Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


krlany
3.5/5

Egyfelől ​az ötlet nagyon rendben van. Másfelől meg én ennél többet vártam.
Az, amilyen kérdéseket feldob zseniális, remek gondolatültető. Érdemes eljátszadozni vele, és talán ajánlott is. A kibontás meg hagy maga után kívánni valót. Időnként fogom a fejem, hogy demos’mér’? Az egyes részek elnagyoltsága, kidolgozatlansága mondhatni fáj.
A droggal történő időutazás William S. Burroughs-t juttatja eszembe, mondanom sem kell, hogy szintén zseni.


Lunemorte
4.5/5

A ​jövőbeli lényem ajánlásával

Gondolkodtál már azon,mi a lét értelme? Vannak olyan dolgok,amiket szívesen megváltoztatnál utólag,ha tudnál? Mi a fontosabb : a hűség,a becsület vagy a személyes érdekeid? Mekkora a tűrőképességed?
Néha úgy éreztem,mintha PKD szemein keresztül nézném a világot…Együtt ugráltam az időben és a cselekményeken a szereplőkkel. Akár csak az eddig olvasott művekben…
Együtt próbáltam velük megoldani az élet problémáit és együtt éreztem velük. Miért? Talán mert olyan valóságosak…Bárki lehetne a helyükben. Nem?
Minden esetre így december végén én is nagyon várom a tavalyi évet!


elge76
-/5

Hogy ​miivaaan?!? Az első 3 fejezetet olvastam el, de egy árva kukkot nem értek belőle, egymás után dobált véletlenszerű szavak, teljes összefüggéstelenségben, amiknek köze nincsen egymáshoz. Olvastam már tőle ennél sokkal jobbat is.


Isley
4.0/5

A ​Várjuk a tavalyi évet felvonultatja a Dick életművéből ismert legtöbb elemet: időutazás, hallucináció, neurotikus és pszichotikus betegségek, háború, szimulákrumok és egy nem működő házasság. Az teszi érdekessé a regényt, ahogy ezekre a toposzokra sikerült felfűzni egy egész koherensnek mondható cselekményt: egy, a piacon megjelenő azonnali függőséget okozó, eredetileg háborús célokra kifejlesztett időérzékeléssel kapcsolatos hallucinációt okozó drog összekapcsolása a háborúval, a főszereplő házasságával, az időutazással és a szörnyű betegségekkel jól működött. S emellett a főszereplő, Dr. Sweetscent is érdekes karakter volt, megverve olyan önismereti problémákkal, amelynél csak házassága Katherine-nel volt súlyosabb.
A regény legérdekesebb gondolata Gino Molinari ENSZ-főtitkárral kapcsolatos. Molinari esete sokat mond a halál véglegességéről, valamint arról, hogy milyen is a hatékony vezető egy csillagközi háborúban. A helyzet maga nemcsak nehéz, egyenesen abszurd. Őrült időkben őrült emberekre van szükség (Dick szerint), s ennél már csak az a jobb, ha ezek az őrültek még jól átgondolt célrendszerrel is bírnak. Itt válik izgalmassá Molinari esete, melyben Sweetscent doktor nagy szerepet kap.
A lezárás viszont gyatra. Nem is értem, hogy lehetett így vége.


kvzs
4.0/5

Mi ​tesz minket azzá, amik vagyunk? Megváltozhat-e az ember, a történelem? Mit kérdeznénk, ha találkoznánk a jövőbeli énünkkel? Mit tartanánk fontosnak elmondani, ha találkoznánk a múltbéli énünkkel? Bevennénk-e egy olyan szert, ami a múltba vagy a jövőbe repít bennünket? Mit tennénk meg vezetőként a népünkért? Mennyire lehet más egy párhuzamos valóság? Meddig éreznénk felelősséget a másikért egy gyilkos kapcsolatban?
Sok kérdés, ami felmerül a könyvben, és felmerül az olvasóban is. Kapunk valamiféle választ is, azonban érezhető, hogy ez csak egy a lehetségesek közül.
A könyv alapötlete zseniális, a kidolgozottsága viszont nem mindenhol az igazi. Ennek ellenére ajánlott gondolatébresztő olvasmány (ahogy PKD több könyve is)


legrin
4.5/5

Az ​egyik legjobb Dick, amit mostanában olvastam. Élvezetes volt, izgalmas, érdekes. És rég gyűlöltem ennyire könyvszereplőt, mint Kathyt.


cippo
4.5/5

Eleinte ​nagyon komolyan gyanakodtam rá, hogy a miszternek elgurult gyógyszere. Később meg arra, hogy talán az enyém is.


Equimanthorn
4.0/5

A Valis ​-t nem fosztotta meg a tróntól, talán nem is sorolandó PKD legjobb írásai közzé, de mégis van itt minden, ami szem-szájnak ingere lehet a Mester rajongótáborában, mint drog, időugrás, csillagközi háborús helyzet, párhuzamos valóságok, stb. Nagyon tömör az egész, nincs felesleges kalandozás, szócséplés. Pár jelenettel felvázolja az alaphelyzetet, aztán már be is ránt a sűrűjébe, hogy együtt feszengjünk Eric-el a hirtelen testközelivé vált politikai csatározás, háborús patthelyzet, az ENSZ főtitkár Molinari rejtélyes megbetegedései és annál is rejtélyesebb felépülései közepette, hogy aztán személyes érintettségét felfokozva még saját házasságának válsága is tovább bonyolódjék. Néha kapkodtam is a fejem, annyira jól érzékeltette ezeknek az időugrásoknak az átmenetnélküliségét, de azért simán lehetett követni mindent. A lezárással is elégedett vagyok, szerintem ez volt a legoptimálisabb, ami még hitelesen kihozható volt Eric karakteréből. Nem mondom, hagyott némi keserűséget, de hát PKD már csak ilyen…


B_Petra
3.5/5

Az ​alapötlet zseniális, még akkor is, ha az iró korát átszövő háború, drogok, diktátorok, a téma, kicsit felturbózva, megjelennek a szokásos elemek prekogok, szimulákrumok, stb. a neurotikus betegségek, halucinációk, ami csak köret egy elcseszett házasságból való menekülési kisérletre,mintha nem tudná rendesen befejezni a történetet, és nem ez az első alkalom, hogy ezt érzem, PKD köny utolsó oldalán.
Predesztináltságot érzek, a történet végén, amolyan úgy sincs remény változtatni, a sors vagy Istent nem lehet kijátszani, és az üzenet ugorj fejest mindegy mibe, megrág és kiköp majd Return.


Zonyika
4.5/5

Igazad ​van, tényleg hozzászokhatnék már, hogy mekkora zseni PKD. Mert teljesen evidens, hogy ha tőle olvasok, az ennyire el-be-kicsavar, aztán mégis mindig meglepődök. De kis hülye vagyok. :)


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

55.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók