Poroszország A ​lehetőségek hazája

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Christopher Hibbert - A ​Medici-ház tündöklése és bukása
Az ​olasz - európai történelmet alakító családok közül a Medici-dinasztia a legkivételesebbek közé tartozik. A család sorsa , a Medicieké, a pápáké elválaszthatatlanul egybe fonódott Firenze történetének legragyogóbb időszakával. Lebilincselően izgalmas családi törénet, mely eleven képet ad az európai történelem egyik legérdekesebb korszakáról.

Niederhauser Emil - Szvák Gyula - A ​Romanovok
Egy ​több mint háromszáz éven át megszakítás nélkül uralkodó dinasztia története minden korban figyelmet érdemel. Hát még akkor, ha egy nagy birodalom élén áll, amely a világ sorsát és az egyetemes fejlődést hatékonyan képes befolyásolni, gátolni vagy előmozdítani, hiszen a földkerekség egyhatodán terpeszkedik. Az 1613-tól 1917-ig regnáló Romanovok nem voltak se rosszabbak, se jobbak, se műveltebbek, se kulturálatlanabbak, se tehetségesebbek, se tehetségtelenebbek, mint koronás kollégáik a világtörténelem forgószínpadán. Tizennyolcan uralkodtak ez idő alatt: többségük vagy jelentéktelen, vagy léha, vagy bornírt despota volt. Azért néhány jelentős személyiséget is adtak a történelemnek: I. Péter és II. Katalin nem érdemtelenül kapta meg a "Nagy" előnevet, de Alekszej Mihajlovicsot, I. és II. Sándort is jelentékeny államférfiként tartjuk számon. Uralkodásuk az orosz történelem addigi legnagyobb anarchiájából nő ki, és abba is torkollik. Azalatt azonban egy periferiális országból világbirodalmat kovácsoltak. Tűzzel-vassal.

Majoros István - Ormos Mária - Európa ​a nemzetközi küzdőtéren
Az ​elmúlt két évszázad során Európa két világháborúban torkolló folyamat végén, 1945-ben végképp elveszítette világhatalmi és világpolitikai hegemóniáját. Ormos Mária és Majoros István e felívelő, majd mélypontjára zuhanó korszak történetének megírása során legfőbb vezérlő elvként a nagyhatalmi struktúrák, rendszerek kialakulásának, egyensúly-teremtési kísérleteinek, egyensúlyi változásainak, az új struktúrák létrejöttének vizsgálatát tekintették. A folyamat a XIX. században egy kényszer szülte többhatalmi egyensúlyi helyzetet, a XX. században pedig az I. és a II. világháború után egy bipoláris világrendszer létrejöttét eredményezte. A magyar történetírásban páratlan áttekintés az egyetemes történet alapműve, megkerülhetetlen tankönyve. Történészeknek, politológusoknak és politikusoknak egyaránt nélkülözhetetlen szakkönyv, annál is inkább, mivel elemzései számos fontos támpontot, új szempontot adnak az 1945 utáni európai és világtörténelem tanulmányozásához, a jelenben zajló folyamatok jobb megértéséhez.

Bibó István - Válogatott ​tanulmányok I-IV.
A ​Magvető Könyvkiadó 1986-ban három kötetben jelentette meg a 20. század egyik legkiválóbb magyar gondolkodója, Bibó István (1911-1979) válogatott tanulmányait. Ezt néhány évvel később a kiadó a szerző 1956-tal, illetve a nemzetközi joggal foglalkozó írásait közölve egy negyedik kötettel tette teljesebbé, így szolgáltatva némi igazságot az itthon addig meglehetósen mostohán kezelt életműnek. A jelen munka - Huszár Tibor válogatásában és utószavával - ebből a négy kötetből nyújt válogatást, mégpedig egységes koncepció alapján: gyűjteményünk Bibónak a társadalomtörténettel, a szociológiával és a társaslélektannal kapcsolatos legjelentősebb tanulmányait közli. A legkorábbi értekzés 1940-ből származik, és Erdei Ferenc munkásságával foglalkozik, a legkésőbbi 1979-ből, melyben Bibó Németh László kelet-európai koncepciójáról elmélkedik. A két dátum közötti időszakból számos fontos művet közlünk, amelyek aktualitásuk miatt is komyoly figyelmet érdemelnek: így helyt kap kötetünkben néhány, a magyarságtudománnyal kapcsolatos cikk, a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című korszakalkotó írás, az 1956-os eseményekre reflektáló elemzések, vagy az európai társadalomfejlődéssel foglalkozó főbb tanulmányok. Joggal írta Bibóról Illyés Gyula: "Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédista filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti." Bibó István megszívlelendő gondolatai sajnos még nem váltak igazán közkincsé: ideje, hogy eszméi, törekvései végre gondolkodásunk, politikai kultúránk szerves részévé váljanak. Ezt a célt szolgálja ez a tanulmánykötet, melyet Balog Ivánnak az egyes fejezetekhez kapcsolódó jegyzetei egészytenek ki.

Barbara Jelavich - A ​Balkán története I-II.
Ez ​a könyv a Balkán jelentősebb nemzetiségeinek - az albánoknak, a bolgároknak, a horvátoknak, a görögöknek, a románoknak, a szerbeknek és a szlovéneknek - a 18. és 19. századi történetét tárgyalja. Ennek az időszaknak a kezdetén a szóban forgó népek vagy oszmán, vagy Habsburg-uralom alatt éltek. A könyv ismerteti a két birodalom egymástól eltérő körülményeit és a nemzetiségek megélte tapasztalatokat. A fő hangsúlyt a nemzeti mozgalmakra helyezi a szerző, beleértve e mozgalmak programjait, céljait és az e célokkal összefüggő forradalmakat. A 19. század végén Görögország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró délszláv államai független kormányokat alakíthattak, s Bulgária és Horvátország autonómiát harcoltak ki. Az Oszmán Birodalom fokozatos szétesése és a nemzeti forradalmak a nagyhatalmi konfliktusok jelentős okozóivá lettek. A keleti kérdés, amely mindkét említett évszázadban a nemzetközi kapcsolatok egyik fő problémája volt,a külpolitikai közfigyelmet folyamatosan a Balkánra irányította, úgyhogy a félszigetet okkal tekintették a kiegyensúlyozatlanság és a feszültség egyik gócának. A kötet tehát 1900-ig tekinti át a nemzeti mozgalmakat, sikereiket és kudarcaikat, és meghatározza az akkori események jelentőségét napjaink nemzetközi viszonyaira nézve.

Platón - Platón összes művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Henry Chadwick - A ​korai egyház
A ​kötet a jeruzsálemi ősgyülekezetből megszülető és az 5. század közepén már nemcsak nyelvében, hanem teológiájában és hagyományában is két ágra: a nyugati és a keleti egyházakra szétváló kereszténység történetének fő vonalait mutatja be. A kiváló angol egyháztörténész arra a kérdésre keresi a választ, hogy Jézus követőinek kicsiny közössége hogyan vált az apostoli misszió, az üldöztetések, történelmi fordulatok, a teológiai és egyházszervezeti viták közepette világegyházzá, s mindeközben hogyan jöttek létre a későbbi évszázadokat meghatározó intézményei, a teológiai gondolkodást megalapozó dogmatikai döntései, a mindennapi életet átható sajátos hagyományai. Chadwick feltárja az egyház sokrétű és korántsem ellentmondásmentes kapcsolatát a zsidósággal, a hellén civilizációval, a római állammal és a pogánysággal.

Bryan Cartledge - Trianon ​egy angol szemével
Bryan ​Cartledge ebben a munkájában a magyar olvasó számára újszerű megközelítéssel mutatja be a történelmi Magyarország sorsára végzetes trianoni békediktátumot. Egyrészt széles tablót rajzol a békekonferencián részt vett győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, s következményeiről, másrészt a sorsfordító eseményeket két magyar politikus életútjába ágyazva ismerteti. Az egyikük a naiv, hiszékeny vezetőt megtestesítő Károlyi Mihály, aki a magyar történelem legválságosabb napjaiban tehetetlenül tűrte, hogy az erőszakos kommunista gépezet maga alá gyűrje az országot. A másikuk Bethlen István, a hazájához hű államférfi példája, aki élete során mindkét diktatúrának, a kommunistának és a nácinak egyaránt útjában állt. Hajtóvadászatot tartott elfogásáért a Gestapo, és szovjet börtönkórházban érte a halál.

Eric Hobsbawm - A ​történelemről, a történetírásról
Eric ​Hobsbawm - akinek módszeres munkássága az új- és legújabb kori nagy társadalmi konfliktusok feltárására mindennél jobban bizonyítja, hogy korunk egyik legjelentősebb élő történésze - most magát a történelmet mint a múlt-jelen-jövő folyamatosságát fogja vallatóra: kérdéseket tesz fel és megpróbálja kicsikarni a mindnyájunk számára fontos válaszokat. Ezért e tanulmányfüzér (a szerző által tudatosan összerakott és saját értékelésével ellátott egykori írások gyűjteménye) mintegy rezüméje annak az évtizedes gondolkodási folyamatnak, a dolgok átélésének, szakmai előrehaladásnak és fejlődésnek, amelybe a történész szerző ismert munkáin keresztül már bepillanthattunk. A kötetben e briliáns szakember személyes tanúságot tesz arról, hogy mit kell értenünk a történelmen, mi a történetírás legfontosabb feladata, hogyan kell viszonyulnunk a múlthoz és az milyen kötelezettségeket ró ránk a jövő alternatíváinak felvázolásában. A magyar olvasó mindeközben gondolatébresztő keresztmetszetét is kapja egy sor, a szakma és a történelem menetét is befolyásoló vitákról, amelyek történészek és a társtudományok körében zajlottak az elmúlt évtizedekben, amelyekről eddig teljes összefüggésében nemigen volt módja tájékozódnia.

Norman Cohn - Európa ​démonai
Léteztek ​boszorkányok vagy csak kitalált, az inkvizíció, a vádlók fantáziaszüleményei? Megtudhatjuk Norman Cohn krimiszerűen érdekfeszítő oknyomozásából. "Nyomozása" során egy olyan történet bontakozik ki az ókortól a XVI-XVII. századig, amelyben a vádlók és a vádlottak mindig változnak, a vádak maguk viszont kísértetiesen hasonlítanak. A kisgyermekek megölésével, vérük megivásával, emberevéssel, szexuális orgiákkal, titkos, sötét hatalmakkal kötött szövetséggel éppúgy vádolták az őskeresztényeket, mint később a keresztények az az eretnekeket, a "boszorkányokat" vagy a zsidókat. A szerző tehát a toposz első antik előfordulásainál, a bacchanáliák leírásánál kezdi a történetet, majd a középkorban, különböző eretnekcsoportok "demonizációjával" folytatja. A XIV. század elejére a sztereotip vádak már rendkívüli módon megerősödtek és elevenen éltek a keresztények "köztudatában". Az őskeresztények, a középkori eretnekek, majd a templomosok elleni vádak és üldöztetések részletes ismertetése után tér rá Cohn a XIV. század végétől kezdve egy új központi ellenség, a boszorkányok "diabolizációjának" ismertetésére. Vérbeli történészként a boszorkányüldözések valódi okát keresi, s ezt az okot egyebek között a XVI.-XVII. századi falusi élet növekvő feszültségeiben és a sztereotípiák makacs természetében találja meg. Norman Cohn könyvének tudományos értéke, hogy racionálisan és rendkívül szellemes formában bizonyítja be a vádak hamis mivoltát, évszázadok óta hitelesnek tekintett történelmi "forrásokról" mutatja ki, hogy hamisítványok. A boszorkányok története mögött persze kibontakozik a bűnbakteremtés mechanizmusa, az a jelenség, amelynek értelmében a világot meg kell tisztítani bizonyos fajta emberektől, akiket a rontás, a gonoszság megtestesítőinek vélnek. A könyv ugyan a régmúltról és egy rendkívül népszerű, érthető módon nagy érdeklődésre számottartó témáról szól, bizonyos vonatkozásokban azonban a XX. századi történelmet illetőleg is gondolatébresztő.

John Gillingham - A ​Rózsák Háborúja
"Anglia ​történetét a bakónak kellene megírnia"– vélte Voltaire, s talán nemcsak a Rózsák Háborújára, hanem a Tudorok véres uralmára is gondolt. Shakespeare királydrámái nyomán is az a benyomásunk, hogy a Lancaster- és a York-ház viaskodása sok évre vérbe borította Angliát. Most más kép tárul elénk: páncélos vitézek dulakodnak a völgyben, miközben a domboldalon békésen ballag ökrei nyomában a parasztember. S a városokban épp ez idő tájt születik meg a könyvnyomtatás; tömegek lesznek írástudóvá. Igaz, a kis seregek vívta ütközetek után lenyakaznak a harcmezőn néhány áruló főurat más áruló főurak, de a polgárháborúkra jellemző tömegmészárlásnak semmi nyoma a krónikákban. Megismerünk végül egy daliás férfiút is: Gloucester a neve, másként III. Richárd, aki a Tudor-korszakban púpos szörnnyé torzul. Vagyis a 15. századi Angliára nem jellemző a mondás: "Fegyverek közt hallgatnak a múzsák"; a feudális anarchia közben nem törik meg a klasszikus tőkés fejlődés felé vezető folyamat.

John Maynard Keynes - A ​békeszerződés gazdasági következményei
John ​Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász, a XX. század legnagyobb hatású gazdasági gondolkodója. Az etoni középiskolás évek után Cambridge-ben tanul közgazdaságtant, matematikát és filozófiát. Lenyűgöző intellektusa, színes egyénisége már korán érvényesül, a korabeli angol szellemi életben jelentős, írókból és művészekből álló Bloomsbury-csoport egyik vezéralakja. Tanulmányait befejezve Cambridge-ben tanít, később hivatalt vállal, kezdetben India pénzügyeivel foglalkozik, majd az első világháború alatt a brit pénzügyminiszter tanácsadója. Ebben a minőségben vesz részt a párizsi békekonferencián, de 1919 júniusában az erkölcstelen, kivihetetlen és a legyőzött országokat kifosztó békeszerződés ellen tiltakozva lemond állásáról. Lépése okait még abban az évben az olvasóközönség elé tárja A békeszerződés gazdasági következményeiben, amely világsikert arat. A könyv valódi mestermű, ellenállhatatlan lendületű érvelésében egyaránt helyet kap a békekonferencia főszereplőit megörökítő vitriolos és ragyogó stílusú portré, a békeszerződésben Németországra rótt gazdasági terhek katasztrofális következményeit tárgyilagosan vizsgáló szakszerű elemzés, az Európa gazdasági és politikai helyreállítását szolgáló átgondolt javaslat. A háborút követően Keynes visszatér Cambridge-be, idejét megosztja az egyetemi oktatás, a tőzsdei spekuláció és a publicisztika között. A harmincas évek nagy válságát követően adja ki fő művét: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvet, amely forradalmasítja a közgazdaságtant: először foglalja egységes elméleti keretbe az állam aktív beavatkozására épülő, a teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát, s alapot teremt a második világháborút követő évtizedek példátlanul sikeres gazdasági növekedésének a nyugati világban. Keynes a második világháború idején a brit kormány fő gazdasági tanácsadója, és jelentős szerepet játszik a háborút követő rendezés gazdasági intézményeinek kidolgozásában.

Zombori István - Lovagok ​és lovagrendek
Kötetünk ​teljességre törő korképet nyújt a lovagvilág születéséről, virágkoráról és eltűnéséről. Megismerkedhetünk a lovagok fegyverzetével, seregeik harcmodorával, rendjeik belső felépítésével, kultúrájukkal. Végigkísérhetjük a leghíresebb lovagrendek keletkezését és lehanyatlását. A szerző nemcsak a szentföldi lovagvárosállamokba kalauzolja el olvasóit, de a fontos rendek sorában bemutatja a magyar alapítású, nemzetközivé szélesedő Sárkányrendet is.

Ismeretlen szerző - Magyar ​alkotmánytörténet
Az ​alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Hanna Molden - Griff ​és Rózsa
Esterházy ​Pál 1989-ben bekövetkezett halála óta Melinda hercegné a családi birodalom örököse. A hercegné első ízben hajlott beszélgetésre - Hanna Moldennel.

Friedrich Nietzsche - Az ​Antikrisztus
Nietzsche ​egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​hadtörténete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.