Vorosilovgrád

Erlend Loe - Vegyesbolti ​csendes napok
Telemann, ​a norvég drámaíró feleségével és három gyermekével egy bajor kisvárosban tölti a nyarat. Miközben igyekszik meggyőzni nemcsak feleségét, de saját magát is, hogy egy színdarabon dolgozik, mely “maga az ősenergia, az életet is veszélybe sodró elemi erő”, valójában a dús idomokkal megáldott sztárséfről, Nigelláról ábrándozik. Bár a házaspár csak egy kellemes nyaralást akart eltölteni, egész kapcsolatuk veszélybe kerül – és mindennek tetejébe még az angolul egy szót sem beszélő vendéglátó családdal, Baderékkel is dűlőre kell jutniuk… Erlend Loe legújabb regénye szinte maga is dráma: hétköznapiságukban groteszk párbeszédtöredékek sorozata, melyek rendkívül pontosan és éleslátóan mutatják meg egy céltalanul sodródó, a széthullás határán egyensúlyozó házasság történetét. A szerző szokása szerint egyszerre nevetteti és ejti kétségbe az olvasót azzal, hogy a mindenki számára ismerős helyzeteket új megvilágításba helyezi.

Stephen King - Atlantisz ​gyermekei
Barátság, ​szerelem, édes, visszahozhatatlan ifjúság, vér, Vietnam: az utolsó romantikus nemzedék regénye Atlantisz, az elsüllyedt város erről szólt az ezerkilencszázhatvanas évek végén Donovan híres dala. Ez volt az a korszak, amikor az Egyesült Államok véres háborúját vívta Vietnamban, amely máig ható, kiheverhetetlen traumát okozott az amerikaiaknak. Ez volt a rock and roll, a hippimozgalom, a forradalmi eszmék, Marcuse és Che Guevara, Woodstock, az LSD, a szelíd motorosok, Malcolm X, a Fekete Párducok, a diáklázadások Amerikája, egy új kultúra születése és kiteljesedése. 1960. A tizenegy éves, félárva Bobby Garfield és hasonló korú barátai, Carol Gerber és Sully-John kisvárosi gyerekek. Életük a szokásos mederben csordogál: iskola, nyári tábor, baseball, mozi, fagylaltozás, vidámpark, apróbb stiklik, családi problémák, gyerekszerelmek. 1966. A Maine Egyetemen megkezdődik a tanév. A gólyák egyike Pete Riley, akinek számos társához hasonlóan legfőbb tantárgya a hearts nevű kártyajáték. Éjjel-nappal verik a blattot, ám rohamosan közeledik a vizsgaidőszak: nemcsak az ösztöndíj veszhet el, de aki kibukik, azt beszippantja a sereg, és irány Vietnam! 1983. Vak Willie vietnami veterán mindennap a templom előtt áll, nyakában tábla, mellette pohár, abba gyűlik a jótét lelkek könyöradománya. 1999. Sully-John egykori katonatársa temetésére utazik. Elmaradhatatlan kísérője az idős vietnami asszony szelleme, akit egy falu lerohanásakor koncoltak fel. Ez a barátságról, szerelemről, az édes, visszahozhatatlan ifjúságról, a háború szörnyűségeiről, a tisztességről és helytállásról szóló gondolatgazdag, lebilincselő regény újabb bizonyítéka annak, hogy Stephen King nem csak a thriller meg a horror kiváló művelője. A könyvből film is készült Anthony Hopkinsszal a főszerepben.

Ljudmila Ulickaja - A ​mi Urunk népe
Az ​Európa-szerte népszerű orosz írónő nem tesz mást A mi Urunk népében, csak mesél és mesél a végtelenségig, megunhatatlanul. Mindenről és mindenkiről van egy jó története: legyen szó önbizalom híján álló vagy bármit eltűrő nőkről, az apaság rejtelmeiről, őrangyalokról. Különösen érzékeny a csodákra, a kivételes eseményekre, ám ezeket is – például egy némának hitt gyerek szavait, az állatoknak tartott szentmisét vagy a beteljesülni látszó jóslatokat – úgy tárja elénk, mintha a világ legtermészetesebb dolgairól beszélne. Hiszen amennyire a különleges jelenségekben, legalább annyira otthon van a hétköznapokban. Novellaformában is könnyedén, finoman mutat be szépet és rútat, egy-egy összetettebb szereplőt vagy bonyolultabb szituációt. Nem meglepő ez, hiszen írói érzékenységét a nagy orosz realistáktól örökölte. Rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. Mindezek mögött pedig nagy-nagy bölcsesség áll: kerülni minden szélsőséget, elfogadni egymást, felülvizsgálni az előítéleteinket az emberben mélyen megbúvó belső hang és az igazságérzet nevében. LJUDMILA ULICKAJA az egyik legnépszerűbb kortárs orosz író, számos jelentős orosz és nemzetközi díj (többek között az orosz Booker-, az orosz Nagy Könyv-, a Grinzane Cavour-díj) kitüntetettje. Könyveiből – tizennégy kötete jelent meg eddig – Oroszországban több mint kétmillió példány kelt el. Három mesekönyv és hat színmű szerzője. Moszkvában él. LJUDMILA ULICKAJA művei a Magvető Kiadónál: Médea és gyermekei (2003) Életművésznők (2004) Vidám temetés (2005) Szonyecska (2006) Odaadó hívetek, Surik (2007) Kukockij esetei (2008) Daniel Stein, tolmács (2009) Történetek állatokról és emberekről (2009) Elsők és utolsók (2010) Imágó (2011) Történetek gyerekekről és felnőttekről (2012)

Nagy Gabriella - Üvegház
Mit ​lehet kezdeni az élettel anya és apa halála után, fel lehet-e dolgozni a tragédiákat, felépíteni újra a múltat az emlékek szilánkjaiból, feltámasztani, ami vagy aki nincs? Nem az a kérdés, meddig él egy ember, hanem az, hogy meddig, milyen mélyre képes visszamenni tetteinek, érzelmeinek magyarázatáért. Gyakran meglepő, gyönyörűséges és rettenetes indítékokért. A hosszabb idő után ismét kötettel jelentkező írónő műve regényes novellafüzér, rövid történetekből komponált portré családi háttérrel. Élveboncolás, szembenézés a megtörténttel, küzdelem a folyton változó és bizonytalan emlékezettel. Hősünk ezúttal és valóban: EGY NŐ.

Jeanette Winterson - Miért ​lennél boldog, ha lehetsz normális?
„Jeanette ​Wintersont olvasni annyi, mint szeretni őt. Ez a szilaj, elragadóan különös brit írónő szokatlan őszinteséggel vall magáról önéletrajzi könyvében.” O, The Oprah Magazine „A szikrázó humorú Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? nemcsak az örökbefogadás érzelmi örökségét dolgozza föl sokoldalúan, hanem helyet kap benne az az üdítő felismerés is, hogy az életet megérteni ugyanolyan nehéz, mint megélni.” Entertainment Weekly Amikor Jeanette tizenhat évesen elmegy otthonról, mert szerelmes lesz egy másik lányba, örökbe fogadó anyja, Mrs. Winterson csak annyit kérdez tőle: „Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?” Winterson azonban nem mond le a boldogságról, hanem keresi egy életen át – erről szól ez a mulatságos, szellemes, hol dühödt indulattal, hol lelkesedéssel megírt történet, amely nem más, mint az igazság, a világszerte népszerű Jeanette Winterson életének története.

Szabó Tibor Benjámin - Kamufelhő
Apa ​csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele; a hűlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van. Amit azonban ritkábban láthatunk meg, hogy ezek az apák mit visznek magukkal. Melyik szuperapró mozzanatát előző életüknek, hogyan nevelgetik magukban, vagy hogyan írják felül, csak hogy megtapasztalják, mennyit ér, ha az események sodrásának árterébe ültetik a múltat. Szabó Tibor Benjámin visszanéző apafigurája feljegyzéseket ír gyermekének, amiből férfi módra; hol mondva, hol nem mondva, felsejlik az egyszer volt történet, miközben azon szurkolunk, hogy valahová meg beférjen a „boldogan éltek….” fordulata is. Valamilyen szereposztásban. Mert ez a névtelen, de jól felismerhető apa önfelmentés nélkül is szerethető, megbocsátanunk pedig nem nekünk kell. Az viszont egészen bizonyos, hogy a Kamufelhő szép irodalmi hagyaték. Hiszen egy apa sem tűnik el nyomtalan. Hirtelen igen. Nyomtalan sosem. Majd rájössz. (Horváth Gergely rádiós műsorvezető)

Sam Savage - Firmin
Firmin, ​a patkány, alkoholista anyától született egy bostoni antikvárium alagsorában, a Finnegans Wake lapjaiból készített vackon. A körülmények kényszerítik rá, hogy falni kezdje a könyveket – eleinte csak a szó szoros értelmében, aztán olvasni is megtanul. Fogékony az irodalomra és a tudományokra, az esztétikumra (főleg a szép nőkre), a haladó ideákra, de sajnos nincs kivel megosztania élményeit és megvitatnia az elképzeléseit; saját fajától elidegenedve emberként szeretne élni, az emberek szeretetére és tiszteletére vágyik. Tudja, hogy bár a lelke szép, patkányteste iszonyatot ébreszt, ezért nagy körültekintéssel tervezi meg a kapcsolat felvételét. Mindeközben az olvasó lassan gyanút fog, hogy talán nem is egy patkányról szól ez a könyv. Sam Savage (1940) filozófiát tanult a Heidelbergi Egyetemen és a Yale-en, ahol később tanított is, „rövid ideig és boldogtalanul”. A ’60-as években egy kis irodalmi újság versszerkesztője volt; aztán kerékpárszerelő, ács, rákhalász és nyomdász. Egész életében írogatott, de soha nem volt elégedett a műveivel. Hatvanéves elmúlt már, amikor megírta első regényét, a Firmin-t, amely jóformán véletlenül lett világsiker, kiadója szerint „az olvasás szeretetének nemzetközi szimbóluma”. Mint Sam Savage, a szerző egy interjúban elmondta, a Firmin írása közben Charlie Chaplinre gondolt: azt akarta, hogy olvasói nevessenek, de közben megszakadjon a szívük. A kötet Fernando Krahn rajzaival jelenik meg.

Markus Zusak - A ​könyvtolvaj
1939, ​a náci Németország A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. És egyszer csak hullani kezdenek a bombák. 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Philippe Lechermeier - Nevenincs ​és sosemvolt hercegnők
A ​Hercegnőkben szerepel Hamupipőke és néhány más híresség, de főként olyan hercegnőkkel találkozunk a lapjain, akiket méltatlanul elfeledtek. De ez még nem minden. A Hercegnőkben különleges történeteket találunk, anekdotákat, titkokat és arcképeket. Néhány megnevettet, néhány ijesztő, és van, ami álmodozásra késztet. És ez még mindig nem minden. A Hercegnőkben nem csak hercegnők vannak. Vannak benne napernyők, csókok és kövek is. Kertek, egy herceg, gyászlepkék. Rejtélyek, egy világtérkép. Szerelem. Ahogy az már lenni szokott. De van még benne más is. A Hercegnők úgy mesél a hercegnőkről, ahogyan még soha senki, úgy mutatja be őket, ahogyan mások még soha. És még ezzel is keveset mondtunk…

Erlend Loe - Elfújta ​a nő
Az ​"Elfújta a nő" egy első - vagy majdnem első szerelem - története: huszonéves főhősünk, akinek élete abból áll, hogy munkát keres és időnként lenéz az uszodába, egyszer csak azon kapja magát, hogy az életébe egy szép napon besétált Marianne, és ott is maradt. A lány komódjával és ruháival lesz tele a lakás. Veszekedések és kibékülések, szeretkezések és elmélkedések követik egymást, majd a pár európai körútra indul, ahonnan azonban külön-külön térnek vissza... Erlend Loe, mára már a hazai olvasóközönség számára is kultíróvá vált norvég kortárs szerző, első regényében már szinte készen találjuk a szerzőre később is jellemző fanyar humort és rendkívüli intelligenciát, amellyel az élet nagy kérdéseiről kis dolgokon keresztül, megkapó egyszerűséggel, ám annál inkább elgondolkoztatóan tud beszélni.

Vámos Miklós - Kedves ​kollégák I-II.
"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem. Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek. A "Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)

Mark Lawrence - Tövisek ​Hercege
Óvakodj ​a Tövisek Hercegétől... Kilencévesen végignézte, ahogy anyját és öccsét meggyilkolják. Tizenhárom évesen már egy vérszomjas rablóbanda vezére. Tizenöt évesen király akar lenni... Elérkezett az idő, hogy Honorous Jorg Ancrath herceg visszatérjen a várba, amelynek egykor hátat fordított, és elvegye, ami jog szerint őt illeti. Mióta egy tüskebokor tövisein vergődve végig kellett néznie, ahogy Renar gróf emberei lemészárolják anyját és kistestvérét, Jorgot pusztán a harag vezérli. Élet és halál számára csak játszma – és nincs vesztenivalója. Ám atyja várában ármány leselkedik rá. Ármány és fekete mágia. Bármennyire megingathatatlan is az akaratereje, legyőzheti-e egyetlen fiatalember az elképzelhetetlen hatalommal bíró ellenséget?

Ian McEwan - Szombat
Szombat ​hajnalban Henry Perowne londoni házának ablakából szemtanúja lesz egy kigyulladt szárnyú repülőgép zuhanásának. A kép beleég emlékezetébe, és napi teendőinek végzése közben is ott lebeg lelki szemei előtt mint a fenyegetettség lángoló szimbóluma. A regény egy orvos huszonnégy óráját mutatja be, elidegenedését családjától, furcsa versengéseit, párbajait, eltorzult gondolkodását egy eltorzult világban és végül kitörési kísérletét saját életéből, vágyai és félelmei béklyójából. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. A nagy áttörést hozó Vágy és vezeklésből készült film itthon is óriási siker volt. A Szombat az író soron következő nagy műve, amit csiszolt mondatok, hajmeresztő izgalom és lélektani mélység jellemez.

Cormac McCarthy - Az ​út
Az ​út, amit üszkös romok és rothadó tetemek szegélyeznek. Az út, amin éhes útonállók hordái és tébolyult koldusok portyáznak. A semmibe tart. Az út, amin egy apa és a fia halad... A fekete égből por és hamu hullik a hideg földre, a fény, az élet és az értelem kiveszett a világból. A fiú sosemvolt gyermekkorának játékait rejtegeti a rongyos pokróca alatt. Az apa egy pisztolyt, két golyóval, hogy bármikor véget vethessen a szenvedésüknek. McCarthy lecsupaszított világában az emberi lét alapvető kérdéseinek súlyával szembesülünk. Van-e helye a túlélés puszta ösztönén túl a szeretetnek és az egymás iránt érzett felelősségnek? Van-e értelme az elviselhetetlen körülmények ellenére reménykedni egy jobb jövő létezésében? És végül lesz-e erőnk nem fölfalni egymást?

José Saramago - Az ​elefánt vándorútja
A ​XVI. század derekán III. János portugál király azzal lepte meg házasulandó unokaöccsét, az osztrák Miksa főherceget, hogy a nászajándékhoz ráadásként küldött neki egy indiai elefántot. Az ajándékozási ceremóniáról igen keveset tudunk, csak néhány forrás emlékezik meg róla. Ezekből a szűkszavú beszámolókból kiindulva az áradó írói fantáziával megáldott José Saramago egykori nagy regényeihez mérhető művet alkotott, lenyűgöző történetbe foglalta az elefánt hosszúra nyúló vándorútját Belémből, a portugál királyi udvarból fél Európán, az Alpok hágóin át az osztrák fővárosba. Nem tudjuk, hogy a könyv olvasása közben mit csodáljunk jobban: elbeszélői stílusát-e, amely írói munkásságának legmaradandóbb pillanatait idézi, a valóságos és kitalált személyek egymás mellett szerepeltetését-e, amelynek révén a valóság és a képzelet oly mértékben egybeolvad, ahogyan csak a legnagyobb művészi alkotásokban szokott, vagy figurateremtő erejét és azt az elnéző derűt, amellyel az iróniára és gunyorosságra hajlamos José Saramago az emberi gyöngeségeket megmutatja. A Nobel-díj odaítélése után tíz évvel megírt Az elefánt vándorútjá-ban Saramago teljes irodalmi fegyverzetében lép újra elénk.

Fábián Janka - Emma ​lánya
A ​trilógia harmadik, befejező része a hírhedt ötvenes években kezdődik. A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól. Emma a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, Tamásék azonban az otthonmaradás mellett döntenek. A század második felének eseményeit a szélrózsa minden irányába szétszóródó Kóthay gyerekek és unokák mind különbözőképpen élik meg. A forradalmat követő megtorlás, 1968 Párizsa, a szögesdróton inneni világ szürke, nyomasztó hétköznapjai, a Kádár-korszak békés álarca mögött a szabadság fájó hiánya, a nyolcvanas évek színes, ám sekélyes időszaka, majd pedig a rendszerváltás éppen úgy főszereplői a könyvnek, mint az egyre népesebb, sokszínű család tagjai. A különböző szálakon futó cselekmény és a szereplők sorsa sokszor találkozik, néha egybefonódik, máskor újra külön utakon megy tovább, mindvégig a már megszokott izgalmakkal, váratlan és meghökkentő fordulatokkal. Végül, a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény során újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, és az is kiderül, hogy habár végleg lezárult egy korszak, azért lesznek, akik továbbviszik Emma örökségét.

Paolo Giordano - A ​prímszámok magánya
2008 ​legnagyobb olasz könyvszenzációjáról egy huszonhét éves fiatalember, a torinói egyetem fizikus doktorandusza gondoskodott. Ez a könyv – Paolo Giordano első regénye -- már a tavalyi évben túllépte az egymilliós példányszámot, a jogai pedig több mint 30 országban elkeltek. A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia sorsát kíséri végig párhuzamos történetsorokkal gyermekkoruktól felnőttkorukig. Furcsa pár ez – párnak is alig mondhatók. Mindkettejük életére nyomasztó súllyal nehezedik egy-egy titkok övezte gyerekkori trauma. A sánta Alicét kislányként síbaleset érte, magára maradt a hóban, és kis híja, hogy oda nem veszett; Mattia pedig fogyatékos ikerhúgát „veszíti” el kisfiúként örökre. Ez a két epizód menthetetlenül megpecsételi mindkettejük további életét. Sorsuk később egy szoros, ám mégis örök távolságra ítélt kapcsolatban találkozik; olyanok ők, mint a matematikában ikerprímeknek nevezett számok: egymás mellett vannak, de egy nem prímszám mindig közöttük áll: valóságosan sosem találkozhatnak, sosem érinthetik meg egymást. Aztán egyetlen napra mégiscsak találkozik még egyszer az immár felnőtt Alice és Mattia: Alice egy ismeretlen lányban felismerni véli Mattia elveszett ikerhúgát... Kiváló mű és lebilincselő olvasmány. Az íróról hallani fogunk még.

Victoria Hislop - A ​sziget
Egy ​fontos, az életét meghatározó döntés előtt Alexis Fielding szeretné megismerni anyja múltját. De Szófia sosem beszélt erről. Csak annyit mondott, hogy mielőtt Londonba költözött, egy kis krétai faluban élt. Amikor Alexis úgy határoz, hogy Kréta szigetére utazik, levelet küld lányával egy régi barátnőjének, és megígéri, hogy tőle majd többet tud meg. Alexis megérkezik Piakára és elcsodálkozik, hogy a falutól nem messze van Szpinalonga szigete, Görögország egykori leprakolóniája. Aztán felkeresi anyja barátnőjét, Fotinit, és végre megtudhatja, amit Szófia egész életében titkolt: dédanyja, Eleni és lányai, a háború, szenvedély és tragédiák érintette család élettörténetét. Kiderül, milyen bizalmas viszony fűzi a szigethez és hogyan tartja őket fogságában a titok...

E. Annie Proulx - Kikötői ​hírek
Egy ​csomó különc alak él egy lehetetlen helyen, mind úgy tesznek, mintha ők volnának a világ közepe, s mire az olvasó befejezi a könyvet, rájön, hogy tényleg ők a világ közepe. A helyszín Új-Fundland, ez az eső, hó, jég, vihar és ár verte sziget, melynek partjainál hajdan még a Titanic is elsüllyedt. Ez a sziget olyan terméketlen, hogy mindent, még az alapvető élelmiszereket is importálnia kell. Annyira az isten háta mögött van, hogy lakóinak napi szórakozása a vérfertőzés, a családtaggyilkolás és az öngyilkosság. A világ híreiből csak arra kíváncsiak, amit a helyi lap riportere recsegő rádióján befog és zanzásítva közöl. Igazából a Kikötői hírek rovatra sincs szükség, mégis ezt bízzák a kétbalkezes Quoyle-ra, a mű antihősére, aki nagynénje rábeszélésére hagyja ott New Yorkot és települ vissza ősei szülőföldjére. Maga a szerencsétlen, zűrös hétköznapi élet nyüzsög, fortyog ebben a páratlanul eredeti regényben, az élet komédiája zajlik harsány színfalak előtt - s az élet szépsége, lényege, maga a hétköznapiság magasztosul fel megrendítően a szemünk láttára.

Stephen King - A ​halálsoron
A ​Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat - Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát. "Vad" Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert - főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben, Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényét - melyből nagy sikerű film is készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével - most egy kötetben izgulhatja végig, Kedves Olvasó!