Az 1933-ban a nácizmus elől menekülni kényszerült német társadalomtudós, Erich Fromm 1941-ben adta közre e munkáját – angol nyelven, Amerikában. A mű hű tükre azoknak a sors- és eszmei-szakmai fordulatoknak, amelyeken szerzője következetes tudományos gondolkodása és a külső események hatására szükségszerűen átesett.
Az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította művének középpontjába. Az ember karakterét, személyiségét – mondja – nem az ösztönös szükségletek kielégítésének mikéntje határozza meg, hanem a szabadsághoz való viszony. Így például az autoriter személyiség kialakulását torz menekülési mechanizmusokként értelmezi, amelyekkel az egyén megpróbál megszabadulni az elidegenedéstől, a magánytól, a számára elviselhetetlen “negatív szabadságtól”.
A kétféle, negatív és pozitív szabadság megkülönböztetése olyan rendezőelvvé vált e műben, amely lehetővé tette, hogy nagy történelmi korszakokat és mozgalmakat éppúgy értelmezhessen vele, mint a személyiségzavarok, egyéni neurózisok különböző formáit.
Fromm éles bírálata az emberi személyiség kibontakozását akadályozó mindenfajta belső és külső korlátozásról joggal tette művét híressé és mindenféle vulgáris világmagyarázat szemében hírhedtté. E gondolatmenetet folytatja később 1947-ben Az önmagáért való ember című munkájában. Mindkettő joggal hívta fel magára a magyar olvasóközönség kiemelt figyelmét.
A szerző szenvedélyes hitvallása az ember “veleszületett és elidegeníthetetlen” jogáról a szabadságra, méltán emeli írását az el nem évülő művek kategóriájába.
Kapcsolódó könyvek
Szendi Gábor - A nő élete
Ki ne tapasztalná, mennyire nehéz ma eligazodni nő és férfi kapcsolatában? Az elmúlt 60-100 év alapvetően megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nő helyét a világban. Szendi Gábor a nagysikerű Nő felemelkedése és tündöklése című könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nőben és a férfiben. Legújabb kötetében azt elemzi, milyen erők és fordulatok összhatására született meg az "új nő", és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövőben. A szerző szerint a 19-20. század során "belepiszkáltunk" saját evolúciónkba, amitől nő és férfi kapcsolatában alapvető fordulat állt be. De nem egyszerűen a viszonyok rendeződtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nő teste, változik egész lénye. Szendi állítja: manapság különösen fontos az evolúciós önismeret, mert csak ebből érthetjük meg igazán vágyainkat, kudarcainkat, helyünket az új világban.
Mérő László - Az érzelmek logikája
Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.
Pataki Ferenc - A tömegek évszázada
Pataki Ferenc könyve a társas jelenségek sokáig elhanyagolt oldalát, a tömegek lélektanát fogja át. Századunkat Ortegától Canettiig és Riesmanig számos sokkolt értelmiségi nevezte már a tömeg évszázadának. Mégis: a tömeglélektant, mely a szociálpszichológia egyik első próbálkozásaként a századfordulón született, sokszor eltemettük, mint a múlt spekulatív vállalkozását. Pataki kitekint a tömegjelenségek társadalmi valóságára, a lincselésektől a bársonyos forradalmakig. A részletes kifejtés bemutatja a tömeglélektan bonyolult útját Tarde-tól s Le Bontól Freudon és Frommon át a mai szociálpszichológia és szociológia olyan elméletalkotóiig, mint Serge Moscovici. A tömegfolyamatok magyarázatára született elméletek a kezdetektől mindmáig a társas szabályozás alapfolyamatait érintik (az utánzás, a modellkövetés szerepe, a nem tudatos szabályozás a társas életben), s a normák létformáját, a normaszegést és az új normák létrehozását. Pataki egyszerre mutatja be a mai kísérleti szociálpszichológia, a megfigyeléseket és esetelemzéseket használó megközelítések, a fejlődéslélektan és a pszichoanalízis relevanciáját a mi világunkat is oly mértékben átható tömegfolyamatok megértésére. A kötet a pszichológusok mellett a filozófia, a szociológia, a politológia iránt érdeklődők figyelmére is számíthat.
Erich Fromm - Az Önmagáért való Ember
Erich Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja.
Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái.
Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére.
A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is.
Fromm művének a "Man for Himself" címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy.
A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.
Ismeretlen szerző - Hidak egymáshoz
"A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége" - írta Dan Millman, a "Békés harcos útja" című könyv világhírű szerzője. Ez a kötet éppen erről szól: miként kezeljük életünk kikerülhetetlen konfliktusait, hogy azok ne robbantsák szét kapcsolatainkat, hanem épülhessünk, erősödhessünk általuk - külön-külön és együtt is?
Minden egyes konfliktus lehetőség arra, hogy átmenetileg vagy akár végleg eltávolodjunk egymástól - ám fejlett empátiás készséggel és megfelelő kommunikációval egészen más eredményre is juthatunk. Ráadásul így nemcsak a kapcsolat, de a vitás helyzet kimenetele is jóval kedvezőbb lehet. Érdemes megtanulni ennek a mikéntjét, mert e képesség sokszorosan meghálálja az elsajátítására fordított erőfeszítéseket.
A Nyitott Akadémia-sorozat új kötetében gyakorlatias kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, inspiráló gondolatokat és szívmelengető történeteket egyaránt találhat az olvasó. A szerzők olyan hiteles személyiségek, akiknek egész élete és munkássága alátámasztja leírt mondataik érvényességét.
Susan Forward - Mérgező szülők
Ki fogja be a szülő száját, ki fogja le a kezét, ki állítja meg, amikor gyalázza, veri, kínozza, vagy éppen megerőszakolja gyermekét? Kik azok a mérgező szülők? Esetleg Ön is az áldozatuk volt, vagy még ma is az? Netán úgy bánik saját gyerekeivel, ahogy Önnel tették a szülei? Magánéleti kapcsolatai rendre kudarcot vallanak? Fél az intimitástól, vagy éppenséggel annyira ragaszkodik a partneréhez, hogy mindent elnéz neki? Nehezen érvényesíti az érdekeit, és gyakran meghátrál vagy fellázad, ha ellenállásba ütközik? Ezekre és még számos hasonló kérdésre kap választ az olvasó ebben a világos, közérthető könyvben, amely helyenként megdöbbentő példákkal illusztrálja, milyen sérüléseket okoz a gyerek lelkében a destruktív szülői magatartás, és teszi a felnőtt embert - nemritkán egy életre - a szülők rabjává. A könyvből azt is megtudjuk, hogy az ilyen gyermek, hogyan léphet ki a szülők árnyékából és válhat meg káros örökségétől. Az önismeret útját járó ember elengedhetetlen úti- és segítőtársa ez a bátor, nyílt hangvételű, mély együttérzéssel megírt könyv, amely a sorsfordítás, a gazdagabb emberi kapcsolatok és a boldogabb, teljesebb élet lehetőségét kínálja fel az olvasónak.
Ismeretlen szerző - A párkapcsolatok iskolája
A kötet az immár hatéves Mesterkurzus rendhagyó előadássorozatának szerkesztett, kibővített anyagát foglalja egybe. A Párkapcsolatok Iskolájában hazánk legismertebb, legkiválóbb szakemberei osztották meg gondolataikat szerelemről és házasságról, féltékenységről és hűtlenségről, alkalmazkodásról, hazugságról, konfliktusokról és szexről. A kérdés, amely a kurzust életre hívta: vajon mi a baj manapság a párkapcsolatokkal? Miért olyan rettenetesen nehéz valódi társra találni? Miként lehetséges, hogy éppen abban a korban, amelyben minden a kommunikációról szól, egyre kevésbé értjük egymást? Hová tart ez a folyamat? Valóban nincs más választásunk, mint hogy újabb és újabb kérészéletű kapcsolatokba meneküljünk, vagy hogy megkeseredett hétköznapok várjanak ránk egy idegenné vált ember oldalán? A könyv tíz neves szerzője úgy véli, dönthetünk másképpen is. Igaz, az általuk javasolt út nagy elszántságot, akaraterőt, szeretetet és rengeteg munkát követel – de járható, és megéri az erőfeszítést.
A. J. Christian - Mérő László - Popper Péter - Sas István - Hazugság, önámítás, érdek
Nem szívesen beszélünk, gondolkodunk rossz dolgokról, ezért aztán felkészületlenek, védtelenek vagyunk velük szemben. Menekülünk előlük, holott bátran szembe kellene fordulni velük.
Gyakran nem mondunk igazat. Legtöbbször kénytelenségből, érdekből, de sokszor csak félelemből. Mert a képzeletünk irreálisan felnagyítja a kockázatot. Sőt, magunkat is hajlandók vagyunk becsapni. Gondosan őrizzük önmagunkról alkotott illúzióinkat, abban a hitben, hogy akkor már olyanok is vagyunk.
Észrevétlenül nagy árat fizethetünk ezért. Mert a valótlanságok a saját lelkünket is rombolják.
Ez a kötet arról szól, hogy miért érdemesebb az igazságot vállalni. Lehet, hogy kellemetlen olvasmány, de hasznosak a lelki következményei.
F. Galló Béla - A bennünk kódolt jövő
Napjainkban egyre többet hallunk arról, hogy az ember problémája, pszichés vagy testi betegsége, sőt egész sorsa nem érthető meg, nem értelmezhető teljes mélységében, csak szűkebb és tágabb környezetének eseményhálójába illesztve. A hétköznapokban gyakran hall az ember olyan mondatokat, hogy „Nem csoda, hogy elveszítettem a munkámat - anyámat is kirúgták az állásából, amikor ennyi idős volt”. „Ne akarj túl sokat fiam, csak csalódás ér, a mi családunk sorsa a szegénység.” A „nálunk már csak így szokás”, az „ötévenként komolyan megbetegszem”, az „október végén mindig depressziós vagyok” mondatok mintha egy előre megírt forgatókönyvről árulkodnának. Lehet, hogy az egymástól látszólag független események között van összefüggés? Létezik generációkon át öröklődő átok vagy áldás? Megőrződik az elődök sorsa bennünk, és ha igen, a múlt hogyan kódolja a jövőnket?
F. Galló Béla pszichogenetikus, pszichoteoretikus több mint harmincnégy esztendeje kutatja az emberi lélek működését, elsősorban a felismert pszichogenetikai törvényszerűségek és az ezekre épülő teóriái alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az a láthatatlan információs rendszer, amely viselkedési mintázatainkat, gesztusainkat, beszédünket, döntési mechanizmusainkat, cselekedeteink motivációját, betegségeinket meghatározza, és a családi történeteinkben fellelhető.
Új szemléletével az ember pszichés, mentális, biológiai állapotának, valamint a különböző életesemények okainak jobb megértéséhez kíván hozzájárulni, és olyan korrekciós lehetőségeket kínál, amelyek elősegíthetik a gyógyulást. Önmagunk, a családunk vagy akár a társadalmunk jelenlegi működése értelmezhetőbb lesz a múltbéli traumák feltérképezésével, a jövő pedig kiszámíthatóbbá és tudatosabban formálhatóvá válik. Az öröklött pszichogenetikai programcsomagok, a magzati és gyermekkorban szerzett mentálgenetikai traumakarakterek alapján matematikai pontossággal, tudományos alapokon magyarázhatók és előre valószínűsíthetők a történések.
Az itt átadott „pszichogenetika mindennapi használatra” azt a célt szolgálja, hogy az élethez való viszonyunk pozitívabb legyen még akkor is, ha egy adott pillanat vagy életszakasz reménytelennek tűnik. Ha mostantól tetteinket, szavainkat, gondolatainkat a felismert törvényszerűségek szerint fontoljuk meg, és az életet támogató döntéseket hozunk, egyre többet teszünk azért, hogy könnyebbek legyenek a hátralévő évek.
"Van olyan pillanat, amikor a bátorság oly naggyá válik, hogy az ember felmászik az élet vonatának tetejére, és onnan nézi, hogy az merre halad. Úgy tűnik, mintha előre látná a kanyarokat és néha a leszállókat, pedig egyidejűleg látja ezeket... A kocsiban ülők egy rövid szakaszon csak egy egyenest észlelnek, és ha a vonat tetejéről közlik velük, hogy jön egy nagy kanyar, az az illúziójuk támadhat, hogy a jövőbe látó jós. Pedig csak a vonat tetején ül. A pszichogenetikai vizsgálódásokból és a traumatérkép elemzéséből az ember ugyanígy előre látja a kanyarokat, és fel tud rájuk készülni."
Csíkszentmihályi Mihály - És addig éltek, amíg meg nem haltak
Akkor vagyunk boldogok, ha elértük a célt? Melyiket? Mikor? Ennek így soha sincs vége. Mindig vannak új célok, amelyek miatt szem elől tévesztjük a lényeget. Akkor ez most jó vagy rossz?
A kacsalábon forgó villa, méregdrága autó, bahamai nyaralás, de még a lottó főnyereménye sem tesz tartósan senkit boldoggá - állítja Csíkszentmihályi Mihály, a világszerte elismert boldogságkutató. Az anyagi javak és pénzért megvásárolható szolgáltatások természetesen fontos, szükséges és nagyon kellemes összetevői az életünknek, de nem tévesztendők össze azzal a mélyebb elégedettségérzettel, ami akkor fog el bennünket, ha elértük a magunk elé kitűzött fontos célt, vagy igazán jól érezzük magunkat egymás társaságában.
Konrad Lorenz - A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik.
Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha.
Galambos Péter (Galamb) előadásában
Teljes idő: 208 perc.
Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A rábeszélőgép
Hogyan hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.
Szabó Judit - Az ezotéria árnyékoldala
A könyv áttekintést ad a kortárs ezotéria jelenségeirol. A bevezetésben megismerjük az ezotéria igazi fogalmát, világnézetét és legfontosabb ágazatait. A továbbiakban a szerzo részletesen elemzi azokat a poláris gondolkodási formákat, hiedelmeket, amelyek áthatják a jelenlegi ezotériát. Az egyes fejezetek bemutatják az eredeti felfogás és célok eltorzulását, és az ebbol adódó visszaéléseket. A könyv oszintén tárja fel azokat az ego játszmákat és illúziókat, amelyek a valódi átélés és megismerés hiányában jönnek létre. A szerzo felhívja a figyelmet az ezotéria veszélyeire is, és gyakorlati útmutatót ad a megfelelo út, tanító és tanácsadó kiválasztásához, amelyre a kezdo és haladó ezoterikusoknak egyaránt szükségük lehet.
Korábbi könyveihez hasonlóan az író ezzel a művével is abban igyekszik segíteni az Olvasót, hogy tudatosan választva a lehetőségek közül, megtalálja az önmagához vezető utat.
Osho - Kreativitás
A mai világban azt kívánják meg tőlünk, hogy rugalmasan, hatékonyan és gyorsan reagáljunk az új kihívásokra, legyünk akár vállalatvezetők vagy gyermeket nevelő édesanyák. Ha úgy próbálunk eligazodni a jelenben, hogy csupán a múltban tanultakra támaszkodunk, hátrányos helyzetbe kerülünk mind a kapcsolatainkban, mind a karrierünkben. Változtatnunk kell hozzáállásunkon, és meg kell értenünk, hogy az élet nincs előregyártva. Azt az életet kapjuk, amit teremtünk magunknak. Eddig egydimenziós emberekként éltünk, de ezt a lehetőséget már kimerítettük. Osho szerint most sokkal gazdagabb emberi lényekre van szükség, háromdimenziósokra. A három dimenzió pedig: a tudatosság, a részvét és a kreativitás. A kreatív ember olyan dolgokat lát, amelyeket előtte még senki, és olyan dolgokat hall, amelyeket előtte még senki - ez az igazi kreativitás. Osho részletesen elmeséli, mit kell tennünk, ha kreatívak szeretnénk lenni. Útmutatásait követve, képesek leszünk sokkal több játékosságot és rugalmasságot vinni az életünkbe, s mivel a kreatív az újat, az eredetit és a frisset jelenti, tele leszünk áramló energiával és örömmel. Legyünk nyitottak rá!
Csíkszentmihályi Mihály - Flow - Az áramlat
Flow - a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik.
Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg.
Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl.
A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti?
Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául.
A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat.
Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.
Csíkszentmihályi Mihály - Barbara Schneider - Életre hangolva
Milyen elképzelései vannak a fiataloknak majdani munkalehetőségeikről? Mit tehet a család, az iskola, a közvetlen környezet annak érdekében, hogy a tinédzserek olyan értékrendet és szokásokat alakítsanak ki, melyek hasznosak lehetnek felnőttkori boldogulásuk szempontjából? Mi a serdülők véleménye az iskolai és az iskolán kívüli életről, s tapasztalataik vajon segítik-e beilleszkedésüket a felnőttek világába?
Csíkszentmihályi Mihály pszichológus és Barbara Schneider szociológus egy máig egyedülálló kutatáson keresztül mutatják be a tinédzserek felnőtt élettel kapcsolatos elképzeléseinek, készségeinek és elvárásainak alakulását. Számos amerikai középiskolában gyűjtöttek adatokat a jövő tudósait képző elitiskoláktól a leghírhedtebb oktatási intézményekig. Eredményeik elemzése során kiemelt figyelmet fordítottak Csíkszentmihályi flow elméletére, mely szerint az értelmes időtöltés során szerzett pozitív élmények segítenek később örömet találni a munkában. Az Életre hangolva sok régi, jól bevált elképzelésünkre rácáfol, ugyanakkor útmutatót is ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a tinédzsereket rávezetni egy sikeres jövő felé vezető útra.
Feldmár András - Ébredések
Az Ébredések tehát az én credóm, ami szintén nem azért született, hogy a nézeteimet, a hitvallásomat a magadévá tedd, elhidd, másold vagy kövesd, hanem azért, hogy bátorítson és megerősítsen, hogy artikuláld, fogalmazd meg, mondd ki a saját credódat.
Amikor a gyerekek megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mit kell és mit nem kell tenniük, ezt a szülőktől, a tanároktól, a rokonságtól tanulják meg, explicit vagy implicit módon. Ez az a közeg, amelyben úszunk anélkül, hogy észrevennénk, hogy tulajdonképpen miben is vagyunk. Ez a helyi, provinciális, homogenizáló hipnózis a moralitás világa. De mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy felébredjünk, megvizsgáljuk a parancsolatokat, tilalmakat, muszájokat, és kialakítsuk saját individuális, a helyi moralitáson felül álló etikánkat. Más embereket csak arra lehet, arra szabad bátorítanunk, hogy ők is merjenek erre vállalkozni.
Csíkszentmihályi Mihály - Eugene Rochberg Halton - Tárgyaink tükrében
Mi a szerepe a tárgyaknak a mai világban? Miért tulajdonítunk különböző jelentéseket a minket körülvevő dolgoknak?
Csíkszentmihályi Mihály és Eugene Rochberg-Halton a századfordulón nyolcvan chicagói család körében végzett felméréseket, és meglepő összefüggéseket találtak az anyagi javakhoz való viszony, a modern kultúra és az egyénről való gondolkozás között.
A kutatás eredményeit összegző könyvükben rámutatnak, hogy napjaink környezeti válságára és a tárgyaktól való függésünkre csak az jelentene megoldást, ha szenvedélyünket és kreativitásunkat más irányokban hasznosítanánk.
A Tárgyaink tükrében nem csak szociológusok, pszichológusok vagy kulturális antropológusok számára izgalmas és tanulságos olvasmány, hiszen mindannyian számtalan eszközt használunk mindennapjaink során, és mind sajátos viszonyt alakítunk ki ezekkel.
Ismeretlen szerző - Élni Jó!
A könyv olyan jeles, a világ különböző sarkain élő és alkotó kutatók esszéinek gyűjteménye, akik egy vadonatúj, "pozitív pszichológiának" nevezett irányzat lelkes híveivé váltak. A pozitív pszichológia - a nem is oly rég még egyeduralkodó patológiai szemléletű megközelítéssel szemben - a viselkedésnek elsősorban a jó tulajdonságokat tükröző, napos oldalára helyezi a hangsúlyt. Kötetünk első része változatos, de mégis sok szállal egymáshoz kapcsolódó bevezetést nyújt arról, hogy miben is különbözik a pozitív pszichológia a korábbi paradigmáktól és elméletektől. A második rész a pozitív élmények természetével foglalkozik, míg a harmadik rész még szélesebb kitekintéssel a pozitív pszichológia fejlődés-lélektani vonatkozásait vizsgálja. Ha a pszichológia olyan tudomány szeretne lenni, mely - a viselkedéssel, teljesítménnyel és az eredményekkel szemben - a tudat belső működésének megértését is fontosnak tartja, akkor a fenti, a pozitív pszichológia szemléletével átitatott fejezetek nélkülözhetetlen adalékul szolgálnak számára.
Pál Ferenc - A szorongástól az önbecsülésig
A szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre.
Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is.
Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk.
Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is.
Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.