A Simeon-családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin, s a középső fiú, Tamás történetét kapjuk. A Kenyér és virág első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik, incselkedik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz.
Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke tanácstalanul töpreng a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Az egész regényben végig s a befejező nagy családi tablón még inkább ott érezzük a pusztulás sötét és kérlelhetetlen előjeleit…
A kiváló író regényének jellemző ereje, borongós líraisága, mértéktartó egyszerűsége, kevés szóval sokat mondó, hajszálpontos, hajlékony, lényegre törő s mindig költői stílusa igaz, nemes gyönyörűséget szerez az olvasónak.
Kapcsolódó könyvek
Gyárfás Miklós - Az oroszlánidomító
A regény főhőse Ewans kapitány, az oroszlánidomító. Gyárfás Miklós bemutatja a világot, embert, állatot egyaránt szerető artista izgalmas életútját - s magatartását és sorsát jelképessé lényegíti. A történet legfőbb motívumai: kalandok a gyermekkor tájain, később a háború utáni Európában, sikerek a cirkuszporondon, különböző szerelmek és örök barátság Dáviddal, az oroszlánnal. Az artistavilág, a cirkusz, a mutatványok, a nemzetközi hotelek szintén a regény jelképrendszerébe tartoznak, színterek a könnyed, humoros játékhoz s a könyv filozófiai mondanivalójához, mely röviden ennyi: ahhoz, hogy élni tudjunk, önmagunknál is jobban kell szeretnünk az életet. Amikor Dávid a történet utolsó szakaszában elkezdi idomítani Ewans kapitányt és visszaviteti magát sivatag szabadságába, Afrikába, az élet szép győzelmét hirdeti a regény.
Jósika Miklós - Egy kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Thury Zsuzsa - Júlia vándorévei
Júlia, a húszéves bölcsészhallgató rajongásig szereti apját, a híres újságírót, aki mindenből kiábrándultan pusztul el az első világháború utáni években. A leány elfogadja a laptulajdonos javaslatát, s Münchenbe utazik tudósítóként. Ott riportot készít Thomas Mann-nal, megismerkedik a legkülönfélébb haladó művészeti irányzatokkal zenében, irodalomban, festészetben s férjhez megy egy igen művelt emberhez. Házasságuk azonban nem hosszú életű, Júlia rövidesen egy ott tanuló székely orvos felesége lesz, és férjével New Yorkba utazik. A társadalmi közállapotok és emberi viselkedésformák azonban mindkettőjüket riasztják. Vajon meri-e követni Júlia szerelmét az afrikai őserdők riasztó világába is? Erről szól ez a lenyűgözően érdekes, szép regény, amely színesen ábrázolja Júlia életútját az emberi kiteljesedés felé, s tájékoztatja a fiatal olvasókat arról, hogy milyen nehéz lehetett az 1920-as években kivergődni a női sors akkori szűk keretei közül.
Török Gyula - A porban
A századforduló magyar elbeszélő művészetének egyik kiemelkedő alkotása ez a kitűnő regény. A fiatalon elhunyt Török Gyula legjelentősebb és talán legszemélyesebb műve is: a fölbomló, az életképtelenné vált osztály, a birtokos nemesség sorsát, halálos vergődését ábrázolja benne mély átéléssel, mégis csaknem szenvtelenül, komor színekkel, kegyetlen-kíméletlenül.
A regény főhőse gazdag földbirtokos ifjú, aki jogászéveiben teljesen fölhagy vidékies-dzsentri életfölfogásával, és minden erejével azon van, hogy beilleszkedjék a főváros liberális-polgári világába, művelt, civilizált légkörébe. Szenvedélyes szerelme is a fővároshoz köti, de családi okokból vissza kell térnie falujába, hogy a gazdátlan birtokot rendbe tegye. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy vidéken nem alakíthatja ki azt a tág látókörű, polgárosult életformát, melyet Pesten megismert és megkedvelt; a falu, a vidéki kisváros lehúzza, magához köti, akaratát megbénítja. Szárnyaszegetten, magányosan, tehetetlenül vergődik, csak vágyai törnek a magasba, de céljait megvalósítani nincs ereje.
Fekete Gyula - A falu szépe / A hű asszony meg a rossz nő / Az orvos halála
Fekete Gyula méltán legnépszerűbb regényei kerültek most egy kötetbe.
A falu szépe csaknem húsz évvel ezelőtt íródott, de a tragikus sorsú Köteles Margit és a háború szelétől fölkavart falu lakói ma is elevenen élő figurák. Az író egyszerű eszközökkel és mégis megrázó hitelességgel ábrázolja Margit kálváriáját: hogyan lesz ebből a tétova, akarat nélküli, kiszolgáltatott lányból a kemény megpróbáltatások után az élettel szemben elnéző, az igaz szerelmet vállaló, őszinte, tiszta szívű asszony.
A szerelem megújító ereje, az élet igazi szépségeinek és gyötrelmeinek felismerése segíti A hű asszony meg a rossz nő főhősét, Östör Imrét is, hogy leszámoljon, törékeny harmóniájáról hamar kiderül, hogy valójában kiábrándító sivárságot és unalmat takar. És amikor Östör belepróbál a másik, a piszkosabb és gyötrelmesebb de valódi életbe, már nem is tud és nem is akar szabadulni, hiszen megtalálta önmagát, létezésének értelmét.
Ezzel, az élet értelmével próbál számot vetni a harmadik regény, Az orvos halála főhőse. Az öreg orvos fölidézi magában egész életét, első szerelmét, iskolatársait, az üldözés éveit, s közben érzi ereje fogytán, pihenni kellene már. Egy tiszta becsületes ember utolsó napjainak tanúi vagyunk ebben a megrendítően szép regényben. Az öreg orvos halála nemcsak megrázó, hanem mint egy értelmes és tevékeny élet lezárulása, felemelő is.
Köteles Pál - Hotel Kárpátia
Az erdélyi Gyantán - a regénybeli Egyházason -, mint annyi szomorú helyén a világnak, ártatlan emberek estek áldozatul a faji, a vallási, a nemzetiségi gyűlöletnek. Akkor és ott, a második világháború vége felé, éppen magyarok, 1944 szeptemberében gyerekeket, öregeket, asszonyokat és életerős férfiakat válogatás nélkül állítottak a kivégzőosztag elé.
Az író az ügy kivizsgálására kirendelt két román jogász, a bíró és az ügyész szemszögéből láttatja az eseményeket. A rettegő túlélők elejtett szavaiból, összeszorított szájú hallgatásából, gyanakvó pillantásaiból és a megszólaló bűnösök védekezéseiből és vádaskodásaiból idézi föl a drámai pillanatokat. Sokféle nézőpont ütközik egymással a regényben, hiszen még a két román jogász sem ért egyet a bűntett megítélésében, mint ahogyan abban sem, hogy érdemes-e felszínre hozni az eseményeket, vagy jobb lenne elhallgatni. A két nyomozó jogász fölött is összecsapnak az indulatok: a fővárosban a hatalomért és Erdély északi részének újra megszerzéséért folyó küzdelmek során ellenvélemények alakulnak ki a nyomozásról. S eközben a bűnösök egy szanatóriummá átalakított szállodában élnek inkognitóban, illetve halottá nyilvánítva, hogy a nemzetközi botrányt elkerüljék. Egyszer csak betoppan közéjük a két jogász, és kezdetét veszi a veszedelmekkel teljes, szívós, könyörtelen párharc a jog képviselői és a jog megtiprói között.
Ottlik Géza - Iskola a határon
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
Vészi Endre - Nyitott ház
Vészi Endre új kötetének hősei tragikusan magányos emberek. Magányosak a Nyitott ház-nak, ennek a látszólag különös, mégis oly ismerős, kulcsra sohase zárt társbérletnek a lakói, magányos a réges-régen halott szerelmét mindennap makacsul visszaváró öregasszony a Madame Butterfly és Pinkerton hadnagy című novellában, a nyugdíjba vonult sokszoros életmentő Sziréntulajdonos-ban. De a magányt elviselhetőbbé teszik az álmok a világszép lányról, az akváriumról, amibe nem kell vizet tölteni. De az álomvilág szürrealisztikus képeire a realizmus kiméletlen logikája felel, ebben a kettősségben rejlik Vészi elbeszéléseinek eltéveszthetetlenül egyéni és eredeti művészi hatása.
Wass Albert - Vérben és viharban
Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. A kisregény nyomon követi a kis néppé tizedelődött hunok fölötti uralomért folytatott belviszályokat, az országépítés keserves, de dicsőséges munkáját, s mindezt pergő, meglepő fordulatokkal teli cselekményvezetéssel teszi. A Vérben és viharban bővelkedik nagyszabású csatajelenetekben, vadászkalandokban, s az "emberi tényező" is megjelenik benne.
Kolozsvári Grandpierre Emil - Emberi környezet / Szabadság / Tegnap
Az Emberi környezetnek, melyet 1986-ban publikált először a szerző, "az a becsvágya hogy megragadja a megragadhatatlant: tehát kísérlet a társadalomkritika és a személyes élmények együttes ábrázolására, hogy kellő nagyképűséggel fejezzem ki magam. Azon igyekszem tehát, hogy minél részletesebben minél dúsabban ábrázoljam azt az emberi környezetet, amihez tartozom, a keresztény középosztály beteg valóságérzéken alapuló életstílusát, hiszen a gyökereim ebbe kapaszkodnak..."
".... a Tegnapban ízeire szedtem emlékeimet, feltártam amennyire láttam az összefüggéseket, életem alakulását, és környezetem életformája között - s ezzel párhuzamosan leszámoltam mindazokkal az aggályokkal és kétségekkel amelyek megbénították regényírói képzeletemet, sőt modernista törekvéseimet is kiéltem méghozzá az anyag megszabta törvényekhez képest, azaz szervesen...."
"...az emlékezés gépezetét továbbvitte a lendület, s egy csomó olyan mozzanat vetődött felszínre melyekről valamilyen okból megfeledkeztem a Tegnap szerkesztése közben. Ezek az utólagosan felbukkant emlékek alkotják az anyagát az 1945-ben Szabadság címen megjelent önéletrajzi regénynek.
Hunyady Sándor - Családi album
Az önéletrajzi regényben a szerző apja, Bródy Sándor mellett eltöltött éveiről vall. Helyszínei a századelő kávéházai, szerkesztőségi szobái, szállodái, színházak próbatermei és kártyaszalonjai. Miközben a ritka erejű elbeszélő anekdotikus történeteivel elbűvöli, elszórakoztatja az olvasót, az anya hirtelen jött halálának megrendítően őszinte ábrázolásával meghökkent, majd pedig egy apafiú viszony egyszer befogadó, máskor kirekesztő fordulatain keresztül egyszerre szembesít a legfelemelőbb apai és fiúi érzelmeinkkel.
Török Gyula - Ikrek
Az 1917-ben íródott Ikrek szereplői a honi "felső tízezer" tagjai közül lépnek a regénybe, mondhatni, Szinyei Merse Pál Majálisának megelevenedő idilljéből. Vendégszerető vidéki kastély ebédlőtermében, boltíves folyosóin, esti sétákon és hegyi kirándulásokon szövődik a ház dúsgazdag úrnője, a sugárzóan szép és fiatal özvegy valamint a Komoróczy-testvérpár könnyedén induló háromszög-flörtje. Az asszony drámája: a szenvedély nem tud választani, mert nem tud megkülönböztetni. Az ikrek drámája: a szenvedély nem tud lemondani, inkább vállalja a természet zavarba ejtő tréfájában rejlő visszaélés lehetőségét. A romantikus-borzongató regény díszletei egy egzisztencialista dráma alaprajzát takarják.
Sági György - Hajó Hamburgból
Minden ember életében eljön egyszer a pillanat, amikor szembe kell néznie saját magával. Számot kell vetnie elszalasztott lehetőségeivel, a hétköznapi élet apróbb és nagyobb hazugságaival, az önbecsapás ezernyi alakváltozatával. Az örökös halogatással és cselekvésképtelenséggel. Fel kell tennie a kérdést: mennyiben felelős saját sorsáért, s mennyiben alakítják azt a generációkon át öröklődő családi elfojtások, beidegződések és félelmek? Családregény, önéletrajzi ihletésű mű a modern magyar zsidó identitás problémáiról. A főhős, Dániel úgy érzi, élete válságba jutott. Viszonyt folytat a vonzó, dinamikus Verával, ám nincs ereje elhagyni feleségét és két gyermekét. A nő választás elé állítja, a férfi pedig az írásba menekül.
Szilágyi István - Üllő, dobszó, harang
Szilágyi István első regénye, az Üllő, dobszó, harang (1969) mélabús szerelmi történet, egy találkozásról és hősei beszűkülő lehetőségeiről szól; valamikor a háború alatt játszódik, egy kis székelyföldi faluban (vagy fürdőhelyen? - hiszen említés történik egy pezsgőfördőről is).
Rácz Béla - A tanúk hallgatnak
Turai Zoltán, az 1956-ban, szinte még kölyök korában disszidált fiatalember azt hiszi, hogy ő már el is feledte hazáját, hogy számára a politika, a társadalmi felelősség már mellékes dolog. És ekkor - a virtusból, szinte véletlenül elkövetett határátlépés után - Nyugat-Németország egy börtönébe kerül, ahol megismerkedik Kühnével, a régi, sok viszontagságon átment kommunistával... Hogyan válik a cellában, a börtönben eltöltött idő valóságos iskolává a mindenfajta tanulásról lemondott Turai számára? Miért jön rá - kell rájönnie - arra, hogy amíg a fasizmus és embertelenség erői léteznek, neki sem lehet lemondani a harcról? Miképpen segíti tanítás és véletlen az életben már csak "lötyögő" fiatalembert, hogy keresse a helyét az emberek között, hogy ne bízza a vaksorsra, mi lesz vele holnap és holnapután? Erről szól Rácz Béla regénye, amely csupa cselekmény és fordulat, de amelyből nem hiányzik a líra és a szenvedély sem. A cselekmény fővonalában Turai Zoltán kalandjai és problémái állnak, mögöttük azonban ott feszül a harminckét néma tanú - és a száz- és százezer elnémított áldozat - vádló, leleplező, új, nagy erőfeszítésekre ösztönző drámája. Nyugat-Németország egyes körei szerint a fasiszta tömeggyilkosságok, a háborús bűntettek ma már elévültek. Ez ellen a hamis nézet ellen küzd az emlékeztetés, a nevelés, a rádöbbentés eszközével ez az érdekes regény is.
Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.”
Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe…
És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.
<div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>
Szabó Magda - Abigél
Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.
Palotai Boris - Keserű mandula
A Keserű mandula egy magára maradt fiatalasszony sorsát ábrázolja: férjét, Kálóczy György vegyészmérnököt az ötvenes években ártatlanul letartóztatják.A regény arról a négy esztendőről szól, melyet a regény hősnője, Jovics Zsuzsa, emberi és világnézeti tisztaságát megőrizve, él át. Szenvedő, küszködő lélekkel járja végig életútjának sokszor igen keserves stációit. Pedig Zsuzsa boldogságra termett. Ezért érezzük megrendítőnek sorsát: nem vágyott tragikai szerepre, de belekényszerült, és tiszta, mélytüzű szerelme hőssé tette. Hű marad eszméihez és szerelméhez s ez a látszólag egymásnak ellentmondó hűség válik az események során értékmérőjévé környezetének.
Okos, biztos építkezéssel, lendületes elbeszélő kedvvel írt regény, melyben a líra sem szikkad el az értelem hűvösebb zónájában. A megrázó belső monológok, majd a belső monológokkal együtt futó párbeszédek drámai feszültséggel töltik meg a magára maradt fiatalasszony lélekrajzát. Palotai Boris a valóság anyagából, a kor levegőjéből és hangulatából szövi regényének magukkal ragadóan hiteles alakjait, akik az igazi művészet erejével példázzák egy tragikus történelmi periódus emberi viselkedésformáit.
Szabó Magda - Álarcosbál
A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.
Zilahy Lajos - A lélek kialszik
Talán mindegyik Zilahy-írásnál igényesebb mű ez, nemegyszer az író tájékozódó készségének, életismeretének gazdagságával lep meg. 1931-ben született,a világválság utórezgéseként, de Zilahy kései pályaszakaszára is kihat azáltal, hogy egy Amerikába szakadt, fiatal jogász életküzdelmét jellemzi az akutalitás érvényével. A fordulatos - s gyakran izgalmasan bonyolított -eseményeknél fontosabb, hangsúlyosabb a vergődő lélek állapotváltozásainak rajza. Zilahy meggyőzően érzékelteti: hogy satnyul a szellem a szülőföld gyökérzetének megszakadásával. A regény főhőse majdnem ugyanazt az utat járja, melyet - más történelmi, politikai feltételezéssel - majd maga az író is megtesz - úgy mintha elfeledte volna egykori figyelmeztetését. Igaz, a becsületesek, jóhiszemű tévedők módján szenved ő is a hazátlanság tudatától, miként regényalakja, aki az idegen környezetben nem válik cinikussá, teljesen hűtlenné sem, hanem a nosztalgiába - egyetlen érzésbe fogódzik. Nem az elúszott vagyont sajálna, dédelgetett álma mégis az, hogy visszaszerezze anyjának "az előkelőség jelvényeit". A nemesi múlt széthullását tudomásul véve akar egzisztenciát teremteni, alkalmazkodva a polgári fejlődés farkastörvényeihez, s közben észre sem veszi belső pusztulását, erkölcsisége romlását...