Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Risus
4.5/5

Ezt ​a könyvet régóta el szerettem volna olvasni, és most sikerült!
Bevallom, hogy nagyon (!) féltem a könyvtől, na nem a tartalmi részétől, hanem a filmes verzió miatt! Az a film sokkolt, de nem jó értelemben. Na mindegy, tehát én egy kósza pillanatban és egy kihívásnak köszönhetően elkezdtem olvasni a könyvet.
Ha olvasod az értékelésemet #köszönöm# és láttad a filmet, akkor nyugi, köszönő viszonyban sincsenek egymással. De komolyan, olvasom és azon tanakodtam, hogy ez biztos, hogy ugyan az a történet lenne? Amíg Jesse fel nem bukkant # a történet majdnem felénél#, addig biztosra vettem, hogy csak a cím azonos #és majdnem#.
A történet számomra #még így is hogy volt némi fogalmam a történetről# a koncertes résznél állt össze, mert addig több szálon futott és ott volt a találkozás.
Ami nekem nagyon tetszett a történetben, hogy hogy és miként lettek a vámpírok. Nem egy tipikus mai vámpír regény, ami miatt még több plusz pontot érdemelt.


Dawnofmyth
4.0/5

Összességében ​tetszett ez a történet is. Bár néhol túlzottan részletekbe menő volt, és úgy éreztem, hogy egyáltalán nem haladok a történettel. Tetszett ez az eredet történet, az ikrek legendája. Marius és Haiman voltak a kedvenceim ebben a történetben. Azt sajnálom, hogy a végkifejlet, mármint Akasa legyőzése olyan gyors volt. Addig a pontig szinte minden túl részletesen volt elmesélve, de Mekare és Akasa találkozása csupán néhány mondattal le volt tudva.


Papusz
5.0/5

Anne ​Rice legfőbb erőssége, hogy a világa nagyon is hihető, mert a halandó világba és történelembe ágyazza bele a halhatatlanokat. Ebben a kötetben még jobban megszerettem a szereplőket, és már azt sem éreztem, hogy széthullik a sok szál miatt (ahogy anno a Lestatról gondoltam).


papeerzsepi
2.0/5

Alig ​vártam, hogy vége legyen. Kevés volt benne az izgalmas rész. Igazából annyira uncsi volt, hogy nem is igazán emlékszem rá. Nagyon nehezen haladtam vele, mert annyira nem volt kedvem hozzá.
Jól indult a prológussal, de az első résszel megtört, amit a prológusban felépített az írónő. Nem tudom az első két rész is ennyire unalmas volt e, de a rengeteg mellékszál és leíró rész agyon csapta az egész történetet. Akasa is alig szerepelt benne… A könyvnek inkább az Ikrek legendája címet adtam volna, ugyanis akörül forgott az egész történet.


Lancaster
5.0/5

Az ​egyik legjobb a sorozatban. Akasha feltűnését már alig vártam, és Rice a legjobb mitológiát építi fel ebben a könyvben a vámpírok köré.


A ​Lestat, a vámpír után kíváncsi voltam, túl tudja-e szárnyalni a folytatás, és azt hiszem, megtörtént. Nagyon jó volt, hogy több szálon futott, az ikrek története is különösen tetszett. Örömmel vettem volna, ha olvashatok még részleteket Claudia naplójából, de a hangulat miatt, ami az egész könyvet átlengi, igazán eltörpült. A vámpírok történetét egyszerűen imádom, ahogy a sok gyönyörű mondatot és filozofálgatást is. Kíváncsi vagyok, mennyire tartják a színvonalat a következő részek, és hogy túl egyáltalán lehet-e szárnyalni A Kárhozottak Királynőjét.


Kriana
3.5/5

Na ​most bajban vagyok, de rendesen.
Mert az egyik felemnek tetszett a könyv, még mindig érdekes és izgalmas az Anne Rice által teremtett világ, a szereplők, és minden. Viszont a másik felem halálosan unta. Komoly küzdelmek árán tudtam csak végigolvasni. És ez baj. Nálam nagy baj. :(
Egy időre azt hiszem, félre teszem Rice-t, és a Vámpírkrónikákat.


danithegirl
5.0/5

“És ​mi az angyal,
ha nem kísértet, maskarában?ˇ

Mesteri. Talán ez elég jó kifejezés.
Egy dolog rekreálni a vámpír alakját új formában, egy dolog nagyszerű, különleges, pompázatosan sokszínű karaktereket alkotni, egy dolog felépíteni egy teljes mitológiai univerzumot az első vámpír keletkezése köré. Mindezt egyszerre, egyetlen könyvsorozatban kivitelezni, a történetet számtalan nézőpontból bemutatva, bespeedelt nyúlként ugrálva műfajok és történelmi korok közt, na az már nem akármilyen teljesítmény. És azt mondani, hogy Rice néninek sikerült, harmatgyenge kifejezés. Közelebb áll az igazsághoz, ha úgy fogalmazok: ha Rice úgy gitározna, ahogy ír, akkor Slash és Santana közös sírba ásná el magát.
Egyértelműen a sorozat eddigi fénypontja, eseménysor szempontjából éppúgy, mint karaktereket tekintve. Pluszpont jár az első néhány fejezetért is, amelyek bizonyítják, hogy Rice krimiíróként is megállná a helyét: az olvasót vak tudatlanságban hagyva vezeti fel a Királynő ébredését. A történet aztán kiválóan kovácsolódik össze, a szálak nem esnek szét, mint az előző kötetben tették. A végkifejlet szerintem kissé alulmarad a felvezetéshez képest, de annyi baj legyen, még így is egyszerűen zseniális. My hat goes off to Ms Rice.


Heleny
5.0/5

Lenyűgözött ​Akasa. Anne Rice olyan módon képes bemutatni a szereplőit, ahogy senki más. Magad előtt látod és annak ellenére, hogy halhatatlan gyilkológépekről van szó, megkedveled és akarsz még olvasni róla. Vagy csak én vagyok így vele? :)


Morn
5.0/5

Teljesen ​magával ragad az a világ, amit Rice lefest elénk. Megteremti a vámpírok (hihető!) eredettörténetét, történelmi elemekkel vegyíti őket, így nem kérdés, hogy kételkedés nélkül elfogadom. A legenda pedig csak egy kis pluszt ad hozzá, hogy még érdekfeszítőbbé váljon a történet. Szinte érezni, ahogy a magyarázattal nő a feszültség is a végkimenetel felé.
Tetszett, ahogy egy kis szellemjárást, boszorkányságot is kapunk (előkészítve a Mayfair-sorozatot, ha az ember az ajánlott olvasási sorrendben halad), nem csak kedves halhatatlanjainkkal foglalkozunk. A Talamasca is itt bukkan fel először, és teljesen el tudom fogadni az ő létezésüket is, sőt, szívem szerint a tagja is lennék, ha már vámpír nem lehetek (még, höhö).
A sok szerepelő is feldobta az előző köteteket, ahol mindig volt egy főszereplőnk, aki mellé sodródtak az emberek. Itt pedig mindig más kerül a középpontba, akinek a révén haladunk előre (vagy éppenséggel a múltba tekintve) a történetben. Nem volt zavaró a sok név, és szerencsére mindenkinek megvolt a maga helye a végére. Igaz, voltak akik nagyon mellékesként szerepeltek, de lehet későbbiekben többet is meg tudunk róluk. Egyelőre az egymáshoz fűződő érzelmek és kapcsolatok váltak egyértelművé, mint például Pandora, akiről alig tudunk meg valamit (bár van ugye külön kötete), de egyértelmű a ragaszkodása, szerelme Marius felé, és hogy a legkevésbé sem tűnik igazi halhatatlannak, inkább emberszerű, és talán ezért is {{viselte meg jobban az az álhalál, amíg Akasát legyőzték}}.
Imádom még mindig a stílusát is. Rice annyira gyönyörűen és fájdalmasan vázolja fel előttünk szeretett halhatatlanjaink életét, hogy mi magunk is beleszeretünk egy-egy szereplőbe (Louis az egyik örök kedvencem, de lassan Armand is felkapaszkodik, Marius meg mintha távolodna tőlem), egyszerre vágyódunk egy ilyen lét iránt, de közben rettegünk is tőle, hiszen érzékelteti az árnyoldalát is, a vámpírok bűntudatát amiatt, ahogy életben maradnak és érezhető a kettősség, ahogy ragaszkodnak az élethez, de egyben el is pusztulnának, mert túl hosszú számukra az élet.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
4.5/5

Statisztika

24.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók