|
Galileo Galilei kora legkiemelkedőbb tudósa, igazi sokoldalú reneszánsz személyiség volt. Számos jelentős felfedezést tett a matematikában és fizika különböző területein, a mechanikában, a ballisztikában, a hőtanban. Technikai újítások egész sora fűződik a nevéhez, köztük a ingaelvet hasznosító óraszerkezet, vagy a csillagászati teleszkóp kifejlesztése.
Távcsöves megfigyeléseire és a kapott adatok újfajta matematikai módszerekkel történő feldolgozására támaszkodva tudományosan megcáfolta a fennálló, s az egyház által is hirdetett Föld-központú világképet, és a világegyetem szerkezetének és működésének egy a valós tapasztaláson alapuló korszerűbb magyarázatát adta. Ezzel tulajdonképpen a modernkori csillagászat megalapozójának tekinthetjük.
Galilei egész életében következetesen harcolt a vakhitre, a feltétlen tekintélytiszteletre építő gondolkodásmód és a régi elméletekhez szolgamód ragaszkodó tudósi magatartás ellen.
A középkor hivatalosan elfogadott, arisztoteliánus világképével szembeni fellépése miatt a rettegett inkvizíció több alkalommal is vizsgálatot kezdett ellene, majd eretnekség vádjával egyházi bíróság elé állították és életfogytiglani fogságra ítélték. Galilei azonban háziőrizetbe helyezése és egyre súlyosabb betegsége ellenére is tovább dolgozott. Bár egész életében vallásos embernek tartotta magát, mint tudós nem volt hajlandó lemondani arról, hogy minden korláttól mentesen a valóság titkait kutassa. Szilárd meggyőződése volt, hogy az emberi értelemnek, gondolkodásnak fel kell végre szabadulnia az egyház gyámkodásának a béklyói alól.
Kapcsolódó könyvek
Varga Domokos - Herman Ottó
"Az angolok egyik legnagyobb tudósa, Faraday, könyvkötő volt, most az angol tudomány büszkesége. Ohm lakatosműhelyből indult. És elsorolhatnám egy óráig azokat, akik a karzatról hallgatták a tudományt, és végtére a katedrára kerültek" - írja Herman Ottó valamelyik cikkében e sorokat, melyek nagyon is ráillenek a saját életútjára. Géplakatos meg fényképész volt kezdetben, s még a "karzatról" sem hallgathatott tudományt, de Brassai Sámuel múzeumában Kolozsvárott páratlan tehetséggel és vasszorgalommal művelte ki magát, s lett végül is a századforduló tudományos életének vezéregyénisége. Életrajzírói szívesen emlegetik az utolsó magyar polihisztorként, hiszen a természettudomány számos ágában végzett nagyszerű kutatásokat, de a hazai néprajzi, ősrégészeti, nyelvészeti gyűjtőmunkának is egyik úttörője volt. A tudós elfoglaltság mellett a korabeli politikai életben mint ellenzéki politikus, mint Kossuth leghűségesebb követője harcol az igaz ügyért.
Baktay Ervin - Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rakta le. Baktay Ervin úgy kalauzol végig bennünket ennek a különös és lenyűgöző életnek az állomásain, hogy a végén szinte magunk előtt látjuk a 'keleti nyelvtudomány alapvető nagyságát'.
Kepes András - Matt a férfiaknak
Neveljünk-e zsenit gyerekünkből?
És ha igen, hogyan?
Érdemes-e iskolába járni?
Ki döntse el, mi legyen a gyerekből?
Tehetségesebbek-e a férfiak a nőknél?
Okosabbak-e a nők a férfiaknál?
Lehet-e egy nő olyan sikeres, mint egy férfi?
Elérhet-e egy anya világraszóló eredményt?
Ha igen, mit szólnak ehhez a férfiak?
Érdemes-e nőként férfiaggyal gondolkodni?
Mi a fontosabb, a siker vagy a család?
Ez a könyv Polgár Judit életéről szól.
Pontosabban Judit történetén keresztül a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdésekről.
Richard P. Feynman - „Tréfál, Feynman úr?”
A Nobel-díjas fizikus élt-halt a bizarr kalandokért. Önéletrajzi könyvében a maga utánozhatatlan stílusában meséli el nekünk, hogy miről csevegett az atomfizikával kapcsolatban Einsteinnel és Bohrral; hogyan nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, bennük a legféltettebb atomtitkokkal; hogyan kísért balettelőadásokat a bongódobján, hogyan nem festette meg a meztelen torreádornőt - és még sok más elképesztő kalandot. Megismerhetjük Feynman csodálatosan különc, mégis nagyszerű pályafutását, amelyet mindvégig magas hőfokon tartott a kivételes intelligencia, az áradó önbizalom és a határtalan kíváncsiság.
Schäffer Erzsébet - A temesvári lány
A megrázó őszinteségű, személyes hangú, leginkább egyfajta sajátos naplóra emlékeztető könyv - anya és lánya "párbeszéde" az élet utolsó szakaszába érve - nem mindennapi kapaszkodót nyújt felderítetlen emberi kapcsolataink kibogozásához, megfejtéséhez. A történetek minden pillanatában ott a dráma, és ott a feloldozás, ott vannak a fogódzók, a megélt tapasztalások, hogy az élet olykor kikerülhetetlennek látszó buktatóin is át lehet evickélni. Az utolsó öt percben is. Nehéz pakkal megrakodva is. Nem biztos, hogy száraz lábbal, de partot érünk.
Palya Bea - Ribizliálom
Könyvet írok, magamról-könyvet, akárkiről-könyvet, elemzős könyvet, sztorizós könyvet, szuper könyvet, kibaszott könyvet, vicces könyvet, felemelő könyvet. Mi a francnak. Belekezdtem, bátor vagyok - mégis inkább elszaladok. Kincseim vannak, megírom őket - kihajítom a számítógépet. Láthatóvá válok, lehetnék akárki - de lehet, hogy senki sem lesz rá kíváncsi. De, hátha összekacsintunk mégis, ja, te is, hát persze, én is. Gyógyír a magányra ez a cinkosság. Sokszor emlékeztetnek a sikeres élet, a sikeres énekesi pálya jól bevált receptjére, pedig szerintem ezerféle elkészítési mód lehetséges. Öröm megmutatni: én így főzök. Emlékeztetnek arra is, fiatal vagy te még ahhoz, hogy memoárt írj. Nem is vagyok én öregedő díva, aki végre megmutatja a látható mögötti láthatatlant, és hajlott hátú bölcs sem, aki a halál kapujából még egyszer visszatekint. Igen, én fiatal vagyok, nem akarok másnak látszani, nem akarok semminek se látszani. Csak játszani. Fiatalos kedvemben új játék után nyúlok - eddig hangokkal gyurmáztam, most meg szavakkal is újragyúrom magam.
Kocsis G. István - Nikola Tesla és az univerzum titkai
Az emberiség történelmében sok nagy filozófus, számtalan híres természettudós és megannyi nagy feltaláló munkálkodott a társadalom, a tudomány és a technika fejlődésén.
Kevesen voltak azonban olyanok, akik mindhárom területen kimagaslót alkottak. Közülük is az egyik legnagyobb hatású személyiség kétségkívül Nikola Tesla volt.
A könyvben végigkísérhetjük rendkívüli életét a születésétől kezdve egészen a haláláig, és közben megismerhetjük azokat a titkokat, amelyeket határtalan tudásvágya és rendkívüli képességei révén ismert meg a körülöttünk lévő világról. A könyv ezért nemcsak a műszaki érdeklődésű szakemberek számára lehet érdekes olvasmány, hanem azoknak is, akik szellemi fejlődésükhöz keresnek hasznos ismereteket.
Vladimir Pištalo - Tesla, avagy arckép álarcok közt
A világ egyik legzseniálisabb tudósának és feltalálójának, a szerb származású Nikola Teslának regényes élettörténete bontakozik ki Vladimir Pištalo szerb prózaíró nagy sikerű, egy kötetben megjelenő trilógiájában. A történelmi tényeket erősen lirizált stílusban megfogalmazó prózakötet 2008-ban elnyerte az év legjobb szerb regényéért járó NIN-díjat. Számos nyelvre lefordították.
Szalatnai Rezső - Kempelen, a varázsló
Szalatnai Rezső regénye a XVIII. század Magyarországába vezeti olvasóját. A felvilágosodás kora ez, a magyar nép számára a nemzeti öntudatosodás kezdete. Szalatnai nagyszerűen érzékelteti az akkori idők hangulatát, híven ábrázolja a felvilágosodás emberének érzelmeit, vágyait. Bemutatja a korabeli Pozsony és Bécs életét, végigvezet az alföldi pusztákon, egészen a temesvári haramiavilágba. Mert Kempelen Farkas, a nagy varázsló ott is rendet teremt. Nem fogja a golyó, mint ahogy nem éri el a bécsi titkosrendőrség keze sem, amikor a Martinovics-ügyben nyomoz utána. Öregségére elveszti az udvar kegyét, de gáncs ekkor sem érheti. Mindvégig megmarad kemény, egyenes embernek, a népe ügyéért bátran síkraszálló tudósnak. Szalatnai Rezső életrajzi regénye maradandó élmény idősebb és fiatalabb olvasók számára egyaránt.
Ismeretlen szerző - Koronás portrék
"Válogatásunkban helyet kapnak korukat megelőző, tragikus nagyságok és a jelenben is a múltat idéző groteszk viaszfigurák. Pillanatnyi szeszélyből koponyák ezreit gúlába rakó harcias fejedelmek és csupán a hlálószobákban vitézkedő »dekadens« királyok. Képviseltetik magukat a trónon ülve is földhözragadt nyárspolgárok és a nép közé vegyülten is fellegekben járó »filozófusok«. Az egyik Machiavellivel vitatkozó machiavellista, a másik liberális rabszolgatartó, a harmadik császári mezbe öltözött » paprikajancsi«. Egyikből vérszívó Drakulát formált az utókor, a másikból meg joviális ferencjóskát. Ez gentleman maradt a vérpadon is, az már fogantatásával becsapta alattvalóit. Közös vonásuk, hogy uralkodó volt mind. Angol és francia, német és belga, osztrák és cseh, porosz és orosz, havasalföldi és török-mongol, sőt még egy Eurázsián kívüli is akad. Az első közülük már évezredünk elején uralkodott, az utolsót csak a közelmúltban fosztották meg koronájától. Válogatásunk ezer év uralkodói közül szükségképpen esetleges, más népek más királyai is joggal helyet követelhetnének benne. Ugyanakkor bízunk abban, hogy ez a történeti tabló többet nyújt, mint egy múzeumi arcképcsarnok" - írja Szvák Gyula, a kötet szerkesztője.
Jürgen Neffe - Albert Einstein igaz története
Einstein nagyszerű egyénisége, tudós zsenije kíváncsivá tesz mindnyájunkat személyes életét illetően is.
Az újabb kutatások alapján előkerült dokumentumokat is felhasználva Jürgen Neffe vissza-visszatérően ír a tudós kettős énjéről: fiús vidámságáról és elmélyült koncentrálóképességéről, barátságosságáról és nőgyűlöletéről, a fizika alapvető megújítójáról, a megható és bosszantó emberről.
Az Einstein-legendának ez a nagy összefoglalása olyan sikernek örvend, hogy a Washington Post az „Év legjobb könyvének” választotta. Egy amerikai napilap – egy németből fordított művet!
Jared Cade - Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla.
Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak.
Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.
Nyáry Krisztián - Így szerettek ők
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.
Blaine Harden - Menekülés a 14-es táborból
Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.
Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték.
Blaine Harden könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története.
„Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.”
Fiona Macdonald - Albert Einstein
Albert Einstein már életében is a legelismertebb és legnépszerűbb tudósok közé tartozott, holott híres relativitáselméletét kezdetben legfeljebb néhány kiváló képességű kollégája értette pontosan. A közvélemény csak lassan, fokozatosan ismerte fel Einstein elméletének a jelentőségét. Azt, hogy a tudós nem egyszerűen csak továbbfejlesztette, vagy átalakította a klasszikus fizika egyes tételeit, hanem egy egészen új szemléletű magyarázatot kínált a világegyetem szerkezetével és működésével kapcsolatban, ami alapjaiban változtatta meg a Newton törvényeire felépített korábbi tudományos világképet. Emellett olyan új matematikai eszközöket, összefüggésrendszereket adott a következő tudósgenerációk kezébe, melyek segítségével még előrébb juthat az emberiség a világegyetem legalapvetőbb törvényszerűségeinek a feltárásában.
Einstein nagyságát azonban nemcsak zseniális felismerései és elmélyült kutatómunkája adta, hanem az is, hogy kiemelkedő tudósi tevékenysége mellett végig megmaradt humánusan gondolkodó, mélyen érző, segítőkész és egyszerűséget kedvelő embernek. Nem vonult el a kiválasztottak "elefántcsonttornyába", hanem energiáit és személyes szabadságának és méltóságának védelme, illetve a népek közötti béke és együttműködés megteremtése érdekében.
Kivételes tehetsége, szakmai alapossága és következetessége, valamint személyes vonásai, a bátorsága, nyíltsága, az igazságszeretete és a közvetlensége együttesen teszik Albert Einsteint a 20. század egyik legkiemelkedőbb személyiségévé.
Georg Klein - Üstökösök
Új esszékötetében Georg Klein három kiemelkedő jelentőségű alkotó, a zeneszerző Bartók Béla, a genetikus Seymour Benzer és az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett botanikus Barbara McClintock pályájának bemutatásával és munkásságának elemzésével nagyszabású szellemi kalandozásra invitálja az olvasót. A közös vonásokat keresi és mutatja fel a három öntörvényű életben, miközben a laikus számára is érthetővé teszi életművük úttörő jelentőségét, a genetikai és a molekuláris biológiai kutatások és eredmények lényegét. A szerzőt ugyanaz a szenvedély hajtja, mint hőseit: a gondolkodás szenvedélye, a művészet, a tudomány, a másik ember, a világ működése iránti olthatatlan érdeklődés.
[ A zeneszerző ] Vágytam rá, hogy megírhassam ezt az esszét, talán azért, hogy beszívhassam azt a tiszta levegőt, amely körülveszi Bartókot. Tudtam, hogy találhatok valamit Bartókban túl azon, amit minden nagy, halhatatlan zeneszerzőben megtalálhatok. A többiekhez hasonlóan Bartókot is a fenomenális zenei tehetsége teszi halhatatlanná. De az ő sajátos, félénk és magabiztos, előzékeny de hajlíthatatlan, halk szavú de a nácizmussal és az elnyomás más formáival szemben megalkuvás nélkül fellépő személyisége adja meg életműve végső formáját. És még valamit, túl az életművén. A példát, mindannyiunk számára. A példát, hogy mi még az ember, vagy mi lehet még az ember.
[ A genetikus ] Egyáltalán nem érdekelte a vallás. Ennek ellenére a nagy zsidó ünnepeken eljárt a zsinagógába, apja iránti tiszteletből. Apja mellett ült a padban, de imakönyv helyett fizikakönyvet tartott az ölében. Apja úgy tett, mint aki nem látja, fia iránti tiszteletből.
[ A botanikus ] Rhoades mindig ámulattal nyilatkozott arról, hogy McClintock mennyi mindent lát a mikroszkópban. Amikor ezt egyszer neki is elmondta, Barbara azt válaszolta: Tudod, amikor egy sejtet nézek, akkor leereszkedem abba a sejtbe, belépek és körülnézek.
Dutka Judit - Egy hungarikum születése
A KÜRT Adatmentés úgy lett hungarikum, hogy az előkészítő bizottság tagjai ellenezték. Három percet kaptam a tizennyolc-húsz fős bizottság előtt, hogy meggyőzzem őket, miszerint a KÜRT Adatmentés megérdemli ezt az elismerést. Ez idő alatt olyan érdeklődéssel figyeltek, hogy egy pisszenés nem volt a teremben. Ennek eredményeképpen az egyenkénti szavazásnál mindenki igennel voksolt, és a titkos szavazáson sem volt tartózkodó. Magyarországon a műszaki alkotások közül először a KÜRT Adatmentés vált hungarikummá.
Chris Hadfield - Egy űrhajós tanácsai földlakóknak
Chris Hadfield évtizedekig készült az űrrepüléseire, majd csaknem négyezer órát töltött a világűrben. Eközben svájci bicskája segítségével behatolt egy űrállomásra, repülőgépe vezetése közben ártalmatlanná tett egy élő kígyót és átmenetileg elveszítette a látását, miközben egy Föld körül keringő űrhajó külső oldalán lógott. Hadfield ezredes sikereinek – és túlélésének – a titka az a szokatlan életfilozófia, amelyet a NASA-nál tanult meg: „készülj fel a legrosszabbra – azután élvezd minden pillanatát!”
Egy űrhajós tanácsai a földi élethez című könyvében Hadfield ezredes beavatja az olvasót az űrhajóskiképzés és a világűr meghódításának legmélyebb titkaiba, hogy megmutassa, hogyan válik a lehetetlen is lehetségessé. Meghökkentő és szórakoztató történetein keresztül átérezzük az űrhajók indításának feszült izgalmát, az űrséták megigéző csodáját és a válsághelyetekben kötelező higgadt reagálást és mérlegelést. Kifejti, hogyan tör utat magának a józan ész a tettek mezején – és ez milyen boldogságot okoz. A világűrben saját, rendkívüli tapasztalataiból vonta le az ösztöneinknek ellentmondó tanulságot: ne képzeld magad elé a sikert, törődj azzal, amit mások gondolnak és küzdj meg a legapróbb részletekért is.
Mi talán soha nem leszünk képesek Hadfield ezredeshez hasonlóan robotot építeni, űrhajót vezetni, zenés videoklipet készíteni vagy alapvető sebészeti beavatkozást végrehajtani a súlytalanságban. Ám ez az életszerű és felfrissítő bepillantás nekünk is megmutatja, hogyan kell űrhajósként gondolkozni. Emellett alapvetően megváltoztatja a földi életre – különösen a sajátunkra – vonatkozó szemléletmódunkat.
Deborah Heiligman - A fiú, aki imádta a matekot
1000 + 1 oka lehet annak, ha valaki imádja a matekot. Van, aki az anyatejjel szívja magába a számok szeretetét, mint Erdős Pál is. Már kisgyerekként elvarázsolták a számok, felnőttkorára pedig ő bűvölt el mindenkit újszerű és játékos matematikai gondolkodásával. Végtelenül fontosnak tartotta, hogy a matematikusok közösen gondolkodjanak régi és új kérdéseken, feladatokon.
A "budapesti varázsló" - ahogy nevezték - remek társasjátéknak tekintette a matekot, s ezzel mindenkinek a szívébe lopta magát. Ebben a kis kötetben kedves rajzokon keresztül elevenedik meg hihetetlen élettörténete. Ismerkedjetek meg vele Ti is!
Ismeretlen szerző - 12 tudós a 21. századról
A könyv 12 világhírű tudós és tudománypolitikus gondolatait, véleményét foglalja össze a tudomány és a társadalom viszonyáról. A kötet a World Science Forum 2009 rendezvényére jelent meg külön-külön kiadásban angol és magyar nyelven. A kötetnek hídképző szerepet szánunk, amely sorozattá fejlesztve, visszatérő szellemi motívuma lehet a World Science Forum rendezvényeinek. Az interjúra felkért személyek listájára kiemelkedő személyiségek, Nobel-díjasok, nagy befolyású nemzetközi tudománypolitikusok mellett, a világ élvonalába tartozó magyar és magyar származású tudósok kerültek fel. Az interjúk kérdései alapvetően korunk fő kihívásait érintik, és arra keresnek válaszokat, hogy mi lehet a tudomány szerepe azok megoldásában, általában véve és külön is, az adott tudományterületen. A kérdéseket a főszerkesztő és a szerkesztői munkacsoport tagjai állították össze. Az interjúkat neves hazai tudományos újságírók, illetve magyar tudósok készítették, a bázist a Természet Világa munkatársai jelentették. Az interjúra a tudósokat Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia, egyben a WSF elnöke kérte fel, aki a könyv előszavát is jegyzi.
