Giacomo ​Puccini

Rózsa Miklós - Sebestyén János - Életem ​történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskásan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Hollywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Vázsonyi Bálint - Dohnányi ​Ernő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juliette Greco - Jujube ​- Önéletrajz
A ​híres francia sanzonénekesnő és színésznő önéletrajza olyasfajta olvasmányt kínál, amely sokak számára érdekes. Élete színes, nézetei, ember- és szabadságszeretete rokonszenvesek. Furcsa és vad, magányos gyerekkora volt, kamaszkorában letartóztatta a Gestapo. A háború után megint csak sokat hányódott, míg végül a legpezsgőbb párizsi irodalmi-művészeti élet középpontjába került: Boris Vian és Raymond Queneau, Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir, Jacques Prévert, Jean Cocteau, André Gide, Francois Mauriac mind a barátai voltak. Kollégái közül különösen Jacques Brelt szerette, dalait annak korai halála után is énekelte. Amerikai filmes barátai közé tartozik Mel Ferrer, Audrey Hepburn, és tartozott Cary Grant. Természetesen szó van a könyvben elsöprő tévéfilmsikeréről, a Belphégorról is, no meg a férfiakról. Két férje közül nálunk a második, Michel Piccoli ismert - de Gréco mesél más kapcsolatairól is.

Ottó Péter - A ​Mesterhegedűs
Az ​utóbbi idők legnagyobb zenei tehetségét fedezték fel Szolnokon. A nem mindennapi tehetséget, akiről szakértők megállapítása szerint pár év múlva világszerte beszélni fognak, Kovács Déneskének hívják, ötesztendős, édesapja külvárosi kiskereskedő. Nemrégen Kovács Déneskét a Stefánia-intézetbe kellett vinni, ahol bemutatta tudományát. Akik hallották, megilletődtek - írja a Nemzeti Jövőnk 1936. augusztus 8-i száma. A jövendölés valóra vált, Kovács Dénes játéka hallatán aztán még sokan megilletődtek határon innen és túl. A legzajosabb sikerét Londonban aratta: huszonöt éves korában megnyerte a nemzetközi Flesch-versenyt, s attól kezdve művészként és később pedagógusként is évtizedekig nagy egyénisége volt zenei életünknek. Ez a kötet Kovács Dénes (1930-2005) életinterjúja. A mindig is vonakodva nyilatkozó művészt egy Németországban élő zenetanár és író, Ottó Péter bírta szóra. Tabutéma nem volt, a szép művészi sikerek mellett a legszemélyesebb emberi kudarcokról is beszélgettek. Az emlékezésből kiderül, mit jelentett sokgyerekes vidéki nagycsaládban felnőni, a háborút kibírni, tizenéves fejjel gyári munkásként dolgozni, a legendás Zathureczky Ede tanítványának, később utódjának lenni, kivívni a sikert és aztán elviselni. És kiderül, hogy embernek milyen volt Kovács Dénes, aki rühellte a politikát, remekül főzött, ötször nősült, és fütyült a pénzre. Másfél éven keresztül folytatott beszélgetéseik végére az akkor már súlyosan beteg mesterhegedűs halála tett pontot. A kétszeres Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas kiváló művész hangfelvételeken őrzött természetes hegedűjátéka hallatán ma is újra meg újra megilletődik az ember. Az egykori csodagyerek, aki már ötévesen tudta, hogy a zenét nem lehet akarni, csak szeretni lehet, akinek lételeme volt a muzsika, élete végéig vallotta: "Az előadó-művészetben az ideálom: ahogy beszél az ember." Mintha Madáchot olvasnánk: "A művészetnek is legfőbb tökélye, ha úgy elbú, hogy észre nem veszik."

Várkonyi István - Sammy ​Davis, Jr.
Ifjabb ​Sammy Davis negyvenhét éves; a világ egyik legnépszerűbb előadóművésze, színész, kiváló énekes, táncos és zongorista: 44 éve dolgozik a pódiumon. Amerika és Európa nagy színpadain mutatta be műsorait; fellépett a legnagyobb szórakozóhelyeken; a Broadway ünnepelte; a legnagyobb sikerét a Mr. Wanderful című zenés darabban aratta; C. Oddets az Aranyifjú című drámájának musical változatában is kiemelkedőt nyújtott; televíziós társaságok versenyeznek érte, csillagászati összegeket keres, lemezei milliós példányszámban kelnek el, s néhány filmsikere is volt.

Kaththea A. Rowland - Placebo ​– Sebzetten és összetörve
Sok ​mindent el lehet mondani Brian Molkóról. Sokféle skatulya létezik, amibe beilleszthető, legyen az pozitív vagy adott esetben negatív. Egyvalami azonban vitán felül áll: Brian Molko és zenekara, a Placebo a ’90-es évek újhullámának meghatározó alakjai, ha nem elindítói. A könyv bemutatja Molko mondatain, gondolatain keresztül, hogyan lehetett egy lányos fiúból világhírű frontember és fiatalok ezreinek példaképe. Az írónő számos személyes interjún keresztül rajzolja fel Molko alakját és a Placebo hátterét. A könyvből a zenekar életútjáról is renget információ megtudható tele magyar vonatkozásokkal. Elgondolkodtató és érzelemdús könyv egy művelt és érzelmeinek élő emberről és zenekaráról.

Gál Zsuzsa - F. ​Chopin
Chopin ​azt jelenti a lengyeleknek, amit nekünk Petőfi. Bár nem harcolt a forradalomban és nem a csatatéren halt meg, hanem külföldre, először rövid időre Bécsbe, majd onnan Párizsba ment, szívében, zenéjében soha nem vált franciává, mindig lengyel maradt.

Gál Zsuzsa - Bartók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ben Myers - Green ​Day
Billie ​Joe Armstrong, Mike Dirnt és Tre Cool triója nem csak az amerikai álmot váltotta valóra, hanem a világ összes középsulis bandájának álmát is: "Zenéljünk, legyünk híresek!" Ennyi elég volt, hogy három barát meghódítsa a világot. Nem volt mindig könnyű, de mindig marha vicces volt. Hogy átéljük a lazulást, mintha egy nagy füstfelhőn át szemlélnénk az eseményeket egy nyugis napon, amelyen tulajdonképpen abszolút semmi sem történik (ez a green day alapjelentése), akkor ez a jó választás: a teljes Green Day sztori rengeteg beszólással és interjúrészlettel.

Gál Zsuzsa - Wolfgang ​Amadeus Mozart
A ​legtöbb gyerek - felnőtt szeretne lenni. A csodagyerek sorsában egy kicsit ez az álom valósul meg. Milyen ez a sors? Gyönyörű, de keserves is. A csodagyerek aprón ismeri meg a világot - szépségeit, csúfságait egyaránt; dolgozik, amikor mások még játszanak - és amikor legszívesebben ő is csak játszana. És összeütközik a világgal, amikor felnő, s a világ elfordul tőle - mert nem aranyos kisgyerek többé. Ekkor válik el, zseni-e, vagy csak ügyes játékszer volt a felnőttek kezében. Kezdődik a harc: tudja-e pótolni az érett tehetség a pöttöm termet báját. Erről a sorsról, Mozart életéről és művészetéről mesélnek könyvünk kis fejezetei, legmeggyőzőbben maga Mozart zenéje.

Jim Hutton - Tim Wapshott - Mercury ​és én
"Alig ​hunyta le a szemét Freddie '91 novemberében, azonnal telefonhívások és levelek özöne árasztott el. Úgy tűnt, az egész világ szeretne egy könyvet arról a Freddie-ről, akit én ismertem. Az elmúlt néhány, igencsak keserves évben sok ismerősöm próbált segítségemre lenni abban, hogy fogyasztható formába öntsem gondolataimat, én azonban mégis úgy döntöttem egy közeli barátomat, Tim Wapshottot fogom felkérni a könyv megírására. Először is, ő igazi író, ezenkívül pedig, azt hiszem, jobban ismer engem, mint én magam. Freddie Mercury nyílt, szókimondó ember volt, ezért úgy éreztem, ő is azt kívánná, hogy a kettőnkről írt könyv ugyanilyen őszinte és tárgyilagos legyen." Jim Hutton Egy hiteles könyv a híres rocksztár életéről Ahogy a társa látta Freddie-t... Milyen volt Freddie valójában?

Molnár Antal - Brahms
Míg ​a hasonló muzsikus-monográfiák általában az életrajz és a mű kronologikus egységének kényelmes szálára fűzik fel mondanivalójukat, ez a könyv sziporkázó esszék sorozata, melyek mindig új meg új aspektusból közelítik meg a mester életét, művészetfelfogását, alapvető művészi hozzáállását és alkotásainak egymással folytonosan összehasonlított, egész művészetét jellemző tükrében, műveit; s még azt is megengedi magának, hogy egy Brahms-műnek egy egyszerű, nem zeneértő hallgatóra tett hatását regényrészlet felidézésével érzékeltesse (Priestley: Angyalok utcája). ; A kötetnek szűkebb témáján túlmutató alapgondolata a romantikus művészetnek a klasszikussal való tüzetes szembeállítása, persze elsősorban a zene területén: annak kimutatása, hogy a szerves, apró részleteikben is megváltoztathatatlan nagy formák a romantikus művészet számára miért nem valósíthatók meg igazán. Plasztikus képet ad Brahms egyéniségéről, nem hallgatva el az ún. "forradalmi" romantika mesterei (Wagner, Liszt) iránti ellenszenvét; finoman jellemzi sajátos művészetét (melynek eredetét a dalszerűségben keresi); foglalkozik eredetiségével (illetve az általa feldolgozott hatásokkal), hangszerkezelésével és hangszerelésével, műfaji csoportonként méltatja fő műveit; elhelyezi őt kortársai közt, s kitér magyarországi kapcsolataira is. A kötetet rövid kronológia, műjegyzék és részletes mutató kerekíti ki - minden zeneszerető olvasónak ajánlható.

Alfred Amenda - Eroica
1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: "Művész volt -, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. - Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben." Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Szabolcsi Bence - Beethoven
"...Beethoven ​zenéje részt követel az életből, fellázít, megráz, megríkat és megkacagtat, magadba térít és harcba küld: állást foglal, cselekszik, harcol minden pillanatban. Ahogyan kiáll értünk, ahogyan felelősséget érez mindnyájunkért, ahogyan átvállalja életünk minden gondját, épp mert mindenről tud, mert minden örömünket és bánatunkat ismeri: az érzelmi élet olyan mélységeit és ellentéteit tárja fel, amilyenekről még senki sem álmodott. Olyan őszinte, olyan forró, olyan leplezetlen, amilyen zene még sohasem volt - nem elringat, hanem felébreszt, nem mákony és nem bűvészkedés, hanem a valóság roppant felmutatása, vallomás és himnusz, védő- és vádbeszéd, kiáltvány az emberiséghez..." - írja Szabolcsi Bence, Beethoven alakját, zenéjét, jelentőségét, korát a tudós kivételes koncepciójával bemutató és művészi módon megírt, gyönyörű monográfiájában, amely immár ötödik kiadásban jelenik meg.

Diósszilágyi Sámuel - Hollósy ​Kornélia élete és művészete
A ​magyar operajátszás csak egy évtizeddel fiatalabb a magyar színjátszásnál. A XIX. század első évtizedében Déryné Széppataki Róza volt operajátszásunk úttörője, majd őt követte Shodelné Rozália, az európai énekiskolákon tanult kiváló operaénekesnő, aki a Nemzeti Színház első évtizedében magas művészi fokra emelte operajátszásunkat. Itt jegyezzük meg, hogy az 1837-ben megnyílt Nemzeti színházban drámát, operát és zenés játékokat, népszínműveket is játszottak egészen 1875-ig, amikor megnyílt a Népszínház, majd 1884-ig, amikor az Operaház kezdte meg működését, átvéve a Nemzeti Színháztól először a népszínműveket, majd az operákat. Még Schodelné működése idején tűnt fel az őt is túlszárnyaló magyar énekművészet legkiválóbbja, az ugyancsak külföldi énekiskolán nevelkedett Hollósy Kornélia, akit kora a MAGYAR CSALOGÁNY becéző névvel tisztelt meg. Hollósy Kornéliának elévülhetetlen érdemei vannak a magyar opera fejlesztésében és népszerűsítésében. Erkel Ferenc egyik legkedvesebb énekesnője volt, s amilyen megtisztelő volt a művésznő számára nemzeti operánk, a Bánk Bán bemutatóján Melinda szerepe, éppúgy az opera országos elismertségében nagy része van a nagyon kedvelt énekművésznőnek, aki részint Pesten, részint vidéki turnéi vagy hangversenyei alkalmából az operát vagy annak egyes részleteit mindig műsorárára tűzte. Hollósy Kornélia (1827-1890) fiatalon, 19 éves korában kezdte énekesnői pályáját és fiatalon, 35 évesen korában vonult vissza, művészete és dicsősége teljében. Makó városhoz számos művészi és társadalmi kapcsolat fűzte, s a hálás utókor ezért állította fel szobrát Makón. Emlékét idézze fel és őrizze meg ez a könyv, amely életét és pályáját mutatja be.

Ingo F. Walther - Picasso
"Azt ​várják tőlem, hogy megmondjam, mi a művészet? Ha tudnám, akkor sem árulnám el." Pablo Picasso

Hugh McLeave - A ​festő és a hegy
"Minden ​látószögből megfestette a hegyet: Gardanne, Saint-Antonin, Beaurecueil felől frontálisan ábrázolta: a Jas mellett fölfedezett egy óriásfenyőt, melynek ágai úgy illettek a hegy cukorsüvegkontúrjához, mint kulcs a zárhoz; az Arc völgyét átívelő viadukt mélységet kölcsönzött a látványnak. A Sainte-Victorie azonban lázadozott, nem adta meg magát. Akár egy élőlény, a megvilágítás szerint változtatta méreteit: kékezüst reggeleken vagy déli verőn hátrébb csúszott, a lilás alkonyban közelebb lopakodott, esőben-ködben lekuporodott a város fölé, akár egy ősi dinoszaurusz." Cézanne művészete: folytonos küzdelem, hogy festménye a megmásíthatatlan, tökéletes remekmű legyen. Élete: a kudarcok, megaláztatások, a későn érkező elismerések fájdalmas sorozata. Hugh McLeave e küzdelmes élet tényeiből kiindulva - az adatbeli vagy pszichológiai "fehér foltokat" merész fantáziával áthidalva - Cézanne-t egy valódi regény főhősévé avatja, a modern művészsors szimbolikus alakjává. Nagy beleérző képességgel tárja fel nehezen megfejthető személyiségét, így közelíti az olvasót a "valódi Cézanne-hoz", ma is látható műveihez.

Gladys Schmitt - Rembrandt ​I-II.
Rembrandt ​nem jegyezte fel megfigyeléseit, mint Leonardo és Dürer, nem volt körülrajongott géniusz, mint Michelangelo, hogy mondásait megőrizzék az utókor számára, még nagy levélíró sem, mint Rubens, aki korának vezető tudósaival állandó eszmecserében állott. Mégis jobban ismerhetjük, mint az említett nagy mesterek bármelyikét, mert bámulatos önéletrajzot hagyott ránk önarcképeiben. A fiatalsága idejéből valók a sikeres, sőt divatos festőt tükrözik, Saskiával közös képe boldog szerelemről, anyagi jólétről vall, a későbbiekről magányosságot, meghasonlottságot olvashatunk le, az öregkoriak egy nagy, igaz ember anyagi csődjének és töretlen akaratának megrendítő tragédiáját hirdetik. Az amerikai írónő tizenhét esztendős korától fogva kísér végig bennünket a művész életén, olyan közvetlenül, hogy valósággal vele együtt éljük át küzdelmeit, szerelmeit, sikereit, kudarcait, amint szenvedélyes alkotókészségében minden indulatát színekké, fényekké, árnyékokká, alakokká rögzíti a vásznon. A regény felülmúlhatatlan érdeme, hogy érzékeltetni tudja a művészi alkotás folyamatát, világszerte ismert képei létrejöttének eszmei és érzelmi indítékait. Élvezetesen mutatja be a világhírű alkotások, a _Doktor Tulp anatómiai leckéje_, az _Éjjeli őrjárat, A posztóscéh elöljáróinak csoportképe_, a bibliai tárgyú művek, a híres önarcképek keletkezésének körülményeit. Gladys Schmitt 1909-ben született Pittsburghban, ott végezte iskoláit, az egyetemet, és ma is ott él. Több évtized óta szerkesztője egy pittsburghi művészeti folyóiratnak és tanára az ottani képzőművészeti főiskolának. Hét regénye közül a _Rembrandt_ a legsikeresebb.

Kálmán Vera - Emlékszel ​még... - Kálmán Imre élete
Az ​operett-irodalom egyik legnagyobb mestere volt Kálmán Imre. Az egész világon éneklik-fütyülik a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Marica grófnő, a Montmartre-i ibolya, az Ördöglovas fülbemászó dallamait. Úgy tartják számon művészetét, mint a bécsi operett új életre keltését - méghozzá magyaros dallamokkal. A csárdás, a palotás meghódította a világot. Mégis, a Jaj cica..., a Ma Önről álmodtam megint..., a Szép város Kolozsvár..., a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni... szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.

Giorgio Vasari - A ​legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete I-II.
"Kiváló ​és hőn szeretett művészeim! Miközben legjobb tudásom szerint munkálkodtam az ábrázolás nemes művészetének javán, a munkámmal járó haszon és megbecsülés mellett oly nagy gyönyörűségben volt részem, hogy nemcsak a művészet hírének terjesztésére, dicsőítésére és erőm szerinti felmagasztalására támadt heves vágyam, hanem igaz szeretet ébredt szívemben azok iránt, akik ugyancsak ismerik ezt a gyönyörűséget, s akik talán nálam nagyobb sikerrel gyakorolták e hivatásukat. Így hát szeretetem, de még inkább kiváló tehetségetek iránt érzett tiszteletem, nemkülönben természet adta hajlamom, amelyet a tudatos választás fölöttébb megerősített, mindig azt az érzést táplálta bennem, hogy köteles vagyok mindannyiótoknak támogatást és segítséget nyújtani, ha úgy ítélem, hogy valamilyen módon valamiben örömöt szerezhetek vagy hasznot hajthatok nektek. E cél érdekében adtam ki 1550-ben legjobb és legnevesebb művészeink életrajzát. Fogadjátok tehát jó szívvel fáradozásomat, bármily kevéssé sikerült is elérnem a szeretet sugallta célt: a művészet dicsőségének és a művészek megbecsülésének szolgálatát. Művemet tekintsétek lelkem tükrének, igaz zálogának..." (Giorgio Vasari)