|
Milyen az, amikor heti tízszázalékos kamattal ketyeg az uzsorakölcsön, keresnek a behajtók, tudod, hogy a nyomodban vannak, ezért kopaszra borotváltad a fejed és bajuszt növesztettél, de jön egy váratlan telefon, hogy a szüleidet megtalálták? Amikor az absztinencia harmadik napján a festményből egy indián csap oda tomahawkjával, pókok százai ereszkednek le a plafonról, és amikor beleszédülsz a kádba, anyád próbál kihúzni onnan? Amikor a narancsligetben egy konténerben berendezett kaszinóra lecsapnak a rendőrök, fejszével aprítják össze az asztalokat és a gépeket, de ez még semmi, mert néhány hét múlva izraeli harckocsik lövik munkahelyedet, a palesztin területen létrehozott kaszinót? Amikor az autópályán leállítanak a rendőrök, és te tudod, hogy a kocsid tele van anyaggal? Amikor eladod a barátod autóját, mert már megint azt hiszed, hogy van esélyed valamennyit visszanyerni az elúszott sok-sok millióból? Amikor összeszámolod, hogy a vállalkozásaidból három év alatt sikerült eljátszani száz milliót, amikor elúszott a barátaidtól kölcsönkért valamivel több mint húsz millió, amikor pontosan tudod, hogy a legnagyobb baj mégis az, hogy az alvilágnak is tartozol olyan negyven-ötven millióval? Amikor hazajössz Las Vegasból nyolcezer dollárral, de még alig raktad le bőröndjeidet az előszobában, máris rohansz játszani az ismerős játékterembe, pedig sejted, hogy még aznap éjjel elbukod az összest és aztán meg sem lepődsz, hogy tényleg így történik? Milyen az, amikor jelentkezik nálad egy szponzor, hogy hajlandó akár három-négyszázezer eurós pókerjátszmákat is finanszírozni, ha kell, akár Las Vegasba is kiutaztat, nincs más dolgod, mint nyerni? És a nyereség harminc százalékát meg is tarthatod.
Kapcsolódó könyvek
Virányi Péter - Több mint reklámtörténelem
Ki gondolta volna, hogy az első nyomtatásban megjelent reklám egy imakönyv volt, vagy azt, hogy újságot már a nyomtatás felfedezése előtt is olvashattak az emberek, esetleg, hogy Hammurápi törvényei között már találhatunk sörreklámoknak is beillő hirdetéseket? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Több mint reklámtörténelem. A historizálás klasszikus mesélő stílusában íródott, nem csupán évszámokkal és nevekkel teletűzdelve, hanem legendákkal, történetekkel és saját tapasztalatokkal színesített olvasmány, ami a reklám történelmének mintegy hat évezredes fejlődését mutatja be. Ironikusan, szellemesen regél a történelemről, a technikáról, a művészetről, a tudományról, és arról, hogy hogyan jutott el a reklám az ókori grafittiktól a flash mobokig. A könyv számtalan érdekességet tartogat, képanyaga vizuálisan is színesíti a történelmi és reklámkészítési ismereteket.
Ismeretlen szerző - Aranyalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kolb Jenő - Régi játékkártyák
Kolb Jenő a játékkártya félévezredes múltjának legérdekesebb állomásait mutatja be könyvében, egy sor jellemző és művészi szempontból becses, vagy tárgyánál fogva különleges kártya reprodukcióival. A művelődéstörténeti szempontból is fontos Régi játékkártyák c. könyv eredeti kiadása Kner Albert színes illusztrációival és különlegesen szép tipográfiája miatt ma már bibliofil ritkaság.
Ferenczi Krisztina - Előjáték a sajtószabadsághoz
A törvény maga hihetetlen munkával készült, és a végszavazásnál - egyetlen igen szavazat nélkül -dicstelen véget ért. A médiumtörvény, amit több mint két éven át próbáltak tető alá hozni, végül az első szabadon választott parlament egyik fájó tartozása maradt. Hogy miért történt így, arról reményem szerint többet megtud az olvasó, ha az interjúk végére ér. A médiáról - talán éppen e kötet megjelenésével egyidőben - az 1994. májusi választásokon megválasztott képviselők alkotnak majd törvényt. Hogy sikerült-e megérteniük és felhasználniuk az elfecsérelt esztendők tanulságait, s rendet teremt-e az új törvény az igencsak összezavarodott média-világban, ez a közeljövőben kiderül
Ismeretlen szerző - Tiszta sorok
„Mindannyian találkozunk azzal a közvélekedéssel, mely szerint a piszkos ember, a rendetlen porta, a takarítatlan lakás gyanút kelt. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a piszkot, a rendetlenséget elítéljük, sőt valósággal erkölcsi fogyatékként minősítsük. Itt az ideje annak, hogy ennek a már-már előítéletnek is felfogható vélekedésnek a történetét is megvizsgáljuk, illetve a tisztaság–tisztálkodás fogalomkörét több szempontból is körüljárjuk”- olvasható a „Meg is mosakodjál” című tudományközi konferencia felhívásában. A tanácskozás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006 augusztusában nyílt azonos című kiállításához kapcsolódva több szervezet és intézmény összefogásával valósult meg, ahol néprajzkutatók, szociológusok és történészek tartottak előadásokat a legkülönbözőbb, tisztasággal, tisztálkodással kapcsolatos témákban. A nyitó előadásokban Verebélyi Kincső a nemzetközi kutatást, Kapitány Ágnes és Gábor szociológusok a tisztaság-szimbólum történetét és a jelenkori tisztaság-felfogás szimbolikus jelenségeit tekintették át. Nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség számára is izgalmas olvasmányok lehetnek az előadások e kötetbe szerkesztett írott változatai. A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló
munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.
Görög-Karády Veronika - Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete
A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.
Kutatásai feltárták, hogy a misszionáriusok által terjesztett bibliai történetek fontos epizódjai, mint az első pár bűnbeesése, erős hatást gyakoroltak a Szaharától délre fekvő fekete-afrikai népek körében összegyűjtött eredetmondákra.
Görög Veronika feldolgozta azokat az európai népi apokrif eredetmondákat is, amelyek a gazdagok és a szegények, illetve a férfiak és a nők közti hierarchiát magyarázzák. Jelentős korpuszt állított össze a cigányok teremtéséről és a környező „befogadó” népek által nekik tulajdonított attribútumokról szóló elemzésekben is.
Néhány fejezet pedig a családon belüli egyenlőtlenségeket, a nemzedékek és a nemek közti hatalmi viszonyokat mutatja be a nyugat-afrikai (bambara-malinké) és a magyar mesék világában.
Ismeretlen szerző - Nyelv, gondolkodás, relativizmus
Mi a viszony nyelv és gondolkodás között? Befolyásolja-e, meghatározza-e nyelvünk gondolkodásunkat? Tulajdonítható-e értelmes jelentés ennek az állításnak, és milyen jelentés tulajdonítható neki? Nyelvünk határai világunk határait jelentik-e? Be vagyunk-e zárva nyelvünk, illetve kultúránk meghatározta világunk határai közé? Van-e lehetőségünk arra, hogy egy másik nyelvet, kultúrát, világképet megértsünk? A kötet szerzői: Darab Tamás, Jeff Bernard, Laki János, Neumer Katalin és Pléh Csaba ilyen és hasonló kérdéseket feszegetnek.
Antonio Gramsci - Marxizmus-kultúra-művészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bódi Zoltán - Veszelszki Ágnes - Emotikonok
A szerzők az első magyar nyelvű, emotikonokat bemutató kötetet alkották meg, amely a maga nemében nem csak a magyar nyelvterületen egyedülálló. A kötethez tartozó CD-mellékleten gazdag emotikongyűjtemény található.
Henri Bergson - A nevetés
Bergson azok közé a filozófusok közé tartozik, akiknek írásai nagy népszerűségre tettek szert. Művei regényeknél is sikeresebbek voltak, új és új kiadásokban jelentek meg. A nevetés, ez a remekbe szabott kis tanulmány eddig közel egymillió példányszámot ért el. Lapjain a szerző a komikum elméletét igyekszik kifejteni. Az élet megfigyeléséből indul ki, és a tapasztalásból vonja le alapvető meghatározásait. Szembeállítja és egybeveti a komikusat a tragikussal, hogy mindkettőről kifejtse elméleti meghatározásait. A nevetés azonban nem pusztán elméleti munka, hanem irodalmi tanulmány is: mély és eredeti tárgyalása Moliére művészetének, és tárháza sok tanulságos elemzésnek, amelyek időállóvá és számunkra is élvezetes olvasmánnyá teszik e művet.
Farkas Attila Márton - Buddhizmus Magyarországon
"A buddhizmusról sokan tévesen azt hiszik, hogy az egy ugyanolyan keleti világvallás, mint mondjuk az iszlám. Ennek fő oka, hogy a »hétköznapi« ember, a kívülálló, az eredeti keleti buddhizmusról látott-hallott, esetleg olvasott ugyan valamit, ... ám a buddhizmus Nyugatra került formáiról mit sem tud."
Susan Sontag - A fényképezésről
"A fotó: a tér és az idő vékony szelete. A fényképek kormányozta világban minden határvonal ("kivágás") önkényesnek tetszik. Akármi elválasztható, elszakítható akármitől: csak más képkivágást kell alkalmaznunk."
"Fényképet gyűjteni annyi, mint a világot gyűjteni. A film és a tévéműsor megvilágítja a falat, fölvillan és kialszik; az állókép viszont tárgy is, súlytalan, olcsón előállítható, könnyen hordozható, gyűjthető, tárolható. Godard Les Carabiniers (Karabélyosok) című 1963-ban készült filmjében két tunya lumpenparaszt azért csap fel katonának a királyi ármádiába, mert azzal kecsegtetik őket: kifoszthatják, megbecsteleníthetik, legyilkolhatják az ellenséget, tehetnek vele, ami csak kedvükre van, s meggazdagodhatnak. Hanem a hadizsákmánytól duzzadó bőröndről, amelyet Michelangelo és Ulysses évek múltán diadalmasan hazavisz feleségének, kiderül, hogy csak képeslappal van tele, százszámra lapulnak benne a műemlékek, az áruházak, az emlősök, a természeti szépségek, a közlekedési eszközök, a műalkotások és a földgolyó egyéb - téma szerint csoportosított - kincsei. Godard ötlete színesen figurázza ki a fénykép kétes értékű varázsát. Talán a fénykép a legtitokzatosabb mindazon tárgyak közül, melyekből összeáll és szövevénnyé sűrűsödik az a környezet, amelyet modernnek látunk. Minden fénykép valóban egy-egy rabul ejtett élmény, s a fényképezőgép eszményi fegyver a bírnivágyással teli tudat számára.
Fényképezni annyi, mint birtokba venni a lefényképezett tárgyat. Azt jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal... A világ arányaival ügyeskedő fényképet magát is kicsinyítik, nagyítják, vágják, retusálják, utókezeléssel és trükkökkel átformálják. A fénykép megöregszik - megviselik a papírra leselkedő szokásos bajok; a fénykép elvész; a fényképből érték lesz, a fényképet adják-veszik; a fényképet reprodukálják."
Forrás:
http://www.sunbooks.hu
Babiczky László - Szabadság tér 17.
A szerző számtalan beszélgetést folytatott az alapítókkal, a televíziós hőskorszak meghatározó személyiségeivel. A szemtanú szubjektivitását szakirodalom megjelölésével ellensúlyozza, megkönnyítve ezzel a későbbi kutatásokat is. A Magyar Televízió történetét a szerző elsősorban abból a szempontból vizsgálta, hogyan alakultak, miképpen változtak az intézmény műsorai. Könyvében csokorba gyűjtötte az MTV fesztiváldíjas alkotásait is. Ez a filmográfia sajnos nem teljes, hiszen az intézmény történeti gyűjteményének egy része elveszett. Babiczky a köztévé jelenlegi, korántsem irigylésre méltó helyzetét a közelmúlt történetébe ágyazva elemzi.
Ismeretlen szerző - Székely Kalendárium 2013
A Székely Kalendárium egy hagyományőrző, kulturális értékkel bíró kiadvány, melyet a Pro Press Egyesület 2006 óta évente megjelentet. Az olvasókönyv 2011 óta 250 oldalon (amiből 40 polikróm) jelenik meg, A5-ös formátumban, legutóbbi példányszáma 6000. Eredetileg – a Székely Hírmondó napilap évkönyveként – Kovászna megyében terjesztettük, de újabban egyre több megrendelést kapunk rá a szomszédos megyékből is, Brassó, Hargita és Maros megyét is beleértve, sőt, az ország határain túlról is. Olvasóink száma több tízezerre becsülhető.
Maga a kiadvány magában hordozza a szokványos évkönyvek ismérveit, így az egyes hónapokhoz kapcsolódó általános tudnivalókat a 2013-ban várható jelentősebb eseményekkel, évfordulókkal, csillagászati jelenségekkel, házkörüli tennivalókkal egyetemben. Gazdanaptárt, székely anekdotákat, ételrecepteket is találunk benne, valamit sok-sok történelmi írást a székelyek eredetét, múltját illetően. Megemlékezünk a legendás „békebeli időkről”, valamint Kovászna és a szomszédos megyék jubileumi évfordulót ünneplő jeles szülötteiről, eseményeiről is. Irodalmi rovatunkban fellelhető Magyari Lajos és Czegő Zoltán kortárs közírók neve, de bemutatjuk Székelyföld nagy múltú családjainak kastélyait is, és a távoli Indiába, ill. Afrikába is elkalauzoljuk az olvasót. Nagyanyó konyhájába és a bukovinai székelyek gyógyító praktikáiba is betekintést nyerhet, aki belelapoz a 2013-as Székely Kalendáriumba, továbbá a székely olimpikonokkal is megismerkedhet az érdeklődő. Emellett rejtvények, fejtörők egészítik ki a változatos témákat, a tartalomjegyzék közel száz címet foglal magába.
A Székely Kalendárium lapjain az ősi magyar és székely népi műveltség lel menedékre, és évről évre azért születik, hogy azt minden magyar családhoz eljuttassa.
Szabó László - Jászság
E néprajzi táj eredeti lakói, a jászok, a 13-14. században, részben a kunokkal egyidőben települtek le erre a területre, s hozzájuk hasonlóan küzdelmes történelmük során fejlesztették ki gazdasági és kulturális sajátosságaikat. Összefoglaló néprajzi monográfia még nem jelent meg a tájról. Szabó László, a szolnoki Damjanich János Múzeum tudományos főmunkatársa, jó másfél évtizede foglalkozik a vidék kutatásával, s különösen az eddig kevéssé feltárt szellemi néprajz terén végzett jelentős munkát. A könyv – a sorozat többi tagjának felépítéséhez hasonlóan – ismerteti a táj történetét, gazdasági és társadalmi fejlődését, a paraszti élet rendjét, szokásait, anyagi és szellemi kultúrájának jellegzetességeit.
Ezzel a kötettel teljessé vált a történetileg sok közös vonást mutató Jász-Kun Kerület (Nagykunság, Kiskunság, Jászság) néprajzi bemutatása.
A művet közel félszáz fénykép és egy térkép illusztrálja.
Roland Barthes - A divat mint rendszer
A kiszámíthatatlan és szabályos, a folyton megújuló és mégis közérthető divat mindig is érdekelte a pszichológusokat, esztétákat és szociológusokat. Roland Barthes ebben a könyvében mégis új szempontból közelíti meg a divatot: az újságok leírásaiból kiindulva a jelentések egész rendszerét tárja fel benne, és először veti alá igazi szemantikai elemzésnek, miközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emberek hogyan teremtenek jelentéstartalmakat az öltözködésükkel és a rá vonatkozó kijelentéseikkel. Barthes számára is az antropológia egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a lingvisztikai elemzés kiterjeszthető-e a kulturális jelenségek egészére. Ez a könyve az egyik legelső kísérlet az alkalmazott szemiotika bevezetésére. Minthogy azonban nincs másfajta jel, csak társadalmi, Barthes - miközben türelmesen leírja a divat rendszerét - azon is elgondolkodik, hogy a mai társadalom vállalja, vagy megkerülia z általa kidolgozott értelmek önkényét: ez a divatról szóló könyv mindenekelőtt a jelekről szól.
Bedő Iván - Hírkönyv
A 3. kiadást megért könyv gyakorlatban is bebizonyította, hogy a rádiózás és az újságírás szinte nélkülözhetetlen segédkönyve. A rádiós hírek és hírmûsorok szerkesztésének alapszabályai mellé nem a szigorú szabályokat, hanem inkább a szakmailag kifogástalan megoldások gazdag választékát sorakoztatja fel. Arra szolgál, hogy a szerkesztõségekben tanácsokat merítsenek belõle, az újságíró iskolákban pedig - bõséges gyakorlati példatárával - tankönyvként használhassák. A nyelvhelyességi tanácsok pedig, vagy az olyan részek, mint pl. a földrajzi neveket tartalmazó függelék, bár elsõsorban ugyancsak inkább a "szájra-fülre" fogalmazásra vannak tekintettel, de az újságíróknak, s az írott sajtó hírszerkesztõinek is rendkívül hasznos segítõi lehetnek.
Havas Henrik - Könyörtelenek
A szegedi Csillagbörtön egyik épületének tetején egy ketrec áll. A tészesek számára csupán ez a hely jelenti a szabad levegőt. Embertelen gyilkosok, akik sohasem szabadulhatnak. Könyörtelenül elbántak velük, ahogyan ők is könyörtelenül bántak áldozataikkal. Közülük többen állítják, hogy a halálbüntetés megváltás volna; hogy még a kötél is jobb, mint ez a reménytelenül lassú halál. Rabtársaiktól elkülönítve élnek, szigorú napirend szerint. Tét nélkül ölhetnének - nekik már semmi sem képes rontani a helyzetükön.
Ebben a könyvben hat ténylegesen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkos vallomását olvashatják. Vérfagyasztó tetteik és gyalázatos sorsuk mellett feltárulnak a Csillagbörtön hétköznapjai, valamint jogászok, szociológusok és pszichológusok mondják el véleményüket erről az Európában sajátságosnak számító büntetési nemről, melyet immár az Alkotmányunk is tartalmaz.
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit - Kommunikáció és nyelvhasználat
A nyelvről való gondolkodás kezdetei az ókorba nyúlnak vissza, a szigorúan vett kommunikációelméleti kutatások a XX. század 70-es éveiben kezdődtek. Szemléletmódjuk nagy hatással volt más tudományterületekre is. A kommunikáció terén nemcsak elméleti kutatások zajlanak, hanem óriási az igény az emberi kommunikáció hatékonyságát növelő gyakorlati ismeretek iránt is. Többek között ez az oka annak, hogy az egyetemi képzésben több szinten és képzési formában jelen van a kommunikáció oktatása.
A szerzők a nyelv kommunikációs szerepét gyakorlati szempontból vizsgálják. A kommunikáció általános elméleti kérdései mellett foglalkoznak a hatékony kommunikációval, a nyelv, a beszéd és az írás jellemzőivel, valamint a nem nyelvi kommunikációs eszközökkel. A nyelvhasználat kérdéseit tárgyalva felhívják a figyelmet a helyes beszéd és a helyesírás fontosságára. Ismertetik a tudományos dolgozat és az előadás készítésének alapvető fogásait, a bemutatás, a felolvasás buktatóit, a hatásos érvelés módjait, a hatékony álláskeresés általános szabályait. Mindegyik fejezet az elméleti ismeretek alkalmazását, valamint a készségfejlesztést szolgáló feladatokkal zárul.
Arthur E. Imhof - Elveszített világok
Világunk - a világ, amelyben élünk - elveszítette varázsát, avagy Max Weber szavával élve: "feloldódott a varázslat alól". Magyarán: számunkra a dolgok csak dolgok, pőrén azok, amik, megfosztva-megfosztatva mindennemű szimbolikus, jelentéssel hímes vonatkozásuktól, amelyek mintegy óvó-védő burkot vontak körébük. Hajdan minden egyes világ fölé egy másik világ boltozódott, és mindennek megvolt a maga "mása" a másikban. E világok ölelkezése nem volt gyümölcstelen, jelentéssel teli indákkal fonódtak egymásba.
Arthur E. Imhof azt kísérelte meg, hogy e valamikori életvilágok egyikét, az egykoron a hesseni Leimbachban élt Johannes Hooss portagazda kicsiny világát újból felépítse, s megmutassa: milyen is volt egy ilyen világ a harmincéves háború idején é azután, miképpen és miért működött - legalábbis a miénkkel összevetve - olyan jól és huzamosan. A szerző az életet fenyegető három fő csapást, a vészek triászát - az éhínséget, a pestist és a háborút - választotta vizsgálódása gerincéül. Módszertanilag felvértezetten - a demográfiai adatoktól a föld birtoklásának kérdésén át egészen az egykor éltek olvasmányaiig és a néprajzi szórványadatokig terjedően - számokkal, ábrákkal és képekkel szemlélteti, érti és érteti meg a valaha élt egyének, családok és közösségek mindennapjait, ünnepeit és gyászát, mindenféle-fajta próbálkozását, hogy ki-ki a maga és övéi életét biztosítsa, folytatásának esélyét kicsikarja.
Szakmai és emberi mondanivalóját tekintve üzenet ez a könyv - üzenet a történészek néprajzosok, művészettörténészek és minden olyan ember számára, akiben él az az igény, hogy az életet fenyegető mai "vészekről" elgondolkodjék, és tegyen is valamit ellenük.
