Magyar ​alkotmányjog

Sári János - Alapjogok
Az ​először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének az érzékeltetése. Az átdolgozott kiadás az aktualizáláson tól margócímekkel és tárgymutatóval bővült, továbbá a hazai emberi jogi szakirodalom bibliográfiája is kiegészült a legújabb kötetekkel, tanumányokkal. Ezek a változások nemcsak az alapjogi tananyag feldolgozásában, elsajátításában nyújtanak segítséget, hanem lehetővé teszik azt is, hogy a kötetet kézikönyvként vagy további kutatások kiindulópontjaként lehessen használni. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második része, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.

Ismeretlen szerző - Alkotmányjogi ​alapok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Máthé Gábor - Révész T. Mihály - Völgyesi Levente - Magyar alkotmánytörténet
A korábbi magyar alkotmány- és jogtörténeti tankönyvekhez képest e tananyag módosított szerkezettel kívánja szolgálni az egyetemi oktatást. A tradicionális feldolgozásokkal szemben a kötetben a kronologikus szempont másodlagossá vált a magyar állam történeti modelljeinek analízise mellett. Ezt a felfogást kívánja szolgálni az állammodellek általános elemzésének és az államfejlidés legáltalánosabb tendenciáinak kiemelt ismertetése, az állami szervek működési és szerkezeti sajátosságainak különválasztott kezelése. Harmadik átdolgozott, javított kiadás.

Ismeretlen szerző - Alkotmányos ​alapok
Az ​Alkotmányos alapok elsősorban azok számára íródott, akik a felsőoktatásban, de nem jogtudományi képzés keretében tanulnak alkotmánytani, alkotmányjogi ismereteket. Feldolgozza a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos és egyéb alkotmányjogi törvények legfőbb rendelkezéseit, elsődleges célja ugyanakkor az, hogy az – alkotmányszövegektől függetlenül érvényes – alkotmányos alapelvekről, értékekről és alapintézményekről nyújtson áttekintő képet. Ennek megfelelően az alapelvek és -intézmények keretében, azokhoz kapcsolódóan mutatja be a hatályos magyar alkotmányjog legfontosabb szabályait. Az alkotmányos alapokat a szerzők áttekinthető, jól rendszerezett és strukturált módon tárják az olvasók elé, akik ezáltal egy könnyen feldolgozható és elsajátítható alkotmánytani rendszerrel ismerkedhetnek meg. Ez szilárd alapot jelenthet további, elméleti, összehasonlító és tételes jogi vagy akár gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, de a könyvet így haszonnal forgathatják mindazok is, akik érdeklődnek az alkotmányos alapelvek és alapintézmények iránt.

Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A ​kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.

Trócsányi László - Schanda Balázs - Bevezetés ​az alkotmányjogba
A ​Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói – kiegészülve további kollégákkal – immár egy évtizede működnek együtt egy alkotmányjogi jegyzet kibocsátásában. E közös jegyzet új kiadását tartja kezében az olvasó. 2010 óta a hazai alkotmányjog átalakuláson megy keresztül, e változás fontos állomását jelzik a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények. Célunk ugyanakkor nem csupán a hatályos joganyag ismertetése, sokkal inkább az, hogy hallgatóink – olvasóink – az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Az alkotmány nem pusztán az állam szervezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentum, amely évszázadok során kikristályosodott elveket, értékeket rögzít. Így nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat, olvasóinkat arra biztatjuk, hogy a tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanulmányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét – a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alkotmányelméleti és államszervezeti anyagát – felöleli. A tankönyv nyolcadik kiadását egyfelől az indokolta, hogy az alkotmányjog gyorsan változó tudományág: a különleges jogrend, a választójog vagy a bíráskodás rendszerének átalakulása szükségessé tette a tananyag frissítését. Másfelől pedig a szerzők folyamatosan hasznosítják az oktatói és vizsgatapasztalatokat, és ha ezek alapján az derül ki, hogy egyes részek a hallgatók számára „nehezen emészthetők”, akkor azokat az új kiadásban újraírják.

Ismeretlen szerző - Alkotmányjog ​és közigazgatási jog
A ​jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket az 1991. október 1-jén hatályba lépett - azóta többször módosított - 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet szabályozza. E jogszabály a jogi szakvizsgák egységességének és egyenértékűségének követelményét fogalmazza meg. E jegyzettel a jogi szakvizsga egyik moduljára való hatékony felkészüléshez kívánunk segítséget nyújtani. E kötet célja, hogy az érintett jogterület összetett és szerteágazó rendszerét az Igazságügyi Minisztérium által kiadott, a jogi szakvizsga követelményeiről szóló Ismertetőben felsorolt jogi szakvizsga tételeit követve ismertessük úgy, hogy megkönnyítsük az anyag minél alaposabb elsajátítását. Jelen kötet az Alkotmányjog-Közigazgatási jog C/2-es témakörének követelményeit dolgozza fel.

Pap András László - Mozgásszabadság
A ​mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én – a magyar történelemben először – megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották. A schengeni csatlakozás történelmi pillanatának inspirációját követve, a kötet témája a mozgásszabadság: e szabadságjog érvényesülésének és korlátozásának néhány történeti és jelenkori formája, valamint az utóbbiak nemzetközi jogi, alkotmányjogi és rendészeti jogi értelmezése. Az olvasó kezében lévő könyv célja az, hogy a magyar Alkotmány a tárgykört szabályozó 58. paragrafusának logikáját követve, egységes szerkezetben mutassa be az alapjog különböző aspektusait: az ország elhagyásához és az abba történő belépés (alapvetően nemzetközi jogi szemléletű) jogát; a közösségi jog a személyek szabad mozgására (mint a Közösség egyik alapszabadságára) vonatkozó joganyagát; a személyes szabadsághoz fűződő jog az országhatárokon belüli mozgásra vonatkozó szabályait; valamint e jog (elismerésének és korlátozásának) történetét. A kötet a Föld-rész könyvek része.

Tóth Gábor Attila - A ​jogok törvénye
A ​könyv tárgya egy élettelen dokumentum: az alkotmány. Mégis az élő ember áll a fókuszában. A civilizáció gyümölcse, hogy az ember képes jogi eszközökkel előmozdítani a társadalmi koordinációt. Fontos szerepük van ebben az alkotmányoknak. A modern demokratikus alkotmányokkal szembeni elvárás, hogy ne az uralkodók javát szolgálják, hanem biztosítsák a politikai közösségben élő emberek szabadságát és egyenlőségét. Előfordul azonban, hogy az alkotmány nem ismeri el az emberek jogosultságait, és intézményei önkényesen működnek. A kötet hét tételben vizsgálja a szabadságot biztosítani és csorbítani is képes alkotmányokat és a jogok törvényszerűségeit. I. A törvényekről: a tapasztalástól a morális bírálatig II. Az alkotmányról: fékező bizalmatlanság és gyorsító bizalom III. Az emberi életről: az abortusztól a genetikai mérnökségig IV. A személyi szabadságról: a habeas corpustól a korlátlan fogva tartás tilalmáig V. A szabad szólásról: gyűlöletbeszéd és befogadó társadalom VI. A jogok migrációjáról: a United States versus Schwimmer-ügy elágazásai VII. Exkurzus: az alaptörvény után.

Sólyom László - Az ​alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon
Az ​Alkotmánybíróság nemrég leköszönt elnöke e kötetben tízéves munkájának elméleti összegzését végzi el. A könyv első felében azokat a tanulmányokat közli, amelyek új elveket, megközelítéseket hoztak a magyar alkotmánybíráskodásba, illetve az elvégzett munkát összegzik. A kötet kétharmadát kitevő második rész rendszeres áttekintést ad az Alkotmánybíróság gyakorlatában felmerülő problémákról (hatáskörök, alapelvek, az alkotmányos kontroll mércéje stb.), és elemzi az egyes alapvető jogok, eljárási garanciák és államszervezeti intézmények alkotmányos megközelítésének elméleti kérdéseit.

Alexander Hamilton - James Madison - John Jay - A ​föderalista
Az ​USA alkotmánya kemény küzdelmek és viták közepette született meg. Az Alkotmányozó Konvenció 1787 májusától szeptemberéig dolgozott a megszövegezésén, de a neheze még csak ezután következett. Mivel nyilvánvaló volt, hogy az alkotmány ratifikálása a konföderáció számos államában nagy nehézségekbe fog ütközni, Hamilton, a fiatal jogász azt indítványozta az alkotmányozás folyamatában nagy tudásával és érvelőképességével kitűnő J. Madisonnak és John Jaynek, hogy írjanak cikksorozatot az alkotmány védelmében. Az esszék 1787-88-ban különböző New York-i újságokban láttak napvilágot, majd 1788-ban könyv alakban is. Ezek az írások mindmáig az amerikai politikaelmélet és alkotmányjog alappillérei.

Ismeretlen szerző - Az ​informatikai jog nagy kézikönyve
A ​kiadvány tartalmaz minden lényeges információt, amely az információtechnológiai kérdésekkel szembesülő jogászok és a jogszabályokat betartani kívánó informatikus szakemberek számára fontos lehet: - személyes adatok kezelésének gyakorlati kérdései, - a jövő adatkezelési dilemmái, - szoftverek szerzői jogához kapcsolódó gyakorlatok, - e-kereskedelem szerződéseinek jellemzői, - e-kereskedelem adójogi és pénzügyi jogi vonzatai, - internetes bűncselekmények, - informatikai biztonság tanúsítása. Fő témakörök - személyes adatok kezelése és védelme - információszabadság és titokvédelem - szoftver szerzői jog, adatbázisok jogi védelme - elektronikus kereskedelem (fogyasztóvédelem, e-kereskedelem, e-aláírás) - informatikai kriminalitás - információbiztonság - adatmentés, informatikai katasztrófa-elhárítás - titkosítás (webek biztonsága, szektoriális információbiztonság) - felhasználói IT-szabályok: IT szervezet, jogosultságkezelés, eljárások.

Juhász József - Németh István - Dr. Tétényi Zoltán - Jogi ​ismeretek
Megújult ​kiadványunk segítséget nyújt mind a vállalkozási, államháztartási, mind pedig a pénzintézeti szakon tanuló hallgatóknak a mérlegképes könyvelői képzés jog tantárgyból teendő szóbeli vizsgáihoz. A tételvázlat fejezetrendje a Jogi ismeretek című tankönyv fejezetrendjéhez igazodik.

Ismeretlen szerző - EU-jog
Az ​Európai Unió jogrendszerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyv, jegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integrációval, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. E tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek – a többi tagállamhoz hasonlóan – mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon – a meglévő hasonlóságok mellett – hangsúlybeli különbségeket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon oktatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva közösen írják meg ezt a kiadványt. Legfontosabb célunk az volt, hogy az Európai Unió jog- és intézményrendszerének, valamint az úgynevezett belső piac jogának esszenciáját készítsük el, azaz azt a tananyagot, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy a későbbiekben gyakorló jogászként megállja a helyét. Reméljük és kívánjuk, hogy ez az első találkozásuk az Európai Unióval sikeres lesz, megértik az európai integráció céljait, megoldásait, és kedvet kapnak ahhoz, hogy még többet megtudjanak minderről!

Ismeretlen szerző - Munkajog ​I.
A ​Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai által írt tankönyv a munkajog alapintézményeit, szabályait foglalja össze, az egyetemi jogászképzés didaktikai követelményeit szem előtt tartva. A munkaviszonyra, munkaszerződésre, munka- és pihenőidőre, a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok mellett kitér az érdekegyeztetési, szakszervezeti, üzemi tanácsi, sztrájkra vonatkozó szabályozásra, valamint a munkavédelemre és a munkaügyi ellenőrzésre. A hazai szabályozáson túlmenően röviden foglalkozik a nemzetközi munkajog fontosabb elemeivel és az Európai Unió munkajogi vonatkozású normáival.

Bruhács János - Nemzetközi ​Jog III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heinrich von Kleist - Kohlhaas ​Mihály
A ​német parasztháború leverését követő komor évtizedbe viszi az olvasót Kleist drámai helyzetekben bővelkedő, lélegzet-elállítóan izgalmas elbeszélése. Kohlhaas Mihályt, a német lókereskedőt, végletes igazságszeretete állítja szembe az ország hatalmasságaival. Törvénytevő dühében perbe száll Szászország, majd több német fejedelemség uraival, s mint a bosszúállás öldöklő angyala, fegyvert ragad, hogy megtorolja a rajta és szerettein esett súlyos sérelmeket. Ha indítékai mégoly tiszteletreméltóak is, vakmerő és elvakult vállalkozása kérlelhetetlenül sodorja a magányos lázadót a tragikus vég felé. Heinrich von Kleist (1777-1811) ezzel a drámaian sűrített elbeszélésével iskolát teremtett, útjára indította a realista német kisprózát.

Eötvös József - A ​zsidók emancipációja
1840. ​március 31-én a fiatal Eötvös szólásra emelkedett a rendi országgyűlés főrendi tábláján. A méltóságos főrendek éppen a zsidók polgárosításáról vitatkoztak; az alsótábla ugyanis feliratban javasolta,hogy az országgyűlés reájuk is terjessze ki a nemeseket megillető polgári jogokat, azaz szüntesse meg a megkülönböztető "türelmi adó"-t. Eötvös minden retorikai képességét felhasználva állott ki a zsidók emancipációjának ügye mellett. Beszédét e szavakkal fejezte be: "nincs semmi ok, mely minket egy oly törvény alkotásától visszatartóztathatna, melyet századunk felvilágosodottabb szelleme kíván, melyet menzetiségünknek érdeke enged, melyet ezereknek áldása követni fog." Beszédével egy időben jelent meg e tanulmánya a Budapesti Szemle lapjain, melyben az "értelem fényénél" vizsgálja meg a zsidók polgárosításának kérdését, s megcáfolva a legismertebb ellenérveket, ugyanarra az eredményre jut, mint beszédében.

László Tivadar - Jogi ​ismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Földes Gábor - Adójog
Földes ​Gábor 2001-ben megjelent Adójog című egyetemi nívódíjas kötete tankönyv céljára készült, de ennél nagyobb igényű monográfia lett: nemcsak a bonyolult normacsoportokat mutatja be közbevételi jogrendszerünk szerkezetében új felfogásban, történeti szemlélettel és összehasonlító módszerrel, de összefoglalja a modern pénzügyi jogtan adójogi elméletét, a fejezetekben beépítve saját kutatási eredményeit is. A magyar jogi szakirodalomban ilyen alapokon elsőként dolgozta ki az adójogi dogmatikát, ami szerzői vállalkozásának legnagyobb érdeme. Folyamatos átalakulásban és fejlődésben lévő piacgazdasági rendszerünkben a változások érzékenyen érintik a pénzügyi jogot, különösen annak adójogi aljogát. Az Európai Unióba történő belépésünk, ennek jogrendje is befolyásolja a hazai adójogot: szinte valamennyi részterületének szabályai a jövőben már az EU jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek. Mindezek a tételes jogi, adótani és adópolitikai változások indokolják a 2001. évi kiadás után az átdolgozott és bővített tankönyv megjelentetését. Földes Gábor ezeket az okokat ismerve elkezdte a kötet átdolgozását, de váratlan halála félbeszakította munkáját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem tanárai vállalkoztak arra, hogy az új kiadáshoz szakanyaggal hozzájáruljanak, beiktatva a 2004. évi kiadásba az új jogintézményeket és átvezetve a tételes jogi változásokat a szövegen - tehát a magyar adójog történetének futó pillanatáról képet nyújtva. A kötet második kiadása ily módon Földes Gábor szellemében, tudományos felelősségel készült, tiszteletben tartva az általa megteremtett jogdogmatikai felépítményt.