Főhatalomváltás ​Pozsonyban, 1918-1920 Események, ​történések egy hírlap közleményeinek tükrében

Bethlen István - Bethlen ​István titkos iratai
Az ​első világháború után tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke Bethlen István gróf Az ellenforradalmi rendszer megszilárdításában jelentős szerepet játszó erdélyi mágnást sokan a felszabadulást megelőző negyedszázad legjelentősebb magyar politikusának tartották. Tevékenységéről ez a kötet az első publikáció: a Sándor-palota, az egykori miniszterelnökség legbizalmasabb irataiból közöl az 1921-1931 közötti időszakra vonatkozóan 174 dokumentumot. A kötet bevilágít a letűnt rendszer nem egy féltve őrzött titkába. A közölt iratok között megtalálható Bethlen levélváltása Gömbös Gyulával 1921-ből, Teleki Pálnak az első királypuccsban játszott szerepéről. Közreadjuk Bethlen saját kezű feljegyzéseit a frankhamisítási ügyről, Windischgraetz herceggel 1923-ban folytatott tárgyalásairól. Idézzük a titkos társaságok egyik vezető tagjának, Feilisch Berthold bárónak, az Etelközi Szövetség Vezérintézőjének a miniszterelnökhöz intézett leveleit, a korai magyarországi nemzetiszocialista szervezkedésre vonatkozó első adatokat. Fény derül a parlamenti választások hátterére csakúgy, mint Bethlen és a német katonai vezetők húszas években kialakult kapcsolatainak egyes vonatkozásaira. A miniszterelnöknek a korszak vezető bankáraival 5 legbefolyásosabb arisztokratáival folytatott levélváltásai és azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy Bethlen közvetlenül irányította a munkás- és szegény parasztmozgalmak üldözését, hozzájárulnak egy reálisabb Bethlen portré kialakításához. A Bethlen-iratok Horthy Miklós korábban nyilvánosságra került titkos irataival együtt lehetővé teszik, hogy hiteles dokumentumok alapján alkosson az utókor ítéletet az ellenforradalmi rendszer két legfontosabb alakjáról. Ezáltal és ezen túlmenően jobban felmérhetjük azt az utat amelyen Magyarországot az első világháborút a második világháborúig vezették.

Ladislav Fuks - Mooshaberné ​egerei
A ​cseh Ladislav Fuksot, a Mundstock úr, a Hullaégető, a Változatok sötét húrra világhírű szerzőjét a lélektani regény és a horrorelemekkel átszőtt groteszk nagymestereként ismerhette meg az olvasó. Parádés címlistára iratkozik fel tehát első kiadásban megjelenő műve, ez a fantasztikum és valóság határán mozgó regény, amelyben Fuks írói hagyományaihoz hűen és újabb írói bravúrral egy nyomasztó légkörű, képzelt, jövőbeli állam hátborzongatóan szuggesztív képét rajzolja meg. Egy olyan államét, ahol a modern technika vívmányai uralkodnak, és ugyanakkor a boszorkányság vádjával felnégyelik az embereket. Itt él a mindenki legfőbb foglalatosságai: egércsapdák felállítása, mérgezett kalácsok sütése, sírok gondozása és rossz magaviseletű gyermekek ellenőrzése. Vajon miféle kapcsolat van Mooshaberné kalácsai és a rejtélyes gyermekhalálesetek között? Vajon miért gyötrik szántszándékkal Mooshabernét a gyerekei, a börtönviselt Wezr és a feslett erkölcsű Nabule? Vajon miért zaklatja szüntelenül a rendőrség a szerencsétlen öregasszonyt? Vajon kicsoda is tulajdonképpen Augusta hercegnő, a képzeletbeli állam titokzatos körülmények között eltűnt volt uralkodónője? Ezekre a kérdésekre ad választ a politikai-lélektani groteszk, a tragikomédia, a fantasztikus regény és a horror elemeiből mozaikszerűen összerakott regény, amely tematikájában, a modern világ és a barbár, az erőszakot mindennapi gyakorlattá tévő uralom képtelennek látszó, ám mégis lehetséges ötvöződésnek az ábrázolásával az eddigi Fuks-művek sorát folytatja, szikár, a visszatérő motívumok, az ismétlések perpetuum mobiléjével lendületben tartott stílusával azonban új korszakot jósol Fuks művészetében.

Miroslav Krleža - Bankett ​Blitvában
Miroslav ​Krleza, a horvát irodalom nagy öregje, 1938-ban jelentette meg Bankett Blitvában című regényének első könyvét, 1939-ben a másodikat, majd negyedszázaddal később, 1962-ben a harmadikat. A nagy hatású regény első két könyve 1960-ban már megjelent magyarul, s másfél évtizedes adósságot törleszt a magyar könyvkiadás most azzal, hogy a mű teljes szövegét hozzáférhetővé teszi. A Bankett Blitvában a horvát valóság megközelítésében és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is olvasható Filip Latinovicz hazatérése és Az ész határán című Krleza-regényekkel, vagyis ez is többé-kevésbé műfaji újdonságnak számított megírásának idején: nemcsak cselekményben gazdag, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény, hanem szenvedélyes társadalmi és politikai pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét. A regény világa két főalak köré kristályosodik. Az egyik Niels Nielsen, a krlezai életmű más-más néven és alakban vissza-visszatérő jellegzetes értelmiségi figurája; fő vonásai magára az íróra emlékeztetnek: minden politikai illúzióját elvesztett, hajdani eszményeiben és harcostársaiban is csalódott, tündöklő intellektusú, filozofikus hajlandóságú értelmiségi, aki a hatalmat katonai diktatúrává aljasító Barutanskival nem képes többé együttműködni, sőt mindent kockáztatva szembefordul vele. A másik főalak Barutanski ezredes, a fasiszta diktátor előképe, aki börtönné, kínzókamrává, temetővé változtatta az országot; alakjában Európa kis népeinek diktátorai testesülnek meg; olyan politikus, aki népének nemzeti hőseként, fölszabadító-jaként indult, de a hatalom mámorában véres kezű önkényúrrá lett. Képzelt ország a regény cselekményének a színhelye, Blitvában mégis ráismerünk a húszas-harmincas évek Lengyelországára, de néhány balti-skandináv államra is, akárcsak az író hazájára, Horvátországra. Ez a szikrázóan szellemes, sodró erejű, kíméletlen logikájú Krleza-regény könyörtelenül csap le minden politikai és társadalmi kalandorságra; a leszámolás, a végleges szakítás regénye is - leszámolás minden illúzióval is, szembefordulás a népnyomorító politikai és társadalmi banditizmussal.

Jarosław Iwaszkiewicz - Vörös ​pajzsok
A ​kitűnő lengyel író, kinek legutóbb Máter Johanna című elbeszéléskötetét olvashattuk magyarul, e történelmi regényében páratlanul szuggesztív képet fest a XII. századról. Hőse, Szendomiri Henrik, Barbarossa császár unokatestvére és barátja. Megfordult Rómában, találkozott a forradalmár pappal, Bresciai Arnolddal, megcsodálta a szicíliai Roger király félpogány-félkeresztény világát, a templomos rend lovagjaként harcolt a Szentföldön, és Damaszkuszban megismerkedett a költő Szaladinnal, a később híres hadvezérrel. Széles látókörű és nemes szívű ember, de vajon jó politikus-e? Képes-e egyesíteni a szomszédos Németországnak kiszolgáltatott, megosztott Lengyelországot? Emberi erényei, személyes tisztessége, vonakodása az erőszakos cselekedetektől nem akadályozzák-e a hatalom okos gyakorlásában? Iwaszkiewicz regénye tulajdonképpen modern problematikát vet fel: Lengyelország és Európa kapcsolatát vizsgálja, Lengyelország szerepére világít rá Európa sorsának alakításában.

Mark Twain - Nemzetgazdaságtan
A ​nagy amerikai író humoros írásaiból gyűjtöttünk egy e-könyvre valót, Szász Imre klasszikus tolmácsolásában. Az írások között megtalálhatók az olyan ma is élő témák, mint a betegnek adott kuruzsló tanácsok __(Kikúrálom a náthám),__ a papucsférj alkata (Mcwilliamsék esete a torokgyíkkal), a kontár mesterek (Megjavíttatom az órám), a képmutató kisvárosi emberek (A lóvátett város), a politikusok gerinctelensége (Kormányzóválasztási hadjárat), vagy a sajtó képviselőinek elvtelen magatartása (Újságírás Tennesseeben). Az írásokból sugárzó humánum, a gyarlóság bölcs és humorral telt bemutatása több, mint egy kellemes kikapcsolódás.

Ross Thomas - Hoci-nesze
Ki ​és miért rabolta el Arch Mixet, a nagy politikai jelentőségű Közalkalmazottak Szakszervezetének vezetőjét? Közönséges zsarolásról vagy nagyobb horderejű konspirációról van-e szó? Erre a kérdésre keresi, illetve keresteti a választ Villo, az ifjú multimilliomos, aki alapítványt hívott életre a gyanús hátterű bűncselekmények felgöngyölítésére. A nyomozásnak megnyer egy régebben sikeres, de az utóbbi időben visszavonult titkosügynököt, Harvey Longmire-t, aki azonban csak két hétre vállalja a munkát. De két nap se kell hozzá, hogy egyre félelmesebb események történjenek, és egyre rejtélyesebb és szövevényesebb háttér körvonalai bontakozzanak ki az önmagát is egyre nagyobb veszélyekbe sodró nyomozó előtt, aki végül már túlságosan sokat tud ahhoz, hogy ne akarják mindenáron eltenni láb alól...

Tadeusz Breza - A ​hivatal
"Egy ​leendő regényhez akartam jegyzeteket készíteni" - így számolt be Tadeusz Breza hazánkban is nagy sikert aratott vatikáni tárgyú könyvének. "A bronzkapu"-nak születéséről. Meg is írta utólag ezt a regényt:. "A hivatal"-t, amelyet már szintén sok nyelvre lefordítottak, és színpadra is alkalmaztak. Az író ismét a Vatikán érdekfeszítő világába vezeti az olvasót: a regény hősével, egy fiatal lengyel tudóssal együtt végigjárjuk a Hivatal - a Vatikán - sok évszázados, hatalmas szervezetének útjait és útvesztőit, megismerkedünk a bonyolult, saját törvényeit követő gépezet működésével, különböző rendű-rangú papi és világi tisztviselőinek életével, környezetével és gondolkodásával. A nagy hatalmú bíborosoktól és monsignoréktól a szegény falu plébánosán keresztül a Vatikán perifériáin élő és élősködő kisemberekig, a misztikus vagy földhöz tapadt, merev vagy megújulásra törekvő eszméktől a politikai tevékenységen keresztül a homályos üzleti ügyekig teljes képet kapunk a Vatikán világáról. De ez a remekül megfigyelt, reális és hiteles kép egyben jelkép is: jelképe az elidegenedett, öntörvényű Hivatalnak, amely elektronikus agyként minden szempontot figyelembe vesz, de egy pillanatig sem törődik a fogaskerekei közé került emberi élettel.

Csicsery-Rónay István - Magyarország ​a második világháborúban
Ezek ​az írások a több mint ezeréves történelmünknek kb. 1938-tót 1956-ig tartó szakaszát ölelik fel. Írójuk az események közeli tanúja, számos szereplő barátja vagy ismerőse volt. Tagja egy ifjúsági mozgalomnak, mely később Teleki Pál nevét vette fel, sebesültje a doni csatának, illegális lapszerkesztője és fegyveres résztvevője az ellenállási mozgalomnak, az 1945-ös Független Kisgazdapárt Külügyi Osztályának vezetője, majd az ÁVO kínvallatottja, és a nagy összeesküvési per vádlottja, szabadulása után pedig az európai, majd amerikai emigráció nyitott szemű tagja. Magyarország története a második világháború idején egy ötfelvonásos történelmi tragédia formájában is megírható. Az első felvonás Horthy és Teleki semlegességi politikájáról szól, ez a kormányzó 1938. augusztusi kieli fellépésétől Teleki megrendítő - és eredménnyel járó - áldozatáig tartott. A másodikat a Bárdossy által a jövendő három győztes nagyhatalomnak küldött hadüzenet, az újvidéki mészárlás és Voronyezs határozta meg. A harmadikra Kállay és Szombathelyi túlélési kísérlete nyomta rá a bélyegét. A negyedikben történt meg a német megszállás, zsidó honfitársaink deportálása, az ellenállási mozgalom és a kiugrási kísérlet. Végül az ötödik a nyilas rémuralom és az ország hadszíntérré válása. E kéthavonta megjelenő sorozatunk a magyar történelem kiemelkedő eseményeiről szól, és sokszor mártírhalálukig hű magyarokról, akik néha meg tudták fordítani a történelem kerekét is. A sorozat célja: eltüntetni a fehér foltokat közelmúltunk történelméből; eloszlatni az oly sok, e korra vonatkozó tévhitet; és tudatosítani sikereinket, hibáinkat közvéleményünkben.

Tatár imre - Út ​a semmibe
Kik ​ezek az emberek? Miért teszik azt, amit tesznek? Miért vérengzenek, ölnek hideg elszántsággal, vállalják az üldöztetést, a társadalmi megvetést, ezt az egyáltalán nem könnyű életet? Van terrorista embertípus? Minden bizonnyal van bennük valami közös is, hajlam, készség, elfojtott ösztönök és így tovább. Ennek tanulmányozását, feltárását azonban át kell engedjem a szakembereknek. Én itt csak néhány terroristát mutatok be igen röviden a rendelkezésre álló anyagra támaszkodva, megkísérlek bepillantást adni ebbe a homályos világba.

Kodolányi János - A ​vas fiai
A ​tatárjárás ideje, IV. Béla tragikus küzdelme országa világi és egyházi nagyjaival, a "hűséges" szövetségessel, Harcias Frigyes osztrák herceggel, Batunak, a hódításra éhes, mégis megfontolt mongol vezérnek pusztító hadjárata elevenedik meg Kodolányi János jelentős regényében, e szélesen hömpölygő, művészi hitelű krónikában. Gyöngéd szerelem és erőszak diplomáciai cselfogások és belső viszályok, hazaszeretet és árulás, emberi nagyság és önzés váltják egymást, és szövődnek össze a könyv lapjain, mely felidézi történelmünk egyik legválságosabb, de ugyanakkor legérdekesebb korát. Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére. A könyv értékei, művészi szépségei ma is élvezetet nyújtanak az olvasónak.

Réti Ervin - Háború ​a világ végén
Gyarmati ​háború a 80-as években, több tízezer katona, dollármilliárdok, nagy értékű hadifelszerelések egy alig kétezer lakosú kopár szigetcsoport tulajdonjogáért, nemzetközi bonyodalmak, meghasonlás a NATO-ban, a Közös Piacban, Latin-Amerika és az USA viszonyában.

Ljudmila Ulickaja - Daniel ​Stein, tolmács
„Én ​annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.” Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

George R. R. Martin - Királyok ​csatája
Hogyan ​veszi fel a küzdelmet a világ másik végére száműzött királynő a szétesett és megosztott birodalom felett uralkodó gonosz démonok és gyilkosok ellen? Ki is valójában a titokzatos, álruhában rejtőző kisfiú? A Jó vagy Rossz képviselői nyerik meg végül a legöldöklőbb, legkegyetlenebb csatákat? Sikerül-e a szörnyű káoszt újra békévé varázsolni? A Királyok csatája a vad mulatságok és véres megtorlások világába repít el bennünket. Ebben a mesében fivér fivér ellen támad, éjszakánként pedig félelmetes kísértetek suhannak át a lombok közt. A káprázatos Holdhegység sziklái közt vademberek, veszedelmes boszorkányok és méregkeverők ereszkednek le, hogy feldúlják az addig békés vidéket. Vérfertőzés és apagyilkosság, alkímia és merénylet - e kegyetlen világ dicsőségének ára csak a vér lehet. A Királyok csatája merész, ötletes és bámulatos képzelőerővel megalkotott regény, kápráztató szépség és határtalan bűvölet hajtja át. Hamisítatlan és felejthetetlen izgalom - elejétől a végéig.

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Réti Ervin - Afrikai ​frontvonalak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Sárközy Tamás - Kétharmados ​túlzáskormányzás
„A ​polgári állam versenyelvű. Semmilyen kormányzat nem betonozhatja be magát, mert a kormány nem azonos a nemzettel. Az európai integráció elmélyítése pedig összeegyeztethető a nemzeti érdekekkel. Nincs szükségünk szabadságharcra. Kiegyensúlyozott, a valódi közjót szolgáló normális, az európai polgári értékeknek megfelelő nemzeti kormányzást szeretnénk.” Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a „túlzáskormányzást”, véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni – nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával. Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket. A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll – Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. „Harag és részrehajlás” nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival. Tábori Zoltán

Robert Merle - Állati ​elmék
Amikor ​az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. Merle regényében a kutatóknak sikerül "szót érteniük" a legintelligensebb tengeri állatokkal, a delfinekkel, s így azon nyomban magukra vonják a hadseregek és a titkosszolgálatok érdeklődését. Miközben az Egyesült Államokban (majd természetesen a Szovjetunióban is) valóban folytak már kísérletek a delfinek katonai felhasználására, Robert Merle ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet 1967-ben megjelent, _Állati elmék_ című regényében, amelynek alapján utóbb nagy sikerű film is készült (_A delfin napja,_ 1973). A science-fictionnek és politikai thrillernek is minősíthető történet főszereplőit, a Sevilla professzor vezette kutatóközpont delfinjeit egy napon a katonai hírszerzés elszállíttatja. Nem sokkal ezután a hírhedt Tonkini-öbölben felrobban az USA _Little Rock_ nevű cirkálója, és az amerikaiak Kínát teszik felelőssé a hajó pusztulásáért. Az egész világ aggódva figyeli a fejleményeket: vajon elkerülhető-e még a III. világháború?

Mary Renault - The ​Persian Boy
The ​Persian Boy traces the last years of Alexander’s life through the eyes of his lover, Bagoas. Abducted and gelded as a boy, Bagoas was sold as a courtesan to King Darius of Persia, but found freedom with Alexander after the Macedon army conquered his homeland. Their relationship sustains Alexander as he weathers assassination plots, the demands of two foreign wives, a sometimes-mutinous army, and his own ferocious temper. After Alexander’s mysterious death, we are left wondering if this Persian boy understood the great warrior and his ambitions better than anyone.

Makai György - NATO
Hans ​Hellmut Kirst nyugatnémet író, akinek megfilmesített regényét, az "Asch őrvezető kalandos lázadásá"-t nálunk is jól ismerik, nemrégiben hátborzongató utópista regényt írt, amellyel fel akarta rázni a közvéleményt. A pacifista Kirst, aki nem jut el az erőviszonyok alakulásának tényleges felismeréséhez, arról ír, hogy a német kérdés, s ezen belül a nyugat-berlini kérdés rendezésének elodázása, elmérgesedése kirobbanthatja a harmadik világháborút. Úgy kezdődik, hogy a Nyugat-Németországban elburjánzó fasiszta szervezetek tüntetést szerveznek a demokratikus Berlin határa mentén, s az NDK hatóságainak többszöri figyelmeztetése ellenére behatolnak a Német Demokratikus Köztársaság területére. A német népi hadsereg egységei először a fejük fölé lőnek, majd tüzet nyitnak rájuk - s megindul az atomháború! Kirst helyesen ismeri fel, hogy a nyugatnémet militarizmus feltámasztása és a nyugat-berlini háborús tűzfészek létezése súlyosan veszélyezteti az európai békét, de minden jószándéka ellenére a háborús hisztériát szítja, amikor a német kérdést kiragadja az általános nemzetközi politika összefüggéseiből. A nyugatnémet militarizmus feltámasztásának politikája ugyanis szerves része az amerikai világuralmi terveknek; ez a politika akkor született, amikor az Egyesült Államok vezető körei az ország területi sérthetetlenségében és katonai fölényében bízva, a szocialista tábor bekerítésére, fokozatos felszámolására törekedtek, s ennek érdekében hozták létre támadó jellegű katonai paktumaikat, elsősorban az északatlanti szerződést.