Drámák ​I-III.

Örkény István - Forgatókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Búcsú
Meglepetés ​ez a novelláskötet, mert a benne szereplő írások mindmáig ismeretlenek voltak még a legszűkebb baráti kör és a legfelkészültebb Örkény-kutatók előtt is. Örkény István saját maga teremtette és terjesztette a legendát, hogy ő a háború előtt és a háború alatti években nagyon keveset írt, és abból a kevésből is elenyésző mennyiségben születtek csak jó minőségű szövegek. Most viszont e kötetet olvasva úgy érezzük, hogy az író messzemenően igazságtalan és szigorú volt fiatalkorának teremtményeivel szemben, mert ezek a novellák sokkal többek, mint ifjúkori zsengék. A felfedezésszámba menő fiatalkori írásokhoz szervesen kapcsolódnak a hatvanas években született és eddig még nem publikált egyperces novellák és a szintén ismeretlen, elbeszélés-terjedelmű regényrészletek. A _Búcsú_ az életműsorozat pótkötete.

Lakatos István - Dobozváros
Lakatos ​István meseregényében egy nem túl szép napon egy Zalán nevű kisfiúékhoz beállít egy Székláb nevű öregember, és azt állítja, hogy a szülei már nem az igaziak, hanem másolatok. Székláb elmeséli a kisfiúnak: szüleit elrabolták a dobozvárosiak, ezért vele kell mennie. Zalán nem tehet mást, mint útra kel az ismeretlen öregemberrel, mert csak így lát esélyt arra, hogy viszontlássa az igazi szüleit. Miután alaposabban megismerkedik Székláb birodalmával, egy családnyi vízimanóval és Jónással, a kecskével, még előtte áll, hogy sárkányokkal is találkozzon Dobozvárosban. Lakatos István könyve kalandos, varázslatos és szívhez szóló történet tíz éven felüli gyerekeknek.

Örkény István - Négyeskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Pisti ​a vérzivatarban
Örkény ​István: Pisti a vérzivatarban című drámája a 20. század magyar történelmének sajátos áttekintését adja. Egyrészt a hétköznapi ember nézőpontjából láttatja - így határozottan deheroizálja - a történelmet. Ugyanakkor igyekszik kimozdítani a történelmi tudatba mélyen beágyazódott paneleket, közhelyeket, féligazságokat is.

Örkény István - Élőszóval
"Fejlett ​prózai kézügyességgel rendelkező alkalmi drámaíró vagyok. Úgy félek a színpadtól, mint a tűztől. Van is rá okom..." - írta Örkény István, amikor az Időrendben című életműsorozatban öt színműve megjelent. Mi, olvasók, nézők, ha megértjük is ezt a szorongást, amelyet az írott szó megelevenedésén, hatásának megsokszorozódásán érezhet a szerző, mégsem tartjuk indokoltnak. Az utóbbi években Budapesten és vidéken, majd több külföldi színpadon is osztatlan sikerrel játszották Örkény István darabjait, régieket, újakat egyaránt. Az említett kötet megjelenése után született Vérrokonok, majd később a Kulcskeresők s A holtak hallgatása nemcsak arról győz meg végképp, hogy Örkény István nem alkalmi drámaíró - és a színpad alapos ismerete, a drámai megformálás minden tartalmi és technikai sajátosságának tudása magától értetődik a számára -, hanem arról is, hogy a kockázatmentesebb, hagyományos útról letérve olyan szuverén művészi világot teremtett, amely minden egyes darabban új és új arcát mutatja fel, és mindig közvetlenül hozzánk és értünk szól. Kötetünkben most Örkény István eddig írott valamennyi színművét veszi kezébe az olvasó (Voronyezs, Sötét galamb, Tóték, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők, A holtak hallgatása).

Tóth Krisztina - Porhó
A ​hulló hó a megbocsátás, a kegyelem jelképe. Tóth Krisztina verseiben is ott szitál a finom, alig érezhető porhó, mely az idők során lassan, észrevétlenül mindent befed; és ha izgalmas, sokat ígérő felfedezőútra indulunk e világban, előtűnnek sajátos formái, és a lábunkhoz tapadó hó alól előbukkannak a legkáprázatosabb színek. Az elfojtott, a ki nem mondható érzelmek kavarodása, a pattanásig feszült idegek: így jellemezhetnénk leginkább Tóth Krisztina költészetét, mely a nővé érés, az anyaság és a mélyben izzó, de kitörni képtelen szenvedélyek lenyomata. Egy három tételes versben elképzelt és valósnak tűnő szeretkezések keverednek, másutt óda születik az ötvenéves férfihoz. A címadó írásban Tóth Krisztina pedig megrendítő kérdéseket tesz föl a krisztusi koron innen, de a József Attila-in túl: "Harminckettő hogy telhetett? / Hogy múltak el napok, hetek?" Ez az új és régebbi verseket tartalmazó, az egész eddigi életművet bemutató kötet a válasz.

Samuel Beckett - Samuel ​Beckett összes drámái / Eleutheria
Samuel ​Beckett (1906-1989) ír származású, angol és francia nyelven alkotó regény- és drámaíró, költő, esszéista, a huszadik századi irodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Költőként 1930-ban debütált, majd esszékkel, elbeszélésekkel és regényekkel folytatta pályáját. Jelentős regénytrilógiája után (Molloy; Malone meghal; A megnevezhetetlen) nevét klasszikussá vált abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé. Későbbi drámái közül A játszma vége és az Ó, azok a szép napok! még hagyományosan színműszerű, de később már csak néhány perces jeleneteket, némajátékokat írt. 1969-ben irodalmi Nobel-díjat kapott "művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni". Az Európa Könyvkiadónál 1998-ban megjelent, színpadi műveket, rádiójátékokat, pantomimjeleneteket, tévéjátékot és filmforgatókönyvet tartalmazó "Samuel Beckett Összes Drámái" kötethez képest változás, hogy mostani, centenáriumi kiadásunkból a Beckett-hagyaték gondozóinak kérésére kihagytuk az Emberi vágyak című, 1937-ből származó drámai töredéket, közöljük viszont az Eleutheria című háromfelvonásos drámát, amely Beckett életében nem jelenhetett meg és nem kerülhetett színpadra.

Maurice Maeterlinck - A ​kék madár
A ​boldogság kék madara, melyet minden ember keres, Maeterlinck költői fantáziájában született. A világsikert aratott színművet - amelyet a századfordulón Sztanyiszlavszkij mutatott be először Moszkvában - költői szépsége és mondanivalója teszi értékessé a mai olvasó számára. A vallon erdőkből Maeterlinck képzeletének mézeskalács-világába elbolyongó két gyermek története az emberiség boldogságvágyáról, a boldogságért vívott küzdelem értelméről beszél: a Fény tündére vezeti a boldogság felé az ember fiát, a boldogság és a tudás elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze. Ettől a költőiségtől valik szárnyalóvá a költő puritán tisztaságú nyelve is. Noha Maeterlinck műveinek túlnyomó része ma már csak irodalomtörténeti érdekességű, a Kék Madár szárnycsapásai minden olvasó szívében visszahangzanak. Maeterlinck drámája Vas István új fordításában, Nagy Péter tanulmánya kíséretében jelenik meg. A Kék Madár rajza Hincz Gyula alkotása.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Varró Dániel - Túl ​a Maszat-hegyen
A ​Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat-hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jó barátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a Maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa. Muhi Andris azonban Badarországon át eljut a Maszat-hegyen túlra, ahol mindenkivel szembeszáll, és számos titokra fény derül… A könyv verses meseregény, verselésében és hangütésében a klasszikus verses regényeket idézi (Puskint, Byront, Arany Lászlót), a történet viszont kalandos, modern tündérmese. Többnyire gyermeki témákon mereng el a mesélő - hogy csúfolták gyerekkorában, vagy milyen az ideális gombfocikapu. Az elbeszélést számos játékos, dallamos betétvers egészíti ki. Találhatnak benne kedvükre valót a kis- és nagyiskolások, a szüleik, a kalandok és izgalmak, a csendes elmélkedések és az irodalmi ínyencségek kedvelői egyaránt.

Egri Lajos - A ​drámaírás művészete
AZ ​ÍRÓK BIBLIÁJA ELŐSZÖR MAGYARUL! A drámaírás művészete – mely eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült – a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól Berlinig. A magyar származású, de Amerikában tanító Egri Lajos ezzel a korszakos művével – Arisztotelész Poétikájára építve, és azzal több ponton vitába is szállva – kitörölhetetlen nyomot hagyott a nemzetközi filmírásban. A drámaírás művészete több mint hat évtizeddel első, New York-i kiadása (1942) után most jelenik meg először magyarul – azt is mondhatnánk, közkívánatra. Reményeink szerint a kiadó égető hiányt pótol az utóbbi időben új életre kapó magyar forgatókönyvírás területén, és egy nemzeti kultúrkincs is elnyerheti végre méltó helyét – szerzőjével együtt – a magyar irodalom pantheonjában. A közhely ez esetben hatványozottan igaz: Egri könyve egyetlen íróember polcáról sem hiányozhat, minden kommunikációval, szövegírással és természetesen filmezéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlen alapmű. EGRI LAJOS (1888-1967) Egerben született. A harmincas években íróiskolát alapított New Yorkban. A tanítás mellett színdarabokat írt és állított színre szerte Európában és Amerikában. Élete utolsó éveit Los Angelesben töltötte a filmipar tanácsadójaként.

Michel Foucault - A szexualitás története II.
Minden gyönyörök leghevesebbike többet követel tőlünk, mint más testi tevékenység - élet és halál játékát tárja elénk: ezért kiváltságos területe annak, hogy az ember erkölcsi szubjektummá formálja önmagát. Olyan lénnyé, aki képes megfékezni a benne dúló erőket, szabadon rendelkezni energiái fölött és életéből olyan művet alkotni, amely mulandó létén túl is fönnmarad. A könyv Foucault utolsó nagy művének, a Szexualitás történetének második kötete.

Tom Stoppard - Drámák
Tom ​Stoppard a szó és a szellem virtuóza. Személyét és írásait már-már túl könnyű hatásos paradoxonokkal felcímkézni. Szabatosan fogalmazó fecsegő, bohócarcú gondolkodó, keserű tréfacsináló. Pályája kezdetétől következetes tojástáncot jár a műfajok és színházi kategóriák mezsgyéjén. Kritikusainak komoly fejfájást okoz, vajon a könnyű műfaj nehéztüzérségéhez, avagy a komoly művészet szórakoztatóipari gyorshadtestéhez sorolják inkább. Stoppard folyamatosan változik, írásaiban talán csak két dolog állandó. Az egyik a szavak, a nyelv mániákus imádata, a mesterség tisztelete. A másik, hogy a közönségét minduntalan meglepi, de mert az soha nem tudhatja, honnan várja a "támadást", újra és újra kíváncsi szívvel tér vissza, hogy a szerző próbára tehesse éberségét. A négy évtizedes pálya legjavát egybegyűjteni egyszerre szép és fájdalmas feladat. Az itt közölt drámák mindegyike önmagáért szól (remélhetőleg sokakhoz), egyiknek sincs szüksége védőbeszédre vagy magasztos dicséretre. Sok minden nem fér bele ugyanakkor egy kézbe illő válogatásba: jócskán akadnak még könnyed kis szösszenetek, komoly "lelkiismeret-darabok", érzelmes időutazások és bonyolult agytörők egyaránt, amelyek joggal követeltek volna itt helyet. Egy reményünk van csupán: ez a válogatás értük is szót emel, irántuk is fölkelti az érdeklődést. A most közreadott szövegek "az egyetlen Rosencrantz kivételével" vadonatújak; akad köztük olyan, amely magyarul még nem látott napvilágot, és olyan is, amelyet korábban más fordításban ismert meg a közönség. A kötet az alábbi drámákat tartalmazza: Rosencrantz és Guildernstern halott (Vas István fordítása.) Az igazi Bulldog hadnagy (Hamvai Kornél fordítása.) Magritte után (Ruttkay Zsófia fordítása.) Salto mortale (Upor László fordítása.) Travesztiák (Varró Dániel fordítása.) Az igazi (Békés Pál fordítása.) A szerelem mint találmány (Nádasdy Ádám fordítása.) Válogatta, szerkesztette és a tanulmányt írta: Upor László.

Tennessee Williams - Drámák
Csak ​nyolcvan-egynéhány éve született, még két évtizede sincs, hogy meghalt, mégis többször visszatért már a színpadokra. A Tennessee Williams néven ismert drámaírónak (eredeti neve: Thomas Lanier Williams) ma ismét nagy divatja van. A második évezred legvégén, a harmadik legelején Budapesten és országszerte, Magyarországon és az egész világon újra játsszák e "múlt századi" szerző érzelmes-indulatos fülledt darabjait. Vajon miért? Sok egyéb ok mellett talán azért, mert van bennük titok - a szó szoros (és leghétköznapibb) értelmében. Ha túl sokat tudunk, néha úgy érezzük, jobb volna kevesebbet tudnunk. Ahol (és amikor) bármit (és szinte bárhogyan) ki lehet mondani, fölértékelődhetnek az olyan történetek, amelyek középpontjában valamely ki-nem-mondható, fel-nem-fedhető tény, emlék vagy élmény áll. A szereplők folytonosan körbetáncolják azt a valamit, amiről nem beszélhetnek, amire nem kérdezhetnek rá, amit nem vallhatnak be (még önmaguknak sem). Az érzelmek és viszonyok ilyen pofonegyszerű bonyolultsága hálás feladatot ró a színészre (föl kell mutatnia, hogy rejti, amit föl nem fedhet); a néző ugyanakkor lelkes rejtvényfejtővé válik: boldog, ha beleláthat a figurák lelkébe, örül, ha okosabbnak hiheti magát náluk. A tönkrementek, a lecsúszottak, a megfáradt lázadók, a makacs öncsalók, a magukat és egymást gyötrők, a másokon hatalmaskodók, a saját árnyékuktól rettegők, a szorongók, a szexualitásukkal küzdők - egyszóval a Williams-panoptikum mitikus figurái - helyettünk vergődnek a színpadon. A szerző nem csap be: túlérett szimbólumai, teátrális gesztusai nyilvánvalóvá teszik, hogy amit látunk, nem a valóság. De a történetek éppannyira valószerűek, a hősök épp úgy esendőek, hogy akár tetszik, akár nem, szurkolnunk kell - értük vagy ellenük. Ez pedig a hagyományos színpad-néző-tér viszony egyik legerősebb pillére, a hatás egyik legalapvetőbb eszköze. Williams titka, hogy ezt tudja. A kötetben szereplő drámák: Üvegfigurák A vágy villamosa Macska a forró bádogtetőn Orfeusz alászáll Az ifjúság édes madara Aranybogár Vajon mit hoz a holnap Válogatta és szerkesztette: Upor László.

Garaczi László - Az ​olyanok, mint te
Aki ​az alvó fölé hajol, és hallja, hogy álmában ropog a hó a talpa alatt; akinek közömbös tekintetében a naponta kielégülő szenvedélyek nyugalma fénylik; akinek tüsszentése felkavarja az évszázados port a padláson; akit elviselhetetlen fájdalom tűz késhegyre; aki magyarázkodik és nem szeret; akinek közelében beesteledik; aki szeret és néma; az olyanok, mint te. Garaczi László

Kisfaludy Károly - Kisfaludy ​Károly összes művei I-IV.
I-II. ​kötet: 1. könyv: Lyrai költemények 2. könyv: Népdalok 3. könyv: Tan és Gunyor 4. könyv: Balladák; Költői beszélyek 5. könyv: Drámák III-IV. kötet: 1. könyv: Drámák (folyt.) 2. könyv: Zsengék és töredékek 3. könyv: Vegyes iratok, fordítások, levelek

Michel Foucault - A ​szexualitás története I-IV.
Minden ​gyönyörök leghevesebbike többet követel tőlünk, mint más testi tevékenység - élet és halál játékát tárja elénk: ezért kiváltságos területe annak, hogy az ember erkölcsi szubjektummá formálja önmagát. Olyan lénnyé, aki képes megfékezni a benne dúló erőket, szabadon rendelkezni energiái fölött és életéből olyan művet alkotni, amely mulandó létén túl is fönnmarad. A könyv Foucault utolsó nagy művének, a Szexualitás történetének második kötete.

Darvasi László - A ​könnymutatványosok legendája
Öt ​könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.

Michel Foucault - A szexualitás története I.
"Aki a szexualitásról beszél, bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól; megkérdőjelezi a törvényt; s ha csak egy csipetnyit is, megelőlegezi az eljövendő szabadságot. Aki szexuális elnyomásról beszél, az a prófécia jónéhány hagyományos funkcióját is feleleveníti... Csak így kapcsolhatjuk tapintatosan össze azt, amit - mert félünk a nevetségességtől és keserűséggel tölt el bennünket a történelem - másként dehogyis mernénk egymás mellé helyezni: a forradalmat meg a boldogságot; vagyis a forradalmat és egy másik, szebb, fiatalabb testet; a forradalmat és a gyönyört."