|
A Magyar Köztársaság Alkotmányával kapcsolatos parlamenti, politikai és tudományos viták teszik ugyan kiváltképp aktuálissá, időszerűvé Samu Mihály könyvét, a kismonográfia azonban korántsem közvetlen hozzászólás napjaink publicisztikai és politikai vitáihoz, illetve csak a maga szigorúan tudományos és elméleti hozadékán keresztül az. A szerzőnek ugyanis nem aktuálpolitikai mondandója van elsősorban, hanem az alkotmánnyal, alkotmányossággal és alkotmányozással kapcsolatos teoretikus kérdéseket kívánja a lehető legalaposabban megvizsgálni, az eddigi szakirodalom legfőbb eredményeit leszűrni és az általa látott megoldatlan kérdések esetében jól megalapozott javaslatokkal, ha kell, hipotézisekkel előállni. A mű minuciózus jogfilozófiai, alkotmányelméleti és jogelméleti gondolatmenetei alapján a szerző leszögezi néhány legfőbb mondandóját. Mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az alkotmány és a hozzá kapcsolódó problematika nem csupán alkotmányjogi, hanem társadalom- és kultúraelméleti kérdés is. De hosszan foglalkozik azzal is, hogy az alkotmányozás, alkotmányosság mennyiben és hogyan függ össze a demokratikus közéleti fejlettséggel, a demokratikus értékek szocializációjával, valamint, hogy alkotmányozni csak megadott történelmi szituációban, a történeti kondíciók figyelembevételével lehet. Ezzel kapcsolatban kiemelten szól a szerző az alkotmányozással összefüggő társadalmi és politikai konszenzus kérdéséről, valamint az alkotmányosság és a népszuverenitás összefüggéseiről. A kiemelkedő értékű tudományos értekezés – elsősorban szakemberek olvasmánya.
Kapcsolódó könyvek
Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László - Magyar állam- és jogtörténet
"Az állam és a jog fejlődéstörténetét hordozó ismeretek tudományos igényű feltárása nem új keletű törekvés. Így a történeti jogtudományok viszonylag tekintélyes időbeli jelenlétéről beszélünk hazánkban is, a jogrendszerek évezredekre visszanyúló tapasztalatainak a rendszerezésében pedig ma már szinte áttekinthetetlennek tűnő nemzetközi tudományos eredményekkel rendelkezünk. Ennek a ténynek a felismerése nyomán vesztette el hitelét az egyetemességre, ill. a teljességre való törekvés, enerválódott, ill. retrográddá merevedett a csak nemzeti sajátosságokat kereső szemlélet. Az állam és a jog fejlődéstörténetének mégis manapság egyfajta sajátos reneszánsza tűnik elénk, amit újabban a nemzeti jogtörténet iránt támadt érdeklődés is éleszt."
(Részlet az előszóból)
Stipta István - A magyar bírósági rendszer története
Stipta István új egyetemi tankönyve a magyarországi bírósági szervezet történetét tekinti át. Az általános történelmi periódushatárokat követve ismerteti az államalapítás előtti igazságtételi rendet, a magyarországi középkor egyes korszakainak bírósági szervezetét. A Habsburg centralizáció, a felvilágosult abszolutizmus bírósági rendszerének bemutatása után nyomon követi a legfontosabb reformtörekvéseket és összefoglalja az igazságszolgáltatás polgárosítására vonatkozó törekvéseket, Részletesen ismerteti a dualizmus korának bírósági rendszerét, érinti a XX. századi legfontosabb változásokat és az igazságszolgáltatás történetileg értékelhető tendenciáit. A kötet nemcsak egyetemi tankönyv, hanem dokumentumgyűjtemény is, amely a bírói szervezetre vonatkozó legfontosabb haza jogforrásokat és reformelképzeléseket tartalmazza.
Ismeretlen szerző - Bevezetés a jog- és államtudományokba
Negyedik, átdolgozott kiadás.
A több mint kétezer éves múltra visszatekintő jogtudomány által csiszolt fogalmak és módszerek a kívülállókat gyakran visszariasztják attól, hogy közelebbről megismerkedjenek a jog jelenségvilágával. Mindennapjaink során azonban lépten-nyomon szembetalálkozunk szabályaival és intézményeivel. Nem haszontalan ezért, ha átfogó ismereteket szerzünk a jogrend felépülésének és működésmódjának fő elveiről és összefüggéseiről; akár azért, hogy további tanulmányainkat megalapozzuk, akár pedig azért, hogy jobban tájékozódjunk a jog világában.
Nagy Ferenc - A magyar büntetőjog általános része
A mű bemutatja a büntetőjog alapvető fogalmait, a hatályos büntetőjogi rendelkezések elméleti hátterét, a vonatkozó Btk. rendelkezések és a kapcsolódó joggyakorlat magyarázatát, valamint az európai tendenciák mellett az uniós jogfejlődés eredményeit.
Ismeretlen szerző - Polgári eljárásjog I.
A Polgári eljárásjog I. – A polgári per általános szabályai című tankönyv négy jogi kar (Szeged, Debrecen, Miskolc, Károli) oktatóinak összefogásával készült el, és a leghatályosabb áttekintését adja a vizsgált témának. A szerzők tudatosan arra törekedtek, hogy megtalálják azt a minimumot, amit a jogászhallgatóknak tudniuk kell polgári eljárásjogból, és amire gyakorló jogászként tovább tudnak majd építkezni.
A kötet a polgári per alapelveit, az eljáró bíróságokat, a feleket, a keresetindítást, a tárgyalás szabályait, a perköltséget, a határozatokat és a bizonyítás általános szabályait tárgyalja, a 2013. augusztus 30-i jogszabályi rendelkezésekhez igazodva.
A szerzők a jobb tagolhatóság, átláthatóság és a könnyebb kezelhetőség érdekében úgy döntöttek, hogy a polgári eljárásjog anyagát két kötetben dolgozzák fel. A korábban megjelent második rész, illetve a jelen kötet együtt fedi le a jogászképzésben a magyar polgári perjogi tanulmányokat.
Ismeretlen szerző - Nemzetközi jog
Ez a tankönyv a politológiát, a nemzetközi kapcsolatokat, a biztonság- és védelempolitikát, valamint a hadtudományt hallgatók részére készült. Tehát az olyan tudományterületeket tanulmányozók számára, amelyek jobb megértéséhez a nemzetközi közjoggal is komolyan foglalkozni kell. Közös ezekben a tudományokban, hogy hallgatóiknak a nemzetközi jog bizonyos technikai kérdései, mint például a belső jog és a nemzetközi jog viszonya, talán kevésbé érdekesek, mint a jövendő jogászok számára, ugyanakkor a politikai problémák, például az erőszak tilalmával összefüggő kérdések, nagyon is fontosak. Ez a megfontolás erősen befolyásolta a kötet belső arányait, csakúgy, mint az államközi konfliktusok szempontjából jelentős és egyúttal gyorsan fejlődő területek – ilyen például az emberi jogok és a kisebbségi jogok nemzetközi védelme, a környezet megóvására vonatkozó nemzetközi jogi normák vagy az államfelelősség – részletes kifejtése. Természetesen a nemzetközi kapcsolatok intézése szempontjából fontos kérdések, mint például a nemzetközi szerződések joga vagy a diplomáciai és a konzuli kapcsolatok joga szintén kellő terjedelmet kaptak. Így a kötet a jogi oktatásban is hasznosítható.
Ismeretlen szerző - Magyar közigazgatási jog - Általános rész
A közigazgatás, valamint az annak szervezeti-intézményi rendszerét és működését szabályozó közigazgatási jog az államszervezet egyik fő alrendszere, illetve a jogrendszer egyik legterjedelmesebb ága. Ebből adódóan az egyetemi jogászképzés, továbbképzés, illetve a közigazgatási szakemberképzés programjában kétségtelenül központi helyet foglal el az az ismeretanyag, amely a közigazgatásnak az államszervezet rendszerében és működési mechanizmusában elfoglalt helyére, a közigazgatási jog alapintézményeire, a közigazgatási szervek által végzett jogszabály-előkészítő, jogalkotó, jogalkalmazó tevékenységére, valamint a közigazgatás működésére és társadalmi környezetével való kapcsolatrendszerére vonatkozik. A magyar közigazgatási jog általános részének tananyagát feldolgozó tankönyv - melyet a hazai jogtudományi karok társtanszékeinek szerzői közösen készítettek - a rendszerváltozás óta első ízben jelenik meg. A tankönyv elsődlegesen az egyetemi jogászképzés követelményrendszerét szem előtt tartva, az elmúlt években végbement alkotmányreformot és a jogrendszer változásait figyelembe véve, a közigazgatás rendszerében lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban levő fejlődési irányok számbavétele alapján részletesen tárgyalja a közigazgatás jellemző vonásait, rendeltetését, feladatait, valamint a magyar közigazgatási jog alapintézményeit, a jogérvényesítés, illetve a jogalkalmazás kérdéseit. Átfogó képet nyújt a hazai közigazgatás szervezeti-intézményi rendszeréről, az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés intézményéről. A tankönyv részletesen elemzi az államigazgatási eljárási jog és a szabálysértési jog alapintézményeit, az államigazgatási jogi szankció kérdéskörét, valamint a közigazgatási jogi informatika alapjait. A szerzők a tankönyv átdolgozása során igyekeztek beépíteni mindazokat a változásokat, amelyek a közigazgatási jogban és a közigazgatás szervezeti-intézményi rendszerében bekövetkeztek, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból adódó követelményekre.
Eörsi Gyula - Kötelmi jog – Általános rész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Pokol Béla - Jogi alaptan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vékás Lajos - Magyar polgári jog - Öröklési jog
"Az emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."
Erdősy Emil - Földvári József - Tóth Mihály - Magyar büntetőjog - Különös rész
A pécsi egyetem jogászprofesszorai közismert és sok kiadást megért jegyzetük tankönyvváltozatában a tőlük megszokott magas színvonalon és világos, jól tanulhat stílusban elemzik a Btk. különös részének rendszerét, a fejezetek sajátosságait, az egyes bűncselekmények törvényi tényállási elemeit, egymáshoz való viszonyát. A könyv a különös részi tényállásokat a bűncselekmény tárgyának, tárgyi oldalának, alanyának és alanyi oldalának sorrendjében tárgyalja. Ezzel követi a büntetőjogban általánosan elfogadott rendszert, és illeszkedik a Földvári József Magyar büntetőjog. Általános rész című tankönyvéhez. A két kötet együtt lehetővé teszi, hogy a joghallgatók és a jogászok, de még az érdeklődők is átfogó képet kapjanak e fontos jogterületről.
Várnay Ernő - Papp Mónika - Az Európai Unió joga
A kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.
Kengyel Miklós - Magyar polgári eljárásjog
A Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze azokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról és az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell. A tankönyv a polgári eljárásjog alapfogalmainak, jogforrásainak, fejlődéstörténetének és alapvető elveinek a bemutatásával kezdődik. A bírósági szervezet áttekintését a polgári eljárás általános rendelkezéseinek, majd a polgári per szerkezetének, az első- és másodfokú eljárásnak, a perorvoslatoknak és a különleges pereknek a leírása követi. A kötet bemutatja a kisértékű perekre és a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat is. A nemperes eljárások közül részletesen foglalkozik a fizetési meghagyással és a bírósági végrehajtással. Zárófejezetei a polgári eljárás alternatíváit, a közvetítést (mediációt) és a választottbíráskodást tekintik át. A nemperes eljárásokra vonatkozó terjedelmes jogszabályanyag kiiktatásával a polgári peres eljárás mélyebb és alaposabb megismerését szeretnénk előmozdítani. 1998 óta a tankönyv tizenegyedik kiadását veheti kézbe az olvasó. A legújabb kötet már azokat a változtatásokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvénnyel együtt hatályba lépett sarkalatos törvények és más jogszabályok idéztek elő a polgári eljárásjog területén. Jó hír a joghallgatók számára, hogy a jogszabályanyag gyarapodása ellenére a tankönyv terjedelme nem változott.
Ismeretlen szerző - Emberi jogok
A kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.
Földvári József - Magyar büntetőjog – Általános rész
A tankönyv a büntetőjog általános részének szabályit mutatja be, tehát azokat az alapvető büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek a bűncselekmények összességére vagy nagyobb csoportjaira érvényesek. Ennek során a büntetőjog tárgyáról, feladatairól, alapelveiről és történetéről szóló bevezetés után három részben tárgyalja a hatályos Büntető Törvénykönyv szabályait.
A jogszabálytanról szóló rész a büntetőjog forrásait, a büntetőtörvény értelmezését, hatályát és szerkezetét elemzi. A bűncselekmény tanába a törvényi tényállás kérdései, valamint a bűncselekmény fogalma, tárgya, tárgyi és alanyi elemei, megvalósulási stádiumai, elkövetői alakzatai, a büntethetőség akadályai, valamint a bűncselekményegység és a halmazat problémái tartoznak. Végül a büntetés tana a szankciórendszer és a büntetéskiszabás kérdéseit elemzi.
A kötet függeléke közli a hatályos Büntető Törvénykönyv általános részének szövegét.
Bruhács János - Nemzetközi jog I.
A „Nemzetközi jog” című tankönyv I. kötete a nemzetközi jog olyan általános kérdéseivel (jogalkotás, jogalkalmazás, a nemzetközi jog és az Európajog, valamint a nemzeti jogrendszerek viszonya, nemzetközi felelősség, a viták rendezése) foglalkozik, melyek a nemzetközi jog különböző területeinek megismeréséhez szükséges alapokat jelentik. Ez utóbbiakat a II. kötet tartalmazza. Ezenkívül bemutatja a nemzetközi jog és tudományának történetét.
Dr. Bruhács János Professor emeritus a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Tagja a Hágai Állandó Választott Bíróságának, az ILA magyar tagozatának és a Magyar ENSZ Társaságnak. Részt vett a Bős-Nagymaros perben, képviselte Magyarországot több nemzetközi szervezetben. Félszázat meghaladó tanulmányai közül kiemelhető "The Law of Non-navigational Uses of International Watercourses" című monográfiája.
Bruhács János - Nemzetközi jog II.
A „Nemzetközi jog” című tankönyv különös részének nevezett II. kötet kívánja bemutatni – a teljesség igénye nélkül – a nemzetközi jog egyes speciális területeit. E területek (az állam nemzetközi jogi helyzete, a nemzetközi folyók joga, a tengerjog, a világűrjog, az emberi jogok rendszere, a delicta iuris gentium, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga, a kollektív biztonság elve stb.) kiválasztásában könnyen felfedezhető egyrészt a tradíciók követése, másrészt szubjektív szempontok is.
Michel Foucault - Felügyelet és büntetés
A Felügyelet és büntetés című munkájában Foucault szembeállítja egymással a büntetés két modelljét:
– a középkori- kora újkori modellt, amelyben a bűnös, a Rossz elpusztítása a cél. A nyilvános kivégzések egyfajta színházat jelentenek, az uralkodói hatalom és tekintély reprezentálását.
– A modern korban a test elpusztítása helyett a bűnös javítása, nevelése kerül előtérbe: „…a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést, még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza”, hanem az egyének hasznossá tételét.
Szabó László - Bűnügyi múzeum
A bűnügyi irodalom kedvelői örömmel veszik kézbe Szabó László újabb kötetét, amelyben - ha lehet - még az előzőekben közölteknél is érdekesebb, izgalmasabb bűnesetekről kap színes beszámolót. A szerző hiteles dokumentumok felhasználásával vezeti végig az olvasót az első világháború előtti évek nagy szélhámosságaitól napjaink bűncselekményeiig. Szélhámosok, sikkasztók, rablók és gyilkosok az egyes történetek szereplői. A közölt történetek nem a fantázia szülöttei, hanem korunk valóságának tartozékai.
Az ismert és népszerű újságíró nem egyszerűen "ismerteti" az eseményeket, hanem mindig megkeresi azt a fonalat, amelyen elindulva feltárja az esetet kiváltó okokat, s az olvasó levonhatja a megfelelő tanulságot.
Gönczi Katalin - Horváth Pál - Révész Tamás - Stipta István - Zlinszky János - Egyetemes jogtörténet II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
