A ​nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági ​változások és katonai konfliktusok 1500-2000

Bóna István - A ​hunok és nagykirályaik
A ​könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

Kosaras Péter Ákos - Magyarok ​a Waffen-SS kötelékében
Néhány ​évvel ezelőtt - természetesen az 1990 utáni időkről van szó - leírtuk többen, hogy ideje lenne felfedni a magyar történelem ún. "fekete foltjait". Sok szép próbálkozás született, elsöpörve a marxista történetírás-történelemhamisítás elfogadhatatlan frázisait. Mégis maradtak a jelen számára - és biztosan nagy munka vár a jövő történészeire is - óriási feladatok. Ma írni lehet - többnyire azt, amit csak akar a szerző -, senki nem szól bele, legfeljebb egy kis politikai vihart kavarunk, de jobbára csak egy "mosdótálnyi vízben". Divat lett a történelem - van olyan szerző, aki majdnem hetente jelenik meg egy-egy kiadvánnyal -, divat lett a II. világháború, s divat lett e könyv témája, a Fegyveres SS is. Szerencsére ebben a hullámban nagy számban kerültek kiadásra emlékiratok a XX. századi történelem "fontos" és "jelentéktelen" szereplőinek a tollából, érdekesek, igazak, szépítők, túlzók. Mi, magyarok 1939-1945 történelmét a vesztes szemszögéből vagyunk kénytelenek vizsgálni, de ezt a munkát tárgyilagosan kell elvégeznünk. Sokan a győztesek közül ezt is elfelejtették. A véleményalkotás nem a történész dolga, az legyen az Olvasóé. Az én feladatom emléket állítani azoknak, akik a legtöbbet adták a hazájuknak amit adhattak - az életüket. Hősi halottaink, nyugodjatok békében! A meghurcolt történelemtanár kiváló munkája!

Saád Béla - A ​Dunától a Donig 1942 nyarán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress D. Csaba - Várak ​a Balaton körül
A ​Balatont övező domb- és hegyvidék ősidők óta a védelmet kereső ember menedéke volt: a történelem számos korszakának földvárai, erődítményei koronázzák a hegytetőket. A térség legmozgalmasabb időszaka a XVI–XVII. század, mikor két világbirodalom – a Habsburg és az Oszmán Birodalmak – végvárai és hadseregei néztek farkasszemet a tó két oldaláról. A kor legrészletesebb magyar forrásanyagával a balatoni várak rendelkeznek. Különösen Keszthely és környékének, valamint a Tapolcai-medence várkapitányainak fennmaradt levelezése jóvoltából. Így a legapróbb részletekig ismerjük a végek csatározásainak eseményeit, a várak erődítésének adatait, a katonák életkörülményeit. A Zrínyi Kiadó e könyvek a vártőrténeti sorozat keretében a térség mozgalmas hadtörténetét tárja fel az olvasónak rajzok, metszetek segítségével.

Veress D. Csaba - Várak ​Baranyában
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának keretéhen lát napvilágot a neves szerző újabb munkája, amely a véres harcokban és történelmi kuriózumokban bővelkedő baranyai v árak hadikrónikáját tartalmazza. A korabeli latin, német, török és magyar nyelvű források, útinaplók, követi jelentések hiteles dokumentumainak felhasználásával megírt Pécs, Siklós, Szigetvár, Baranyavár, Pécsvárad, Márévár, Mohács, Nádasd, Sellye és Szársomlyó várainak, palánkjainak és erődített templomainak története, a soknemzetiségű régió küzdelmes érszázadait tárja az olvasó elé. A források vallatása nyomán kiderül: a véres harcok és a békés hétköznapok igazi hőse a baranyai nép volt, amely helytállásával, áldozatvállalásával és katonai erényeivel hűen szolgálta a nemzet fennmaradását. A kötelet nem csak a dél-dunánlúli lokálpatrióták, hanem a középkori magyar hadtörténelem iránt érdeklődő valamennvi olvasó könyvespolcára ajánljuk.

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Winston S. Churchill - A ​második világháború 1-2.
Sir ​Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965), ez a régi arisztokrata családból származó, teljességgel szabálytalan pályafutású brit újságíró, katona, író, festőművész, hol liberális, hol konzervatív politikus, többszörös miniszter, számos szépirodalmi, történelmi, politikai írásmű alkotója 1948 és 1953 között megírta élete legnagyobb kalandjának és vállalkozásának, a második világháborúnak személyes hangvételű és pártos - azaz kellően elfogult - történetét. Még jóformán be sem fejezte, máris megkapta érte az irodalmi Nobel-díjat. A hatalmas terjedelmű, hatkötetes munka, amelyet négy évtizede párhuzamosan jelentetett meg egy angol és egy amerikai kiadó, azóta világhírnévre tett szert, és számos nyelvre lefordították. A magyar olvasóközönség most első ízben vehet a kezébe bő válogatást ebből a sokak által és sokszor emlegetett és idézett emlékiratból, amelybe nálunk eleddig csak a "boldog keveseknek" engedélyeztek bepillantást. A széles ívű memoár önéletrajz és korrajz is egyszersmind. Churchill eleven színekkel ábrázolja az első nagy háború utáni világ, legrészletesebben persze Európa gazdasági és politikai eseményeit, a 20-as és a 30-as évek súlyos válságából kibontakozó totális rendszerek megerősödésének folyamatát, mely a második világháború iszonyatába torkollott, tízmilliók halálát, évszázados értékek pusztulását okozta. Churchillnek, a viktoriánus Anglia szülöttének és hű fiának legszemélyesebb ügye volt Nagy-Britannia sorsa. 1940 májusától a brit háborús kabinet élén oroszlánként küzdött, hogy elhárítsa az Angliát elözönléssel fenyegető náci veszedelmet. S miután hazája egy esztendőn át maga szállt szembe a hitleri Németországgal, 1941. júniusában egy percig sem habozott odaállni korábbi fő ellensége, a náciktól most megtámadott "bolsevista" Oroszország mellé, hogy segítse harcában és erősítse Angliát is. A brit szigeteken, az európai kontinensen, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, a tengereken és az Északi-sarkvidéken folyik a háború, amelyben világhatalmak mérik össze erejüket, s amelyben Őfelsége kormányának miniszterelnöke is összeméri erejét ellenségeivel és - szövetségeseivel: ez utóbbiakkal annál elkeseredettebben, minél inkább közeledik a dicsőséges győzelme és Nagy-Britannia világhatalmának aláhanyatlása. Diadal és tragikum: Churchill "megnyeri" Angliának a háborút, de megbukik mint kormányfő; parlamenti "diktatúrájából" nem kérnek többé a választói. S ahogy ő maga, úgy hanyatlik alá fokozatosan a brit világbirodalom is; a brit oroszlán és oroszlánként küzdő brit fia megtépázottan és nagy szövetségeseitől megalázottan kerül ki a világméretű viadalból. Churchill háborús memoárja, amelyet számos dokumentum - levél, távirat, feljegyzés, tárgyalási jegyzőkönyv, parlamenti beszéd, szerződésszöveg, hadijelentés stb. - gazdagít, a háborús események izgalmas felidézésén túl emléket állít egy derekasan helytálló ország bátran és elszántan küzdő polgárainak is.

Rudolf Pörtner - A ​Szent Sír hadművelet
"E ​könyv tárgya a középkor legfontosabb eseményének, a keresztes háborúknak a története"– írja Rudolf Pörtner, számos népszerűsítő történelmi munka szerzője. Majd így folytatja bevezetőjét: "A keresztes háborúkat roppant külső és belső drámaiság jellemzi: a hosszú távon kibogozhatatlanul egymásba gabalyodó csaták, ostromok, rabló hadjáratok, politikai áskálódások, »csúcstalálkozók«, járványosan terjedő rögeszmék, vaskos magánbotrányok, kereskedelmi ügyletek és telepítési kísérletek összességükben a középkor olyan lélegzetelállító emberi színjátékát hozták létre, amelyhez hasonlót nem alkothatott a leggazdagabb emberi fantázia sem." Rudolf Pörtner választott témájának megfelelően rendkívül színesen, szórakoztatóan írja meg ezeknek a háborúknak a történetét, egyúttal hű képet festve a középkor emberéről, nemesről, közemberről, papról egyaránt. Számos korabeli forrásmunkát használt fel, s nem hagyta figyelmen kívül az újabb kutatásokat sem, amikor imponáló anyagismerettel vázolja fel azt a folyamatot, amely az újkorban először változtatta meg a Földközi-tenger keleti medencéjének térképét.

Ismeretlen szerző - Magyar ​régészet az ezredfordulón
Magyar ​régészet az ezredfordulón egy félezer oldalas, gazdagon illusztrált könyv, 79 szerző és 11 szerkesztő három éves munkája. Átfogó képet ad a Kárpát-medence régészetének helyzetéről és eredményeiről, egyrészt az elmúlt 200 esztendő tudós-kutatóinak állít emléket, másrészt azoknak a népeknek, amelyek a Kárpát-medencében több ezer esztendő alatt tárgyi emléket hagytak. A kötet 13 fejezetében a kezdetektől napjainkig kutatott korszakok időrendjét követve rajzolódik ki a magyar föld régmúltja. A könyvben a régészet módszereiről is szó esik, így az olvasók olyan átfogó kiadványt vehetnek kézbe, amely által ez a különleges szakma és alig ismert művelői közelebb kerülhetnek a közönséghez. A könyv végén átfogó bibliográfia kapott helyet. A többnyire színes helyszíni felvételek, rekonstrukciós rajzok és tárgyfotók mellett minden fejezetben térképmelléklet, illetve a tudományágban egyedülálló részletességű kronológiai táblázat is található.

Adrian Goldsworthy - A ​római hadsereg története
A ​római hadsereg minden idők egyik legsikeresebb fegyveres ereje volt. Magasan fejlett szervezeti struktúrájával és harceljárásaival egészen az újkorig semmilyen katonai szervezet nem vehette fel a versenyt. A sereg műszaki tudásának és állhatatosságának látványos emlékei — mint Hadrianus fala vagy a Masada körüli ostromművek — a mai napig is láthatók. Könyvünk részletes leírását adja a sereg által elért eredményeknek, elemez számos jelentős ütközetet — például a pharsalusi és a strassbourgi csatát –, és bemutatja a csapatokat vezénylő híres hadvezéreket. Ez az első olyan munka, amely a kora császárkor hadserege mellett a köztársaság kori polgári milíciával és a késő antikvitás hadseregével is részletesen foglalkozik. A könyv a közkatonák mindennapi életébe ágyazva mutatja be Róma hadseregének példátlanul nagy ívű és hosszan tartó sikersorozatát, kezdve a békés helyőrségek nyugodt hétköznapjaitól a küzdelmes hadjáratokon át, egészen a kegyetlen ütközetekig. "A köztársaság hadserege" című fejezet bemutatja a legkorábbi hadseregeket, ezek támadó és védőfegyvereit, a római hadiflotta felállítását, valamint a Földközi-tenger medencéjét meghódító milícia hadsereget. "A hivatásos hadsereg" ismerteti a Marius és utódai által bevezetett reformokat, illetve a birodalom bukásáig fennálló új légiós szervezeti struktúrát. "A római katonák élete" a toborzástól kezdve, a helyőrségi mindennapokon – kiképzés, szemlék, tábori élet, élelmezés, fegyelmezés, orvosi ellátás – és a felszerelés ismertetésén át, a határvidéki élet és a szolgálaton kívül eltöltött idő bemutatásáig, minden szempontból nagy részleteséggel vizsgálja meg a seregben szolgálók mindennapjait. "A harcoló sereg"-ből megismerhetjük a hadsereg működését hadjárat és csata közben, a nagyszabású harci taktikáktól kezdve a közelharcon át az ostromig. "A késő antikvitás hadserege" ismerteti a hadsereg ujjászervezését a 3. századi kudarcok után, valamint bemutatja a birodalom fenntartására tett elkeseredett küzdelmet a 4. században. A könyv szerkezete a Thames & Hudson kiadó "Complete" sorozatának nagy sikerű vizuális formátumát követi. A római hadsereg története széles körű olvasótábornak szánt nagy ívű munka, amely a régészet eredményeire, ókori művészi alkotásokra és korabeli dokumentumértékű forrásanyagokra támaszkodva az eddigi legmeggyőzőbb képet nyújtja a világ leghíresebb "hadigépezetéről". 245 illusztrációval, 107 színes képpel Kiadó: Alexandra Kiadó Kiadás éve: 2004 Fordító(k): Endreffy Loránd Eredeti cím: The Complete Roman Army

Josephus Flavius - A ​zsidók története
Josephus ​a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének "az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig" - azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a "zsidó háború" kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

H. Haraszti Éva - Anglia ​és Magyarország párhuzamos története 1945-1951
"1978 ​tavaszán második férjemhez, A. J. P. Taylorhoz Angliába költöztem. Egyik utolsó munkámnak szántam az "Anglia és Magyarország párhuzamos története, 1945-1951" című esszémet. Amikor kollégáim meghallották új tervemet, kételkedni kezdtek: vajon mi lehet párhuzamos Anglia és Magyarország 1945 utáni történelmében?... Munkám nem összehasonlítás, nem elemzés, nem véleménynyilvánítás, hanem egyszerű leíró történelem, annak minden korlátjával, egyéni szelekciójával, ugyanakkor a teljes objektivitásra való törekvéssel együtt. Elsődleges célom volt megvilágítani összefoglaló művek és primer források alapján mindkét ország közelmúltjának még sok élő tanú által ellenőrizhető szakaszát."

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Vaszilij Grosszman - Élet ​és sors
Sokan ​nevezték az Élet és sors-ot a XX. század Háború és béké-jének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról – s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival. Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért is, de megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt… És a regény mindkét birodalom lágereit is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét… Grosszman könyvében, ha megírása idejébe képzeljük magunkat, meghökkentő a szókimondás bátorsága: akkor beszélt – egészen nyíltan – a náci és a szovjet rendszer lényegi azonosságáról, amikor a kérdés puszta felvetése halálos bűnnek számított. 1961-ben az Élet és sors összes kéziratpéldányát, sőt az írógépet és írógépszalagot is, amelyeken készült, "letartóztatta" a KGB. Grosszman ezt csak kevéssel élte túl, 1964-ben elhunyt, de a mű egy kézirata kalandos körülmények között megmaradt, a hetvenes években Nyugatra került, s ott jelent meg először 1980-ban. Grosszman regénye ma már a XX. századi világirodalom egyik alapművének számít: benne lüktet a tömeggyilkos diktatúrákat szülő kor minden fájdalma és kegyetlen erkölcsi-filozófiai dilemmája… S a világ csak most, ötven évvel a megírása után fedezte fel igazán: a BBC nyolcórás rádiójáték-sorozatot készített belőle, Oroszországban több színházban játszották színpadi adaptációját, és idén, 2012-ben mutatja be az orosz tévé a tizenkét részes monumentális Élet és sors teleregényt… Olasz nyelvű megjelenésekor az Il Giorno így üdvözölte a regényt: "Az emberiesség és finomság, amellyel Grosszman háromszázötvenezer ember halálát rekonstruálja Sztálingrádnál, Tolsztojt idézi; a pátosz, ahogyan a szolidaritásról, a barátságról és a méltóságról értekezik, Dosztojevszkijt; a szelídség és érzékenység, amellyel az egyszerű életet magasztalja föl, Csehovot."

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

B. M. Kulis - A ​második front
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hannah Arendt - A ​totalitarizmus gyökerei
A ​józan emberi értelem döbbenten áll a század iszonyata előtt: a puszta létezésben bűnösnek találtatottak tűnnek el haláltáborokban, mit sem sejtő ártatlanok vallanak önmagukra rendőri-hóhéri kazamatákban. Írmagostul kiirtják, aki rossz helyre született vagy került, kitörlik az emlékezetből, hogy valaha is a földön járt. A két megvalósult totalitárius rendszer, a hitlerizmus és a sztálinizmus önnön eszményi csúcsát a lágerek jeltelen sírgödreiben érte el, ezekbe torkollt az antiszemitizmus, az imperializmus és a totalitarizmus útja. Az emberiség jövője az irtózat. Így látta a világ helyzetét 1951-ben egy nagyszabású gondolkodó: Hannah Arendt. 1958-ban azonban kénytelen volt könyve új kiadását epilógussal megtoldani: megváltozott a történelem. Itt, Magyarországon, 1956-ban. Egy kis nép tizenkét napon át felfüggesztette a totalitarizmust. A magyar forradalom világtörténelmi példázata a totalitárius berendezkedés immár megjósolt végét jelzi. 1958-ban Magyarországon még gyilkoltak azért a tizenkét napért. 1958-ban a világ Hannah Arendt könyvéből megtudta: mi a jelentősége annak a tizenkét napnak. 1958-ban mit meg nem adtunk volna, ha elolvashatjuk Hannah Arendt könyvét! Most elolvashatjuk. Hannah Arendt, a modern politikai filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója 1906-ban született Németországban. Heidegger és Karl Jaspers tanítványa volt. 1933-ban elhagyta hazáját, és Franciaországból, 1941-től pedig az Egyesült Államokból szerezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. A New York-i New School professzora volt, s Princetontól Kaliforniáig sok más neves amerikai egyetemen is tanított. 1975-ben halt meg.