Ország ​Lili

László Gyula - Barcsay
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András - Magyar ​képzőművészet a 20. században
A ​20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, mikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybánáyra, a modern magyar művészet első állomására. A történet az avantgárd törekvésekkel folytatódik, a Nyolcakkal és aktivistákkal, a két világháború közötti római iskola hivatalos modernségével, a posztimresszionista Grashammel, 1945-tel, a realizmus doktrinája által meghatározott ötvenes évekkel, a hatvanas, hetvenes évek újavantgárd művészetével, a rendszerváltással, a modernizmus utáni kortárs művészettel. A kötet átfogó képet ad a század képzőművészetéről, és első ízben vállalkozik az 1945-től napjainkig terjedő időszak ismertetésére, az elmúlt ötven év újjáértékelésére, a politikai nyomástól, cenzúrától, és a vele szembe alkalmazott taktikáktól független szakmai elemzésre. Ebből adódik, hogy a szerzők korábbi művészettörténet-írásunkban központi helyet elfoglaló az ún. haladó törekvések kiemelése helyett árnyaltabb képet festenek, nem hangsúlyoznak egyoldalúan egy-egy vonulatot vagy irányzatot. Úttörő jelentőségű az utóbbi harminc év feldolgozására, amelynek művészetről összefoglaló tanulmány mindeddig nem született. A szerzőknek új szempontok alapján kellett feldolgozniuk ezt az időszakot, és törekedtek arra, hogy a művészet folytonosan alakuló kontextusát és intézményrendszerét, a kiállításokat, galériákat, folyóiratokat egyaránt bemutassák, és a legfiatalabb alkotók munkáinak is helyet adjanak. 1989, a rendszerváltás óta immár tíz év telt el. Nemcsak a világ formálódott át, és vele a művészet, hanem a művészettörténet szemlélete. A századvég közelsége kényszerítően időszerűvé tette, hogy egy új nézőpontú összegzés, a nagyközönség számára is érthető, friss szellemű, színvonalas 20. századi magyar művészettörténet megjelenjen. A kötet szerzői a 20. századi magyar és közép-kelet-európai képzőművészet szakemberei, akik kiállítások kurátoraiként, egyetemi előadókként foglalkoznak kutatási területükkel, tudományos publikációk mellett a kortárs művészeti életben is aktívan résztvesznek. Andrási Gábor (1954) az Óbudai társaskör Galéria vezetője, Pataki Gábor (1955) az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatóhelyettese és az Új Művészet folyóirat szerkesztője, Szücs György (1960) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára és Festészeti Osztályának múzeológusa, Zwickl András (1964) a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa és a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa.

Genthon István - Czóbel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Gábor - Műgyűjtők ​Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig
Számos, ​a magyar műgyűjtés történetét, egyes gyűjtőket, vagy a jelenkori folyamatokat tárgyaló munka - legutóbb például Ébli Gábor: Műgyűjtés, múzeum, mecenatúra című tanulmánykötete (2008) - megjelenése ellenére a kérdéskör alapkutatásai eddig nem voltak elvégezve. Ezt az űrt tölti ki Takács Gábor nemrég megjelent lexikona, a Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig. A Kieselbach Galéria kiadványa több szempontból is hiánypótló munka.

Pataky Dénes - Csontváry
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kernstok, ​Derkovits, Dési Huber
Kedves ​Olvasó! „Az én múzeumom” című kis könyvek új módszert vezetnek be a művészet ismertetésébe. A sorozatot úgy állítottuk össze, hogy minden kötete három-három, klasszikus vagy modern, magyar vagy külföldi mester munkásságát foglalja össze. A művészek megismerését alkotásaikból válogatott hat-hat mű színes reprodukciója is segíti.

Pap Gábor - Nagy ​István
Nagy ​István a XX. század első évtizedeinek népi gyökerű és korszerű hangot megütő festője. Művészete nem sorolható egyetlen stílusáramlatba sem. Festészetének rokontalansága és magányos életútja miatt a mai napig sem váltak közismertté rendkívüli jellemző erővel alkotott portréi és tömör nyelven megfogalmazott expresszív tájképei. Pap Gábor gördülékeny stílusú elemző tanulmánya összefoglaló értékelést ad Nagy István örökbecsű műveiről, amelyek között számtalan új, a szerző által felkutatott kép szerepel.

Bodnár Éva - Halápy ​János
"A ​Balaton festője" - ezen a néven emlegetik leggyakrabban a közel húsz éve elhunyt Halápy Jánost. Művészetének fő témája valóban a tó ezernyi színben vibráló tükre, a körülötte folyó élet, a víz fölé boruló tágas égbolt és az évszakonként változó parti növényzet volt. De számottevően gazdagítják az újabb kori magyar festészet posztimpresszionista ágát másfajta képei, olajjal, pasztellel, akvarellel festett virágcsendéletei és portréi is. A művész életútját és alkotásai javát Bodnár Évának, a Magyar Nemzeti Galéria Új Magyar Képtára vezetőjének tanulmányából és a kötet képanyagából ismerheti meg a művészetkedvelők szélesebb köre.

Solymár István - Bartha
Bartha ​László a mai magyar festészet kiemelkedő alakja. Művészi inspirációit a természetből meríti, főleg tihanyi otthona balatoni környezetéből, amelyet egyre inkább leegyszerűsített, összefogott formákban jelenít meg. A könyvet 56 művészi reprodukció, és 6 színes nyomat illusztrálja.

Aradi Nóra - Koszta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Telepy Katalin - Benczúr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Genthon István - Ferenczy ​Károly
Ferenczy ​Károly neve az évtizedek során összefonódott a nagybányai iskolával, amelynek ha nem is alapító mestere, de szellemi irányítója volt. Első képei finom lírájukkal, gyöngyházas színeikkel, klasszicizáló modellálásukkal még a Bastien-Lepage-féle finomnaturalizmust idézik. Nagybányán fordulat következik be festészetében, a Madárdal, az Esthangulat lovakkal, A háromkirályok, az Ábrahám áldozata a természet szenvedélyes szeretetét és álomszerű hangulatot sugároznak.

R. Bajkay Éva - Huszár ​Vilmos
A ​neves holland De Stijl csoportról és vezéregyéniségéről, Mondrianról már számos monográfia született, de az alapító tagok között szereplő Huszár Vilmos munkásságáról még sem itthon, sem külföldön nem jelent meg feldogozás. Pedig a Magyarországról elszármazott művész nagyon sokoldalú alkotó volt - képeket festett, könyvcímlapokat, reklámplakátokat, bútorokat tervezett. A holland konstruktivista csoport tagjai mellett azonban nem annyira műveinek kvalitása teszi számunkra jelentőssé, mint inkább az új művészeti eredményeket közvetítő szerepe és hatása a magyar aktivistákra, Kassák Lajos körére. Az eddig méltánytalanul mellőzött művészről Bajkay Éva, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa, a konstruktivizmus jó ismerője írt tanulmányt. A kötetet 43 fekete-fehér és 6 színes kép illusztrálja, melyek közül számos most került közlésre első ízben.

Haulisch Lenke - Vaszary
Vaszary ​Jánost, a francia festészet mindenkori újdonságainak virtuóz átvevőjét, a tüzes színek és lendületes vonalak mesterét ez a tanulmány első ízben méltatja - korai művei alapján - a magyar realista művészet jelentős képviselőjeként. A falusi szegényembereket és az első világháború frontkatonáit, hadifoglyait ábrázoló, megdöbbentő erejű festményei mindeddig nem voltak általánosan ismertek. B. Haulisch Lenke tanulmányát 50 egyszínű és 5 színes kép illusztrálja. Az kötet első kiadása 1960-ban jelent meg.

László Gyula - Markó, ​Barabás, Munkácsy
A ​Képzőművészeti Kiadó ismeretterjesztő sorozata, amelynek segítségével a művészattörténet megismerése élményközpontú, szemléletes és interaktív - a maga korlátozott lehetőségeivel, persze. Minden füzet három művész munkásságát öleli fel, mindegyik művész hat-hat művének reprodukcióját is mellékelve. A mellékelt reprodukciók a füzet végében találhatók, hogy az olvasó maga is részt vehessen a füzet végleges kialakításában: alapos olvasás szükséges a megfelelő hely megtalálásához, ahová a reprodukció beragasztható. Az itt kapható füzetekhez a mellékletek érintetlenek.

Pap Gábor - Nagy ​Balogh, Nagy István, Tornyai
A ​Képzőművészeti Kiadó ismeretterjesztő sorozata, amelynek segítségével a művészattörténet megismerése élményközpontú, szemléletes és interaktív - a maga korlátozott lehetőségeivel, persze. Minden füzet három művész munkásságát öleli fel, mindegyik művész hat-hat művének reprodukcióját is mellékelve. A mellékelt reprodukciók a füzet végében találhatók, hogy az olvasó maga is részt vehessen a füzet végleges kialakításában: alapos olvasás szükséges a megfelelő hely megtalálásához, ahová a reprodukció beragasztható. Az itt kapható füzetekhez a mellékletek érintetlenek.

Haulisch Lenke - Székely
Székely ​Bertalant a XIX. század vége történelmi festészetének kimagasló művelőjeként ismerik és becsülik, de ugyanakkor szokás egész művészetét a maradi akadémizmus körébe sorolni. Haulisch Lenke tanulmánya és képválogatása arra törekszik, hogy kitágítsa a Székelyről kialakított képet, megvilágosítsa a Székelyről kialakított képet. megvilágítsa összekötő szerepét a biedermeier-festészet és a századforduló stílus-újító törekvései között. megállapításait a közölt idézetek és reprodukciók meggyőzően támasztják alá. A közölt 54 kép közül 6 színes nyomat.

Haulisch Lenke - Ámos
Ámos ​Imre nevét a legutóbbi időkig csak a művészettörténet tartotta számon, szélesebb körökben alig ismerték. Életében szerény volt, a világháború pedig igen hamar törte félbe felfelé ívelő művészi pályafutását. Festészetének minde külső benyomására érzékeny, látomásos világa, művészi hitelessége még így, töredékes voltában is nemzeti kultúránk nagy értékei közé tartozik. Haulisch Lenke monográfiáját a művész válogatott alkotásainak ötvennyolc reprodukciója illusztrálja.

Haulisch Lenke - Pap ​Gyula
"Képein ​valami belső zeneiség hullámzik át, amelynek tömör akkordjaiból a vezető szólam legtöbbször a gordonka hangjára emlékeztetve zendül ki, a művészi visszatartás feszültségével, nemegyszer drámai fojtottságával" - írja Kárpáti Aurél, a neves kritikus Pap Gyula munkásságáról. A ma is töretlen energiával dolgozó festőművész a weimari Bauhausban tanult, ezután évekig tanított Johannes Itten berlini iskolájában, a felszabadulás után pedig a Képzőművészeti Főiskola professzora lett. Munkásságát szemléletesen mutatja be Haulisch Lenke tanulmánya és a kötetben közölt 65 reprodukció.

Telepy Katalin - Iványi ​Grünwald
Iványi ​Grünwald Béla a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja és több mint egy évtizeden át tanára volt. A nevezetes csoport minden egyes tagjáról jelent már meg monográfia, csak Iványiról nem. Ennek bizonyára az az oka, hogy egyedül ő nem tartott ki mindvégig a Nagybányán meghirdetett természetelvű festészet mellett. Az avantgarde törekvések támogatójaként 1910-ben önálló művésztelepet alapított Kecskeméten, de hamarosan ennek is hátat fordított, és hol az alföldi festők súlyos ás komoly paraszti világához, hol Vaszary János franciás könnyedségű művészetéhez, hol pedig Egry József balatoni fényfestészetéhez közeledett. Élete vége felé, a műkereskedelem csábításának engedve, sok felszínesebb képet is festett. Sajnos, a nagyközönség főleg ezeket ismeri. Telepy Katalin érdeme, hogy évekig tartó kutatómunkával felszínre hozta Iványi Grünwald Béla különböző alkotó korszakainak legértékesebb műveit. Az általa felvázolt pályakép így alapja lehet az életmű előítéletektől mentes, elfogulatlan értékelésének.