Válogatott ​elbeszélések

Hunyady Sándor - Razzia ​az "Arany Sas"-ban
A ​Razzia az "Arany Sas"-ban Hunyady Sándor életművéből készült reprezentatív válogatás. E kötet elbeszélései a ferencjózsefi "aranyidők" és a két világháború közti Magyarország társadalmi életét idézik meg szorongató hitellel, s a kellemesen vonzó elbeszélő hang mögé rejtett könyörtelen erkölcsi kritikával. Mert Hunyady Sándor megírta, hogy a polgári otthonokban a cseléd a legkülönb erkölcs lény; megírta, hogy a vonatrabló amerikai gengszter jelentéktelen kis fosztogató ahhoz a milliomoshoz képest, akit kifoszt; megírta, hogy az orvosi eskü is más értelmű, ha egy gazdag kisasszonykáról van szó, s megint mást jelent, ha egy takarítólányon kell keresztüllépni. Egy-egy novellája nyersanyagáért, hitelességéért, különleges fűszer-ízeiért hónapokkal, évekkel kellett fizetnie. És éveket, évtizedeket várni, hogy a mélyből felkapaszkodva a novellát egyszer megírhassa. Hazugság nélkül írt arról a világról, amelyben élt, hazugság nélkül dokumentálta a maga és a mások életét, megrendülve attól, amit látott -, ebből az írói magatartásból táplálkozik írásainak mélységes humanizmusa, maradandó igazsága.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Henryk Sienkiewicz - Őt ​kövessük!
A ​Nobel-díjas író kisregényének hőse Caius Septimius Cinna, egy élvezetekben elmerült és kiábrándult római patrícius. Lelki nyugtalanságának enyhítésére Alexandriába utazik, ám még a híres bölcsek sem tudnak életének új értelmet adni. Feleségül veszi egyikük lányát, a szép és erényes Antheát, őt viszont rejtélyes betegség és rémlátomások kezdik gyötörni. Egy zsidó orvos tanácsára Jeruzsálembe utaznak ismerősükhöz, Poncius Pilatus helytartóhoz, aki nagy eseményre invitálja meg őket: három embert készül keresztre feszíttetni, köztük a nagy indulatokat kavaró Názáreti Jézust. A vele való találkozás örökre megváltoztatja Cinna és Anthea életét...

Rudyard Kipling - A ​Száz Bánat Kapuja
Kipling ​már jó száz esztendeje az egész "művelt világot" izgalomban tartja műveivel, írásai a legfontosabb és legégetőbb kérdéseket vetik fel, csupán nálunk maradt mindeddig "ifjúsági író": leginkább A dzsungel könyve szerzőjeként ismerjük. Nem használt utóéletének, hogy az író a történelem leghelyesebb fejlődési irányának a brit birodalom határainak kiszélesítését tartotta, az emberi civilizáció legalkalmasabb keretének ezeket a határokat tekintette. A legutóbbi időben azonban egy elhivatott, szakértő csapat jóvoltából egyre több magyar fordítás készül, s közreműködésükkel a Palatinus Kiadó Nobel-díjas sorozata Kipling újabb, eddig magyarul kiadatlan elbeszéléseivel jelentkezik. A szerkesztő Sári László egészen eltérő tárgyú és szellemű elbeszélésekből válogatott, így szerepelnek itt az író tengerésztörténetei, így sorakoznak misztikus tárgyú novellái, de olvashatunk az észak-indiai ópiumbarlangok törzsvendégeinek drámai sorsáról, bepillantást nyerünk a garnizonok romantikájába, a misszionáriusok és a katonafeleségek lelki életébe is. A Száz Bánat Kapuja remekeivel a magyar olvasók plasztikus képet kapnak Kipling művészetéről.

Vaszilij Suksin - Vörös ​kányafa
_Vörös ​kányafa_ - olvassuk a címet, s máris magunk előtt látjuk a szerzőt, amint a maga rendezte azonos című filmben Jegorként a nyírfákkal beszélget. Suksin az új szibériai írónemzedék tagjaként a hatvanas évek elején jelentkezett lírával és iróniával átszőtt elbeszéléseivel. Negyvenöt éves korában bekövetkezett halála tragikusan lezárta életművét, így csak találgathatjuk, hány jelentős művel maradt adósunk. Magyarul először 1968-ban jelent meg elbeszélése, kiadónk 1972-ben _Kígyóméreg_, 1977-ben pedig _Harmadik kakasszóra_ címmel tette közzé Suskin elbeszéléseinek gyűjteményét. Mostani kötetünk a két előző legszebb írásait tartalmazza. Reméljük, hogy új válogatásunk - akár egy kaleidoszkóp - a szerző új arculatát villantja az olvasó elé. De bárhogy csoportosítsuk is Suskin műveit, erős írói egyéniség sugárzik belőlük. Írásainak segítségével jobban megismerhetjük az emberi lelket, az embert. S van-e csodálatosabb az embernél?

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány lánya
Puskin ​korszakos jelentőségűt alkotott minden műfajban. Dosztojevszkij "vezérlő teremtő szellemnek" nevezi őt, Belinszkij az orosz élet "enciklopédiájának" minősíti az Anyegin-t, a későbbi méltatók Puskin "irodalomalapító" életművétől számítják az új orosz irodalmat, az egységes irodalmi nyelvet s a Belinszkij, Dobroljubov és Csernisevszkij munkáiban kiteljesedő esztétikai gondolkodás kezdetét. "Puskin mindig az egész határt nézte" - írta róla Németh László. Kötetünkbe tíz kisregényét, illetve elbeszélését válogattuk.

Arvo Valton - Végjáték
A ​kortárs észt kispróza legjelentősebb alkotójának válogatott elbeszélései az elmúlt mozgalmas huszonöt év gazdag termését tükrözik.

Thomas Mann - Halál ​Velencében
Thomas ​Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg benne a Halál Velencében ötlete: hogyan sodorja a tragikum, az elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. Az elbeszélés jelképes helyzeteinek burjánzásában nem ok nélkül kereshetjük Mann látomását az egész első világháború előtti művészetéről. Gustav Aschenbach költője volt mindazoknak, akik a kimerülés határán dolgoznak, akik már roskadoznak a teher alatt, de még tartják magukat, költője mind a munka moralitásának, akik vézna testtel, szűkös eszközökkel, az akarat mámorában okosan gazdálkodva, legalább egy időre meg tudják szerezni a nagyság hatóképességét. Sokan vannak, és ők a kor hősei. A világirodalom egyik legszebb és leginkább elgondolkoztató regénye szépségről, halálról, művészetről - Kulka János karizmatikus előadásában, Gustav Mahler zenéjével, 3 CD-n. "...a Halál Velencében értette meg velem végérvényesen, hogy az irodalom feneketlen fölfordulás, a szívre mért kiheverhetetlen csapás, valami elementáris bátorság és bátorítás, és ugyanakkor mégis olyasvalami, mint a halálos betegség." (Kertész Imre)

Tomas Tranströmer - Az ​emlékek látnak
Tomas ​Tranströmer 1931-ben született Stockholmban. A modern svéd költészet egyik vezéralakja, s kétségkívül a legtöbbet fordított élő lírikus. Szakmáját tekintve pszichológus, de tizenhat éves kora óta ír. Több éven át lapot is szerkesztett. 1954-ben jelent meg első verseskötete, a 17 vers. Munkásságáért egész sor hazai és külföldi díjban részesült, Nobel-díjra is felterjesztették. Számos magyar költőt tolmácsolt svédül, 1999-ben kiadott fordításkötetében 43 magyar vers szerepel. 2001 áprilisában Budapesten járt 117 vers című válogatott verseskönyve megjelenése alkalmából. Az emlékek látnak különleges élményt nyújtó önéletrajzi elbeszéléskötet, amely a költő finom megfigyeléseit a pszichológus elemzőkészségével ötvözi.

Frans Eemil Sillanpää - Emberek ​a nyári éjszakában
"Ha ​egy geológiai katasztrófa következtében a tenger árja elöntené a finn félszigetet - írja a könyv fordítója a világhírű finn klasszikusról készített tanulmányában -, és elpusztulna minden kép és festmény, amely Finnország természeti szépségeit ábrázolja, a finn természet diadalmasan élne tovább Sillanpää műveiben, és könyveinek lapjai közül kiáradna az a szavakba nem foglalható varázs, amellyel a finn tájak bánatos szépsége megigézte azok lelkét, akik ismerik Finnországot. A finn nyár tenger, amelyen az élet minden évben átmegy az új tavasz partjáról az új ősz szemközti partjára. Olyan a nyár, mint valami láthatatlan, egyre gyarapodó erő, amely mindenre kiterjeszti hatalmát. Időtlen az örök és fehér fényű éjszaka is. Nemcsak az egymás földrajzi közelségében élő emberek sorsát fonja össze - mint az Emberek a nyári éjszakában c. regényben -, hanem összekapcsolja az egymást felváltó nemzedékeket is, egybeolvasztja a múltat a jelennel, a jelent a jövővel."

Mario Vargas Llosa - Kölykök
Vargas ​Llosának hat elbeszélését és egy miniatűr remekművét, a címadó kisregényt méltán tartják a grandiózus társadalmi regények, az izgalmas stíluskísérletek közvetlen előzményének. Ezek a nagyvárosi vagy falusi környezetben játszódó novellák egy-egy drámai összeütközés kapcsán hol a kamaszkor lelki válságait, az érés gyönyörű-gyötrelmes korát jelenítik meg, hol az emberi lélek mélyét, az erőszak, gyávaság, tisztesség titkait kutatják, hol a paraszti élet nyers indulatoktól, ösztönöktől feldúlt világát ábrázolják egy olyan fiatal szerző szigorával, aki már a nagy vállalkozásokra gyürkőzik.

Sławomir Mrożek - A ​perverz és más történetek
Sławomir ​Mrozek, a méltán világhírű, s immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek hatodik kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1991-1995 között született írásokat tartalmazza. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. E rövidke történetek az évek során mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek.

William Faulkner - Eredj, ​Mózes
Az ​Eredj, Mózes egyrészt kisregények és elbeszélések füzére. Egyik-másik darabja megjelent már magyarul. Másrészt azonban központi témák, azonos vagy rokon szereplők köré szerveződő regény is ez a könyv - regény az író mitikus déli megyéjéről, az ültetvényesek és rabszolgák Yoknapatawphájáról. Faulkner többféle szemszögből vizsgálja, láttatja benne, hol megrázóan tragikus, hol fergetegesen mulatságos formában, de mindig lenyűgöző művészi erővel, az amerikai Dél évszázadon keresztül változó világát, a fekete és a fehér ember, az ember és a föld, a természet kapcsolatát. A Volt egyszer emberséges, vén bohóc-birtokosai, a Tűz és tűzhely gyilkos konfliktusai, kincskereső mániákusai, az Egy fekete Pantalone tragikus négersorsa, a Régiek természetszeretete, bölcsessége, az Ősz-ben megismétlődő vérfertőzés-motívum, az Eredj, Mózes-ben megismétlődő négersors, és nem utolsó-, hanem elsősorban A medve több mint száz esztendőt átfogó, bonyolult mintázatú, de a befejezett műalkotás élményét nyújtó kiseposza - mind része, mozaikdarabja annak a nagy képnek, amely Faulkner többi művében is folyamatosan készül, kerekedik. "Úgy érzem, hogy Faulkner a legjobbat a hosszú novellákban nyújtja - az Eredj, Mózes írásaiban... és a Yoknapatawpha-saga egészében. Amikor Faulkner önmaga legjavát adja, energikus, élettől duzzadó és erőteljes; e tekintetben korának egyetlen amerikai írója sem ér a nyomába" - írja róla szigorú kritikusa-kortársa, Malcolm Cowley.

Ismeretlen szerző - A ​három idegen
Kötetünk ​a XIX. századi angol novellistákat mutatja be. A Walter Scottól Joseph Conradig terjedő névsor mindenki által ismert, nagy neveket tartalmaz: Dickens, Thackeray, Hardy, Kipling, Oscar Wilde; de olyanokat is, amelyekkel eddig jobbára csak az angol irodalmat kutatók találkozhattak: Benjamin Disraeli, Anthony Troloppe, Wilkie Collins, George Gisring, stb.; és végül: elfeledett, tisztes kismesterek is akadnak benne, akik mindíg érdekes, változatos színfoltokkal gazdagítanak egy antológiát: például Mary Russel Mitford, John Mackay Wilson, vagy dr. John Brown. Történeti beszélyek, kísértet-históriák, falusi életképek, gyerekkori visszemlékezések, kutyatörténetek, úti élmények, gyarmati katona-sors ábrázolások illusztrálják és bizonyítják: milyen sokszínű, sokoldalú a XIX. századi angol prózairodalom.

Bruno Schulz - Fahajas ​boltok
"Hát ​nem itthon vagyunk, ismerős, meghitt terepen? Schulz tudta, amit mindenki tud (tud és elfelejt), de akkor, túlzón szólva, csupán Gombrowicz és Kafka tudott, hogy 'bármi megtörténhet'. Nem, ezt most rosszul mondom, ezt minden nagy író tudja, sőt azt hiszem, ebben áll a nagysága, ebben a mindenben, a képlékeny Ovidiustól a szigorú Flaubert-ig." /Esterházy Péter/ "... minden évben elolvasom a lengyel Bruno Schulz Fahajas boltok című könyvét." /Bohumil Hrabal/ "Az 1942-ben a drohobicsi gettóban meggyilkolt galíciai zsidó, az aprótermetű rajztanár és fölülmúlhatatlan művész, Bruno Schulz csupán kötetnyi irodalmi művet hagyott maga után, mely annyira eredeti, hogy egyetlen olvasat sem birkózhat meg egyedül vele, és elég jelentős ahhoz, hogy írója világirodalmi rangját biztosítsa" - írja Schulzról Karl-Markus Gauss. Most közreadott Schulz-kötetünk - mely magyarul mindezidáig a legteljesebb kiadás Schulz életművéből - eme eredetiség megtapasztalását teszi hozzáférhetővé Schulz műveinek legutóbbi 1969-es kiadása után.Kötetünk kiegészül a Schulz-Witkacy, Schulz-Gombrowicz levelezés néhány részletével, és ízelítőt ad e sajátos világú képzőművész grafikáiból. Jelenkor Kiadó.

Walter Scott - A ​fekete törpe
Walter ​Scott barátai ebből a kötetből új oldaláról ismerhetik meg kedves szerzőjüket. Az életművének fontos, bár csupán csekély hányadát kitevő novellák és kisregények mind ez ideig jószerével ismeretlenek voltak nálunk. Ez a három mű - a két első kései remek, a harmadik fiatalkori termés - méltán számít művészetének legjobb példái közé. Megrendítően szép, balladás hangvételű, rövid lélegzetű, jól szerkesztett, zárt történetek. A fekete törpe a hegyvidéken hosszúra nyúlt középkor sejtelmes, babonás világát idézi. A fa asszonya és A két hajcsár a régi és az új mezsgyéjén játszódik - a kemény, hagyományőrző skót karakterről szól, a XVIII. századforduló világáról, a Skót Felföld bomlásnak induló, középkori erényeket védelmező skót paraszti, kisnemesi életformáját siratja - azaz a scotti életmű leggyakoribb témájából merít. Walter Scott neve a több kötetes, romantikus történelmi regények színpompás világát idézi; lovagokat, reneszánsz hősöket. Ezekből a XVIII. századi történetekből azonban és kisregényei egyik ciklusához, a Canongate-i krónikák-hoz írott terjedelmes, önálló kisregénnyé bővülő bevezetőjéből, amellyel ez a válogatás is kezdődik, az érett, lehiggadt író tekint ránk; öregkori realizmusa legszebb, legérdekesebb, turgenyevi ízeket idéző lapjait kínálva az olvasónak.

Anton Pavlovics Csehov - A ​kutyás hölgy
"Elbeszéléseiben ​mindig több tartalom van, mint szó.... mint stilisztika az egyetlen korunk művészei közül, aki az írás művészetét olyan tökéllyel sajátította el, hogy a szavaknak szűk lett a tér, a gondolatoknak pedig tágas....Nem lehet tolmácsolni elbeszéléseinek tartalmát... mert azok mindegyike, mint drága, finom csipke, óvatos bánásmódot követel, és nem tűri a durva kezek érintését, amelyek csak összegyűrhetik azt... " - írja nagy példaképéről Gorkij, aki a legközelebb rokona, közvetlen utóda Csehovnak az orosz és világirodalomban.

Miguel Ángel Asturias - Elbeszélések
A ​Nobel-díjas guatemalai Asturias életműve egyetlen hatalmas prózavers. Ezekben a novellákban – akárcsak regényeiben – szintén együtt van jelen a rokon végleteket, a mágikus indián népiesség és a modern, franciás szürrealizmus látomását egyesítő költő és a korunk történelmi-társadalmi tapasztalatain edződött elbeszélő. Víkend Guatemalában című gyűjteményét a keserűség íratta vele. Kemény, indulatos történetek panaszolják el benne, hogyan fojtották meg idegen hatalmi érdekek 1954-ben a szabad Guatemalát. Ezeket a dacos és fájdalmas írásokat szerencsésen egészítik ki a nemrégiben keletkezett Lida Sal tükre mitikus hangulattal átszőtt, szép indián legendái, prózai balladái, és együttesen költik újjá a nagy Asturias-regények bűvös világegyetemét.

Ismeretlen szerző - Pokolkő
Antológia ​mai angol elbeszélők írásaiból. A szerzők közül egy pár név : Samuel Becket, John Wain, Jean Rhys, Margaret Drable, Allan Sillitoe, Doris Lessing, Muriel Spark, Malcolm Lowry... Az angol novella konzervatív műfaj. Modellje mindmáig: a jól épített történet, a tökéletesen megragadott helyzet- és jellemrajz, a pontosan kidolgozott életkép. Samuel Becket kegyetlen képzelete egy halottat üldöz ki sírjából; Malcolm Lowry keserves látomása elevenen taszítja az embert a sírba, vagy a pokolra... A kötet huszonhárom elbeszélést tartalmaz. Az olvasó, ha belelapoz a gyűjteménybe, szeszélyes egymásutánban találja az ismert és kevésbé ismert neveket, a született briteket és a bevándorlókat, a fájdalom hangját és a kellemes hangulatokat - akárcsak az élő angol irodalomban.

Ismeretlen szerző - A ​kísértethajó utolsó útja
Szeszélyes ​kalandozásnak tűnhet ez az összeállítás a külföldi irodalmak oly változatos évszázadaiban, holott többről esik szó ebben a kötetben. Nemcsak az irodalom folytonosságáról, de az emberi életek szinte változtathatatlan törvényszerűségeiről. Élő irodalmunk jobb megértéséhez is hozzásegít ez a novella-antológia, mivel kortárs irodalmunk képviselői a maguk hajlama szerint válogattak. Így egyszersmind bepillantást enged a élő magyar irodalom műhelyébe is. Nevezetesen: ha az írók elődöket vagy példaképeket keresnek a széles távlatú világirodalomból, a latin irodalom korszakától a mai latin-amerikai prózáig, kiket vallanak "ősüknek"? Milyen szépprózai irányzatot választanak követésre vagy kiemelésre méltónak? A kötet megjelenése ritka alkalom, hiszen a magyar könyvkiadásban első ízbe kerül sor ilyen összeállítású antológiára, amely kitekintést ad a legkülönfélébb történelmi korszakokra - írja bevezetőjében a kötet összeállító szerkesztője, Tóbiás Áron. Az elbeszélésgyűjtemény kedvelt műfaja az olvasó emberiségnek. Az Ezeregyéjszaka meséi vagy a Boccaccio Dekameronja nem más, mint a mesélőkedv és a fáradhatatlan elbeszélői buzgalom kincsestára az emberi természet sokféleségéről, az emberi sorsok oly kiszámíthatatlan mivoltáról. Mert nem mindenkor a jó nyeri el jutalmát, és a rossz bűnhődik. Az elbeszélések már ezekben a régi gyűjteményekben is rövid, de mély értelmű villanások voltak az emberi létről, amely akár mulatságos, akár kegyetlen, szánnivaló vagy irgalomra méltó, közvetve és közvetlenül valamennyiünk életének tükre. Ez a novellaválogatás úgy keletkezett, hogy az élő magyar prózairodalom kiválóságai kiválasztották a világirodalom tengeréből legkedvesebb elbeszélésüket. Ez a jellegzetesen mai gyűjtemény egyszersmind a magyar írók vallomása is kedvenceikről, a világirodalom oly sok fontos személyiségéről a római kori Petroniustól a kortárs latin-amerikai íróig, a kolumbiai Garcia Márquezig.