent iratokat, és elemzi a szentek, hittérítők és reformerek szerepét. A könyv rendkívül gazdag kultúrtörténeti érdekességekben. Ezt illusztrálja az alábbi néhány, ismertetésre kerülő példa is: - Hogyan csírázott ki a katolikus egyházban a protestáns reformáció? - Miért imádkoznak a muzulmánok arccal Mekka felé fordulva? - Mi a meditáció jelentősége a buddhizmusban? - Hogyan tisztelik a hinduk isteneiket? Külön hangsúlyt kapnak a templomépítészeti szokások, a halálról és a túlvilági életről vallott nézetek, az ünnepek, istentiszteleti formák, zarándokutak és még számos más téma is. A Kisegyházak című zárófejezetek röviden ismertetik a kisebb, kevésbé ismert vallásokat, szektákat és mozgalmakat, amelyek szintén részét képezik napjaink lelki mozaikképének. Az évszázadok folyamán a vallások nemcsak az egyének életét, hanem a nemzetek sorsát is alakították. Az önzetlen, odaadó, cselekedetek és mozgalmak gyakran nagy hatást gyakoroltak a társadalomra. A mély vallásosság arra inspirálta az embereket, hogy a világ legszebb műalkotásait, épületeit hozzák létre. A könyv ezekről szól. A vallás napjainkban is nagy hatással van a társadalomra. A több etnikumot magába foglaló társadalomban, ami az egyik csoport számára különös , a hívők egy másik csoportjánál az ősök tiszteletének szimbolikus szertartása. Az élő hitek megértése és megismerése műveltségünket gazdagítja, segítségével jobban megérthetjük saját életünket, és bepillantást nyerhetünk másokéiba is. A könyv szakmai szerkesztője és társszerzője Dr. Peter B. Clarke Oxfordban és Londonban végezte a történelemmel és vallásokkal kapcsolatos egyetemi tanulmányait, majd később az iszlám vallásra szakosodott. Jelenleg vallásszociológiát és vallástörténetet tanít a londoni egyetemen, a King's College-ban, s ő az Új vallások kutatóközpontjának igazgatója.

Huston Smith - A ​világ nagy vallásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Douglas E. Harding - A ​világ vallásai
BEVEZETŐ Egy ​világűrből érkező utazó, aki véletlenül a bolygónkra vetődik, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy visszataszító s módfelett rejtélyes betegségtől szenvedünk, mely meglepően változatos tünetekkel jár. Néhányunkat arra készteti, hogy megvessük, lemészároljuk vagy lebombázzuk társainkat, méghozzá nagy számban, minden nyilvánvaló ok nélkül. Mások viszont a hatására saját testüket kínozzák, sőt megcsonkítják, feltartják a karjukat, míg az el nem szárad és használhatatlanná nem válik, szinte halálra éheztetik magukat, vagy éppen feltelepszenek a legmagasabb oszlop tetejére, amelyet találnak. És még sorolhatnánk, hiszen végtelen a listája a tüneteknek, az ártalmatlanoktól az iszonyatosakig. Ez a betegség pedig mélyen gyökerező, járványos és olyan régi, mint maga a fajunk. Enyhülésnek vagy gyógyulásnak semmi jele nem mutatkozik az idő előrehaladtával. Éppen ellenkezőleg. E betegség neve: vallás. Úgy tűnik, a betegséget okozó baktérium vagy élősködő rendkívüli fertőzőképességének egyik oka, hogy számos olyan ellentétes formát ölt, amely aztán birokra kel a másikkal. A szerencsétlen beteg – nevezetesen az emberi faj – e végeláthatatlan küzdelem véres harcmezejévé vált. A számos ajánlott gyógyír közül kiemelkedik három. Nevezzük ezeket kételynek, áttérésnek és egységesítésnek. Kétely alatt azt a mindenre kiterjedő ateista szkepticizmust értem, mely azt célozza, hogy az élősködő összes formáját kivágja a ráció szikéjével. De milyen eredménnyel? Jóllehet már legalább háromezer éve jelen van, és energikusan alkalmazzák is, semmi jelét nem látjuk annak, hogy ez az orvosság elhozná a várva várt enyhülést. Ha azonban végül mégis így tenne, vajon jobban járna-e az emberiség? vagy rosszabbul járna? Az a gond, hogy a betegséggel megmagyarázhatatlanul együtt jár egy, az élet értelmének nevezett, hormonhoz hasonló valami, ami nélkül a beteg egyszerűen összegömbölyödik és meghal. jobb a vallás betegségével sújtott élet – egy értelmes állapot, ha egyáltalán létezik ilyen –, mint az értelmetlen lét, melyet szinte nem is nevezhetünk életnek. A második gyógyírjelölt az áttérés. Ugyan ősidőktől fogva népszerű, ám az, hogy bekövetkezik és beválik, még kevésbé valószínű, mint az első. Ez a halvány reménysugár azzal kecsegtet, hogy a kórokozó egyik fajtája – természetesen az ember saját vallása! – a meggyőzés, az erőszak vagy a kettő kombinációja révén győzedelmeskedik a többi fölött. De itt is van egy bökkenő. Még ha az egyik vallás felül is kerekedne, biztosak lehetünk benne, hogy nem követné azt béke. Hiszen e vallás felekezetei tovább folytatnák a háborúskodást. Mi több, egy vallás felekezetei (hogy azt ne mondjuk, szektái) közötti viszálykodás legalább annyira szűnni nem akaró küzdelem, mint a vallások közötti vetélkedés. A harmadik orvosságot egységesítésnek nevezem. Ez a könyv egyedül ezt ajánlja. Az az elképzelés húzódik meg mögötte, hogy a fentebb vázolt kóros állapotot – ha úgy teszik, varázslatos módon – csodálatos egészséggé változtathatjuk. Ekkor a kórokozó egymással háborúskodó formái békét kötnek, melyhez mindegyikük hozzájárul saját különleges adottságaival, s ami addig az emberiség átka volt, most áldásává válik. Jelen írással az a célom, hogy bemutassam: a világ minden nagy vallása szükséges szerve a vallásnak mint egésznek, mint élő szervezetnek, mely egy és oszthatatlan. Ébredjünk csak tudatára ennek a ténynek, és máris baráti légkört teremtünk, végtére is az az egyetlen módja a nagy vallások keltette, látszólag disszonáns hangok összhangba hozásának, hogy figyelmesen meghallgatjuk, mit mondanak valójában. Bátran kijelenthetem, hogy ha így teszünk, mennyei muzsikát fogunk hallani. Képtelenség, vetheti ellen a kedves olvasó. Ugyan miért lenne szemernyi esélye is annak, hogy ez a harmadik „kúra” kifejti hatását? A válaszom: az a fontos, hogy neked, kedves olvasóm, és nekem beválik. Hiszen több dolgok vannak égen és földön, mint ami szemmel látható. Ha kigyógyulsz ebből a betegségből, azt nem egyéni betegként teszed. Amikor meglátod, hogy ki vagy istenigazából, és az egységes vallás elmeséli ennek az igazi és egyénen túli önazonosságnak a történetét, akkor az fog látni mindannyiunk nevében, aki vagy. Még ha akarnád, sem tudnád megakadályozni, hogy látásod ki ne áradjon az egész világba. De ezzel elébe vágtunk az eseményeknek. Kedves olvasóm, úgy fogadd ezt a kis könyvet, mint meghívást életed kalandjára, és meg fogod látni, mit jelent ez pontosan, s hogy mire célzok – sőt az leszel. Sufolk, Anglia, 1995. április D. E. Harding Douglas E. Hardingról (1909–2007) sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szűklátókörű specialista volt. Az 1930-as években építészként Indiába költözött családjával, és itt érte a II. világháború kirobbanása. Korábban is komolyan érdeklődött a világgal és az emberrel kapcsolatos filozófiai kérdések iránt, de a háború veszélyeivel szembesülve sürgetően érezni kezdte: meg kell találnia valódi önazonosságát, mielőtt meghal. Életének meghatározó spirituális élménye a Himalájában érte. Immár klasszikusnak számító művében, az On Having No Headben leírja tapasztalását: a „fejnélküliséget”, az éntelenség misztikus érzését. Később számos könyvet írt, és különböző tudatossági technikákat fejlesztett ki, melyek segítségével igyekezett megosztani az érdeklődőkkel a „fejnélküliség” élményét és annak mindennapi életre gyakorolt hatásait. Emellett összehasonlító vallástudományt tanított a cambridge-i egyetemen. Douglas E. Harding 2007-ben halt meg, nem sokkal kilencvennyolcadik születésnapja előtt.

Őszentsége a Dalai Láma - Út ​a nyugalomhoz
"A ​dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt és aforizma írót. A buddhisták ma is elvárják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit. Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában. Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége, kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton. E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban. Miközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyein, lehetőségein ,gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban, nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt, szorongó és fáradt nyugati hős segítségére." Sári László

Szimonidesz Lajos - A ​világ vallásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rainer Köthe - Titokzatos ​jelenségek és a tudomány
Létezik-e ​a havasi ember? Kiolvasható-e jövőnk a csillagokból? Felvehetjük-e a kapcsolatot a holtakkal? Voltak-e valaha ufók a Földön? Ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozik a szerző ebben a kötetben, amelyből kiderül, hogy a rejtélyes jelenségek többsége nem állja ki a komoly tudományos vizsgálat próbáját vagy éppen teljesen megmagyarázhatatlan.

Rosalie David - Vallás ​és mágia az ókori Egyiptomban
A _Vallás ​és mágia az ókori Egyiptomban_ az első olyan könyv, mely teljes történeti áttekintést nyújt ennek a rendkívüli civilizációnak a vallásáról a legkorábbi települések korától (i.e. 5000) egészen a római provinciák koráig (i. sz. IV. század). Miként azt Rosalie David lebilincselő tanulmánya mutatja, az ókori egyiptomi társadalom minden területét - az oktatástól és a törvénykezéstől kezdve az orvoslásig, a születéstől a halálig - átjárta a vallás és a mágia, mindent a Nap és a Nílus istenként tisztelt éltető erői uraltak. Fedezzük hát fel az istenek és istennők összetett világát Anubisztól, a halál sakálfejű istenétől Ta-Weretig, a születés vízilóistennőjéig; a szent állatok kultuszát; a jósok és jóslatok, templomok, halotti kultuszok és a túlvilághit világát. A fáraók, királynők és istenségek listájával, valamint az egyiptomi varázsigék újonnan készült fordításai révén ez a könyv alapműnek számít azok számára, akik a történelmet és az egyiptológiát tanulmányozzák, továbbá informatív és szórakoztató olvasmány mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak az ókori világ felé.

Popper Péter - Vallásalapítók
"Az ​évezredek során a vallások többsége eltávolodott az alapítók szellemi világától. Ez az egyik oka annak, hogy irányzatokra bomlottak, pl. ma már nincsen egységes zsidóság, kereszténység, buddhizmus. Baj? Nem baj. Isten olyan hatalmas kozmikus intelligencia, hogy nem fér bele egyetlen szellemi irányzatba sem, sokféle út vezet feléje. Jelen írásomban nem a vallásokról szólok, hanem az alapítók szellemi arculatáról, jelleméről és sorsuk alakulásáról. Nem szeretném, ha valódi személyiségüket lassan elfednék a legendák és az utólagos értelmezések." (A Szerző)

Jürgen Kehnscherper - Annett Hausten - Wolfgang Mochmann - A ​világ vallásai
A ​világ öt nagy vallása, a zsidó vallás, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus a témája ennek az ismeretterjesztő könyvnek. A szerzők megpróbálják elfogultság nélkül, tényszerűen ismertetni a vallások lényegét, különleges ünnepeiket, azokat az elemeket, amelyek hasonlóak ill. közösek bennük, majd az eltéréseket. A kötet olyan alapismereteket tartalmaz, amely egy kulturált, a világ iránt érdeklődő olvasó számára elengedhetetlenek. Megtudhatjuk, mi a Ramadán, kik az érinthetetlenek, mit hívnak nirvánának, miről szól a hegyi beszéd és hogy mi a sátoros ünnep. Tanulságos és élvezetes olvasmány, sok színes képpel, illusztrációval.

Karen Armstrong - Isten ​története
Minden ​isteneszmének az ember javát és hasznát kell szolgálnia, s ha erre többé nem alkalmas, lassan elenyészik, feledésbe merül vagy átalakul - ez a gondolat szövi át Karen Armstrong nagyívű, sok tekintetben szubjektív s ugyanakkor mégis akár vallásenciklopédiaként is forgatható munkáját. A szerzőnő izgalmasan mutatja be a korai teremtésmítoszokat, majd azt a folyamatot, ahogy lassanként kialakult az egyistenhit a babiloni fogságban élő zsidók körében. Aztán a zsidó, a keresztény és a muszlim monoteizmus különböző válfajait elemezve Armstrong rávilágít az ember eredendő vallásos tudatára éppúgy, mint e vallásos tudat számtalan árnyalatára és módosulására az egyistenhit négyezer éves története során. S mint könyve utolsó fejezetéből kiderül, korunkban nem kis tétje van annak a kérdésnek, amely a szerzőnő személyes életében is oly sok vívódást okozott; nevezetesen, hogy mi szolgálja inkább az ember üdvét - a megszemélyesített istenkép, a misztikusok szenvedélyesen átélt, de elvolt istene, vagy pedig a filozófusok absztrakt távoli Legfőbb Létezője, mely mindennapos bajainkban immár vigaszt nem nyújthat. Vagy lehetséges-e akár egy isten nélküli erkölcsös világ - azaz, mint Karen Armstrong felteszi a kérdést: "Van-e Istennek jövője?" _Karen Armstrong_ hét éven át római katolikus apáca volt, majd 1969-ben kilépett a rendjéből, elvégezte az Oxfordi Egyetemet, és modern irodalmat tanított a Londoni Egyetemen. A nyolcvanas évek elejétől ír nagy sikerű vallástörténeti tanulmányokat, és készít tévéműsorokat, melyek közül a legjelentősebb hatrészes sorozata Szent Pál életéről. Jelenleg a Leo Baeck Judaisztikai Egyetemen tanít. Főbb könyvei: _Beginning the World_ (1983) _The Gospel According to Woman_ (1987) _The English Mystics of the Fourteenth Century_ (1991) _Muhammad: A Biography of the Prophet_ (1992)

Bernard Lewis - Iszlám ​- Nép és vallás
Az ​iszlám sokak számára ma is rejtély. Bernard Lewis és Buntzie Ellis Churchill e könyve az iszlámot vizsgálja: miben hisznek követői, hogyan alakította őket, gazdag és sokszínű kultúrájukat és politikájukat a vallásuk az elmúlt több mint 14 században. A Nyugat egyik vezető iszlámszakértőjének tekintett Bernard Lewis Buntzie Ellis Churchill közreműködésével megvilágító erejű bevezetést írt azok számára, akik szeretnék megérteni a hitet, illetve azokat a globális kihívásokat, amelyekkel napjainkban szembenéz, illetve amelyeket maga jelent. Politikai, személyes és vallási nézeteitől függetlenül ez a könyv segítséget nyújt olvasójának abban, hogy megértse az iszlám valóságát.

Henri Boulad S. J. - Az ​iszlám
Henri ​Boulad 1931-ben született Alexandriában. Teológiai, filozófiai, pszichológiai és szociológiai tanulmányait Libanonban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Családja eredetileg Szíriából származik. Muzulmán környezetben élő keresztény kisebbség tagjaként Pascal, Teilhard de Chardin és Simone Weil tanítványának vallja magát. Szenvedélyes nevelő, tanítványai keresztény és muzulmán családokból jönnek a híres jezsuita iskolába. Három kollégium igazgatója. Az evangélium szellemében a szegények melletti elkötelezettsége nem tesz különbséget a rászorulók vallási hovatartozása között. Évtizedeken át vezeti az egyiptomi Caritászt, lepratelepet létesít, menekülttáborokat szervez, küzd a szudáni genocídium megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért, együttműködött a száz éves korában elhunyt Emmanuel nővérrel, aki a szeméttelepek hulladékaiból élő hajléktalanok életében osztozott. És nyaranként eljön Európába, Amerikába, Kanadába - tanítja nekünk a mindennapok misztikáját. Az elmélyülés és az elkötelezettség egységét. Mert ő hisz abban, hogy megváltoztatható, jóra fordítható ez a világ.