Észak-, ​Közép- és Dél-Amerika

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Robert Baden-Powell - A ​boldogulás ösvényein
Volt ​egy ember, aki tapasztalatait értékesíteni akarta, adottságait kamatoztatni kívánta. Azt hiszem, e szándéka és ennek végrehajtása a világ legnagyobbjai közé emelte. Sok ezren indultak el tanításai nyomán, és lettek jellemes, másokon segítő szerető szívek, boldog emberek. Baden-Powell-ról van szó, aki e könyvnek is szerzője, ő volt az, aki elindította világhódító útjára a cserkészetet. (Gyulay Endre püspök, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke) Csak a mások boldogítására törekvő, önfegyelmezett, jellemes, és az Isten akarata szerint élő ember lehet valóban boldog. Ez a boldogulás igazi útja! Ennek titkáról ír Bi-Pi e könyvében.

Mirko Vosátka - Természetjárók ​enciklopédiája
Tudom, ​hogy az emberek gyakran keresnek gyakorlati útmutatást a természetben való tartózkodáshoz. Ez az enciklopédia a turista-, a táborozó és a vízi élet címszavait tartalmazza, de címszavai a természet közelebbi megismerését és védelmét is szolgálják. A Természetjárók enciklopédiája összefoglalja mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyekre ötven év alatt tettem szert erdőkben, hegyekben, vizeken barangolva. Szeretném, ha mindenki megtalálná benne azt, amire éppen szüksége van. -- Mirko Vosátka

Makleit László - Az ​európai országok csúcsai
A ​szerző 2001 és 2011 között felkereste valamennyi európai ország legmagasabb pontját. Néhány hegy megmászásához hágóvasra, jégcsákányra és kötélre volt szükség, de azokat a "csúcsokat" sem hagyta ki, ahová a közeli parkolóból rövid sétával el lehetett jutni. A két véglet mellett a legtöbb országcsúcs felkeresése klasszikus értelemben vett túra, melynek bejárásához időjárásnak megfelelő öltözet és túracipő mellett csak néhány információra van szükség.

Ismeretlen szerző - A ​magyar katona – Vitézségünk ezer éve 1-2.
Amikor ​„A magyar katona” című művünk megírását elhatároztuk, Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek, hadtudományi műveihez írt előszava irányított és lelkesített bennünket. Azt írja ez a páratlan magyar katona, hogy „Magyar vitézeknek dicsőséggel földben temetett csontjai és azok nagy lelkeinek umbrái, az kik egyik világ szegletirül az másikra vitézséggel a magyaroknak, és egyik tengertűl a másikig sok száz esztendeig csináltak kard élivel békességes megtelepedést nekik, nem hadnak nékem alunnom, mikor kévánnám, sem henyélnem, ha akarnám is. Igen szeretője vagyok az ő dicsőségeknek, hogy én elmulassam az ő intéseket, kiket nem csak nappalbéli elmélkedésemben juttatnak, de még étszakabeli elmémben is előmben tüntetnek, mondván: ne alugyál, ne keresd a gyönyörűséget; látod e romlott hazánkat, melyet mi annyi vérontással, verésekkel és untalan való fáradsággal nyertünk, oltalmaztunk és sok száz esztendeig megtartottunk: kövesd az mi nyomdokunkat, ne szánd fáradságot, ne szánd véredet, ne szánd életedet!” Mi, e könyvnek katona-írói, végigböngésztük a magyarok vitézségétől tündöklő hadtörténelmünk dicső tetteit és azokon megbátorodtunk és munkánkat, hogy ismét Zrínyi szavaival éljünk, elsősorban is a „ti dicsőséges árnyékotoknak és tisztességgel temetett csontjaitoknak dedicáljuk!” Azonban nemcsak a katonai erények felfokozására szántuk e művünket, hanem, a nemzet új életének hajnalán, öntudatunk emelésére és megszilárdítására is. Erre is szükség van mai súlyos helyzetünkben, mert a trianoni békediktátum annyi bajt, oly sok nyomorúságot zúdított reánk, hogy gondolataink a mindennapi nehéz munkában mintha a legkevésbbé terjednének ki arra, hogy a hagyományainkban rejlő megbecsülhetetlen erőforrásokat kiaknázzuk. Még ma is hatása alatt állunk az 1918-i „összeomlás”-nak, ami annyit jelent, hogy erőink hirtelen lehanyatlottak, az erőtlenség megdöbbentő jelei mutatkoztak rajtunk s a végső enyészet fenyegetett; rést ütött ezer évre terjedő katonás emlékeinken a „nem akarok többé katonát látni” átkos kijelentés is; de döngeti széles e világon ismert katonás szellemünket az unos-untalan hangzó „leszerelés”, amely, legújabban, internacionális hadsereget óhajt létrehozni internacionális szellemmel! Második célunk tehát könyvünk megírásával az volt, hogy elhessegessük és háttérbe szorítsuk azokat a tényezőket, amelyek a magyar vitézségről, a magyar nemzeti öntudatról és érzésről eleddig alkotott remek képet elhomályosítani igyekeznek. Fejezeteinkben mindenekelőtt vázoltuk az egyes háborúk okát, az általános helyzetet, hogy mindenki lássa azt a célt, amiért a magyarság hadba szállt. Utána a háborúk lefolyását írtuk meg nagy általánosságban, majd rátértünk a magyar csapatok szereplésére és egyesek kiváló fegyvertényeire. Mindezekből ki fog tűnni, hogy az egymás mellé illesztett, hiteles adatokon alapuló rövid fejezetekben olyan kimagasló fegyvertényeket ismertettünk, amelyekben megbecsülhetetlen erkölcsi erők vannak és amelyek a magyar vitézségnek és a magyar faj szellemi és testi erejének ékesen szóló bizonyságai. Itt-ott nagynevű egyének olyan fegyvertényeit is közbeiktattuk, amelyek valóban megcsodálhatók, amelyekről megfeledkeznünk nem volt szabad és amelyek példaként szolgálnak a jövő nemzedék számára. Nem oknyomozó, apró-cseprő részletekre kiterjedő hosszadalmas és tudós tanulmányokat adunk tehát, hanem essayket, amelyek kimutatják, hogy a nemzet és minden tagja a létért folytatott ádáz küzdelmekben, hadműveletek vezetésében, nagyobb és kisebb csatákban és ütközetekben, ostromokban, várvédelmekben, portyázásokban, tőrbecsalásoknál, páros viaskodásokban szakadatlanul küzdve-küzdött. Ezekben a küzdelmekben sokszor, önhibájából, vagy önhibájan kívül, kudarc, vereség is érte a magyar katonát. Ezeket a vereségeket és ezeknek okait azonban nem részleteztük, mert könyvünk egyedüli célja a magyar vitézség kimutatása volt. Lássa meg a magyar társadalom, hogy nem nagyzolnak azok, akik azt állítják, hogy a honfoglalás óta nincsen olyan békés időszaka a magyarnak, amely egy emberöltőre terjedt volna! De látni fogja az olvasó, hogy könyvünk mégsem töredékes szemelvények gyüjteménye, hanem lényegében összefüggő hadtörténelem, amely teljes és egész képet ad a magyarság ezeréves vitézkedéséről. Nem sorolhattuk fel az összes kimagasló fegyvertényeket, mert kötetekre terjedtek volna, hanem csak a jellegzetes és az átlagon messze felülálló tetteket kötöttük csokorba; tehát azokat, amelyeknek híre a magyar haza határain túl is elterjedt és amelyeknek végrehajtói nemzetüknek is dicsőséget szereztek. Nem hallgattuk el és nem szépítgettük az egyes hadjáratokban és harcokban elkövetett hibákat sem, mert régi igazság, hogy a történelem csakis akkor lehet tanítómesterünk, ha a hamisítatlan valóságot tárja elénk s nem ámítgat a nemzeti hiúságnak talán hízelgő, de végső eredményükben mégis csak káros valótlanságokkal. Teljesen el nem döntött kérdéseken senkivel se vitatkoztunk, hanem a véleményünk szerint legvalószínűbb megoldást foglaltuk írásba, anélkül, hogy újabb, de kellően nem támogatható feltevésekkel hozakodtunk volna elő. Nem ritkán halljuk, hogy csakis a magyar nemzeti felkelések katonái tekinthetők igazi vérbeli magyaroknak, míg a többiek idegen kenyéren élő zsoldosok voltak, például a volt császári-királyi, illetőleg császári és királyi hadsereg magyar csapatainak vitézei is; tehát ezeknek virtusos fegyvertényei nem könyvelhetők el a vérbeli magyarság javára, mert idegen szellemű és idegen vezérleti nyelv alatt álló fegyveres erőben mentek végbe. Mi nem osztozunk ebben a felfogásban, hanem az a meggyőződésünk, hogy a magyar katona, bárhova vetette is a sors szeszélye, fajiságában rejlő sajátos és feltűnő bátorságával mindenkor megmaradt magyarnak. Tehát Magyarország különleges közjogi helyzete miatt a császári-királyi, illetőleg a császári és királyi közös hadseregbe jutott magyar katona a magyar nemzet fia volt és amiként az események megdönthetetlenül igazolják, benne a magyar vitézség kiolthatatlanul tovább élt és tündökölt. Képtelenség származnék abból, ha kivetnők a magyar hadtörténelemből azokat a dicsőséggel teljes fegyvertényeket, amelyeket magyar katonák vittek végbe akár a franciák és poroszok szolgálatában és másutt, akár pedig a volt császári-királyi, illetőleg császári és királyi közös hadseregben. Szenvedélyből, vagy hajlamból nem lehettünk annyira elfogultak, hogy kitagadjuk azokat a magyar vitézeket, akik bármely körülmény miatt és idegen célok szolgálatában mégis mindenkor öregbítették és átmentették a jövő számára a magyarság hagyományos katonás szellemét. A vázlatoknál arra törekedtünk, hogy a kevésbbé járatosak is eligazodhassanak rajtuk. Szerkesztőik az illető fejezetek írói voltak. A képek összeválogatása igen nehéz munka volt, mert ezer év eseményeire vonatkozó anyagot kellett összehordani s hozzá lehetőleg olyan képeket, amelyeket eddigelé még nem közöltek. Természetes, hogy a régebbi korok képanyaga nem lehet tökéletes és éppen ezért itt sokszor ismert anyagot kellett felhasználnunk. A mellékelt térképen szemléltetőleg az olvasó elé tárjuk azt az európai területet, amelyen belül a magyar katona ezer éven át szinte szakadatlanul járt-kelt és harcolt; megmutatjuk az Európán kívüli nevezetesebb fegyvertények helyét, és végül a világháború hadifoglyainak néhány útvonalát. Mindezek együttvéve mutatják, hogy a magyar katona ezer év alatt bejárta az egész földkerekséget. Meggyőződésünk, hogy e munkánkkal nagy hiányt pótoltunk, mert úgy tudjuk, hogy ehhez hasonló és képekkel díszített összefoglalás még nem jelent meg. Meleg köszönetet mondunk a Franklin-Társulatnak, amely a mai súlyos gazdasági körülmények ellenére sem kímélte az anyagi eszközöket és így módot nyujtott arra, hogy munkánk ilyen pazar kiállításban és díszes köntösben megjelenhetett. Őszinte hálával köszönjük a magyar közintézményeknek és a magánosoknak is, hogy szíves előzékenységgel segítettek bennünket a képek anyagának összeválogatásában. Hálás köszönet illeti a Hadi Levéltárat, a Hadi, a Nemzeti és a Szépművészeti Múzeumot, a Ludovika Akadémiát, a Könyves Kálmán magyar műkiadó rt.-ot, amelyek rendelkezésünkre bocsátották gazdag képanyagukat és a Feszty-körkép rt.-ot, amely a körkép lovasrohamát ábrázoló részlet közlésének jogát szívesen átengedte. Hasonlókép köszönetet mondunk Pállya Celesztin festőművész úrnak, aki a „Cserhalmi ütközet” című festményének, valamint Vágó Pál igazgató úrnak, aki nagynevű atyja „A magyarok Kiev előtt” és „Huszárroham” című pompás festményeinek közlési jogát szíves volt átengedni.

Szurmay Sándor - A ​magyar katona a Kárpátokban
Még ​száz év sem telt el az I. világháború óta, ám talán az azt követő, tragédiákban és változásokban olyannyira bővelkedő évtizedek miatt a legtöbb ember számára egy nagyon rég történt tragikus eseménysornak tűnik csupán, melynek ismert-ismeretlen szereplői ósdi fekete-fehér némafilmek kockáiról tekintenek ránk. Felnőtt három nemzedék, s mi nem értjük dédapáink generációjának még élő tagjait. Nehezen követjük érzéseiket, gondolkodásukat, hogy miként voltak képesek éveken át tűrni a lövészárokélet poklát, fegyelmezetten feláldozni testi épségüket, vagy akár az életüket olyan elvont fogalmakért, mint becsület, kötelesség, haza. Pedig a történelmet csak úgy lehet helyesen értelmezni és megismerni, ha képesek vagyunk az előző nemzedékek emberének cselekvéseit mozgató okokat megérteni. Ebben komoly segítséget nyújthat a szerző halálának hatvanadik évfordulója alkalmából megjelent kötet, Szurmay Sándor ugyanis csaknem három esztendeig volt a Kárpátokban harcoló osztrák és magyar alakulatok parancsnoka. Művében elsősorban nem a katonai hadműveletek részletes leírására helyezi a hangsúlyt, könyve nem szakmunka, mint azt bevezetésében le is szögezi, csak egyszerű leírása az emberek életének és tevékenységének a hadszíntéren, a harcvonalban és a hadtápkörletben; egyszerű leírása néhány kiváló teljesítménynek, lélekemelő esetnek, néhány kedélyt és szívet érintő eseménynek, amint én ezeket az orosz harctéren és itthon átéltem. A fekete-fehér képekkel illusztrált kötet mindenkinek ajánlható, aki tisztelettel adózik a hazáért életét áldozó milliók emléke előtt.

M. Scott Peck - Hazug ​emberek
"- ​Talán igaza van, doktor úr - válaszolt Sarah kicsit sem felindulva. -Hartley betegsége szörnyű teher a számomra. Sokkal könnyebb lenne számomra, ha ő nem létezne. Megrázkódtam. Úgy tűnt, Hartley-ra semmilyen hatással nem volt az egész, ő már annyira depressziós és elnyomott volt, hogy azt már nem lehetett tovább fokozni. - Akkor miért nem hagyja el őt? - kérdeztem. - Jobban élhetne, ha nem lenne ez a teher. És hosszú távon Hartley számára is jót tehetne, ha kénytelen lenne a saját lábára állni. - Ó, Hartley-nak ennél sokkal nagyobb szüksége van rám - válaszolt Sarah anyáskodóan mosolyogva. Férjéhez fordult. - Nem bírnád ki, ha elhagynálak, ugye, drágám? Hartley rémültnek tűnt. - Gondolod, hogy tetszene neked, drágám? - kérdezte Sarah a férjétől. - Szeretnél visszamenni a kórházba, szeretnéd, ha magadra hagynálak? - Kérem - szűkölt Hartley -, kérem ne! - Mondd meg a doktor úrnak, drágám, hogy miért akarod, hogy veled legyek. - Szeretlek téged - nyöszörögte Hartley. - Látja, doktor - magyarázta diadalittasan Sarah -, nem hagyhatom el, amikor szeret engem." Dr. M. Scott Peck amerikai pszichiáter, A járatlan út című, Magyarországon is nagy sikert aratott könyv világhírű szerzője ezúttal pszichoterápiás tapasztalatainak sötétebbik oldalát mutatja be. Több évtizedes terápiás munkája során arra a meggyőződésre jutott, hogy bizonyos páciensek viselkedését nem lehet egyszerűen valamilyen pszichiátriai megbetegedés számlájára írni, hanem a gonosz befolyásának kell tulajdonítanunk. Dr. Peck lebilincselő esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy ezekben az esetekben valójában az emberi felelősségvállalás súlyos hiányáról van szó. Az emberi gonoszság e megközelítésmódja szakemberek és a laikus érdeklődők számára is igen izgalmas, provokatív kérdéseket vet fel az egyén felelősségéről személyes, családi és társadalmi szinten. A kötet korábban Ördögi emberek -Az emberi gonoszság lélektana címmel jelent meg.

tiboru - Konteó ​1.
Ez ​a könyv nem állítja, hogy földön kívüliek járkálnak közöttünk, és azt sem, hogy dimenziók közötti átjáró van a Bermuda-háromszögben, vagy, hogy világuralomra törne néhány tucat titokzatos ember, de ezek ellenkezőjét sem bizonygatja. A megmagyarázhatatlan vagy megmagyarázatlan (eltitkolt) események, jelenségek mindig vonzották a gondolkodó ember fantáziáját. Ebben a könnyed stílusú, de tárgyilagos és alapos könyvben a szerző harminc különösen érdekes, máig tisztázatlan témával kapcsolatban szedi csokorba azt, ami tudható, és teszi mellé azokat a teóriákat, amikkel a képzelet kipótolta a hiányzó részleteket. Tisztességes gyűjtőként nem minősít és nem válogat, hanem a legátfogóbb képre törekszik, így a hipotézisek közé kerül bizony mosolyogtató is – az olvasó feladata, hogy eldöntse, mit vesz komolyan belőle. Mielőtt azonban elhamarkodottan véleményt alkotna, gondoljon vissza, hogyan vélekedhettek a kortársak az első emberről, aki azt mondta, hogy a Föld nem áll, hanem minden addig elképzelhető sebességnél gyorsabban száguld. Mennyivel volt az hihetőbb akkor, mint ma egy időutazás?

Ismeretlen szerző - Vác
A ​különlegesen gazdagon illusztrált kiadvány egy útikönyv és egy várostörténeti összefoglaló erényeit egyesítve mutatja be a "Dunakanyar kapujának" is aposztrofált Vác városát. A könyv első fele leírja a Dunakanyar és a tágabb régió (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Naszály-hegy) természeti környezetét, kiemelve a jelentős természeti kincseket. Ezt követően nagyobb történeti korszakokra tagolva ismerhető meg a város és területe története az őskortól egészen a rendszerváltozásig. A szakértő szerzők tollából származó fejezetek a régészeti emlékanyag és írott források felhasználásával mutatják be a rendre különböző kultúrák és népek találkozópontjaként szolgáló püspöki székváros sorsát, és a benne élt emberek mindennapjait. A kiadvány második felében városrészenkénti csoportosításban ismerhető meg a település épített környezete; a legfontosabb műemlékek és turisztikai látnivalók. A praktikus útikalauzként is forgatható kötet külön fejezetben mutatja be a város kulturális eseményeit, valamint egy gyakorlati útmutatót és adattárat is magában foglal, amelyben a helyi közlekedésre, szálláshelyekre, vendéglátásra, sport és szabadidős tevékenységekre vonatkozó alapvető információk találhatóak. A környéket (többek között a Börzsönyt, Gödöllőt, a Duna és Ipoly menti településeket és a Duna túlsó partját) bemutató rövid írások pedig a város határain túlra vezető kirándulásokra csábítanak. A bibliográfiával, név- tárgymutatóval záródó igényes kivitelű kiadvány kihajtható borítóinak belső oldalára a város és a Dunakanyar térképe került.

Nováki Gyula - Sándorfi György - Miklós Zsuzsa - A ​Börzsöny hegység őskori és középkori várai
A ​könyv a Börzsöny hegység eddig legnagyobbrészt teljesen ismeretlen várait ismerteti a felszíni maradványok, illetve ásatások alapján. A viszonylag kis területen 11 őskori és 14 középkori vár, valamint a velük egykorú kisebb települések tárgyalásával bepillantást nyújt az egyes korszakok társadalmi, gazdasági szerkezetébe is a neolitikumtól a középkorig. A szerzők, Magyarországon először, végigkísérik a várak fejlődését, változását mintegy 4000 éven keresztül. A Börzsöny hegység erdeinek mélyén rejlő érdekes történelmi emlékeket tárnak elénk, és egyúttal felhívják a figyelmet ezek történeti-régészeti értékeire.

Ismeretlen szerző - A ​magyar család aranykönyve I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Láng Sándor - A ​Mátra és a Börzsöny természeti földrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karátson Dávid - A Börzsönytől a Hargitáig
Csaknem két évtizedes vulkanológiai kutatómunka eredményét tartja kezében a tisztelt Olvasó. Tudományos tevékenységemet, külföldi tűzhányók tucatjainak megismerése közepette, mindvégig a Kárpátok vulkáni hegységeiben, ezen belül döntően Magyarországon folytattam. Monográfiám alappillérei a sok év alatt megismert hazai vulkáni hegységek: a Börzsöny–Visegrádi-hegység, valamint kisebb lélegzetű tanulmányban a Mátra. Ezeket a hegységeket – a szakirodalom ismertetése, részletes forráskritika után – a teljesség igényével igyekszem bemutatni. Lehetőség szerint külön tárgyalom a terjedelmesebb adatközlő részeket, majd egy-egy vizsgált terület vagy kérdés értelmezését adom, ezen kívül a megfelelő helyeken összefoglaló fejezetrészeket is beiktatok. Ily módon tehát – reményeim szerint – ki-ki megtalálhatja mind a szakmai részleteket, mind a nagyobb ívű, átfogóbb elemzéseket, összegzéseket. Az utolsó fejezetben az Északkeleti- és Keleti-Kárpátok tűzhányóin kapott eredményekről számolok be rövidebb esettanulmányok formájában. Ezekben bemutatom mindazon, számomra legfontosabb kutatásokat, amelyekben első szerzőként vettem részt, és bennük érdemi új ötleteket, elképzeléseket dolgoztam ki. A Börzsönytől a Hargitáig: amiképpen a személyes indíttatás is – pályafutás a budapesti egyetemen és székelyföldi származás – e két bástyát jelölte ki a számomra, úgy hívom most a tisztelt Olvasót is szakmai tanulmányútra a két végpont között: a hazai miocén vulkáni hegységektől a Kárpátok legfiatalabb, pleisztocén tűzhányóiig. Karátson Dávid egyetemi docens, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének vezetője. A gazdagon illusztrált, térképmellékletekkel ellátott kötet védőfóliába csomagoltan, csak teljes áron vásárolható meg, s a kiadó akciói, kedvezményei nem érvényesíthetők rá. Megértésüket köszönjük!

Ismeretlen szerző - Mátra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Ferenc - Az ​Alföldi Első Gazdasági Vasút
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radnóti Aladár - Gerő László - A ​Balaton régészeti és történeti emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John C. Maxwell - A ​csapatjátékos 17 nélkülözhetetlen tulajdonsága
John ​C. Maxwell A csapatjátékos 17 nélkülözhetetlen tulajdonsága című könyvében világos elemzését adja azoknak a személyes tulajdonságoknak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hatékony csapatjátékossá váljék valaki. Maxwell részletes leírásait és számos példáját könnyű megérteni és bárhol alkalmazni: otthon, a munkahelyen, vagy a sportpályán. A szerző körvonalazza annak a csapatjátékosnak a sikereit, aki elszánt, kapcsolatépítő, önzetlen és kitartó. Bemutatja, hogyan befolyásolják ezek, és még számos egyéb tulajdonságok a csapatot és annak sikereit. A csapatjátékos 17 nélkülözhetetlen tulajdonsága nem elkoptatott közhelyek vagy absztrakt elmélkedések gyűjteménye, hanem olyan konkrét tanácsokat tartalmaz, amelyek valamennyi csapatjátékos értékét növelik.

Mihelics Vid - Az ​új Portugália
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Cserkészet ​az összmagyarság szolgálatában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodnár Gábor - A ​magyarországi cserkészet története
Hazánkban ​az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke készséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő "Cserkészkönyv" I–III. köteteit. A "Magyarországi cserkészet története" a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!