Mit ​viszel, folyó

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós művei
"A ​világirodalomban legendaszerű teljesítmény Radnóti Miklós utolsó tíz verse. Nehéz és értelmetlen vállalkozás volna, ha e teljesítményben a téma és helyzet páratlan voltát el akarnók választani a művészi eredménytől. Holott e versek önmagukban véve is a költészetnek azokhoz a ritka remekműveihez tartoznak, melyek a művészi tökéletességet az erkölcsi tökéletességgel párosítják. A tökéletességnek és biztonságnak ezen fokán éppen egyetemességükkel és általánosságukkal örök és diadalmas tiltakozások a fasizmus, _mindenfajta_ fasizmus ellen... Radnóti nemcsak egy izgalmas művet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és művészi helytállás zavarbaejtő, képtelen és mégis kötelező példáját." Vas István

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Szabó Lőrinc - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Kráter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radnóti Miklós - Újhold
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gömöri György - Búcsú ​a romantikától
"Kikoptunk ​a múlt jelmezeiből: / a hódprémekből, hermelinpalástból, / az ilyen-olyan zsinórokból, / sújtásokból, egyenruhákból, / micisapkákból, zubbonyokból. / Ez a kabát már nem jelkép, csak van. // Nem értjük a jövő színházát, / bár itt-ott már próbálják / látványosabb tömegjeleneteit. / De ez még nem az. Majd ha színre lép / a Világfalu Nyájas Démona / s a hősök arcát fehérre festi a félelem / és behallik az érclovasok dobogása..." - írja egyik versében az Angliában élő Gömöri György. Tárgyilagos szemléletű, látszólag hűvösen racionális, illetve ironikus-önironikus költészete sajátos, sokszínű problematikát közvetít hitelesen és jelentésgazdagon. Bár lírája elsőrendűen intellektuális fogantatású, középpontjában mégis a helyzetéből adódó érzelmi dilemma áll, a valódi és a választott haza kettős terhének és ajándékának súlya, kötelező felelőssége, a feloldhatatlan ellentétek pátoszmentes tudomásulvétele. Verseit a tömör fogalmazás mellett életérzésének rendkívül hajlékony, többrétegű és mindenkor pontos, érzékletes kibontása jellemzi, tematikai gazdagsága is igen örvendetes jelenség irodalmunkban.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Juhász Ferenc - Titkok ​kapuja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Válogatott ​versek
Válogatta ​és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.

Nagy Gáspár - Fölös ​ébrenlétem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1977
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Pilinszky ​János válogatott művei
A ​Magvető Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született alkotásait adja közre, száz kötetben. Pilinszky János aszketikusan sovány életműve a második világháború utáni magyar líra egyik világirodalmi jelentőségű értéke. Komor létélményének apokaliptikus háttere a második világháború mérhetetlen emberi szenvedése, a koncentrációs táborok, a pusztulás és pusztítás dermesztő látványa, amelyet a katolikus, humanista szemléletű költő a század jóvátehetetlen botrányának nevezett, amit nem lehet elfeledni, s aminek nem lehet többé hátat fordítani. Költészete ugyanakkor az evangéliumi részvét és irgalom ösztönzésére kimondatlan-szelíd polémia is azzal a divatos, adornói elmélettel, mely szerint: "Auschwitz után már nem lehet többé verset írni." Pilinszky János első verseitől, első kötetétől - Trapéz és korlát, 1946 - kezdve a transzcendencia felé gyermeki bizakodással forduló 20. századi ember szenvedésének ad hangot Európa-szerte ismert, nagy verseiben; annak a szenvedésnek, amely szinte megválthatatlanul egyedül érzi magát az örökös magányban. Az irodalmi divatokat, a modern költészetet kísértő forma- és nyelvbontást következetesen elkerülve, igénytelennek tetsző jambusokban s "az önmagában forgó fájdalom nyelvén" (Németh László) fejezi ki későbbi köteteiben is - Harmadnapon, 1959; Rekviem, 1964; Nagyvárosi ikonok, 1970 - a teremtés közönyétől szenvedő creatura létélményének "komor mennyországát". - A 30 év sorozatban megjelenő anyag a költő válogatásában a Szálkák (1972), Végkifejlet (1974)és Kráter (1976) c. kötetek termését is figyelembe veszi. - A versek mellett tartalmazza a kötet a költő két jelentős tanulmányát a 20. századi művészet helyzetéről, és négy színművét.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Versek ​a zsebben
Zsebünkben ​a legszükségesebb tárgyainkat hordjuk. Kulcs, toll, pénztárca, igazolvány... csupa olyasmi, amire gyakran vagy előre kiszámíthatatlan pillanatokban lehet szükségünk. De mit keresnek közöttük a versek? A zsebkönyv a mai ember sietős életvitelének köszönheti népszerűségét: használjuk fel olvasásra két sürgős dolgunk között meddő várakozással elvesztegetett perceinket. A versek nagyon célszerű, mindennapos útitársaink lehetnek. Nemcsak az olvasásra szánt alkalmi idő nagysága, hanem a pillanatnyi hangulatunk, visszhangra váró érzelmeink, gondolataink szerint is válogathatunk köztük. A kötet szerkesztője, Alföldy Jenő ezt a gyűjteményt a mai magyar költészet termésének javából válogatta 14-16 éves fiatalok számára. A könnyebb eligazodást segítendő, témakörönként ciklusokba foglalt versek olvasói saját érzelmi és gondolatviláguk nagyon sok aktuális kérdésére találhatnak feleletet.

Ismeretlen szerző - Ezer ​magyar haiku
Az _antológia_ ​elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat. A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű). A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benjámin László - Tüzet ​akartam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domokos Johanna - Prélude
Domonkos ​Johanna (1970-) 1992-ben Faludy-díjat kapott. Prélude az első önálló kötete.